Lulla Község Önkormányzatának
17/2004. (VIII. 27.)
RENDELETE

a környezetvédelemről

Lulla Község Önkormányzata a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésében, és az 58. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya

1. §

(1)  E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a környezeti elemek védelmét és azok szabályozását.

(2)  A rendelet hatálya kiterjed Lulla község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, gazdálkodó szervezetekre, továbbá a társadalmi szervezetekre.

(3)  A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Avar és kerti hulladék: falomb, nyesedék, kaszálék, egyéb növényi maradványok.
2. Csendes övezet: a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő (egészségügyi, oktatási, művelődési, szociális) létesítményeket körülvevő terület.
3. Hangosító berendezés: bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki.
4. Megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet meghaladó folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet meghaladó folyamatos félóra.
5. Háztartási, fűtési tevékenység: gazdasági tevékenységet nem folytató személy berendezése, amely 500 kW/h bemenő hőteljesítménytől bejelentés-köteles.
6. Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét.
7. Roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményező (felső humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor.
8. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-felüljáró)
9. Járda: Köztisztasági szempontból az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(10) Zöldterület: a település mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a település lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobbrészt növényzettel borított terület, beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított pihenést, védelmet szolgáló területet

(11) Gondozott zöldterület: olyan zöldterület, ahol a növények kiültetését, pótlását, a pázsit nyírását, öntözését, a fák és cserjék gondozását rendszeresen végzik

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI; KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP

Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége

3. §

1. Az önkormányzat biztosítja a környezet védelmére alkotott jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

2. A községben történő fejlesztések során érvényesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, segíti a környezet állapotának javítását.

3. Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, civil társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal

4. §

Önkormányzati környezetvédelmi alap

1. Lulla Község Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében „Környezetvédelmi Alap”-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

2. Az Alap bevételi forrásai a következők:

a/ a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes          összege,

b/ a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által a Lulla község területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c/ a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d/ a Lullai Önkormányzat bevételeiből - az éves költségvetési rendeletben meghatározott - környezetvédelmi célokra elkülönített összeg,

e/ az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,

f/ az 1995. évi LIII. tv. 58. §. (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel,

g/ az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történt befizetések, illetve bármely, az Alapot illető egyéb bevétel.

3. Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

5. §

Az Alap felhasználása

1. Az Alap felhasználásáról a polgármester javaslata alapján - a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

2. Az Alapot Lulla község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

a/ a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása érdekében,

b/ az emberi egészség védelmére, az életminőség javítására,

c/ a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartására,

d/ a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzésére,

e/ a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok megvételére,             

f/ a környezetvédelemről szóló tájékoztatások, előadások költségeinek fedezésére,

g/ a környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítésére, stb.

3. Az Alapba befolyt összeget, mely az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként kell kezelni.

6. §

Az Alap kezelése

1. Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását a jegyző ellenőrzi.

2. Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős.

3. A jegyző minden év végéig köteles tájékoztatást adni a képviselő-testületnek a befolyt, illetve felhasználásra került összegekről.

4. Az Alapba befolyó összegeket és onnan történő kifizetéseket a Lulla Község Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájától elkülönített számlán kell kezelni.

III. FEJEZET

AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME

A levegő tisztaságának védelme

7. §

1. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

2. Az avar és növényi hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

3. Amennyiben a komposztálás nem megoldható a hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve égetéssel kell gondoskodni.

4. Családi és kertes háznál kerti hulladékot (avart, ágakat, nyesedéket) égetni csak szeptember 1. és április 30. között lehet, reggel 9.00 és este 19.00 óra között, kizárólag szélcsendes időben.

5. Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

6. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

7. Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs ne maradjon.

8. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.).

9. Mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

10. Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak szeptember 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el. Június 1. és augusztus 31. között külterületen is tilos égetni.

11. A gyomok, allergiakeltő növények (parlagfű) irtásáról még azok virágzása előtt kell gondoskodni, mechanikus vagy vegyszeres úton.

A víz minőségének védelme

8. §

1. Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vagy zárt csapadékelvezető árokba, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

2. A zárt csapadékvíz-elvezetőben, nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos.

3. Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

4. Csatornahálózatra rákötni csak a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és Lulla Község Polgármesterének a hozzájárulásával lehet.

5. A települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását külön rendelet szabályozza.

A föld védelme

9. §

1. Aki olyan tevékenységet folytat, amely eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

2. Azokon a területeken, ahol gépjárműforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín füvesített legyen és ne vízzáró módon (lebetonozva) kerüljön lefedésre.

3. A közterületekre (távvezetékek alá) csak olyan fafaj ill. cserje ültethető, amelyik lassú növekedésű, metszéssel igény szerint alakítható, valamint az őszi lombhullás kivételével nem szennyezi a környezetet.

4. Azokon a közterületeken (távvezetékek alatt) ahol a jelenleg megtalálható fafajok ill. cserék nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a községképet rontják, újakat kell ültetni, az e rendeletben foglaltak teljesítésével.

5. A telepítések során elsősorban figyelembe veendő szempontok a következők:

• az utca jelenlegi domináló fafajai
• a fafajok alakíthatósága (metszéstűrése), vízhajtás képzési hajlama
• a távvezetékek elhelyezkedése, magassága

Zaj- és rezgésvédelem

10. §

1. A zajforrásnak minősülű berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajkibocsátása e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott zajterhelési alapértékeket ne haladja meg.

2. A község egész területén, munkanapokon 8.00-16.00 óra között, pihenő és munkaszüneti napokon pedig csak 10.00-16.00 óra között folytatható mobil hangosító berendezés üzemeltetése.

3. A mobil hangosító berendezést álló helyzetben üzemeltetni nem szabad.

4. Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sport létesítmény telepítését, illetve tevékenység folytatását a létesítmény, illetve berendezés tulajdonosa, üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően a környezetvédelmi hatóságnál engedélyeztetni köteles, mely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg.

5. Az engedély iránti kérelmet az I. fokú környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani. Egy napnál rövidebb ideig működő létesítmény, illetve berendezés környezetvédelmi hatósági engedély nélkül üzemeltethető.

6. A kiadott engedélyekről a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

7. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területen lévő más szórakoztatóipar létesítmény és hangosító berendezés zajkibocsátását, illetve a tevékenységgel összefüggő zajterhelést is, és azok együttes zajkibocsátása sem haladhatja meg az engedélyezett határértékeket.

8. A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, illetőleg a szabadtéri rendezvény szervezője a tevékenységét csak engedély birtokában kezdheti meg.

9. Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell:

• 1 db helyszínrajzot az üzemeltetési hely 200 m-es környezetének feltüntetésével;
• a szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvény helyszínéhez 200 m-es körzetben lévő egészségügyi, vagy oktatási intézmények vezetőivel előzetes egyeztetésre vonatkozó iratokat
• zaj- és rezgéshatárok mindenkori betartására vonatkozó nyilatkozat
• a zajos tevékenység napi kezdésének és befejezésének pontos időpontja
• a zajkeltés illetőleg a hangosítás módja, eszközei
• a kérelmező megbízottjának a neve, aki a zajértékek betartását vállalja és azért felelős

10. Zajjal járó háztartási munkát (betonkeverés, fűnyírás, gépi fűrészelés, stb.) 7.00-21.00 óra között lehet végezni.

IV. FEJEZET

AZ INGATLANOK ÉS KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

11. §

1. A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

2. Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

3. Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4)   Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

5. A tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(6)   Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükség szerint naponta többször fel kell hinteni illetve el kell takarítani.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

6. A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

12. §

1. A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

2. Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

3. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos

13. §

1. Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

2. Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

3. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

4. Közterületen építési, bontási anyagot kizárólag a polgármesterrel a tulajdonos nevében a használóval kötött közterület-használati szerződés alapján az abban meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen, továbbá megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, végrehajtási rendeltei előírásainak, továbbá Lulla Község Önkormányzatának a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 3/2003. (II.17.) számú rendeletének.

5. Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

6. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek ártalmatlanítás, avagy hasznosítás céljából el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

7. Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

14. §

1. Közterületen hulladék csak kiporzást, kiszóródást megakadályozva, környezetszennyezést kizáró módon szállítható. Ha a szállítás közben környezetszennyezés következne be, a szennyezés okozója köteles a bekövetkezett szennyezés felszámolásáról és a további szennyezés bekövetkezésének megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

15. §

(1) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

2. Az önkormányzat tulajdonában álló gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

16. §

1. A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos.

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

2. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

3. Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Közterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

4. Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

5. Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dög elhelyezésére szolgáló létesítménybe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

17. §

1. Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

18. §

1. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

V. FEJEZET

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

19. §

(1)     Aki a 7. § (1), (4-11) bekezdés, a 8. § (1-4) bekezdés a 10. § (1-4), (8), (10) bekezdés, a 11. § (1), (4-7) bekezdés, a 12. §, 13. §, 14. §, 15. §, 16. § (1-3), (5) bekezdés, a 17. §, 18. §-okban foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, amennyiben a cselekmény vagy a mulasztás nem tartozik más, szabálysértést megállapító magasabb szintű jogszabály hatálya alá.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőivel szemben a közterület-felügyelő, vagy a Polgármesteri Hivatal arra feljogosított dolgozója 500 Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

VI.    FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. §

Ezen rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

Lulla, 2004. augusztus 24.

                                  Dr. Mezőfi Ágnes                              Reizinger Károly                                                                                                  városi jegyző                                     polgármester

1. sz. melléklet

Lulla Község Önkormányzata

                                                                                  17/2004. (VIII. 27.) számú rendeletéhez

Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

E rendelet alkalmazásában nappali időszaknak 6.00 és 22.00, éjjeli időszaknak pedig 22.00 és 6.00 közötti időszakot kell érteni.

INDOKOLÁS

A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL SZÓLÓ

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

(továbbiakban: rendelet)

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, továbbá az 58. § (1) pontja alapján a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

Lulla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2004. évi rendelet alkotási programjában szerepel a környezetvédelemről szóló rendelet megalkotása. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján állásfoglalást kell kérni a Somogy Megyei Önkormányzattól, a 48. § (2) pontja alapján pedig szakmai véleményezés céljából meg kell küldeni a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek, illetve tájékoztatás céljából a szomszédos önkormányzatoknak.

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelősége egy pontosítást javasolt a rendelettervezetben, amelyeket a képviselő-testület elé terjesztett változatban már átvezettünk. A Somogy Megyei Önkormányzat ezidáig nem jelzett vissza.

A jelenlegi tervezettel javasoljuk, hogy az önkormányzat hozza létre a környezetvédelmi alapot, határozza meg annak forrásait, felhasználást, kezelését, továbbá javasoljuk a környezeti elemekkel kapcsolatos tilalmak, kötelezettségek megállapítását, és a közterületek tisztántartásához, rendjéhez szükséges előírásokat.

RÉSZLETES INDOKOLÁS:

Az 1. §-hoz

A rendelet célja, hatálya került megfogalmazásra.

A 2. §-hoz

Azokat a definíciókat fejti ki, amelyet a rendelet olvasása során feltétlenül ismerni kell az értelmezéshez.

A 3. §-hoz

Meghatározásra kerül az önkormányzat általános feladatai.

A 4. §-hoz

Kimondja, hogy Környezetvédelmi Alapot hoz létre az önkormányzat, felsorolja az Alap bevételi forrásait, továbbá meghatározza, hogy az Alap bevételeit csak környezetvédelmi célokra használhatja fel.

Az 5. §-hoz

Rendelkezik az Alap felhasználási módjáról, továbbá részletezi a célokat, amelyekre az Alapot fel lehet használni.

A 6. §-hoz

Előírja az Alap kezelésével kapcsolatos elszámolások felelősségi- és a döntések ellenőrzési rendjét.

A 7. §-hoz

Kimondja, hogy határértékeken felül tilos szennyezni a levegőt. Szabályozza, hogy az avar és növényi hulladékot mi módon kell ártalmatlanítani, továbbá az égetésének a módját, időintervallumát.

A 8. §-hoz

Előírja, hogy tilos bármiféle szennyvizet illetve egyéb szennyeződést a rendeltetésszerű használathoz szükséges műtárgyon kívül bárhová kiengedni, kiönteni.

Továbbá szabályozza a csatornahálózatra való rácsatlakozás szabályát.

A 9. §-hoz

Előírja a földterületek roncsolásának rendezési kötelezettségét. Szabályozza, hogy milyen növényzet milyen módon ültethető a közterületekre.

A 10. §-hoz

Előírja, hogy a zajforrásnak minősülő berendezéseket csak úgy lehet üzemeltetni, hogy az a határértékeket ne lépje túl. Meghatározza a mobil hangosító berendezések működtetésének szabályait, továbbá előírja, hogy új zajkibocsátó berendezés üzembe helyezéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A 11. §-hoz

Szabályozza a város területén lévő közterületek tisztántartását. A tisztántartás felelőseit meghatározza, továbbá előírja, hogy a síkosság mentesítést mivel és milyen módon kell elvégezni.

A 12. §-hoz

Előírja a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartását, a csapadékvíz saját területen történő elhelyezését. Továbbá megtiltja szennyezet víz illetve eldugulást, rongálódást okozására alkalmas anyag bevezetését a csapadékelvezető árokba.

A 13. §-hoz

Szabályozza, hogy építkezések, beruházások és kivitelezések alkalmával ki és milyen módon köteles a közterületek, zöldterületek tisztántartására. Továbbá szabályozza, hogy közterület használat végett szerződést kell kötni a polgármesterrel. Közterület felbontásához a jegyző illetve a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

A 14. §-hoz

Előírja, hogy a közterületen történő hulladékszállítását milyen feltételekkel lehet végezni, és az esetleges szennyeződés során mi a teendő.

A 15. §-hoz

Megtiltja közterületeken a jármű mosást, olajcserét illetve olyan tevékenységet, amely szennyeződéssel jár. Továbbá meghatározza, hogy az önkormányzat tulajdonában álló gondozott zöldterületekre járművel ráhajtani, parkolni illetve azt károsítani tilos.

A 16. §-hoz

Előírja, hogy a közterületet beszennyezni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra kijelölt helyekre lehet eldobni. Előírja, hogy az állati hullák tetemével mit kell tenni, illetve tájékoztat, hogy az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

A 17. §-hoz

Előírja a tulajdonosnak, hogy az épületről lefolyó esővizet, hólevet ne engedje a járdára folyni. Megtiltja a település területén lévő tavak, holtágak, élő vízfolyások, belvízelvezető árkok szennyezését.

A 18. §-hoz

Szabályozza a járdáról letakarított hó, jég elhelyezését.

A 19. §-hoz

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a helyi önkormányzatnak szabálysértési tényállás megállapítására is kiterjedő hatásköre van.

A felsorolt tényállások nem állnak ellentétben törvényben, kormányrendeletben nevesített tényállásokkal, azokat nem ismétlik meg, csak e rendelet megsértőivel szemben helyeznek kilátásba szankciókat.

Tab, 2004. augusztus 24.

                                                                                                            Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                                               városi  jegyző