Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a  9/2011. (V. 20.), 12/2012. (V. 16.) rendelettel módosított
20/2004. ( X. 29.) számú
RENDELETE

az állattartás helyi szabályairól

Lulla Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet személyi hatálya kiterjed Lulla község közigazgatási területén valamennyi állattartóra, állattartó épület létesítőjére, hasznosítójára és használójára (továbbiakban állattartó).

        (2) E rendelet területi hatálya Lulla község közigazgatási területére terjed ki.

2. §

E rendelet tárgyi hatálya Lulla község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. §

(1) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

(2) E rendelet alkalmazásában nem minősül állattartásnak az esetenként közvetlen fogyasztásra beszerzett, levágásra szánt, legfeljebb 3 napig tartott kisállat (maximum 10 db). Az állatokat a levágásig zárt helyen kell tartani.

2. Cím

A rendelet célja

4. §

A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

3. Cím

Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában:

a) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli (Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 2. § 18. pont)

b) Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 1. pontja)

c) Haszonállatok:

- nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, stb.

- kisállat: sertés, juh, kecske, baromfifélék, galamb, házinyúl, stb.

- prémes állat: csincsilla, nutria, nyerc, hermelin, róka és egyéb szőrméjéért tenyésztett állat

^[1]d) kedvtelésből tartott állat”: „a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

e) Veszélyes állatok: mindazon az állatok, melyeket jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősít

f) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 2. pontja)

g) nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

- harminc ló, vagy

- ötven szarvasmarha, vagy

- kétszáz juh, kecske vagy

- száz sertés, vagy

- kettőezer broiler baromfi, vagy

- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy

- ötven strucc, vagy

- ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 4. pontja)

h) trágyatároló műtárgy: a szervestrágya tárolására szolgáló létesítmény

i) szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya (A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § l. pontja)

II. FEJEZET

AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. Cím

Általános előírások

6. §

(1) A község közigazgatási területén állatot –a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is –csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazható védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. cím

Az állattartók kötelességei

7. §

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatoknak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítményeik tisztántartásáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb okok miatt nem tartható állatot szabadon engedni.

^[2](5) Az állattartó az állat elhullása esetén azt köteles az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 9. §-ában meghatározott módon elszállítani, ártalmatlanítani.

8. §

Bármely állat csak oly módon tartható, hogy közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetlegesen okozott szennyeződés megszüntetéséről a tulajdonos illetve az állat felügyeletét ellátó személy köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. FEJEZET

HASZONÁLLATOK TARTÁSA

6. Cím

Belterületi állattartás

9. §

A község belterületén a haszonállattartás szempontjából egy övezet kerül kialakításra, amelyben haszonállat a nagy létszámú állattartó telepnek állatfajtánként az ott megjelölt darabszám mértékéig, de – a baromfit kivéve – összesen 250 db állat tartható, ezen felül baromfi 500 db-ig.

10. §

(1) Egészségügyi és oktatási intézmények területén, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú, intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen haszonállat nem tartható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területektől 20 m-es körzetben haszonállat nem tartható.

11. §

Húsgalamb tartása csak zárt rendszerben folytatható, olyan helyen, ahol a ketrec megfelelően elhelyezhető a szomszédjog sérelme nélkül és a környezetet nem szennyezi.

^[3]12. §

A trágyatároló műtárgyakat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján kell kialakítani.

7. Cím

Külterületi állattartás

13. §

(1) Külterületei ingatlanon –ahol az ingatlan területe 3000 m²-t nem haladja meg-, annyi állat tarható, amennyi még nem éri el a nagy létszámú állattartó telepek mértékét.

(2) Külterületi ingatlanon –ahol az ingatlan mérete a 3000 m2-m-t meghaladja-, állattartás az érvényben lévő építési jogszabályoknak megfelelően az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi előírások betartásával korlátozás nélkül folytatható.

IV. FEJEZET

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

14. §

(1) Lulla község közigazgatási területén többlakásos lakóépületek kivételével lakásonként legfeljebb 3 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 5 db macska tartható.

(2) Többlakásos épületben lakásonként 1 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 2 db macska tartható.

(3) Több lakó elhelyezését szolgáló házingatlan osztatlan közös tulajdonú udvarában eb csak az összes lakó egyetértésével –írásos hozzájárulásával- tartható.

^[4](4) Ebet póráz nélkül a tartási helyéről kivinni tilos. A szájkosár használata kizárólag az egyedek jellemzően agresszív magatartásának ismerete estén kötelező.

.

15. §

(1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az

• mások nyugalmát ne zavarja
• mások testi épségét ne veszélyeztesse
• anyagi kárt ne okozzon.

(2) A harapós, vagy támadó természetű eb elkerített udvaron történő tartása esetén a ház, illetve a lakás bejáratánál harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(3) A közterület esetleges szennyeződésének megszűntetéséről az állattartó azonnal köteles gondoskodni, és az ehhez szükséges eszközöket magánál tartani.

16. §

(1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet karámban tartja, annak minimális nagyságát a 2. számú melléklet szabályozza. A karám közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(4) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni (3. számú melléklet).

17. §

Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,

b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére

f) a játszótér területére

18. §

A közterület felügyelő köteles folyamatosan ellenőrizni az ebtartási szabályok betartását és a szabályok megsértőit bírságolni illetve ellenük szabálysértési eljárást kezdeményezni.

^[5]19. §

A veszett, veszettségre vagy fertőzésre gyanús ebekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a veszettség elleni védekezésre a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet §-ai az irányadók.

20. §

(1) Az eb- és macskatartás – amennyiben célja a jövedelemszerzés, és az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 14. § (1) (2) bekezdésében meghatározott darabszámot- tenyészetnek minősül.

(2) Eb-és macskatenyészet létesítéséhez, valamint sportcélú állattartási tevékenység a jegyző külön engedélyével folytatható.

(3) Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell

a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

b) az állategészségügyi hatóság,

c) az építési hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, és

d) az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését.

(4) Többlakásos épületben tenyészet létesítéséhez engedély nem adható.

V. FEJEZET

VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

^[6]21. §

Veszélyes állat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletében meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

22. §

^[7](1) A rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzése és végrehajtása az egyéb illetékes hatóságokon kívül a polgármester feladatát képezi.

(2) Az épületek, lakások fenntartója jogosult az épületekre, lakásokra vonatkozó állattartási szabályok betartásának ellenőrzésére.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELEKZÉSEK

23. §

Aki e rendelet hatályba lépésekor nem az itt leírt számban, feltételek között tart haszonállatot illetve az engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzi, az az állatok értékesítése illetve elpusztulása után, de legkésőbb 2006. január 1. napjáig köteles az övezeti besorolásnak megfelelő számú állatot tartani és a rendeletben előírt feltételeket biztosítani.

^[8]24. §

(1) ^[9]

(2) ^[10]

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

E rendelet 2004. december 1-én lép hatályba.

Lulla, 2004. október 26.

                 Dr. Mezőfi Ágnes                                                                       Reizinger Károly

                        jegyző                                                                                   polgármester

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Lulla, 2012. május 14.

                        Kleiber Jenőné                                                          Dr. Szűts Dóra

                        polgármester                                                                    jegyző

1. számú melléklet

Lulla Község Önkormányzata

20./2004.(X. 29.)számú rendeletéhez

Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

a védőtávolság méterben meghatározva

lakóépülettől                    fúrt kúttól              ásott kúttól

          pihenő épülettől

nagyállat és kisállat

-25 állatig                                                 10 m                                 10 m                          15 m

-25 állat felett                                          10 m                                 10 m                          15 m

egyéb kisállat

- 200 állatig                                              10 m                                 5 m                           10 m

- 200 állat felett                                       10 m                                 10 m                          15 m

Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.

Amennyiben 20 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer – előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.

2.számú melléklet

Lulla Község Önkormányzata

20./2004. (X. 29.) számú rendeletéhez

3. számú melléklet

Lulla Község Önkormányzata

20./2004. (X. 29.) számú rendeletéhez

INDOKOLÁS

AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

(továbbiakban: rendelet)

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS:

Az állattartás helyi szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy biztosítsa a nemzetközi szabályozási szempontok, a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, építési előírások és a lakossági érdekek összehangoltságát.

A rendelet-tervezet a többször előforduló lakossági viták elkerülése és egy egységes helyi körülményeket, adottságokat figyelembe vevő szabályozás megalkotása érdekében kerül a képviselő-testület elé. A rendelet magalkotására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kerülhet sor.

RÉSZLETES INDOKLÁS:

Az 1.-3. §-hoz

A rendelet hatálya került megfogalmazásra

A 4. §-hoz

A rendelet célja került megfogalmazásra

A 5. §-hoz

Azokat a definíciókat fejti ki, amelyet a rendelet olvasása során feltétlenül ismerni kell az értelmezéshez;

A 6 §-hoz

A (1)-(2) bekezdésekben előírja az alapvető követelményeket, és az állatok tartására szolgáló építmények megépítéséhez szükséges szabályokat illetve az ehhez kapcsolódó védőtávolságokat az 1. számú melléklet tartalmazza, amelyeket a megyei állategészségügyi szakemberek tapasztalatai alapján javasoljuk

A 7. §-hoz

Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározásra kerülnek az állattartó kötelezettségei.

A 8. §-hoz

Előírja, hogy bármely állat tartásával szennyezést nem lehet okozni. Esetleges szennyezés esetén pedig azonnal gondoskodni kell annak megszüntetéséről.

A 9. §-hoz

Meghatározásra kerül a belterületen tartható állatok száma, állatfajtánkként

A 10. §-hoz

Előírja, hogy mely területeken nem lehet haszonállatot tartani, illetve, hogy ezen területektől számított 20 méterre is tilos azok tartása.

A 12. §-hoz

Előírja, hogy az állattartással kapcsolatos állati ürüléket hogyan és mi módon lehet tárolni.

A 13. §-hoz

Meghatározza a külterületi ingatlanokon tartható állatok számát, attól függően, hogy az ingatlan mekkora nagyságú. A 3000 m2 területet nem meghaladó ingatlanokon annyi állat tatható, amennyi nem éri el a nagy létszámú állattartó telep darabszámú előírásait. A 3000 m2 területet meghaladó ingatlanokon korlátlan számban tartható.

Előírja, hogy külterületen a belterületi határtól 500 méterre nem lehet legeltető állattartást végezni.

A 14. §-hoz

Az (1)-(3) bekezdések meghatározzák, hogy mennyi kedvtelésből tartott állat tartható lakásonként illetve többlakásos épületben. Előírja, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő udvarokon csak az összes tulajdonos belegyezésével lehet állatot tartani.

A 15-16. §-hoz

Meghatározza az ebek tartásának feltételeit, az ebtartók kötelezettségeit.

A 17. §-hoz

Felsorolja azokat a helyiségeket, ingatlanokat, ahova tilos bevinni az ebeket.

A 18. §-hoz

Előírja a közterület-felügyelő kötelezettségeit, feladatait az állattartásról szóló rendelet betartásával kapcsolatban.

A 19. §-hoz

Ismerteti, hogy a veszett ebekkel kapcsolatos eljárásra mely jogszabály rendelkezései az irányadóak.

A 20. §-hoz

Meghatározza, hogy mi minősül tenyészetnek, és hogy a tenyészethez milyen engedélyre van szükség. Előírja, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani ahhoz, hogy engedélyt lehessen kiadni. A (4) bekezdés kimondja, hogy többlakásos épületbe nem adható ki tenyészet létesítéséhez engedély.

A 21. §-hoz

Ismerteti a veszélyes állatok tartására vonatkozó külön jogszabályokat.

A 22. §-hoz

A rendeletben szabályozott kötelezettségek betartásának ellenőrzésére jogosultakat jelöli meg.

A 23. §-hoz

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a helyi önkormányzatnak szabálysértési tényállás megállapítására is kiterjedő hatásköre van.

A felsorolt tényállások nem állnak ellentétben törvényben, kormányrendeletben nevesített tényállásokkal, azokat nem ismétlik meg, csak e rendelet megsértőivel szemben helyeznek kilátásba szankciókat.

Tab, 2004. október 26.

                                                                                                           Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                                                   jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

LULLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Az egyes rendeletek módosításáról szóló

12/2012. (V. 14. )

rendeletéhez

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben foglalt rendelkezés tette szükségessé Lulla Község Képviselő-testülete rendeleteinek felülvizsgálatát, és a szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezését.

Tab, 2012. május 14.

                                                                                          Kleiber Jenőné

                                                                                           polgármester