Lulla Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IX.4.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről.
Hatályos: 2014. 01. 10- 2015. 02. 27Lulla Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IX.4.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről.
Hatályos: 2014. 01. 10- 2015. 02. 27
Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének
9/1999. (XI. 23.), 4/2000. (IV. 26.), 4/2001. (IV. 23.), 7/2001. (IX. 11.), 10/2003. (IX. 1.), 8/2005. (IV. 15.), 17/2005. (IX. 27.), 10/2006. (VI. 07.), 9/2009. (V. 29.), 4/2011. (II.4.), 8/2013. (IX. 04.), 13/2013. (XII. 20.) rendelettel módosított
5/1998. (IV. 6.)
RENDELETE
a gyermekvédelem helyi rendszeréről
I. rész
Lulla Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv.-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. §
E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A rendelet hatálya
2. § [1]
(1)A rendelet hatálya kiterjed
a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.
(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
(5) Lulla község közigazgatási területén élő lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre – a Gyvt. 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
A gyermekek védelmének rendszere
3. §
(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) [2]A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja:
[3]a./ Pénzbeli és természetbeni ellátások:
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- oktatási intézmények tanulóinak nyújtott támogatások
- természetben nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
- [4]rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- [5]óvodáztatási támogatás
b./ Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása.
Eljárási rendelkezések
4. §
(1) [6] Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő Lulla Község Polgármesterénél vagy Tab Város Polgármesteri Hivatalában szóban, vagy írásban terjesztheti elő. Ezen ügytípusok esetében az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
5. §
[7](1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni:
a./ a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
b./ a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlás esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,
c./ a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
d./ a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.
e./ emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén a Gyvt. 20. § (8) bekezdésében szabályozott ellátásokról szóló igazolást, illetve nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik,
f./ a Gyvt. 20.§ (6) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonatot,
g./ a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelése esetén az e Rendelet 2.melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(3) [8]A kérelemhez csatolni kell:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- álláskeresési támogatásról, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
- vállalkozónál lezárt adóév esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,
- könyvelővel nem rendelkező vállalkozó és egyéb – nem havi rendszerességgel szerzett - jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi és anyagi felelőssége mellett e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,
- felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.
Amennyiben a kérelmező a b) – d) pontban meghatározott igazolást nem csatolja, írásos kérelem esetén a polgármesteri hivatal intézkedik azok beszerzéséről.”
(4) [9]A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
- a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi
a./ vérszerinti és örökbe fogadott gyermeket,
b./ nevelt és családba fogadott gyermeket.
(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(7) [10]A hivatal a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít, kivéve a hat hónapon belüli ismételt segélyezéskor, ha a család körülményeiben köztudottan jelentős változás nem következett be.
(8) [11]Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
(9) [12]Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott eljárás nem vezet eredményre, az önkormányzat elrendelheti a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni helyzetének vizsgálatát. A vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelésekor az önkormányzat felhívja a kérelmezőt, hogy 8 napon belül csatolja e Rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(10) [13]Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b) járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
II. rész
PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
6. §[14]
6/A. §[15]
[16]6/B.§.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának és folyósításának feltételeit a Gyvt. 19.§-a, 20§-a és a 20/A§-a határozza meg.
[17]6/C.§.
„Óvodáztatási támogatás
- Az óvodáztatási támogatás megállapításának és folyósításának szabályait a Gyvt. 20/C.§, 160/A. §.-ai, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelemi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 68/F.§-68/L.§-ai, valamint e § (2)-(5) bekezdése határozza meg.
- Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatás pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás formájában is nyújtható a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az óvoda vezetőjének véleménye, javaslata alapján, továbbá ha az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermeke szükségleteinek kielégítésére fordítja.
- Természetbeni ellátás formái különösen az alábbiak lehetnek:
- utcai cipő,
- váltócipő,
- utcai ruha,
- váltóruha,
- tisztasági csomag,
- torna felszerelés,
- ágynemű huzat.
- A természetbeni ellátást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közreműködésével a szülő rendelkezésére bocsátani.
- A támogatás felhasználásáról annak felhasználását követő 8 munkanapon belül kell elszámolni.”
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
7. [18]§
Oktatási és nevelési intézményekbe járó gyermekeknek nyújtott támogatások[19]
8. §
(1) [20]Évente egy alkalommal üdülési támogatásban részesíti az oktatási intézmény által belföldön, vagy csereüdültetés keretében szervezett legalább 5 napos üdülésen, illetve táborozáson részt vevő gyermekeket, amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
A támogatás összege:
- 8 000 Ft, amennyiben az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át meghaladja
- 14 000 Ft, amennyiben az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.
(2) [21]A kettő, vagy több gyermekes, továbbá gyermeküket egyedül nevelő szülők az oktatási és nevelési intézménybe járó gyermekekre tekintettel gyermekenként napi 30 Ft étkezési térítési díjkedvezményben részesülnek, utolsó alkalommal abban a tanévben, amelyben a gyermek (ek) az általános iskola 8.osztályát befejezi. E térítési díjkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a gyermek (ek) más térítési díjkedvezményben nem részesülnek.
(3) [22]
9. §
A 8. §-ban szabályozott támogatásokat az intézményvezető javaslatára a polgármester állapítja meg.
[23]9/A §
A képviselő testület az oktatási és nevelési intézménybe járó, életvitelszerűen a településen élő gyermekeket évente kettő alkalommal hivatalból, a család életkörülményeire és jövedelmi viszonyaira való tekintet nélkül támogatásban részesítheti. A tárgy év szeptember hó 1. napja előtt 16. életévét betöltött tanulók esetén az oktatási intézménynél fennálló jogviszonyról az intézmény igazolását utólag csatolni kell.
.
[24]9/B. §
Újszülöttek támogatása
- A Képviselő-testület az újszülött gyermeket egyszeri támogatásban részesítheti. A támogatás összege 20.000 Ft.
- Az újszülött szülője a támogatás összegének felhasználását a támogatás megállapítását követő 6 hónapon belül köteles igazolni.
A támogatás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik
III. rész
Természetben nyújtott ellátások
10. §
(1) [25]A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) [26]
(3) [27]
(4) [28]Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha
a./ a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatásra irányul,
b./ a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett,
c./ az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.
IV. rész
11. §[29]
Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások
(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) A személyes gondoskodás igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: igénylő) kérelmére történik.
Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. alapján az ellátás kötelező igénybevétele elrendelhető.
(3) Az igénylő a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybe vételére irányuló kérelmet a Szociális Szolgálat vezetőjénél nyújthatja be. A felvételt és az ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az intézményvezető döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét.
(4) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az Szociális Szolgálat vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. Az ellátás igénybe vételének kérdéséről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.
(5) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor az igénylőt tájékoztatni kell.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:
- az ellátás tartamáról és feltételeiről,
- az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
- az intézmény házirendjéről,
- a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
- az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,
- panaszjoga gyakorlásának módjáról,
- a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról.
(7) Az ellátásra jogosult köteles:
- az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
- az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
- a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
11/A. §[30]
Az önkormányzat az ellátásra jogosultak részére a személyes gondoskodást keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:
a) A gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által működtetett Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el.
b) A 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását Tab Város Önkormányzata Szociális Szolgálata keretében működő bölcsőde útján látja el a Tab Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján.
c) A 3-18 éves gyermekek napközbeni ellátása az önkormányzat részvételével működő intézményfenntartó társulások által fenntartott óvoda és az általános iskola napközije útján biztosított.
Záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a rendelet 1998. április 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, továbbá a 133/1997. (VII. 29.) és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Reizinger Károly Dr. Garabon Károly
polgármester városi jegyző
Záradék:
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.
Lulla, 2013. december 20.
Kleiber Jenőné Dr. Szűts Dóra
polgármester jegyző
Jövedelemnyilatkozat 1. számú melléklet a 3/2008. (II. 9.) rendelethez
I. Személyi adatok
1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:
Neve: .........................................................................................................................................
Születési neve: .........................................................................................................................
Anyja neve: ..............................................................................................................................
Születési hely, év, hó, nap: ......................................................................................................
Lakóhely: .................................................................................................................................
Tartózkodási hely: ...................................................................................................................
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .....................................................................................
Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................
Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri) ............................
A folyószámlát vezető pénzintézet neve: .................................................................................
2. A kérelmező családi állapota:
□ egyedülálló
□ házastársával/élettársával él együtt
3. A házastárs/élettárs személyi adatai:
Neve: .........................................................................................................................................
Születési neve: ..........................................................................................................................
Anyja neve: ..............................................................................................................................
Születési hely, év, hó, nap: .......................................................................................................
Lakóhely: .................................................................................................................................
Tartózkodási hely: ....................................................................................................................
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ....................................................................................
A kérelmezővel együtt élők (gyermekek) adatai
Név: Szül időpont Hozzátartozói minőség
……………………………………… …………………….. …………………………
……………………………………… ……………………. …………………………
II. Jövedelmi adatok:
Jövedelem típusa: | Kérelmező | Házs/élettárs | Gyermek | Gyermek | Gyermek: | Összesen: |
Havi jövedelme (forint) | ||||||
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: | ||||||
Kereső tevékenységből származó jövedelem | ||||||
Egyéb jövedelem | ||||||
Összesen: |
Büntetőjogi és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy
- kérelmező:
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
- házastárs/élettárs:
életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),
- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.
Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.
Dátum: ................................................
................................................ | ................................................ |
Vagyonnyilatkozat
2. számú melléklet a 3/2008. (II. 9.) rendelethez
I. A kérelmező személyi adatai
Neve: ............................................................................................................................................
Születési neve: ..............................................................................................................................
Anyja neve: .................................................................................................................................
Születési hely, év, hó, nap: ...........................................................................................................
Lakóhely: .....................................................................................................................................
Tartózkodási hely: .......................................................................................................................
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .........................................................................................
II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyona
- Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
II. Egyéb vagyontárgyak
Gépjármű: '
a) személygépkocsi: ......................................... típus ........……………........ rendszám
a szerzés ideje: .............................................................
Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft
b) tehergépjármű, autóbusz: .............................. típus ..........…………........ rendszám
a szerzés ideje: .............................................................
Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.
Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap
................................................
aláírás
Megjegyzés:
Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.
* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. | |||||||||||||||||
** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni. |
I N D O K O L Á S
a 9/1999. (XI. 23.) rendelethez
A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben került leszabályozásra a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás normatív alapú juttatás, akkor kötelező biztosítani, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, tekintettel arra, hogy a támogatás 70 %-át a központi költségvetés megtéríti az önkormányzatoknak.
A rendelet 6. § (3) bekezdésében a törvényben meghatározottaktól eltérő feltétellel került leszabályozásra a támogatásra jogosultak köre. Ennek értelmében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-ában lett meghatározva az egy főre jutó jövedelem, amennyiben a családban a következő veszélyeztetettségi tényezők valamelyike előfordul:
- három, vagy többgyermekes család,
- gyermekét egyedül nevelő szülő,
- a gyermeket gondozó tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg.
Ha az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatáson felül egyéb rendszeres pénzbeli ellátást kíván biztosítani, úgy ennek feltételrendszerét – megjelöléssel, elnevezéssel – el kell különíteni a rendszeres gyermekvédelmi támogatástól.
Az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatáson túl évente legfeljebb 3 alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatást is megállapíthat, és a költségvetése terhére támogatást nyújt az általános iskolába járó tanulók táborozásához és a tanulóknak napközi térítési díj kedvezményt biztosít. Év végén a kisgyermekes családokat mikulás csomaggal ajándékozza meg az önkormányzat.
Ezen túlmenően anyagi erőforrással nem rendelkezik arra, hogy azokat a családokat is támogassa, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.
Lulla, 1999. november 23.
I N D O K O L Á S
a 4/2000. (IV. 26.) rendelethez
Az 1999. évi CXXII. törvény, amely 2000. január 1. napján lépett hatályba, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt módosította, ezért a helyi rendelet módosítása is szükségessé vált.
A R. 1. §-nak (1) bekezdéséhez:
Az 1999. évi CXXII. törvény 45. § (2) bekezdése szerint a jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát előírhatja akkor, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelem-nyilatkozatban szereplő adatoknak. A vagyoni helyzetet a hatályban lévő rendeletünk értelmében nem kellett vizsgálni. Sok esetben azonban a vagyoni helyzet vizsgálata indokolt a támogatás megállapításához.
A R. 2. § (1) bekezdéséhez:
A törvény értelmében a vagyoni helyzet vizsgálata során a támogatás csak akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét (415.000,-Ft), vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét (1.245.000,-Ft). A rendeletbe az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét építettük be, mivel ilyen összegű vagyoni érték felett a támogatás megállapítása indokolatlan.
A R. 3. §-hoz:
A hivatkozott törvény rendelkezik arról, hogy azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak – kormányrendeletben meghatározott mértékű – egyszeri támogatás jár. Mivel az egyszeri támogatást a törvény megállapítja, ezért a rendeletünket is ki kellett egészíteni.
T a b, 2000. április 26.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a 10/2003. (IX. 1.) rendelethez
A 2002. évi. IX. törvény, amely 2003. január 01. napján, valamint a 2003. évi IV. törvény, amely 2003. február 15. napján lépett hatályba, módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. törvényt, ezért vált szükségessé Lulla Község Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendeletének módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A R. 1. §-ához:
A jelenleg hatályos rendelet a pénzbeli ellátások felsorolásánál nem tartalmazza a 8. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 9/A §-ban meghatározott támogatásokat, ezért e bekezdést ezekkel a támogatási formákkal ki kellett egészíteni.
A R. 2. §-ához:
A 14/2003.(II.12.) Korm. rendelet a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítás iránti kérelem becsatolandó igazolások körét kibővítette, ezért a R. 5.§(1). bekezdése kiegészül a becsatolandó igazolások körével.
A R. 5. § (3) bekezdés első mondatának módosítása azért vált szükségessé, mert a 2003. évi IV. törvény 52. §-a a jövedelemszámításnál irányadó időszakot módosította. A módosítást megelőzően az egy főre jutó jövedelem megállapításánál az irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a hat hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatta meg. A módosítást követően a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot nem haladhatja meg.
A (8) bekezdés azért került módosításra, mert a jelenleg hatályos rendeletben nincs meghatározva, hogy mely támogatási formánál vizsgálandó a vagyoni helyzet. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásánál javaslom a vagyoni helyzet vizsgálatát.
A R. 3. §-ához:
A R. 6. § (1) bekezdését azért kellett módosítani, mert a kiegészítő családi pótlék elnevezése rendszeres gyermekvédelmi támogatásra változott, másrészt pedig nem tartalmazta azt a rendelkezést, hogy a gyermek mikor részesíthető rendszeres gyermekvédelmi támogatásba.
A R. 6. § (2) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a 2003. évi IV. tv. 40. § (1) bekezdése módosította a rendszeres támogatás összegét. A jelenleg hatályos rendeletünk szerint a rendszeres támogatás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával, megegyező összegű, úgy a módosítás szerint 2003. évben gyermekenként 4.600.-Ft. havonta. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.
A (4) bekezdésben a jogszabályváltozás miatt pontosításra került az, hogy nagykorúvá válás esetén meddig állapítható meg a támogatás.
A (6) bekezdés módosítását a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149 / 1997. (IX. 10.) számú Korm. rendelet 68. § (1) bekezdésének módosítása tette szükségessé. A módosítás előtti rendelkezés értelmében a támogatás megállapításáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, valamint a támogatás megszüntetéséről határozatban kellett rendelkezni. A jelenlegi rendelkezés kimondja, hogy a rendszeres támogatás éves felülvizsgálatának eredményéről is határozatban kell rendelkezni.
A (7) bekezdés azért került módosításra, mert a jelenleg hatályos rendelet szerint csak a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása tartozik a polgármester hatáskörébe. E hatáskör egészül ki a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetésével.
A R. (8) bekezdése új rendelkezés, mert a 2003. évi IV. törvény 40. § (3) bekezdése értelmében a feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű támogatás 2003. évben gyermekenként 9.200.-Ft havonta, :a 2003. évet követően a támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés dönt.
A R. 6. §-át azért kellett egy új (9). bekezdéssel kiegészíteni, mert a 2002. évi. IX. tv. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ha a jogosult nagykorúvá válik, saját jogán kell folyósítani.
A R. 4. §-ához:
A R. 6/A §-ának hatályon kívül helyezése indokolt, mivel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A §-a egyértelműen meghatározza, hogy mikor és kinek jár az egyszeri támogatás.
A R. 5. §-ához:
A R.7. §-ának (5) bekezdését azért kellett hatályon kívül helyezni, mert a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi. XXXI. törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a támogatás adásának gyakoriságát az önkormányzat rendeletében szabályozza.
A (4) bekezdésben foglalt szabályozás indokolatlan, mivel a (6) bekezdés is szabályozza a sürgős szükség esetén adható támogatás szabályait. A (6) bekezdés azért módosult, mert kiegészítésre került azzal, hogy mik a sürgős szükség esetei és hogy milyen nyilatkozatok és bizonyítékok utólagos bemutatása szükséges.
A R. 6. §-ához:
A jelenleg hatályos rendelet szerint 7 napos üdülés, táborozás esetén állapítható meg a támogatás. Javaslatom szerint már a 3 napos üdülést, táborozást is támogatni kellene a napi 180,- Ft helyett legalább 300,- Ft összeggel, maximum 3.000 Ft-tal ezért került az (1) bekezdés módosításra.
A R. 8. § (2). bekezdését azért kellett módosítani, mert a három, vagy több gyermeket nevelő szülőkön kívül a két gyermekes, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők is csak akkor vehetik igénybe a rendeletben meghatározott térítési díjkedvezményt, ha más térítési díjkedvezményben a gyermekek nem részesülnek. Étkezési térítési díjkedvezményben javaslatom szerint csak az óvodás és az általános iskolás korú gyermekek szüleit részesítsük. A jelenleg hatályos rendelet szerint a térítési díjat a gyermek 16 éves koráig állapítjuk meg.
A R. 7.§-ához:
A rendeletbe új szabályozásként került a beiskolázási támogatás megállapításának a lehetősége.
Tab, 2003. augusztus 26.
Dr. Mezőfi Ágnes
városi jegyző
INDOKOLÁS
a 8/2005. (IV. 15.) rendelethez
Általános Indokolás
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvényt 2004. december 20-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály módosította többek között a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.). A Gyvt. módosítása alapján szükségessé vált a helyi szociális rendeletünk felülvizsgálata.
A központi joganyag változása mellett a többcélú kistérségi társulás működésének megkezdése is érinti az önkormányzat szociális ellátó rendszerét, így az abból adódó módosításokat is tartalmazza jelen rendelet-tervezet.
Emellett a rendelet felülvizsgálata során számos kisebb, nem az említett okok miatti pontosításra is fény derült, ezek korrekcióját is tartalmazza a tervezet.
A decemberi jogszabály módosítás hatályba lépését több időpontban határozata meg. A törvénymódosításból eredő, de csak 2005. szeptemberétől illetve 2006. januárjától hatályos rendelkezések átvezetése későbbi időpontban fog megtörténni, figyelembe véve az államigazgatási eljárási törvényben bekövetkező változásokat is.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya hazánk Európai Uniós csatlakozásával megváltozott. Jelen módosítással a helyi rendeletünk hatálya összhangba kerül a fenti törvénnyel.
a 2. §-hoz
A rendelet ellátásokat összefoglaló részében pontosításra kerültek az önkormányzat által nyújtott ellátások.
a 3. §-hoz
Az közeli hozzátartozó fogalmának pontosítására törvényi változások miatt van szükség.
a 5. §-hoz
A (8) bekezdés módosítására és a (9) és (10) bekezdésre azért van szükség, hogy a helyi rendeleti szabályozás a hatályos Gyvt-vel összhangba kerüljön a jövedelem vizsgálatra vonatkozó rendelkezések szempontjából is.
a 6. §-hoz
A módosítás szintén a törvényi rendelkezésekkel való összhang megteremtését célozza.
a 7. §-hoz
A módosítás célja összefoglalni a gyermekjóléti alapellátások célját, az igénybevétel módját és a bölcsődei ellátás igénybevételével kapcsolatos szabályokat meghatározni a törvényi rendelkezések alapján.
a 8. §-hoz
Átvezetésre kerül a többcélú társulás általi feladat-ellátás, valamint az intézményfenntartó társulások keretében működő intézmények által ellátott feladatok és a megállapodás alapján ellátott feladatok pontosításra kerülnek.
Lulla, 2005. április 12.
Dr. Mezőfi Ágnes
városi jegyző
Indokolás
17/2005. (IX. 27.) rendelethez
Általános indokolás
A helyi rendelet módosítását egyrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-jei hatályba lépése, másrészt a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (VI. 20.) ICsSzEM-BM-PM együttes rendeletének (Rendelet) szabályozása indokolja.
Részletes indokolás
1. §-hoz:
A Ket. 160. § (1) bekezdése szerint törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi.
A 162. § (1) bekezdése szerint ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem tiltja a hatósági ügyek intézésének vagy egyes eljárási cselekményeknek elektronikus formában történő elvégzését, az elektronikus kapcsolatfelvétel megfelelő dokumentálásával elektronikus úton is történhet különösen:
a) a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása,
b) a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése,
c) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás,
d) az eljárás irataiba való betekintés,
e) az idézés,
f) az igazolási kérelem előterjesztése,
g) az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa,
h) a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás,
i) a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás,
j) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása,
k) a döntés közlése.
A fenti rendelkezések értelmében helyi önkormányzati rendeletben lehetőség van kizárni az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Célszerűnek látszik a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtéséig – hasonlóan az egyéb közigazgatási ügyek többségéhez – a helyi gyermekvédelmi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben kizárni az elektronikus ügyintézést.
2. §-hoz:
A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatot a 2005. szeptember 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakban az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók étkeztetése szociális célú további támogatását szolgáló állami hozzájárulás illeti meg.
A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az állami hozzájárulásból a települési önkormányzatot megillető előirányzatot a 4. számú melléklet tartalmazza. (Lulla esetében a 4 hónapra járó összeg 66.640 Ft)
A rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az állami hozzájárulást a települési önkormányzat az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, szociális célú gyermekétkeztetésben részesülő tanulók után veheti igénybe. Az egy gyermek után járó összeg havonta 2380 Ft. A (2) bekezdés alapján az állami hozzájárulás a Gyvt.-ben szabályozott, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére használható fel, figyelemmel a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményekre.
[Gyvt. 148. § (5) bek.: Gyermekétkeztetés esetén
a) a bölcsődés, valamint az óvodás rendszeres támogatásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
e) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át
kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).]
A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a szociális rászorultság kritériumait.
Célszerű a normatív támogatásban részesülők körében a meglévő 50 %-os kedvezményt további 50%-kal kiegészíteni, így a fenti körben ingyenessé tehető az alsó tagozatosok iskolai étkezése (jelenleg ez 7 főt érint Lullán). Előzetes számításaink szerint ezek a támogatások együttesen nem tennék ki a Lullának nyújtott támogatási összeget. A fennmaradó összegből a fenti körbe nem tartozó 2 fő lullai alsó tagozatos étkező ingyenes étkezése is majdnem biztosítható. Amennyiben számukra is ingyenessé tennénk az étkezést, ez a 4 hónap alatt maximum 2846 Ft-tal terhelné az önkormányzat költségvetését. A hiányzások a fenti összeget csökkentenék.
A Rendelet 5. § (3) bekezdése szerint amennyiben a tanuló nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti székhelyű iskolába jár (bejáró tanuló), a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti települési önkormányzat a 4. számú mellékletben meghatározott keretösszege terhére, iskolai étkeztetés címén igényelt állami hozzájárulást átadja az iskolai étkeztetést biztosító iskolát fenntartó települési önkormányzat részére. A fentiek értelmében a kapott támogatást az esetleges önkormányzati kiegészítéssel át kell majd utalni Tabnak.
Lulla, 2005. szeptember 26.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
Indokolás
10/2006. (VI.7.) rendelethez
A helyi rendelet módosítását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2005. év végi módosítása indokolja, mely megszüntette a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A rendelet rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló rendelkezéseit hatályon kívül helyezi jelen módosítás.
Jelen rendelet tartalmazza azt a módosítást, mely szerint a hivatalnak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem esetén nem kell környezettanulmány készíteni abban az esetben, ha hat hónapon belül a kérelmezőnek a támogatás megállapításra került. A jelenlegi egy éves időtartamot a családok jövedelmi viszonyait jellemző gyakori változásokra tekintettel indokolt csökkenteni.
Zala, 2006. június 1.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/1998. (IV.6.) rendelet módosításáról szóló 3 /2008. (II. 09.) rendelethez
Általános indokolás:
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény által többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezései is módosításra kerültek. A törvényi szabályozás változása miatt indokolt az önkormányzati rendelet néhány rendelkezésének módosítása.
Részletes indokolás:
Az 1. §-hoz:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban: Gyvt.) 18/A. § (1) bekezdése értelmében a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.
A fenti jogszabályhely értelmében nem csak a lakóhellyel, hanem a tartózkodási hellyel rendelkező személyek ügyét is el kell bírálni, ezért szükséges a helyi rendelet hatályának kiterjesztése Lulla község közigazgatási területén tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.
A 2. §-hoz:
A Gyvt. szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások körét, melynek egyik formája a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.
A 3. §-hoz:
A Gyvt. 131.§-a értelmében 2003. február 15-étől a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a helyi jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
E rendeletben célszerű ugyanazon jövedelmek és időszakok figyelembe vétele, amelyeket a szociális ellátásoknál számításba veszünk.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozat, mely a nem rendszeres jövedelmek igazolásokra szolgált, már nem alkalmazható. Erre tekintettel szükségessé vált az ellátást igénylő személy e rendelet mellékletében szabályozott formában történő nyilatkoztatása. A rendelet 1. sz. mellékletét képező nyilatkozatot kell benyújtania a kérelmezőnek azon jövedelmekről, amelyeket nem tud hivatalos irattal igazolni.
A Gyvt. kiterjesztette a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók körét, melyet a helyi rendeletben alkalmazni kell.
A 4. §-hoz:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételeit, folyósításának szabályait a Gyvt. 19.§-a, 20§-a és a 20/A§-a szabályozza, ezért szükségtelen e rendelkezések megismétlése a rendeletben, elegendő az ellátásra vonatkozó jogszabályhelyek megjelölése.
A 5. §-hoz:
A gyermekek számára nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások formája az oktatási intézmények tanulóinak nyújtott támogatások köre is. Erre tekintettel helyi rendeltben szabályozni kell ezen ellátásokat és az ellátások feltételeit.
Több család anyagi helyzete miatt nem tudja gyermekét üdültetni. Ezt figyelembe véve javasolt e támogatási forma felülvizsgálata, így a családok magasabb összegű támogatásban részesíthetőek.
A 8. § (3) bekezdése időbeli korlátot tartalmaz az étkezési térítési díjkedvezmény megállapítására. Tekintettel arra, hogy az időbeli korlát 2005. szeptember 1. és 2005. december 1. közti időszakra szólt, s ezen rendelkezés érvényességének ideje lejárt, indokolt a szabályozás hatályon kívül helyezése.
A 6. §-hoz:
Igény merült fel arra, hogy az oktatási és nevelési intézménybe járó diákokat évente ne csak egy alkalommal támogassa a képviselő- testület. Az évi kettő támogatás bevezetésével nemcsak beiskolázási támogatásban lehetne részesíteni a gyermekeket, hanem egyéb (mikulás vagy karácsonyi ünnep) alkalomból is lehet támogatást a részükre megállapítani.
Lulla, 2008. február 5.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
LULLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló
5/1998. (IV. 6.) rendeletének módosítására
Az elmúlt években több lakalommal előfordult, hogy Lullán lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek életvitelszerűen nem a településünkön élnek, mely esetekben vitára adhat okot az, hogy ezek a gyermeket támogatásba részesítse-e az önkormányzat. E rendeletmódosítással a fenti támogatásra jogosultak körét kívántuk egyértelműen leszabályozni.
A Rendelet értelmében korábban az oktatási, nevelési intézménynél fennálló jogviszonyról az intézmény igazolását minden alkalommal be kellet kérni. Ugyanakkor a tanulók 16 éves korukig tankötelesek, ezért felesleges bekérni ennél fiatalabb gyermekektől oktatási intézménynél fennálló jogviszonyról az igazolást.
Lulla, 2013. szeptember 3.
Kleiber Jenőné
polgármester
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
LULLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
a szociális igazgatást és szociális ellátást szabályozó 13/2013. (XII.20.) rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1. napján bekövetkező jelentős változásai miatt új rendelet megalkotása vált szükségessé.
2014. január 1. napjától a korábbi átmeneti segélyt, kamatmentes kölcsönt (szociális kölcsön), temetési segélyt, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt felváltja az önkormányzati segély. Tekintettel arra, hogy korábban a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján, Lulla Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998. (IV. 6.) rendelete (a továbbiakban: gyermekvédelmi rendelet) szabályozta, így szükségessé vált a gyermekvédelmi rendelet vonatkozó szabályozásának hatályon kívül helyezése.
Lulla, 2013. december 17.
Kleiber Jenőné
polgármester
[1] Módosította a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 1. §-a, a 3/2008. (II. 09.) rendelet 1. §-a, hatályos 2008. február 9. napjától.
[2] Módosította a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 2. §-a, hatályos 2005. április 15. napjától.
[3] Módosította a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 1. §-a, hatályos 2006. június 7. napjától.
[4] Beiktatta a 3/2008. (II. 09.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. február 9. napjától.
[5] Beiktatta a 9/2009. (V. 29.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. május 30. napjától.
[6] Módosította a 17/2005. (IX. 27.) rendelet 1. §-a, hatályos 2005. november 1. napjától.
[7] Módosította a 3/2008. (II. 09.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2008. február 9. napjától.
[8] Módosította a 10/2003. (IX. 1.) rendelet 2. §-a, a 3/2008. (II. 09.) rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2008. február 9. napjától.
[9] Módosította a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 3. §-a, a 3/2008. (II. 09.) rendelet 3. § (4) bekezdése, hatályos 2008. február 9. napjától.
[10] Módosította a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 2. §-a, hatályos 2006. június 7. napjától.
[11] Módosította a 4/2000. (IV. 26.), 10/2003. (IX. 1.), 8/2005. (IV. 15.) rendelet 4. §-a, hatályos 2005. április 15. napjától.
[12] Beiktatta a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 5. §-a, módosította a 3/2008. (II. 09.) rendelet 3. § (4) bekezdése, hatályos 2008. február 9. napjától.
[13] Beiktatta a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 5. §-a, hatályos 2005. április 15. napjától.
[14] Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 3. §-a, hatályos 2006. június 7. napjától.
[15] Módosította a 4/2000. (IV. 26.), hatályon kívül helyezte a 10/2003. (IX. 1.) rendelet 4. §-a, hatálytalan 2003. szeptember 1. napjától.
[16] Beiktatta a 3/2008. (II. 09.) rendelet 4. §-a, hatályos 2008. február 9. napjától.
[17] Beiktatta a 9/2009. (V. 29.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. május 30.napjától.
[18] Hatályát vesztette a 13/2013. (XII. 20.) rendelet 39. §-ával, hatálytalan 2014. január 1. napjától.
[19] Módosította a 7/2001. (IX. 11.) rendelet 1. §-a, hatályos 2001. szeptember 1. napjától.
[20] Módosította a 10/2003. (IX. 1.) rendelet 6. §-a, a 3/2008. (II. 09.) rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2008. február 9. napjától.
[21] Módosította a 7/2001. (IX. 11.), 10/2003. (IX. 1.) rendelet 6. §-a, 17/2005. (IX. 27.) rendelet 2. §. (1) bekezdése, hatályos 2005. szeptember 27. napjától, rendelkezéseit 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
[22] Beiktatta a 17/2005. (IX. 27) rendelet 2. §. (2) bekezdése, hatályát vesztette a 3/2008. (II. 09.) rendelet 5. § (2) bekezdésével, hatálytalan 2008. február 9. napjától.
[23] Módosította a 3/2008. (II. 09.) rendelet 6. §-a, a 8/2013. (IX. 4.) rendelet 1. §-a, hatályos 2013. szeptember 5. napjától.
[24] Beiktatta a 4/2011. (II. 4.) rendelet 1. §-a, hatályos 2011. február 1. napjától.
[25] Módosította a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 4. § (1) bekezdése, hatályos 2006. június 7. napjától.
[26] Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 4. § (2) bekezdése, hatálytalan 2006. június 7. napjától.
[27] Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 4. § (2) bekezdése, hatálytalan 2006. június 7. napjától.
[28] Módosította a 10/2006. (VI. 07.) rendelet 4. § (3) bekezdése, hatályos 2006. június 7. napjától.
[29] Módosította a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 7. §-a, hatályos 2005. április 15. napjától.
[30] Beiktatta a 8/2005. (IV. 15.) rendelet 8. §-a, hatályos 2005. április 15. napjától.