Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 07. 23

Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 07. 23

Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Lulla Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Lulla Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában: Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%- nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

(2) Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

(3) Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

(4) Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerinti dokumentum.

(5) Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

(6) Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.

(7) Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

(8) Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

(9) Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

(10) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében Lulla Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését,

aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c) a kezdeményezés rövid indokolását,

d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alatt álló érték megnevezését,

aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A védelem megszűnik, ha

a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;

b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;

c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket.

7. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett épület” vagy „Védett építmény”. A tábla mérete: fektetett A/4. Anyaga: fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, pótlásáról a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,

b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,

c) a védelem típusát,

d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,

e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot,

g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat, valamint

h) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

11. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Lulla Község teljes közigazgatási területét az alábbiak szerint:

a) Falusias karakterű terület,

b) Gazdasági terület,

c) Kertes mezőgazdasági terület,

d) Egyéb külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) Táj- és természetvédelmi területek: országos jelentőségű természeti emlék (forrás), országos ökológiai hálózat övezete (ökológiai folyosó, pufferterület), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.

b) Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

12. § (1) A 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

13. § A 11. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

14. § A 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy illeszkedjen a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz.

15. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1) A 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az új épületek tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.

(2) Az épületek tetőhajlásszöge 35-45° között lehet, egy épülettömegen belül azonos felületképzés (tetőfedő anyag, homlokzatszínezés, lábazat stb.) alkalmazandó.

(3) A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.

(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(5) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(6) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.

(7) Az utcafronton áttört kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

(8) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

17. § (1) A 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények magastetős kialakítással létesíthetők.

(2) Egy épülettömegen belül azonos felületképzés (tetőfedő anyag, lábazat stb.) alkalmazható.

18. § (1) A 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen a gazdasági épületek környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel építhetők.

(2) Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(3) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, ill. pasztellszínezésűek lehetnek.

(4) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

19. § (1) A 11. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen tájba és környezetbe illeszkedő anyaghasználattal lehet építkezni, ahol ez szabad, vagy engedélyezett. Ezek: fa, tégla, nád és égetett agyagcserép, kő.

(2) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.

(3) Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

10. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

20. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

(3) Csarnok jellegű épület, valamint reklámcélú hirdetőberendezés nem helyezhető el.

11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok telepíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei:

a) A területen elhelyezhető köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c) A közterület felőli határán 80 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő.

d) A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése nem megengedett.

(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással létesíthetők.

12. A zöldfelület kialakításának követelményei

22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

a) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 2 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet 1 m távolságra ültethető.

b) Fás szárú növények (diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fák kivételével) a szomszédos épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.

c) Diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fa a szomszédos épülettől és a telek határától legalább 7 m távolságra ültethetők.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

13. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

23. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

a) a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók,

b) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül- a védett homlokzatok eltakarása nélkül- lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani,

c) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell.

(2) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(3) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(4) Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

14. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

24. § (1) A védelem alatti területen (köz- és magánterületen egyaránt), védett ingatlanokon, antenna, parapett konvektoros-szellőző, klímaberendezés kültéri egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész egyetértésével helyezhető el.

(2) Közműcsatlakozásokat csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglévőket az épület korszerűsítésekor át kell helyezni a rajta lévő mérőórákkal és felszerelésekkel együtt.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

15. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

25. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 11. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdésében meghatározott területek, és lakóépülettől 50 méteres távolságon belül.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Természetvédelmi területeken vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, ettől eltérni az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

27. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembevétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

c) az utcák egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;

d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

V. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

28. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú hirdetőberendezés, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

29. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 21 naptári nap időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

17. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterületről látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

18. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(2) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

19. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

33. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és dobozok helyét, színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembevételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(3) Utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabolaantenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

34. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - kérelemre szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

a) ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik,

b) közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén,

c) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ca) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

cb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani, e rendelet 5. mellékletét képező formanyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) az építési tevékenység rövid leírását,

d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

21. A településképi véleményezési eljárás

35. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

35/A. §1 A településképi véleményezési eljárásban a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

36. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

22. A településképi bejelentési eljárás

38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

a) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása estén, amennyiben közterületről látható,

b) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

c) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;

b) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;

c) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

38/A. §2 A településképi bejelentési eljárásban a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

39. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció

a) tartalma megfelel-e Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 12/2004. (VII. 5.) rendeletében és az e rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően, a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja, illetve megszünteti az eljárást.

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Lulla Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

41. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Településképi követelmény megszegésének minősül:

a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, a meglévő épület, építmény településképet rontó műszaki állapota, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint

b) a 40. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szabhat ki, melynek összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 - 500.000,- forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 50.000 - 500.000,- forint,

c) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 50.000 - 500.000,- forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően 50.000 - 500.000,- forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén 50.000 - 500.000,- forint,

f) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 50.000 - 500.000,- forint.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(5) A településkép-védelmi bírság megfizetését a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, közvetlenül az önkormányzat bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.

(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

(7) A befolyt településkép-védelmi bírságot a településkép védelme érdekében lehet felhasználni.

41/A. §3 A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság tekintetében a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Hatályba léptető rendelkezések

42. § Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

25. Módosító rendelkezések

43. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 12/2004. (VII.5.) rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; maximum 4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb. A beépítettség maximum 3 % lehet.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HÉSZ 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltőállomás nem létesíthető.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HÉSZ 1. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezések

44. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 5. § (11) bekezdése, a 6. § (7) bekezdése, a 10. § (2) bekezdése, a 10/A. § (2) bekezdése, a 21. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései és a 26. § (2) bekezdése.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 6/2017. (X.23.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 7/2017. (X.23.) önkormányzati rendelete.

1

A 35/A. §-t a Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

2

A 38/A. §-t a Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

3

A 41/A. §-t a Lulla Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.