Sérsekszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2003. (XI.4.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2009. 08. 25- 2011. 05. 18

Sérsekszőlős Község Önkormányzatának

17/2004. (X. 18.), 13/2009. (VIII. 24.) rendelettel módosított

12/2003. (XI. 4.)

RENDELETE

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való

 gazdálkodás szabályairól



Sérsekszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:



I.Fejezet

Általános Rendelkezések


A rendelet hatálya


  1. §  (1) E rendelet hatálya kiterjed Sérsekszőlős Község Önkormányzata tulajdonában lévő:
  1. ingatlanokra;
  2. ingó vagyontárgyakra;
  3. vagyoni értékű jogokra;
  4. értékpapírokra;
  5. társasági részesedésekre

 (2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.


Értelmező rendelkezések


  1. § E rendelet alkalmazásában:
  1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
  2. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
  3. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
  4. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
  5. Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon  tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
  6. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
  7. Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára  Községpolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
  8. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
  9. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
  10. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen  és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az  értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
  11. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
  12. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket  kielégítő, a víz, a gáz,  és csatorna  vonalas  létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és  elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt;  az  elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási  rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és  tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti  nyomásszabályozó rendszerek.
  13. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály  szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy  egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
  14. Muzeális emlék:  a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
  15.  Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme  tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen  őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes  szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
  16. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és  Községképi jelentőségű épület, építmény.
  17. Park: a település belterületén önkormányzati  tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül  minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is  szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
  18. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan  értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott  pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem  pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba  vételét elismerve egyidejűleg arra vállal  kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának  meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
  19. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon  használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
  20. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden  olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.
  21. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati  vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés  alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
  22. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a  természeti emlék.
  23. Vizek:  a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos  vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes  tavak, illetve ezek medre.
  24. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi  létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló  törvényben meghatározott vízgazdálkodási  célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag  összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek  együttes szükségletét szolgálja.
  25. Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.
  26. Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.



II.Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON


  1. §  (1)  Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében     

                meghatározott vagyontárgyakból áll.   

         (2)  A vagyon – rendeletetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon

                körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.



II. 1.

A TÖRZSVAGYON


  1. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg. Az önkormányzat törzsvagyona az önkormányzati  kötelező feladatok ellátására szolgáló vagyon.

        (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

  1. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a törvény erejénél fogva:
  • helyi közutak és műtárgyaik;
  • a terek és a parkok;
  • a vizek és a víziközműnek nem minősülő közcélú  vízilétesítmények;
  • a levéltári anyagok.

b) jelen rendelet alapján:

  • a Községi köztemető;
  • hulladék lerakóhely

 (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai

  1. a törvény erejénél fogva:
  • közművek;
  • intézmények;
  • középületek;
  • műemlék épületek; (a műemlék, a műemlék jellegű és községképi  jelentőségű, a helyi védelem alatt álló  épület, építmények) 
  • védett természeti területek;
  • vízi közművek;
  • muzeális emlékek.


  1. jelen rendelet alapján:
  • az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások, gyűjtemények.

(4) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig a 2. sz. melléklete tartalmazza. 

           


II. 2.

EGYÉB VAGYON


5. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló  vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.

Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.


(2) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.

  1. forgalomképes ingatlanok:
  • lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
  • belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági  művelésű földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb  hasznosításra alkalmas földterületek)
  1. forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok
  • értékpapírok, részvények, üzletrészek,
  • pénzeszközök és követelések,
  • használati és haszonélvezeti jog,
  • szolgalmi jog.



III.

A VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE


6. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá.

(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt

  1. vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
  2. vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánításáról,
  3. törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában  azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv.,   (e rendelet 4. § (2)  bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más  törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan  karban kell  tartani, melynek felelőse a jegyző.

(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely  közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom  gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben  az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.



IV.

A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA



IV. 1.

A TULAJDONOSI JOG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


7. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a Képviselő-testület gyakorolja.

       (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben  foglaltak figyelembe vételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános  meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

       (3) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra elővásárlási joga van.



IV.2.


A TÖRZSVAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK

GYAKORLÁSA


8. §  (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy   hasznosítási, illetve működtetési jogának  koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása.

       A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.


A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása


9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel.

            Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

            (2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

            (3) Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb  módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése  koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)

            (4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

            (5) A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

            (6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal  összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

            (7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására  hozott testületi döntések végrehajtása körében a  vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi  státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti  szerződések,  használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).



A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása


10. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 10. § (2)-(9)  bekezdéseiben foglaltakat.

            (2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

            (3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező  figyelembe venni a (2), (4) – (9)  bekezdésekben foglaltakat.

            (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt  rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

            (5) A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és a közoktatási miniszter  hozzájárulása szükséges.

(6) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami  tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési  és közoktatási miniszter határozza meg.

            (7) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az építési és városfejlesztési miniszter  hozzájárulása is szükséges.

            (8) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti  területre az államnak az e rendelet 7. § (3) bekezdésében említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az építési és városfejlesztési miniszter gyakorol.

            (9) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.



Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása.


11. § (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.



V.

A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes

vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok


12. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt  feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy estleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

 (4) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(5) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi  költségek a bérlőt terhelik.

(6) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.

E területek egy évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe.

(7) Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a Képviselő-testület határozata szükséges.

(9) A Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló   épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(10)Az „államháztartásról” szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 108. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az  önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett  vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése:

  • 300 eFt egyedi forgalmi értéket meghaladó ingatlanok,
  • 300 eFt egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű ingók,
  • 300 eFt egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek esetén.

A pályáztatás és versenytárgyalás részletes szabályait a 3. sz. melléklet: a pályáztatási szabályzat tartalmazza.



VI.

A vállalkozói vagyon hasznosítása


13. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet  10. §-a rendelkezik.

          (2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat

  • gazdasági társaságot alapíthat,
  • alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
  • biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
  • vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
  • tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).

(3)   Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak  kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(4)   Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében  tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület  határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a  megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(5)   A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság estében a Képviselő-testület  külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.



VII.

Az önkormányzati vagyonról való lemondás


14. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok   eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen  átruházni

  1. közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
  2. köztestület, társadalmi szervezet részére,
  3. egyházak részére – elsősorban „A volt  egyházi ingatlanok tulajdoni  helyzetének rendezéséről „ szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
  4. más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör  átszállása kapcsán,
  5. építési telket, a község területén letelepedni szándékozó 35 év alatti fiatal házasok részére – első lakás építése céljából lehet.


(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak  ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való  csatlakozás esetét.

E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül  más szervezet használatába.

(3) Vagyont ingyenesen átruházni az (1), (4) pontban meghatározottakon kívül, kizárólag közcélra lehet.

(4) Az Áht. 108. § (2) bekezdése értelmében vagyont ingyenesen átruházni,  továbbá az önkormányzat követeléseiről lemondani csak önkormányzati  rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.


A Képviselő-testület – figyelembe véve az Áht. 108. § (3) bekezdésében foglaltakat is, az alábbiakban  szabályozza  a követelésről való lemondás esetén  követendő gyakorlatot:

- értékhatártól függetlenül a  Képviselő-testületet illeti meg a döntés joga.

(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.

Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha

  • az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,
  • az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy  értékesítése sikertelen maradt,
  • a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.



VIII.

A vagyon hasznosításának nyilvántartása


15. §    (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan  kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

            (2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.

            (3) Az  önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést  hozó szerv, ill. a szerződéskötő - a döntést, illetve a szerződést annak megkötését követő 30 napon belül - köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.


IX.

Vagyonnyilvántartás


16. §  (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével  a jegyző alakítja ki.

            (2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat Tab Város Polgármesteri Hivatala (vagyonnyilvántartó) látja el.

            (3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont  érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

            (4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha  jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(5)A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6)  Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok  tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992. (XI. 6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon  adatait.

(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.

(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel. 



X.

Vagyonleltár


17. §    (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 

            (2) A vagyonleltár az önkormányzat  vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes  törzsvagyon számbavétele.

            (3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül  forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon,   ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül

  1. az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével,  (helyrajzi szám, cím,  hossz- és terület  méretek, rendeltetés, a használó, vagyonkezelő neve, stb), a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó  értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is).
  2. a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
  3. az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
  4. a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontam, db-számban,
  5. a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár  összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.



XI.

Egyéb rendelkezések


18. §    (1) Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.

            (2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

            (3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.


XII.

Záró rendelkezések


19. §    (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

            (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Sérsekszőlős Község Önkormányzatának 4/1998. (II. 17.) sz.  rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.

[1](3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


Sérsekszőlős, 2003. november 3.




Fábri Gézáné                                                              Dr. Mezőfi Ágnes

polgármester                                                                         jegyző  



.


Ingatlanvagyon-Kataszter              Forgalomképtelen törvény a.      [2]1. sz. melléklet

Sérsekszölös Szabadság u. 15.        


Helyr.szám       Fkép Megnevezés           Utca+hsz                  Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

---------------- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- -----------

     2/   / /      1  Szabadság utca       SZABADSáG                        4754 100        4754

    19/   / /      1  Vizfolyás             Nincs utca neve                   29 100          29

    22/   / /      1  Árok                 SZABADSáG                        1015 100        1015

    35/   / /      1  Közút                 Nincs utca neve                 5510 100        5510

    44/   / /      1  Közút                 Nincs utca neve                 1022 100        1022

    45/   / /      1  Közút                 Nincs utca neve                 2589 100        2589

    50/   / /      1  Közút                 Nincs utca neve                  227 100         227

    68/   / /      1  Rákóczi utca         RÁKÓCZI UTCA                     6960 100        6960

    71/   / /      1  Út a sportpálya felé  Nincs utca neve                  864 100         864

    91/   / /      1  Patak                 Nincs utca neve                 1791 100        1791

   108/   / /      1  út a temetőhöz        Nincs utca neve                  960 100         960

   112/  1/ /      1  Patak                 Nincs utca neve                  216 100         216

   112/  2/ /      1  Patak                 Nincs utca neve                  201 100         201

   114/   / /      1  út                    Nincs utca neve                  230 100         230

   118/   / /      1  Közterület            Nincs utca neve                 1011 100        1011

   301/  2/ /      1  Közút                ARANY JáNOS U                    2641 100        2641

   344/  2/ /      1  Közút                SZőLőHEGY                         153 100         153

   344/  3/ /      1  Közút                SZőLőHEGY                         373 100         373

   344/  4/ /      1  Közút  Béke u        SZőLőHEGY                        4587 100        4587

    02/   / /      1  Mg út Felső Cserhát   Nincs utca neve                 2326 100        2326

    04/   / /      1  Út Felső Cserhát      Nincs utca neve                  827 100         827

    07/   / /      1  MG ÚT ALSÓ CSERHÁT    Nincs utca neve                 9894 100        9894

    08/   / /      1  MG ÚT  TEMETŐ         Nincs utca neve                 1469 100        1469

    09/   / /      1  Közút                 Nincs utca neve                 5634 100        5634

   018/   / /      1  MG ÚT                 Nincs utca neve                 5602 100        5602

   030/   / /      1  ÚT SZŐLŐS-TAB TEMETŐ  Nincs utca neve                15454 100       15454

   033/   / /      1  ÚT SZŐLŐSI RÉT        Nincs utca neve                 4964 100        4964

   041/   / /      1  ÚT SZŐLŐS-ZALA        Nincs utca neve                10211 100       10211

   043/   / /      1  ÚT SZŐLŐS-ZALA        Nincs utca neve                 6002 100        6002

   044/   / /      1  ÚT A ZALAI HATÁRON    Nincs utca neve                  788 100         788

   045/  2/ /      1  árok                  Nincs utca neve                 1955 100        1955

   050/   / /      1  ÚT A DÖGKÚTHOZ        Nincs utca neve                 8307 100        8057

   052/ 20/ /      1  MG ÚT DIÓS            Nincs utca neve                 2129 100        2129

Ingatlanvagyon-Kataszter              Forgalomképtelen törvény a.      1. sz. melléklet

Sérsekszölös Szabadság u. 15.        


Helyr.szám       Fkép Megnevezés           Utca+hsz                  Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

---------------- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- -----------

   054/   / /      1  ÚT ZÁRTKERT-DIÓS      Nincs utca neve                  438 100         438

   055/   / /      1  Közút                SZőLőHEGY                        7868 100        7868

   061/   / /      1  ÚT SZŐLŐHEGY-LULLA    Nincs utca neve                 3173 100        3173

   065/   / /      1  Közút                SZőLőHEGY                        1518 100        1518

   067/  4/ /      1  Ut                    Nincs utca neve                  917 100        2706

   069/   / /      1  ÚT LULLA FELÉ         Nincs utca neve                 7059 100        7059

   073/   / /      1  ÚT A LULLAI HATÁRON   Nincs utca neve                 1200 100        1200

   080/   / /      1  ÚT A VÍZTÁROZÓHOZ     Nincs utca neve                 1329 100        1329

   081/   / /      1  ÚT SZÉNÉGETŐ          Nincs utca neve                 3605 100        3605

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————





















 Ingatlanvagyon-Kataszter              Korlátozottan forg.kép.törvény a.       2. sz. melléklet

Sérsekszölös Szabadság u. 15.        


Helyr.szám       Fkép Megnevezés           Utca+hsz                  Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

---------------- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- -----------

    10/  2/ /      3  általános Iskola kul SZABADSáG 18                     4258 100        4258

    23/   / /      3  Községháza           SZABADSáG 15                     2017 100        2017

   076/ 10/ /      3  Viztározók és épitmé  Nincs utca neve                  445 100         445

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

                                                                     Tel.ter(m2)     Önk.tul(m2)

-------------------------------------------------------------------- ----------- --- -----------

Összesen (3 darab): (Korlátozottan forg.kép.törvény a.):                    6720            6720

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————


Ingatlanvagyon-Kataszter              Korlátozottan forg.kép.helyi d.a.

Sérsekszölös Szabadság u. 15.        


Helyr.szám       Fkép Megnevezés           Utca+hsz                  Tel.ter(m2) Ön% Önk.tul(m2)

---------------- ---- -------------------- ------------------------- ----------- --- -----------

    30/   / /      4  Beépítetlen terület   Nincs utca neve                  421 100         421

    59/  1/ /      4  Tűzoltó szertár      RÁKÓCZI UTCA                     3917 100        3917

    03/  5/ /      4  Sportpálya            Nincs utca neve                 7151 100        7151

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

                                                                     Tel.ter(m2)     Önk.tul(m2)

-------------------------------------------------------------------- ----------- --- -----------

Összesen (3 darab): (Korlátozottan forg.kép.helyi d.a.):                   11489           11489

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————


                                   3. sz. melléklet



PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZAT


Az önkormányzati ingatlan vagyon versenyeztetéses hasznosítása során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szerv:


Első fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

  1. A versenyeztetés egyes formái


  1. A versenyeztetés megvalósulhat árverés, továbbá  nyilvános vagy zártkörű  versenytárgyalás útján. 
  2. Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának  nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely  során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők  alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
  3. A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.


  1. A pályázati kiírás


  1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő  számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat  megtételéhez szükséges információhoz jutás és az  alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a  pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy  annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot  tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott  pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
  2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által  rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz  hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára -  lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden  olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely  az üzleti  életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy  a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott  ajánlattételre. 


Második fejezet

ÁRVERÉS


Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott  tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a  rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén -  az ingatlant árverés útján értékesíti. A döntéssel  egyidejűleg meg kell jelölni az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az  eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén  a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni. A  kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy  személyt is megbízhat.


I.Az árverés kiírása


  1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A  hirdetményben fel kell tüntetni:
  • az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
  • az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb)
  • hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
  • az árverésen való részvétel feltételeit
  • az ingatlan megtekintési lehetőségét
  • a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét,  határidejét,
  • árverés helyét, idejét,
  • a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,

2. A hirdetési felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint a helyi kábel televízióban kell közzétenni egy alkalommal.

     A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.


II.Az árverés lefolytatása


  1. A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, illetve a részvétel jogosultságát.
  2. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben  megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményben  megjelölt módon és időben a kauciót befizette.
  3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet.
  4. A levezető ismerteti az árverés szabályait, illetve a  kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.
  5. A levezető közli az árverés megkezdését, illetve a kikiáltási árat.
  6. Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak  mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
  7. Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű  ajánlatot elsőként teszi meg.
  8. A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
  9. A sikertelen résztvevőknek a befizetett kaució  összege visszafizetésre kerül.
  10. Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a  jegyzőkönyvvezető, a pályázat nyertese, valamint a két legmagasabb ajánlatot tevő aláír.


III.Szerződéskötés


  1. A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására  vonatkozó szerződést megkötni.
  2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek  felróható okból nem kerül megkötésre, vagy  értékesítés esetén a vételár első részletét a megadott  határidőre nem fizeti meg, úgy a második  legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett  ajánlatnak megfelelően.
  3. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell  ismételni.


Harmadik fejezet

VERSENYTÁRGYALÁS

I. A versenytárgyalás típusai


  1. A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak.
  2. Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha
  • a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak  leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok  megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott  ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek  részvételét teszi szükségessé
  • versenypolitikai ok alapján az indokolt
  • az önkormányzati érdeke, vagy az üzleti titok  megóvása azt indokolttá teszi
  • a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott  ajánlattevők képesek
  1. A versenytárgyalás módjáról a kiírásról történő  döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön kell  rendelkezni arról, hogy a versenytárgyalás egy-,  vagy többfordulós, alternatív ajánlat tehető-e.
  2. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat  másként nem rendelkezik – a nyilvános  versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  3. A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
  4. A versenytárgyalás nyertese az, aki a kiírásban  szereplő szempontoknak és az önkormányzat  tulajdonosi érdekeinek összességében a  legmegfelelőbb ajánlatot tette.
  5. A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor  köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre  lehetőséget adott.



III.A versenytárgyalás kiírása


  1. A versenytárgyalást pályázati hirdetmény  közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
  • az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
  • az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
  • hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
  • az elbírálásra vonatkozó szempontokat
  • a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
  • az ingatlan megtekintési lehetőségét
  • a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
  • a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű)

több forduló esetén a fordulók számát

  • az ajánlati kötöttség minimális időtartamát          
  • alternatív ajánlat tételének lehetőségét
  • a pályázat felbontásának helyét, idejét
  • a versenytárgyalás helyét, idejét
  1. A pályázati felhívást minimálisan az Önkormányzat hirdető tábláján, kell közzétenni egy alkalommal.

A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.

Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.

  1. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók  tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve  szabályokat, vagy azok bármelyikét az alábbiak  szerint  változtathatja meg:
  • ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten  fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő  módon és időben értesítette, vagy
  • ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási  határidejét hosszabbítja meg
  1. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a  pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás  közzétételétől számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
  2. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására  megjelölt időpontig visszavonhatja.
  3. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő  lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
  4. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel  kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő  követelést.




III. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás

lefolytatása


  1. A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati  felhívás másként nem rendelkezik – legalább a  versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható.
  2. A pályázatok felbontására az adott vagyontárgy  tulajdonosi jogának gyakorlója jogosult.
  3. A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket,  székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek  nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
  4. A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a pályázatbontás napjáig, melyet  igazolnia kell.

Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kaució visszajár.

  1. A pályázatok felbontása után meg kell állapítani,  hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az  érvénytelen pályázattal rendelkezők a  versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
  2. Érvénytelen a pályázat, ha:
  • olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,
  • határidőn túl nyújtották be
  • nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek
  • megfelelő összegű kaució nem került befizetésre
  1. Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy  tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
  2. Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos  kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól  felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok  csak akkor módosíthatók, ha erre a pályázati kiírás  lehetőséget biztosított és a pályázót – határidő  kitűzésével – módosításra hívják fel.
  3. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás  másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására  adott határidőtől a versenytárgyalásig, illetve  az adott ingatlanra vonatkozó szerződéskötésig tart.
  4. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés  kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.


IV.Szerződéskötés


  1. A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására  vonatkozó szerződést megkötni.
  2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek  felróható okból nem kerül megkötésre, a befizetett  kaució az önkormányzatot illeti meg.


A szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása


Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy  külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség  nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes  pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy  más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az  ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége  egyetemleges.


            Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt.


            Kiíró (ajánlatkérő): Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv


            Többfordulós pályázat:  az a pályázat, amelynek  első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül  a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban – felhívja őket ajánlataik  kiegészítésére vagy módosítására.


            Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az  érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.




I n d o k o l á s


Általános indokolás


Az önkormányzati vagyon fogalmát, rendeltetését, a vagyontárgyak csoportosítását a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény  (Ötv.) határozza meg.


Az Ötv. 78. § (1) bekezdése szerint:

„A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából, és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek  az önkormányzati célok megvalósítását  szolgálják……”

Az önkormányzati cél e vonatkozásban  az Ötv-ben, illetve más törvényben  meghatározott közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat törvényben meghatározott és  az önként vállalt feladatai ellátásának egyik eszköze az önkormányzati vagyon és  az azzal való gazdálkodás.

A vagyongazdálkodás átfogó  tervezésére jelenleg nincs jogszabályi előírás. Az önkormányzat gazdasági programjában  kell meghatározni a vagyongazdálkodás  stratégiai céljait, a törzsvagyon, forgalomképes vagyon hosszútávú arányait.

A vagyongazdálkodásra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat     - az Ötv mellett – az államháztartásról szóló többször módosított  1992. évi XXXVIII. törvény. Rendelkezéseik alapvető célja, hogy átgondoltan, felelősség teljesen döntsön az önkormányzati jogokat  gyakorló Képviselő-testület, amelyhez  megfelelő információkkal kell, hogy rendelkezzen.

A vagyonrendelet alapvetően az említett  két törvény felhatalmazásán alapul.

A rendelet a vagyonra, vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket összefoglalóan, és  az általános szabályokat megfogalmazva  határozza meg.

Az önkormányzati vagyonnal, vagyongazdálkodással kapcsolatos speciális szabályokat az önkormányzat más  rendeletei állapítják meg. (Lakások, helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, beruházások, felújítások rendjéről, közterületek használatáról, piac- vásártartásról, temetőkről, stb.)



Részletes indokolás


A R. 1. §-ához:

Meghatározza az (1) bekezdésben azokat a vagyonelemeket, amelyekre a rendeletet alkalmazni kell. Rögzíti a (2) bekezdésben a vagyonelemekkel való gazdálkodás  összetevőit.


A R. 2. §-ához:

A rendeletben használt fogalmak, kifejezések  meghatározását foglalja össze.


A R. 3., 4. 5. §-aihoz:

E rendelkezések a vagyontárgyakat  az Ötv., és az egyes vagyontárgyakra  vonatkozó törvények alapján csoportosítják,  a törzsvagyon esetén megjelölve, hogy törvény vagy e rendelet alapján minősül-e annak.


A R. 6. §-ához:

Az 5. §-ba  foglalt rendelkezések az Ötv-vel összhangban (Ötv. 79 §-a) állapítják meg a Képviselő-testület  vagyontárgyak minősítésével kapcsolatos  feladatait, eljárását.


A R. 7. §-ához:

– (2) bekezdése a tulajdonosi jog tartalmát, és a jogok gyakorlására általában jogosultakat határozza meg.


A R. 9. §-ához:

A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait határozza meg. Alapelvként érvényesül, hogy e körbe tartozó vagyontárgyakkal a Képviselő-testület jogosult rendelkezni, valamennyi e körbe tartozó  döntést a testület hozhat.

A polgármester joga – amely  inkább feladatként jelentkezik – a testület döntéseinek végrehajtása.


A R. 10. §-ához:

  1. – (4) bekezdések a korlátozottan forgalomképes vagyonról való rendelkezés általános szabályait fogalmazzák meg.

(5) – (9) bekezdések a korlátozottan forgalomképes egyes vagyontárgyak  elidegenítéséhez szükséges hozzájárulásra  jogosultakat sorolja fel összhangban a magasabb színtű jogszabályokkal.


A R. 11. §-ához:

A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának változásával járó döntések joga e  §-ban foglalt szabályok szerint a Képviselő-testületé.


A R. 12. §-ához:

Az (1) – (3) bekezdések  a korlátozottan  forgalomképes és a forgalomképes vagyon  hasznosítására vonatkozó – tulajdonképpen a rendelet egyes fejezeteiben ismétlődő – alapelveket foglalják össze.

A (4) (5), (6), (7), (9) bekezdések az egyes vagyonelemek hasznosításának feltételeit határozzák meg összhangban azzal az elvvel, hogy a vagyonhasznosítás nem  veszélyeztetheti az önkormányzati feladat ellátást, bérbeadás esetén pedig  feltétel, hogy a bérbeadó költségei megtérüljenek.

A (10) bekezdésben meghatározásra kerülnek az egyes vagyonelemek  esetén a kötelező pályáztatás és  versenyeztetés útján való  elidegenítésre, hasznosításra vonatkozó értékhatárok.

A magasnak tűnő értékhatárok  indoka, hogy a hatáskör a Képviselő-testületé, - amely önmagában is bizonyos kontrollt jelent – és a rendelet szerint egyedi döntés alapján lehetősége van a testületnek eltérésre.


A R. 14. §-ához:

Az önkormányzati vagyonról való lemondást szabályozza összhangban az e §-ban megjelölt  jogszabályokkal.


A R. 15 – 17. §-aihoz:

A vagyonnyilvántartás IX – X. fejezetben  foglalt szabályai összhangban vannak az Áht., valamint az  önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 8) Korm. rendelet rendelkezéseivel.


  1. sz. melléklethez:

A melléklet nem tartalmazza az önkormányzat tulajdonát képező 067/1 helyrajzi számú saját használatú út megnevezésű ingatlant, mely a vonatkozó jogszabály alapján forgalomképtelennek minősül /R 4. § (2) a,/ de már nem tölti be a kötelező feladatok ellátását biztosító funkcióját – mint út nem használatos.




Sérsekszőlős, 2003. november 3.



Fábri Gézáné

polgármester






















I N D O K O L Á S

Sérsekszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 17/2004. (X. 18.) rendeletéhez




Az 1990. évi LXV. tv.(Ötv) 79. §. alapján törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, melyek közül:


a)         A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a törvény erejénél fogva:

-           helyi közutak és műtárgyaik;

-           a terek és a parkok;

-           a vizek és a víziközműnek nem minősülő közcélú  vízilétesítmények;

-           a levéltári anyagok.



A 067/2 helyrajzi számú út ingatlan-nyilvántartás szerinti megosztására került sor és az így keletkezett 067/3 és 067/4 helyrajzi számú ingatlanok közül a 067/3 helyrajzi számú ingatlan már nem tölti be a kötelező feladatok ellátását biztosító funkcióját – mint út nem használatos.

A megosztás után keletkezett 067/4 helyrajzi számú út valamint a 050 helyrajzi számú út megváltozott területnagysággal került a mellékletben feltüntetésre.



Sérsekszőlős, 2004. október 11.






                                                                                Fábri Gézáné

                                                                                                     polgármester



[1]

Beiktatta a 13/2009. (VIII. 24.) rendelet 8. §-a, hatályos 2009. augusztus 25. napjától.

[2]

Módosította a 17/2004. (X. 18.) rendelet 1. §-a, hatályos 2004. október 18. napjától.