1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzátartozó KSZ-M1, (tervező: dr Fazekas Sándorné Kaposvár – 2010.), BSZ-1 szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa BT Építészeti és Számviteli Iroda Kaposvár – 2003.) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :a település igazgatási határát, a belterületi határt, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát, építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat, az egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait,

(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(7) Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használati módot megváltoztatni, tájékoztató táblát, köztárgyat, hirdető berendezést elhelyezni csak helyi szabályrendelet alapján lehet.

(8) A helyi védettségre vonatkozó szabályozás és az Ökr 1.sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható építészeti szakvélemény alapján.

(9) A beépítésre szánt területen a közcsatorna üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező. A felszíni vizeket nyílt árokban kell elvezetni a befogadó vízfolyásokba.

(10) Ahol új épület építését a BTSZ, OTÉK vagy HÉSZ nem engedi, ott a meglévő épület egy alkalommal 25 m²-el bővíthető, kivéve ha 1989. január 1-e után ezt már engedélyezték.

(11) A település területén térségi hulladékkezelő és szennyvíz telep nem helyezhető el.

(12) A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ előírásait (együttesen) kell figyelembe venni.

(13) A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése a településben nem engedélyezhető.

(14)²

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(2) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(3) A ³”Pécsi Bányakapitányság” Dél-Dunántúli Területi Hivatala (Pécs) szakhatósági véleményét ki kell kérni építési engedélyezés során a következő esetekben:

(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(6)⁴

3. § (1) A település igazgatási területének tagozódása:

4. § (1) A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2) A beépítésre szánt területek szabályait, előírásait a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

(3)⁵ A község beépítésre szánt területein, belterületén, illetve lakóépülettel beépülő kertterületén (Mk-1 övezet), ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.

5. § (1)⁶ A rendelet hatálya alá tartozó lakóterületen csak az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt építmények (kivéve: üzemanyagtároló) helyezhetők el. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2)⁷ A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. Egyházi épületnél nagyobb építménymagasság is engedélyezhető az általános előírások betartása mellett.

(3)⁸ A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 12 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A korábban felépített – oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, új épület azonban csak az OTÉK előírásai szerint helyezhető el .

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek”, megjelölésű belterületi ingatlanok nem építhetők be, de rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5)⁹

(6)¹⁰

(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

(8)¹¹

(9) Az építési használat felső határai:

(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői: Építési övezet Lf-1 Beépítési mód Max építmény-magasság (m)0 5,0, max beépítési % min. telekterület (m2) 30 % 1200.Lf-2030%, 5,0 900 O- OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉS K - KIALAKULT TELEKMÉRET

(11)¹³

(12)¹⁴ Az ET-vel jelölt területre csak a beépítési előírásokat, közműfeltételeket meghatározó terv alapján lehet telekalakítást, építést engedélyezni és közművesítést tervezni. A javasolt lakótömb kialakítását, utcanyitást irányadó szabályozási vonal jelöli a terven.

6. §¹⁵ (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A település területén egyéb ipari terület (Gip) és kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz) kerül kialakítására.

(2)¹⁶

(3) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni: nem engedélyezhető hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, vegyszertároló. Állattartó épületek az állattartó rendeletben szabályozott keretek között működtethetők és helyezhetők el.

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7)²⁰

(1) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m². A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 % Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

(2)²²

(3)²³

6/B. §²⁴ (2)²⁵ A beépítési mód szabadon álló, épületek elhelyezése során alkalmazandó kötelező előírások: élővízfolyástól 6 m, közúttól az előkert mérete legalább 6,0 m A beépíthetőség mértéke max. 30%.Ha a meglévő terület megosztásra kerül, a tervezett telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépítettséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30- 30 %-ot, a beépíthetőség paramétereit (pl. előkert, vízfolyástól és gázvezetéktől való távolság, stb.) be kell tartani

(3)²⁶ Az építési használat felelős határai:

(4)²⁷

7. § (1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra.

(2) A település területén a működő temető (Kt), a sport-szabadidő terület (Ksp) tartozik e kategóriába.

(3)²⁸

(4)²⁹

8. § A temetők területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények (pl. hullaház, kálvária, szennyvíztároló) és a parkolók helyezhetők el.

9. § A sport-szabadidő területen a sportolással, vendéglátással és szórakozás céljára tervezett létesítmények helyezhetők el a terület 10 %-os beépíthetőségéig. A területen a talajvízszint helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokra kell alapozni az építmények építési feltételeinek meghatározását.

10. § (1)³⁰

(2) 3000 m2-nél kisebb telket alakítani nem szabad. A beépített telkek megosztása csak akkor lehetséges, ha a keletkező telkek beépítettsége nem haladja meg az adott területen érvényes megengedett mértéket.

11. § (1) A közlekedési közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Meghatározásában a fejlesztési elhatározások is figyelembevételre kerültek.

(4)³¹

(5) A védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóság és üzemeltető véleményét ki kell kérni.

12. § (1)³² A település igazgatási területén védelmi (Ev-1, Ev-2, Ev-3) és gazdasági (Eg-1) területek kerültek kijelölésre, ahol Ev-1 a meglévő védelmi erdőterületeket, Ev-2 az erdőfejlesztésre kijelölt védelmi erdőterületeket, Ev-3 a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket jelöli. Az erdőterületek beépítésre szánt területté történő átminősítése tilos. Az erdőterületek nagysága nem csökkenthető.

(2)³³ A BTSZ-ben meghatározott térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében lévő erdők Ev-1 és Ev-3 jelű védelmi erdők.

(3)³⁴ A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű erdőterületen építeni a természetvédelmi hatóság – megfelelő feltételeket szabó - hozzájárulásával természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti célból, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése céljából szabad.

(4) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ egyetértésével építhetők max. 0,3 % beépítéssel.

(5)³⁵ Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges (pl. Má-1, Má-0).”

(6)³⁶ A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében (Ev-3) a meglévő erdőterületeket azok természetes, kialakult állapotában kell megőrizni. Beépítésük nem engedélyezhető

13. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2)³⁷ A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek kialakítására került sor :Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezet (Má-1)Kertterület övezete (Mk és Mk-1)Érzékeny területek (gyep, rét, nádas stb.) mezőgazdasági övezete (Má-0)

(3)³⁸ A területen földrészletet kialakítani, továbbá építményeket elhelyezni a „R”. 14-15. §-ban foglaltak szerint, azok úttal történő megközelítését biztosítva lehet. A földrészletek megközelítését közútról vagy közcélú használatra átadott magánútról kell biztosítani. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

(4)³⁹

(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

14. § (1)⁴⁰ Az általános mezőgazdasági övezeteket a szabályozási terv jelöli ( Má-1, Má-0,).

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet.

(3)⁴¹ Má-1 övezetben a növénytermesztés, állattartás, és állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg. Az építmény magassága maximum 6,0 m lehet.

(4) A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó.

15. § (1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket a szabályozási terv jelöli (Mk és Mk-1).

(2) Az Mk övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet. Beépíteni csak a csak gazdasági épülettel lehet a (3-5) bekezdésben meghatározott feltételekkel szabad az építésre alkalmas földrészleteket. Lakóház az övezetben nem építhető.

(3)⁴²

(4)⁴³ Épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; maximum 4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb. A beépítettség maximum 3 % lehet.

(5)⁴⁴ Az Mk-1 övezetben az előző bekezdésekben felsorolt feltételekkel lakóház is építhető, ahol a földrészlet megművelt és a szennyvízkezelés a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint megoldott.

16. § (1)⁴⁵ Az érzékeny területeket a szabályozási terv jelöli. (Má-0,). Az övezetben épület nem építhető. A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek helyezhetők el.

(2)⁴⁶

17. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.

(3)⁴⁷ A patakok, vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére 6-6 méter terület biztosítandó. A parti sávok, vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabályi előírások figyelembevételével..

(4)⁴⁸ A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelemről gondoskodni kell. Az Ev-1, Ev-2, Ev-3-al, Má-1-el és Má-0-val jelölt vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg, nem építhetők be, mely külterületen min. 50-50 m vízminőség védelmi terület a terven jelöltek szerint.

19. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3)⁵⁰

(4)⁵¹

(5) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, valamint az önkormányzati rendelet szerint történhet.

(6) Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen. A dögteret és hulladéklerakóhelyet megszüntetés után rekultiválni kell.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának a megváltoztatásához a környezetvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni.

(8) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(9) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása.

(10)⁵²

(11)⁵³

20. § (1)⁵⁴ A település igazgatási területén a védendő területek a BTSZ védelmi célú övezetében megjelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1), felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1), vízeróziónak kitett terület (P-2), felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1) övezetei. Az övezeteket és a területek határait az OTÉK fogalomkörében szabályozva a településrendezési terv tartalmazza. A területek a meglévő és tervezett erdőterületnek kijelölt területen (Ev-1, Ev-2 és Ev-3), a vízfolyások környezetében és az érzékeny mezőgazdasági területeken vannak. (Má-0,)

(2)⁵⁵

(3)⁵⁶ Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltőállomás nem létesíthető.

21. § (1) A helyi védelem építményeit a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész tünteti fel. Fejlesztéskor vagy hatósági eljárás során mindkettőt együttesen kell alkalmazni. Helyi védelem alatt állnak az 1. Sz. mellékletben felsorolt épületek és építmények.

(2)⁵⁷

(3)⁵⁸

(4)⁵⁹

22. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a településben nincsenek.

(2) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék, ill. lelet kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a régészeti lelet megóvása mellett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

23. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha : a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

24. § (1)⁶⁰ Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az illetékes hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

25. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

26. § (1)⁶¹

(2)⁶² Építésügyi birsággal sújtható az az építtető, aki - külön jogszabályi előírás alapján⁶³ – építési-, egyszerűsített építési eljáráshoz-, bontási engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött munkát, engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet 2004. július 1 napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

(4)⁶⁴ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.