„2. § a) Sérsekszőlős Község közigazgatási területén élő lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre az Szt. 3. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel.”

„2. § a) Sérsekszőlős Község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és a településen életvitelszerűen élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre az Szt. 3. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel.”

„9. § Évente egy alkalommal, hivatalból vagy kérelemre a településen lakóhellyel rendelkező és az adott év október 1. napján a 60. életévüket betöltő nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyeket a képviselő-testület települési támogatásban részesítheti, amennyiben a 7. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltétel teljesül.”

„9. § Évente egy alkalommal, hivatalból vagy kérelemre, az adott év október 1. napján a 60. életévüket betöltő személyeket, akiknek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el a 180.000.-Ft/hó, egyedülálló esetén a 200.000.-Ft/hó összeget a képviselő-testület települési támogatásban részesítheti.”

„18. § (2) Az oktatási és nevelési intézménybe járó gyermekekre tekintettel a szülők gyermekenként napi 50.-Ft étkezési térítési díjkedvezményben részesülhetnek, utolsó alkalommal abban a tanévben, amelyben a gyermek az általános iskolás tanulmányait befejezi. E térítési díjkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a gyermek(ek) más térítési díjkedvezményen nem részesülnek.”

„18. § (2) Az oktatási és nevelési intézménybe járó gyermekekre tekintettel a szülők gyermekenként napi 150.-Ft étkezési térítési díjkedvezményben részesülhetnek. E térítési díjkedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a gyermek(ek) más térítési díjkedvezményen nem részesülnek.”

„18. § (3)A képviselő-testület az oktatási és nevelési intézménybe járó, életvitelszerűen a településen élő gyermekeket évente kettő alkalommal hivatalból támogatásban részesítheti. A tárgyév szeptember hó 1. napja előtt 16. életévét betöltött tanulók esetén az oktatási intézménynél fennálló jogviszonyról az intézmény igazolását utólag csatolni kell.”

„18. § (3)A képviselő-testület az oktatási és nevelési intézménybe járó, életvitelszerűen a településen élő gyermekeket évente kettő alkalommal támogatásban részesítheti. A tárgyév szeptember hó 1. napja előtt 16. életévét betöltött tanulók esetén az oktatási intézménynél fennálló jogviszonyról az intézmény igazolását utólag csatolni kell.”

A R. fenti rendelkezésében alacsony összegű az egy főre jutó jövedelemhatár összege, ezért a

1. §-hoz: a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelet 2. § a) pontjának módosításáról rendelkezik.

2. §-hoz: a R. 9. § módosításáról rendelkezik.

3. §-hoz: a R. 18. § (2) bekezdésének módosításáról rendelkezik.

4. §-hoz: a R. 18. § (3) bekezdésének módosításáról rendelkezik.

5. §-hoz: a R. 18. § (4) bekezdésének módosításáról rendelkezik.

6.-7. §-hoz: hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint „A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.” Erre tekintettel az előterjesztés mellékletét képező rendelet-tervezetben a kihirdetés napját követő nap lett megjelölve a hatályba lépés napjaként.

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendeletet módosító rendelet-tervezetet megtárgyalni és azt elfogadni szíveskedjenek. Az előterjesztés 1. melléklete a rendelet-módosításra vonatkozó előzetes hatásvizsgálat, 2. melléklete a módosító rendelet-tervezet.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a és 18. §-a szerint:

„17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”

„18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.”

A Jat. 17. §-a alapján Sérsekszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 5/2015. (II.20.) önkormányzati rendeletének módosításához kapcsolódóan elvégzett előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Tisztelt Képviselő-testületet az alábbiak szerint tájékoztatom:

1.1. társadalmi hatás: a jövedelemhatár beépítésével a lakosság körében kevesebb lesz azoknak a száma, akik a szociális rászorultsági feltételeknek megfelelnek, viszont az évente egy alkalommal adható támogatás a magasabb jövedelemhatár beépítésével enyhítheti a rászorulók helyzetét.

1.2. gazdasági hatás: nincs.

1.3. költségvetési hatás: közvetlen költségvetési hatása nincs.

1.4. környezeti és egészségi következmény: nincs.

1.5. adminisztratív terheket befolyásoló hatás: nincs.

Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, az ilyen jogsértő rendelkezést szükséges hatályon kívül helyezni, illetve módosítani.

A végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szervezeti feltételek rendelkezésre állnak.

A rendelet-módosítás az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban lévő magyar jogszabályoknak megfelel, ezáltal az uniós jogszabályokkal való összhangja biztosított. A Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség az önkormányzatot jelen rendeletalkotással kapcsolatban az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival nem terheli.