1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Zala Község Önkormányzata tulajdonában lévő:

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(2) ¹Törzsvagyon: amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy a hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(4) ²Korlátozottan forgalomképes vagyon: az önkormányzat kizárólagos tulajdonában nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) ³Forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon amely a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, nem terhelhető, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(7) Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára Községpolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.

(8) Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

(9) Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.

(10) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.

(11) Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.

(12) Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, és csatorna vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.

(13) 13) Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.

(14) 14) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.

(15) 15) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.

(16) 16) Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és Községképi jelentőségű épület, építmény.

(17) 17) Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.

(18) 18) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.

(19) 19) Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.

(20) 20) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.

(21) 21) Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.

(22) 22) Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a természeti emlék.

(23) 23) Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes tavak, illetve ezek medre.

(24) 24) Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.

(25) 25) Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.

(26) 26) Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.

3. § (1) Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2)⁴ Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

4. §⁵ (1) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része, amely közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

(3) A (2) bekezdés a/ - b/ pontjában megjelölt törzsvagyonba tartozó vagyonelemek a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik.

(4) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, mely a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezi:

(5) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a Vagyontörvény 6. § (2) és (3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel- nem idegeníthető el. Vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek:

(7) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó ingatlanokat az e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, az ingó vagyontárgyakat a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásai tartalmazzák.

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan önkormányzati hitelfelvétel és ötvénykibocsátás esetén fedezetül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

5/A. §⁷ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 4-5. § hatálya alá( ingatlan, ingó, pénzvagyon, immateriális javak, észvények, üzletrészek.

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, mely az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelősége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

6. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. §

(2) és (3) bekezdése hatálya alá.

(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző.

(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.

(6)⁸ amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősíteni kell

7. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben foglaltak figyelembe vételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

(3) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra elővásárlási joga van.

8. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel. Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)

(4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(5) A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

(6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

(7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására hozott testületi döntések végrehajtása körében a vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

10. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 10. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.

(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

(3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező figyelembe venni a (2), (4) – (9) bekezdésekben foglaltakat.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

(5) A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és a közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.

(6) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az építési és városfejlesztési miniszter hozzájárulása is szükséges.

(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az e rendelet 7. § (3) bekezdésében említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az építési és városfejlesztési miniszter gyakorol.

(9) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.

11. § (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.

12. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy estleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(5) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi költségek a bérlőt terhelik.

(6) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni. E területek egy évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe.

(7) Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a Képviselő-testület határozata szükséges.

(9) A Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(10)⁹ A Képviselő-testület döntésétől függően, nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján, az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése, 1. 000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan értékesítése, 500.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan értékesítése, 300.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó értékű ingók, 300.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek esetén, belterületi beépítetlen és külterületi mezőgazdasági célú ingatlanok 5 évnél hosszabb időre történő haszonbérbe adása. A pályáztatás és versenytárgyalás részletes szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza

(11)¹⁰ A Kultúrház rendezvény céljára történő hasznosításáról a polgármester saját hatáskörben dönt.

13. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 10. §-a rendelkezik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat gazdasági társaságot alapíthat, alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti, vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti, tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).

(3) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(4) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(5) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság estében a Képviselő-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

14. §¹¹ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon használatának jogát az önkormányzat ingyenesen átadhatja Képviselő-testület döntése alapján természetes személynek és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezetnek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása céljából történik. A használóval írásbeli megállapodást kell kötni amely tartalmazza a használat idejét, terjedelmét, és a költségek viselését.

(2)¹² Az önkormányzat tulajdonába tartozó üzleti vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át.

(3)¹³

(4)¹⁴ A követelésről való lemondásról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testületet illeti meg a döntés joga. A követelésről való lemondás érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.

(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek. Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt, a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.

15. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, ill. a szerződéskötő - a döntést, illetve a szerződést annak megkötését követő 30 napon belül - köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.

16. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a jegyző alakítja ki.

(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat Tab Város Polgármesteri Hivatala (vagyonnyilvántartó) látja el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992. (XI. 6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.

(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.

(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

17. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

18. § (1) Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.

(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

(3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zala Község Önkormányzatának 2/1998. (II. 10.) sz. rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.

(3)¹⁵ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.