1. § (1) E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását, a környezeti elemek védelmét és azok szabályozását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Zala község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, gazdálkodó szervezetekre, továbbá a társadalmi szervezetekre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Az önkormányzat biztosítja a környezet védelmére alkotott jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

(2) A községben történő fejlesztések során érvényesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, segíti a környezet állapotának javítását.

(3) Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, civil társadalmi szervezetekkel, gazdasági társaságokkal

4. § (1) Zala Község Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében „Környezetvédelmi Alap”-ot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap bevételi forrásai a következők:

5. § (1) Az Alap felhasználásáról a polgármester javaslata alapján - a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(2) Az Alapot Zala község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

6. § (1) Az Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtását a jegyző ellenőrzi.

(2) Az Alap számviteli szabályoknak megfelelő elszámolásáért a polgármester felelős.

(3) A jegyző minden év végéig köteles tájékoztatást adni a képviselő-testületnek a befolyt, illetve felhasználásra került összegekről.

(4) Az Alapba befolyó összegeket és onnan történő kifizetéseket a Zala Község Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájától elkülönített számlán kell kezelni.

7. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) Az avar és növényi hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(3) Amennyiben a komposztálás nem megoldható a hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve égetéssel kell gondoskodni.

(4) Családi és kertes háznál kerti hulladékot (avart, ágakat, nyesedéket) égetni csak október 1. és április 30. között lehet, reggel 9.00 és este 19.00 óra között, kizárólag szélcsendes időben.

(5) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(6) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(7) Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs ne maradjon.

(8) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.).

(9) Mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladékot belterületen égetni tilos.

(10) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el. Június 1. és szeptember 30. között külterületen is tilos égetni.

(11) A gyomok, allergiakeltő növények (parlagfű) irtásáról még azok virágzása előtt kell gondoskodni, mechanikus vagy vegyszeres úton.

8. § (1) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vagy zárt csapadékelvezető árokba, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezetőben, nyílt árokban, vízfolyásokban a vizek természetes elfolyását gátolni tilos.

(3) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(4)¹

(4) A települési folyékony hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását külön rendelet szabályozza.

9. § (1) Aki olyan tevékenységet folytat, amely eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

(2) Azokon a területeken, ahol gépjárműforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín füvesített legyen és ne vízzáró módon (lebetonozva) kerüljön lefedésre.

(3) A közterületekre (távvezetékek alá) csak olyan fafaj ill. cserje ültethető, amelyik lassú növekedésű, metszéssel igény szerint alakítható, valamint az őszi lombhullás kivételével nem szennyezi a környezetet.

(4) Azokon a közterületeken (távvezetékek alatt) ahol a jelenleg megtalálható fafajok ill. cserék nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint a községképet rontják, újakat kell ültetni, az e rendeletben foglaltak teljesítésével.

(5) A telepítések során elsősorban figyelembe veendő szempontok a következők:

10. § (1)²

(1) A község egész területén, munkanapokon 8.00-16.00 óra között, pihenő és munkaszüneti napokon pedig csak 10.00-16.00 óra között folytatható mobil hangosító berendezés üzemeltetése.

(2) A mobil hangosító berendezést álló helyzetben üzemeltetni nem szabad.

(3)³ Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sportlétesítmény telepítését, illetve tevékenység folytatását a létesítmény, illetve berendezés tulajdonosa, üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően a kistérség székhelyének jegyzőjénél, mint elsőfokú hatóságnál engedélyeztetni köteles, mely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg.

(4) Az engedély iránti kérelmet az I. fokú környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani. Egy napnál rövidebb ideig működő létesítmény, illetve berendezés környezetvédelmi hatósági engedély nélkül üzemeltethető.

(5)⁴ Az engedély iránti kérelmet a kistérség székhelyének jegyzőjénél kell benyújtani.

(6)⁵

(6) A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, illetőleg a szabadtéri rendezvény szervezője a tevékenységét csak engedély birtokában kezdheti meg.

(7) Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell:

11. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

12. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

13. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4)⁶ Közterületen építési, bontási anyagot kizárólag a polgármesterrel a tulajdonos nevében a használóval kötött közterület-használati szerződés alapján, az abban meghatározott területen, módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen, továbbá megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, végrehajtási rendeltei előírásainak, továbbá Zala Község Önkormányzatának a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 3/2003. (II.14.) számú rendeletének.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek ártalmatlanítás, avagy hasznosítás céljából el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

14. § (1) Közterületen hulladék csak kiporzást, kiszóródást megakadályozva, környezetszennyezést kizáró módon szállítható. Ha a szállítás közben környezetszennyezés következne be, a szennyezés okozója köteles a bekövetkezett szennyezés felszámolásáról és a további szennyezés bekövetkezésének megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

15. § (1) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

16. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos.

17. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

18. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(1)⁸