Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Hatályos: 2004. 09. 01

Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

2004.09.01.

Zala Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed Zala község közigazgatási területén valamennyi állattartóra, állattartó épület létesítőjére, hasznosítójára és használójára (továbbiakban állattartó).

(2) E rendelet területi hatálya Zala község közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet tárgyi hatálya Zala község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.

(2)1

A rendelet célja

4. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítja, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

Értelmező rendelkezések

5. § E rendelet alkalmazásában:

a) Állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli (Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 2. § 18. pont)

b) Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 1. pontja)

c)2

d)3 kedvtelésből tartott állat”: „a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

e) Veszélyes állatok: mindazon az állatok, melyeket jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősít

f) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 2. pontja)

g)4

h)5

i)6

II. Fejezet

AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Általános előírások

6. § (1) A község közigazgatási területén állatot –a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is –csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2)7 Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.

Az állattartók kötelességei

7. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatoknak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítményeik tisztántartásáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb okok miatt nem tartható állatot szabadon engedni.

(5)8 Az állattartó az állat elhullása esetén azt köteles a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendelet 9. §-ában meghatározott módon elszállítani, ártalmatlanítani.

8. § Bármely állat csak oly módon tartható, hogy közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetlegesen okozott szennyeződés megszüntetéséről a tulajdonos illetve az állat felügyeletét ellátó személy köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. Fejezet9

HASZONÁLLATOK TARTÁSA

IV. Fejezet

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI

14. § (1) Zala község közigazgatási területén többlakásos lakóépületek kivételével lakásonként legfeljebb 3 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 5 db macska tartható.

(2) Többlakásos épületben lakásonként 1 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 2 db macska tartható.

(3) Több lakó elhelyezését szolgáló házingatlan osztatlan közös tulajdonú udvarában eb csak az összes lakó egyetértésével –írásos hozzájárulásával- tartható.

(4) Többlakásos épület lakásaiban -kivéve az egészségügyi okokból igazoltan rászorulók vezető- és jelzőkutyái- a kutyatartóval közös lépcsőházban lévő közös fal- és födémszomszéd lakáshasználóinak írásbeli hozzájárulásával lehet kutyát tartani.

15. § (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az- mások nyugalmát ne zavarja- mások testi épségét ne veszélyeztesse- anyagi kárt ne okozzon.

(2) Az ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad (2. számú melléklet)

(3)10 Ebet póráz nélkül a (2) pontban felsorolt területek kivételével a tartási helyéről kivinni tilos. A szájkosár használata kizárólag az egyedek jellemzően agresszív magatartásának ismerete estén kötelező.

(4) A harapós, vagy támadó természetű eb elkerített udvaron történő tartása esetén a ház, illetve a lakás bejáratánál harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(5) A közterület esetleges szennyeződésének megszűntetéséről az állattartó azonnal köteles gondoskodni, és az ehhez szükséges eszközöket magánál tartani.

16. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(2)11 Az eb tartására szolgáló terület nagyságát a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) számú Kormányrendelet 14 § (5) a) pontja szabályozza. A karám közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(4)12 A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

17. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,

b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, élelmiszer-feldolgozó üzembe

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére

f) a játszótér területére

18. § A közterület felügyelő köteles folyamatosan ellenőrizni az ebtartási szabályok betartását és a szabályok megsértőit bírságolni illetve ellenük szabálysértési eljárást kezdeményezni.

19. §13 A veszett, veszettségre vagy fertőzésre gyanús ebekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a veszettség elleni védekezésre a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet §-ai az irányadók.

20. § (1) Az eb- és macskatartás – amennyiben célja a jövedelemszerzés, és az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 14. § (1) (2) bekezdésében meghatározott darabszámot- tenyészetnek minősül.

(2) Eb-és macskatenyészet létesítéséhez, valamint sportcélú állattartási tevékenység folytatásához a jegyző külön engedélye szükséges.

(3) Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

b) az állategészségügyi hatóság,

c) az építési hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, és

d) az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését.

(4) Többlakásos épületben tenyészet létesítéséhez engedély nem adható.

V. Fejezet

VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

21. §14 Veszélyes állat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletében meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható

VI. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

22. § (1)15 A rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzése és végrehajtása az egyéb illetékes hatóságokon kívül a polgármester feladatát képezi.

(2) Az épületek, lakások fenntartója jogosult az épületekre, lakásokra vonatkozó állattartási szabályok betartásának ellenőrzésére.

VII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELEKZÉSEK

23. § Aki e rendelet hatályba lépésekor nem az itt leírt számban, feltételek között tart haszonállatot, az az állatok értékesítése illetve elpusztulása után, de legkésőbb 2006. január 1. napjáig köteles az övezeti besorolásnak megfelelő számú állatot tartani és a rendeletben előírt feltételeket biztosítani.

24. §16 (2)17

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § E rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

1

Hatályon kívül helyezte a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2012. október 1. napjától.

2

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 2. §-a, hatálytalan 2012. október 1.napjától.

3

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 1. §-a, hatályos 2011. június 1. napjától.

4

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 3. §-a, hatálytalan 2012. október 1.napjától

5

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 3. §-a, hatálytalan 2012. október 1.napjától

6

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 3. §-a, hatálytalan 2012. október 1.napjától

7

Módosította a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 4. §-a, hatályos 2012. október 1. napjától.

8

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 2. §-a, a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 5. §-a, hatályos 2011. október 1. napjától.

9

Hatályát vesztette a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 6. §-ával, hatálytalan 2012. október 1. napjától.

10

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 5. §-a, hatályos 2011. június 1. napjától.

11

Módosította a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 7. §-a, hatálytalan 2012. október 1. napjától.

12

Módosította a 15/2012. (IX. 07.) rendelet 8. §-a, hatálytalan 2012. október 1. napjától.

13

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 6. §-a, hatályos 2011. június 1. napjától.

14

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 7. §-a, hatályos 2011. június 1. napjától.

15

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 8. §-a, hatályos 2011. június 1. napjától.

16

Módosította a 8/2011. (V. 23.) rendelet 9. §-a, hatályát vesztette a 12/2012. (V. 31.) rendelet 1. §-ával, hatálytalan 2012. május 31. nap 19.00 órától.

17

Hatályon kívül helyezte a 8/2011. (V. 23.) rendelet 9. §-a, hatálytalan 2011. június 1. napjától