Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2018.(IX.7.) rendelettel módosított

12/2014.(XI.28.)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Zala Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53.§-ában valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat megnevezése és működési területe

1.§

Az Önkormányzat

(1) Megnevezése: Zala Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

(2) Székhelye: 8660 Zala, Kossuth L. u. 65.

(3) Működési területe: Zala község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2.§

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, amelynek felirata  „Zala Község   Önkormányzata”, a pecsét közepén elhelyezett köztársasági címerrel.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a testület által adományozott okleveleken

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(4) A címer és zászló használatának rendjét az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A képviselő-testület az általa alapított címekről, kitüntetésekről és adományozásuk szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

II. fejezet

ZALA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3.§

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

Önként vállalt feladatok

4.§

(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(4) Önként vállalt önkormányzati feladatok az alábbiak:

                 a./ egyes járóbeteg szakellátások fenntartásában részvétel a „Koppány-völgye KEK” Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft-vel kötött feladat-ellátási megállapodás útján,

       b./ nappali ellátás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

                  c./ közösségi közlekedés helyi feltételeinek biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével

                     d./ kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatás megszervezése

5.§

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv. ) 42.§-ában felsoroltakon túlmenően:

a.)  helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

b.) az önkormányzat képviseletben, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,

c.)  gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6.§

A települési képviselők száma – összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. §-ának b.) pontjával 4 fő, a Mötv. 66.§-ának figyelembevételével a polgármesterrel együtt 5 fő.

A képviselő-testület gazdasági programja

7.§

A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.

8.§

(1)     A képviselő-testület az évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2)     A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3)     A munkatervre javaslatot kell kérni;

         a) a települési képviselőktől

         b) a jegyzőtől

(4)     A munkatervre javaslatot tehetnek a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül:

a.) a községben működő, az illetékes bíróság által bejegyzett pártok, egyesületek vezetői, az önkormányzat által alapított közalapítvány

b.) a helyi szolgáltatásban és közszolgáltatásban közreműködő vállalkozások, gazdasági társaságok.

(5)     A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(6)     A munkaterv tartalmazza:

         a.) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

         b.) a tervezett napirend előterjesztőjének nevét,

         c.) az előterjesztés előkészítésének idejét,

         d.) előre tervezett közmeghallgatás idejét,

         e.) a rendeletalkotási programot

(7)     A gazdasági programot és jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület összehívása

9.§

(1)     A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, a munkatervben szerelő időpontra és előterjesztések megtárgyalására meghívó kiküldésével hívja össze.

(2)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze.

(3)     Az Mötv. 44. §-ában meghatározott, indítvány benyújtása esetében az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a meghívó megküldésével az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki. Ha a polgármester nem intézkedik, az alpolgármester, illetve akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a bizottság elnöke hívja össze a képviselő- testületet.

(4)     A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontonként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőinek nevét. A meghívóval együtt az ülésre az előterjesztéseket is kézbesíteni kell.        

(5)     Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőző legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(6)     A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és tárgyalandó napirendről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a község valamennyi hirdetőtábláján a meghívó elhelyezésével történik.

10.§

(1)     A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az Mötv 44. §-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2)     A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait, és a napirendi javaslatokat.

(3)     A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az SZMSZ 9.§-t kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax, stb.) is összehívható.

(4)     Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor az alpolgármester, illetve akadályoztatása esetén, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet.

 A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11. §

            (1)     A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

1. a képviselőket,
2. a jegyzőt
3. a munkatervben megjelölt, valamint a polgármester által meghatározott azon személyt, akinek a jelenléte a napirendi pont megtárgyalásához szükséges.

(2)     A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:

         a.) képviselőket,

         b.) a jegyzőt,

c.) az egyes napirendi pontnál az érintette(ke)t, abban az esetben, ha meghívását(ukat) törvény kötelezővé teszi.

Előterjesztések

12.§

(1)     A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

         a./  rendelet-tervezet,

         b./ határozati javaslat,

         c./ beszámoló,

         d./ tájékoztató.

(2)     A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

         a./  a polgármester és az alpolgármester,

         b./  bármelyik települési képviselő,

         c./ a jegyző,

d./a testület munkatervében meghatározott előterjesztő, illetve akit a polgármester előterjesztés előkészítésére felkér

e./ Bizottság

13. §

(1)     Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban és szóban is benyújtható. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

(2)     Nem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

         a., rendeletalkotás, módosítás,

         b., helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

         c., önkormányzati jelkép meghatározása,

         d., gazdasági program meghatározása,

         e., településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

         f.,az önkormányzat tulajdon feletti rendelkezési jogát érintő kérdésekben,

         g., társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásokból való kilépés

         h., intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

         i., hitelfelvétel,

         j., kötelező pályázati eljárást követően a személyi ügyekben döntésre a képviselő-testület elé kerülő javaslatok,

         k, a képviselő-testület feloszlatására tett javaslatról,

         l., az Mötv. 70.§-a alapján a polgármester ellen benyújtott kereset ügyében

14.§

1. Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

1. az első résznek tartalmaznia kell:

aa./ a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ab./  az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását, 

ac./ a jogszabályi felhatalmazást,

ad./ több döntési változat estén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket 

ae./ a költségkihatásokat,

b) az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

ba./ tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott feladatokat,

bb./ külön-külön megfogalmazva rögzíti az eltérő tartalmú alternatív döntési javaslatokat, tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejére tett javaslat „azonnal” , „folyamatos” vagy naptár szerinti megjelölést használhat. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is.

(2) Az előterjesztések tartalmáért az előterjesztő a felelős.

(3)  Az önkormányzati hatósági ügyeknél az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az      adatokat, amelyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

      szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerinti alakszerű határozat is tartalmaz, így az ügyfél adatait, a döntésre vonatkozó szabályi előírásokat, feltételeket, az ügyfél azoknak való megfelelését, a döntési javaslat indoklását.

A képviselő-testület ülése

15.§

(1)  A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.

(2)  Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a képviselő-testület határozata alapján esetileg illeti meg a tanácskozási jog a 11.§. 1) bekezdés. c) pontjaiban felsorolt személyeket, az általuk képviselt szervezet tevékenységi körét érintő napirend kapcsán.

(3)  A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviseltethetik szervezetüket.

(4) Tanácskozási jog illeti meg a településen bejegyzett székhellyel rendelkező civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körébe tartozó ügyek tárgyalásánál.

Zárt ülésre vonatkozó szabályok

16.§

1. Az Mötv 46.§. (2) bekezdés a.)-b) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart. 
2. A Képviselő testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Az önkormányzat üzleti érdekét sértő a nyilvános tárgyalás, ha a vagyonnal való rendelkezés valamely feltételének, így különösen: a vagyon értékének, vételárának, a versenytárgyalás induló licitje mértékének, a fejlesztések, beruházások esetén a rendelkezésre álló keretösszeg nyilvános ülésen való meghatározása a képviselő-testület szerződéskötési helyzetét, esélyeit kedvezőtlenül befolyásolná.
3. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, az aljegyző az ülés jegyzőkönyvvezetője, a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett és törvényes vagy jogi képviselője, szakértő vehet részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teheti az érintett meghívását.

(4)  Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt

A képviselő-testület alakuló ülése

17.§

(1)  Az alakuló ülés összehívásáról – az Mötv . 43. §-ában foglaltak szerint – a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti.

(2)  Az alakuló ülésen kell dönteni:

      a.      a polgármester javaslatára az alpolgármester megválasztásáról,

      b.,     a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról,

      c.,     az alpolgármester illetményéről tiszteletdíjáról,

      d.,     az állandó bizottság megalakításáról.

(3)  Az alakuló ülést követő ülésig az újonnan megválasztott települési képviselőknek meg kell küldeni a hatályos SZMSZ teljes szövegét és a hatályban lévő rendeleteket.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

18.§

(1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság elnöke vezeti.

(2)  Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.

(3)  A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(4)  Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

19. §

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a., folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b., előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi índíványokról,

c., tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d., napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, ismerteti, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,

e., figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

f.,   tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja;

g., biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

A napirend megállapítása

20.§

(1)  Az előterjesztett napirendi javaslatról és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület dönt. Az ülés napirendjébe a bizottság által javasolt napirendi pontot fel kell venni.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy települési képviselő tehet javaslatot.

21. §

(1)  A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja: a polgármester, a települési képviselők, a bizottság és a jegyző.

(2)  A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényét alátámasztó rövid írásos indoklással – legkésőbb az ülés napján 8,00 órájáig kell írásban a polgármesternél benyújtani, aki azt az előzetes törvényességi vizsgálatot követően haladéktalanul megküldi a képviselőknek.

(3)  A sürgősség elfogadásáról a testület – índíványonként külön-külön határoz.

22. §

A képviselő-testület a napirend elfogadása után elsőként a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót, valamint az átruházott hatáskörökben hozott

Intézkedésekről szóló beszámolót tárgyalja meg, majd dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

A vita és döntéshozatal módja

23.§

(1)  Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2)  A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeit a szavazás előtt jelzi a képviselő-testületnek. A napirend előadója a napirendhez a vita előtt szóban ismerteti az előterjesztés és a határozati javaslat lényegét.

24. §

(1)  A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal  meghívottak kérdést intézhetnek.

(2)  A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek.

(3)  A vita során a vitában részt vevők az eredeti határozati javaslathoz kapcsolódóan módosító és kiegészítő indítványokat tehetnek, illetőleg kezdeményezhetik az előterjesztés napirendről való levételét, vagy ismételt napirendre tűzését.

(4)  A vita lezárása előtt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a határozati javaslat megfontolása vagy pontos megfogalmazása érdekében szünetet rendelhet el.

(5)  A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25.§

1. Az ülésvezető a vita lezárása után a módosító javaslatot előterjesztőket nyilatkoztatja indítványuk fenntartásáról vagy visszavonásáról. Új  javaslat a vita lezárása után már nem terjeszthető elő. Először a vissza nem vont módosító indítványokat elhangzásuk sorrendjében, majd a kiegészített, módosított eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

2. Amennyiben az elhangzott módosító javaslatok nagy száma, vagy értelmezése miatt bármelyik képviselő vagy az előterjesztő azt igényli, akkor kérésére az ülésvezető köteles szünetet elrendelni a módosításnak megfelelő határozati javaslat pontos megfogalmazásának, leírásának és kiosztásának idejére. A szavazást ezt követően kell lefolytatni a pontosított és írásban kiosztott módosított határozati javaslatról.

26.§

1. A képviselő – testület a döntéseit (határozat, rendelet ) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
2. A képviselő- testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.  Név szerinti szavazás szükséges a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetében. A név szerinti szavazás alkalmával a jelenléti ív alapján minden képviselőt abc sorrendben személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom)  a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

A képviselő-testület  külön határozattal rendelhet el titkos szavazást azokban az ügyekben, amikben zárt ülést tarthat.

3. A titkos szavazás lebonyolítását az összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság végzi.

4. Titkos szavazással eldöntendő tárgykörében elrendelhető a kétfordulós döntéshozatal is, amelynek során az első fordulóban nyílt szavazással arról születik döntés, hogy a javasolt személyek, illetve döntési alternatívák közül kik vagy melyek szerepeljenek a szavazólapon.

5. Titkos szavazásnál érvényes igen szavazatnak a szavazólapon szereplő személy neve vagy a döntési alternatíva megfogalmazása mellett lévő  körben elhelyezett egymást metsző két egyenes vonal számít. Az érvényes igen szavazatok megállapításánál minden egyéb jelzést, át- vagy hozzáírást, áthúzást figyelmen kívül kell hagyni.

6. A titkos szavazás eredményét az összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság ismerteti. A bizottság a szavazat összeszámlálásánál jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyhez mellékletként zárt borítékban csatolja a szavazó lapokat.

7. Titkos szavazás esetén, amennyiben több személy közül kell választani, a szavazás mindaddig folytatódik, amíg a két legtöbb szavazatot kapott személy közül kell dönteni és a döntéshez szükséges szavazatszámot valamelyik jelölt eléri.

27. §

(1)  A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg a szavazatok téves összeszámlálása miatt tett képviselői észrevétel alapján – elrendelheti a szavazás megismétlését.

(2)  A határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3)  A megválasztott képviselők több mint a felének (legalább 3 képviselő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv 50 §-nak megfelelően felsoroltakon túlmenően:

      a.) a sürgősségi indítvány elfogadásához,

      b.)  a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén

      c.)  helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondásához,

d.)  gazdasági társaság, létrehozásához, meglévő társaságba való belépéshez, alapítványhoz való csatlakozáshoz, társaság megszüntetéséhez, tagságból való kilépéshez.

28. §

(1)  A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásában, valamint a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket az előterjesztések formai követelményeinél megfogalmazottak szerint.

      A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően –folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és nap megjelölésével kell ellátni a következők szerint:

      Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../20.   (….) számú határozata.

(2)  A képviselő-testület által a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 23-24. §-a szerint meghozott normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(3) A határozatról készült jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

A határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásra kötelezett a jegyzőnek jelentést ad.

(4) A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

            a. a végrehajtás érdekében tett intézkedést,

            b. a végrehajtás eredményét,

            c. az esetleges akadályozó tényezőket és annak hatásait,

            d. a végrehajtás elmaradásának okát,

                  e az esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot.

(5)  A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a határidő lejártát, valamint ha a végrehajtás a megjelölt határidőben nem történt meg, a végrehajtást követően ismételten beszámol.

A rendeletalkotás, a rendeletek kihirdetése, hatályosulása

29. §

(1)  A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott rendelet alkotási programban megjelölteken kívül rendelet alkotását kezdeményezhetik.

      a. a polgármester

      b. a települési képviselők

      c. a bizottság elnöke,

      d. a jegyző

      e. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

      f. az önkormányzati társulások tagjai

(2) A kezdeményezés irányulhat a képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásnak kérésére, illetve konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.

(3)  Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről hoz döntést a testület.

(4)  Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5) A kezdeményezéseket minden esetben a jegyző véleményezi. A képviselő-testület ülése elé csak a jegyző által törvényességi szempontból előzetesen felülvizsgált rendelet-tervezetek kerülhetnek.

(6) Az önkormányzat által alkotott rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos  sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés napját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

(7)  A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek az őket érintő   rendeleteket megismerjék.

(8)  A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kihirdeti. Kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(9)  A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről.

(10)   A jegyző köteles a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni,  és kétévente az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek beszámolni.

A felvilágosítás kérés (interpelláció és kérdés) szabályai

30. §

(1)  A felvilágosítás kérése előzetesen írásban és az ülésen szóban történhet.

(2)  Kérdésnek tekinthető az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iráni tudakozódás.

(3)  Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügy, továbbá a Képviselő-testül korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(4)  Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

(5)  A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adni. A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást.

(6)  Az interpellálás joga a képviselőket a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(7)  Az interpellációra a képviselő-testület ülésén szóban- vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban érdemben választ kell adni.

(8)  Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

      Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(9)  Amennyiben az interpellációra az érdemi választ írásban adják meg, a Képviselő-testületnek az interpelláció benyújtását követő ülésen az interpellációt az interpelláló képviselő, a választ a válaszadó felolvassa.

A képviselő-testület dokumentumai

31.§

(1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

      a.)  A nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést, az ülés helyét, idejét,

      b.)  a megjelent képviselők, és a meghívottak nevét, a határozatképességre történő utalást,

      c.)  a tárgyalt napirendet,

      d.) napirendenként az előterjesztő és felszólók nevét,

      e.)  röviden, tömören a kérdéseket és az azokra adott választ,

      f.)  a hozzászólások lényegét,

      g.)  a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét,

      h.)  a hozott határozatok pontos és teljes szövegét

      i.)   az ülésvezető a tanácskozás napirendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,

      j.)   a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket

      k.) képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését

      l.)   polgármester, jegyző írja aláírását

(2)  A jegyzőkönyv mellékletei:

      a.) meghívó

      b.) a jelenléti ív

      c.)  a megtárgyalt írásos előterjesztések

      d.) az írásban benyújtott hozzászólások, és

      e.) egyéb írásos indítványok,

      f., aláírt rendelet/ek

(3)  A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a képviselők és az állampolgárok a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, valamint az önkormányzat hivatalos helyiségében megtekinthetik.

(5)  A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe az érintetteken és a 16.§ (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

32.§

A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készülhet a jegyzőkönyv készítése érdekében. 

33. §

(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző, a képviselő- testületet, a változást követő testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban tájékoztatja

IV. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

34.§

(1)     A települési képviselő főbb jogai a Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

1. a lakosság véleményének megismerése, érdekeinek feltárása, a képviselő-testületi elképzelések megismertetése céljából fogadóórát tarthat, képviselői fórumot szervezhet az általa meghirdetett helyen, - így előre egyeztetett időpontban a polgármesteri hivatal épületében is – és időben,

1. a képviselőt a polgármester, a jegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni,

.

1. a települési képviselő a feladata ellátásához szükséges mértékben jogosult az iratokba – a jogszabályokba foglalt korlátozásokkal – betekinteni.

1. jogosult tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra, a képviselői tevékenységgel összefüggő, számlával igazolt szükséges költségei tekintetében költségtérítésre, melyek szabályait külön rendelet állapítja meg

(2)     A települési képviselő főbb kötelezettségei:

         a.)  írásban vagy szóban a polgármesternél és a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályokba ütközik,

         b.)  köteles a képviselő-testület és a bizottság munkájában, testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

         c.)  képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.

         d.)  a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

         e.)  bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét

(3)   A 34. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségének elmulasztása esetén a   képviselőtől egy havi tiszteletdíja, természetbeni juttatása megvonható.

V. fejezet

A BIZOTTSÁGOK

35. §

(1)     A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának segítésére megbízatása egész időtartamára állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)     A képviselő-testület meghatározott feladat elvégzésre, meghatározott időre ideiglenes bizottságot hozhat létre, mely megbízatása idejének lejártával automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

(3)     A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogai és kötelezettségei a bizottság működésével összefüggésében azonosak.

(4)     A bizottság képviselő és nem képviselő tagjai tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt.

(5)     A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre és létszámát a következők szerint állapítja meg:Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság, létszám 3 fő.

(6)     A bizottság feladatait és megválasztott bizottsági tagok felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(7)   A bizottságok működésének főbb szabályait az Mötv és az SZMSZ tartalmazza.

(8)     A bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottság működése során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(9)   A bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a feladatkörébe tartozó előterjesztések.

VI. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ

A polgármester

36. §

(1)     A polgármester a választópolgárok által megválasztott, társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2)     A polgármester a képviselő-testület elnöke, törvényes képviselője.

37.§

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. sz. függelék tartalmazza.

38. §

1. A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. más jogszabályok, valamint az SZMSZ tartalmazza.

2. Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

3. A polgármester a két ülés között időszakban felmerülő halaszthatatlan döntést igénylő önkormányzati hatósági ügyben a képviselő testület hatáskörébe tartozó ügyben dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

(4)       A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körben:

            a.)  segíti a települési képviselők munkáját,

            b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,

            c.) képviseli az önkormányzatot,

            d.) koordinálja a településfejlesztési és a közszolgáltatási feladatok ellátását.

(5)       A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladata:

            - bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(6)       A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályok, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

A alpolgármester

39.§

Az alpolgármester a polgármester irányításával társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

A jegyző

40.§

1. A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben, ellátja a feladatkörébe utalt feladatokat.

2. A jegyző ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala és Zics községek jegyzői feladatait a Hivatal bevonásával.

41. §

A jegyző az Mötv  81. § -ban foglaltakon túl

            a.) előkészíti a képviselő testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b.) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c.) gondoskodik a testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

d.)  rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról.

VII. fejet

Tabi Közös Önkormányzati Hivatal

42. §

 (1) A Hivatal ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj Zala és Zics községek önkormányzati hivatali feladatkörét.

(2) A Hivatal székhelye: 8660 Tab, Kossuth u. 49.

(3) A jegyző vagy megbízottja a Hivatalhoz tartozó településeken az ügyfélfogadást hetente az alábbiak szerint tartja:

Tab városban:                         hétfőn  10-12 óráig

Bábonymegyer községben:    hétfőn  8-10 óráig,

Lulla községben:                    kedden   8-10 óráig,

Sérsekszőlős községben:        szerda  8-10 óráig,

Torvaj községben:                  csütörtökön 8-10 óráig,

Zala községben:                     péntek 8-10 óráig,

Zics községben:                      péntek 10-12 óráig.

(4) A Tabi Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területét, szervezeti felépítését, belső munkamegosztását a testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

VIIII. fejezet

A KÉPVISELŐ – TESTÜLET RÉSZVÉTELÉVEL MŰKÖDŐ

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK

43. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati feladat- és hatáskörök hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:

• Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás
• Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás

               -    Somogy Megyei Önkormányzati Társulás

                  -      Somogy Megyei Önkormányzatok Erdészeti és Vadgazdálkodási Társulása

(2)       A képviselő-testület a társulás megállapodásokban meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3)       A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatban egyes feladat-, hatásköreinek ellátását átruházhatja a társulásokra.

(4)       A társulásokra átruházott feladat-, hatásköröket a rendelet 3 sz. függelék tartalmazza.

44. §

(1)       A társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2)       Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulási tanács kezdeményezi.

45. §

(1)       Az egy­­üttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.

(2)       Az együttes képviselő-testületi ülést a  társulás tanácsának elnöke vezeti.

(3)       Az együttes ülésen a képviselő testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a Szervezeti Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(4)       Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5)     Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

IX. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS,

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

                                                                                  46. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározását.

47. §

(1)       A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi, anyagi) eszközökkel támogatja a

választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetéseik szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(2)       A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

            a.)        tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése

                                   b.)       a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése

            c.)                   a lakosság közügyek intézésébe való bevonása

            d.)       a kulturális és egyéb javak megóvása és fejlesztése

(3)       A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,  a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

48. §

(1)       A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2)       A közmeghallgatásról a lakosságot, annak tervezett időpontját megelőző 5 nappal hirdetmény útján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

49. §

(1)       A lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő ügyekben a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében lakossági fórumot szervezhetnek:

            a.) képviselők

            b.) polgármester

            c.) a képviselő-testület bizottsága

(2)       Lakossági fórumot tarthat a képviselő-testület elsődlegesen az alábbi témákban:

            a.) településrendezési, fejlesztési tervek

            b.) a testület közép-hosszútávú programjai,

            c.) a testület által a munkatervében meghatározott rendelet-tervezetek.

(3)       A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény közzétételével tájékoztatni kell.

50. §

A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, közteherrel járó döntések előkészítése

során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

X. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

51. §

A képviselő-testület az önkormányzati költségvetésről a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint rendeletet alkot.

52. §

Az előirányzatokkal való gazdálkodás kereteit, a módosításukra, átcsoportosításukra vonatkozó hatásköröket, eljárási szabályokat a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

53. §

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeletet alkot.

54.§

            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak, így vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetőleg más célú hasznosításának szabályait külön rendelet tartalmazza.

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

(1)       E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2)       A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.15.) sz. rendelet.

Zala, 2014. november 27.

            Kadlicskó György                                                               Dr. Szűts Dóra

            polgármester                                                                               jegyző

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a 2018. szeptember 8. napjától hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Zala, 2018. szeptember 7.

                                                                                   Dr. Vanó Szilárd

                                                                                           jegyző

                                                                                                          SZMSZ 2. sz. függeléke   

                                               A Képviselő-testület állandó bizottsága

Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság

Feladata:         összeférhetetlenség vizsgálata

                        vagyonnyilatkozatok ellenőrzése, nyilvántartása

SZMSZ 3. sz. függeléke^[1]   

A Képviselő testület által megkötött társulási, feladat ellátási  megállapodások

• Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás

Feladatok: Egészségügyi ellátás, szociális ellátás, valamint család-, gyermek és ifjúságvédelem

• Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás

Feladatok: Települési hulladékgazdálkodási feladatok ellátása

-      Somogy Megyei Önkormányzati Társulás

 Feladatok: Munka és Tűzvédelmi feladatok ellátása

• Megállapodás a B. és B. Dent Egészségügyi Betéti Társasággal

Feladat: Fogorvosi alapellátás

• Koppány - Völgye Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft tagja

Feladat: Járóbeteg szakellátás, háziorvosi ügyelet, védőnői szolgálat

•  Dr. Szabó János  Háziorvosi Egészségügyi Szakellátó Bt

Feladat: háziorvosi alapellátás

              -      Dr. Kiss Mariann Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság

                     Feladat: házi gyermekorvosi feladatok ellátása

-    Feladatellátási megállapodás Tab Város Önkormányzatával

                    Feladat: óvodai nevelési feladatok ellátása

                                                                              SZMSZ 4. sz. függeléke   

Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök

• Az államháztartáson kívüli forrás átadás-átvételéről szóló 7/2014. (VII.11.) Ök rendelet 4. § (1) a bekezdésében meghatározott egyedi támogatás
• A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 6/1998. (IV.15.) Ök. rendeletben meghatározott hatáskörök
• Az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatra vonatkozó szabályokról szóló 8/2013. (IX.4.).) Ök rendeletben foglalt hatáskör
• Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáról szóló 13/2003. (XI.7.) Ök rendeletben meghatározott hatáskör
• A szociális igazgatást és a szociális ellátást szabályozó 16/2013. (XII.20.) Ök rendeletben foglalt  szociális ügyekben való eljárás.
•  Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók felett gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogokat

                                                                       SZMSZ 5. sz. függeléke^[2]

Alaptevékenységi besorolás:

Államháztartási szakágazat:          841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási  

                                                                   tevékenysége

Kormányzati funkciók:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020  Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081043 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészek

013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

107051 Szociális étkezés

107052 Házi segítségnyújtás

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

ZALA  KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

szóló rendeletének megalkotására

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (3) alapján a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

Az SZMSZ felülvizsgálatát követően a jelentős jogszabályi változások miatt célszerűbb új SZMSZ alkotása, mely a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a képviselő-testület és szervei működési szabályairól.

Zala, 2014. november 27.

                                                                                  Kadlicskó György

Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2018. (IX.7.)

önkormányzati rendeletE

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló

12/2014. (XI.28.)

önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

A képviselő-testület a 2014. november 27-i ülésén megalkotta a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014. (XI.28.) önkormányzati rendeletét. A rendelet nem tartalmazza az önkormányzat alaptevékenységi besorolását és a kormányzati funkcióit, ezért szükségessé vált a rendelet kiegészítése e rendelet 1. sz. függelékével, valamint a rendelet 3. sz. függelékének pontosítása a gyermekorvosi feladatok ellátására kötött szerződés alapján.

Zala, 2018. szeptember 6.

                                                                                                           Kadlicskó György

                                                                                                           polgármester