1. § E rendelet célja Zala Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Zala Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Zala Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

(2) Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

(3) Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

(4) Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerinti dokumentum.

(5) Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

(6) Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.

(7) Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében Zala Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) HV-1 védettségű épület, melynél a védelem az épület egészére kiterjed.

(2) HV-2 védettségű épület, illetve objektum: a védettség az épület, illetve objektum valamely meghatározott részére terjed ki.

7. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A védelem megszűnik, ha

(5) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

8. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett épület” vagy „Védett építmény”. A tábla mérete: fektetett A/4. Anyaga: fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, pótlásáról a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében.

9. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Zala Község teljes közigazgatási területét az alábbiak szerint:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

13. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

14. § A 12. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

15. § A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy illeszkedjen a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz.

16. § Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

17. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az új épületek tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.

(2) Az épületek tetőhajlásszöge 35-45° között lehet, egy épülettömegen belül azonos felületképzés (tetőfedő anyag, homlokzatszínezés, lábazat, stb.) alkalmazandó.

(3) A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.

(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(5) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(6) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.

(7) Az utcafronton áttört kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

(8) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

18. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények magastetős kialakítással létesíthetők.

(2) Egy épülettömegen belül azonos felületképzés (tetőfedő anyag, lábazat, stb.) alkalmazható.

19. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen a gazdasági épületek környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel építhetők.

(2) Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(3) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, illetve pasztellszínezésűek lehetnek.

(4) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

20. § (1) A 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

(2) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.

(3) Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

21. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

(3) Csarnok jellegű épület, valamint reklámcélú hirdetőberendezés nem helyezhető el.

22. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok telepíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei:

(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

24. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti állapotukban megőrzendők.

(4) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

(5) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(7) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

25. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérőórái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(3) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.

26. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó szerkezet igénybevételével történhet.

27. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területeken vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni a természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

28. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembevétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

29. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú hirdetőberendezés, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 21 naptári nap időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterületről látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Műemléki környezetben, műemléképületen, táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

32. § (1) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(2) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

33. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

34. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és dobozok helyét, színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembevételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(3) Utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabolaantenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.

35. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - kérelemre szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani, e rendelet 5. mellékletét képező formanyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

37. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően, a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja, illetve megszünteti az eljárást.

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 39. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Zala Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

42. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Településképi követelmény megszegésének minősül:

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szabhat ki, melynek összege:

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(5) A településkép-védelmi bírság megfizetését a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, közvetlenül az önkormányzat bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.

(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

(7) A befolyt településkép-védelmi bírságot a településkép védelme érdekében lehet felhasználni.

43. § Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

44. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zala Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatáról szóló 10/2004. (VI.18.) számú rendelete (továbbiakban: HÉSZ) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; maximum 4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb. A beépítettség maximum 3 % lehet.”

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HÉSZ 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltőállomás nem létesíthető.”

45. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 2. § (6) bekezdése, az 5. § (11) bekezdése, a 6. § (8) bekezdése.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 10/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zala Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete.