ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, továbbá az 58. § (1) pontja alapján a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

RÉSZLETES INDOKOLÁS:

A rendelet célja, hatálya került megfogalmazásra.

Azokat a definíciókat fejti ki, amelyet a rendelet olvasása során feltétlenül ismerni kell az értelmezéshez.

Meghatározásra kerül az önkormányzat általános feladatai.

A 4. §-hoz

Kimondja, hogy Környezetvédelmi Alapot hoz létre az önkormányzat, felsorolja az Alap bevételi forrásait, továbbá meghatározza, hogy az Alap bevételeit csak környezetvédelmi célokra használhatja fel.

Az 5. §-hoz

Rendelkezik az Alap felhasználási módjáról, továbbá részletezi a célokat, amelyekre az Alapot fel lehet használni.

A 6. §-hoz

Előírja az Alap kezelésével kapcsolatos elszámolások felelősségi- és a döntések ellenőrzési rendjét.

Kimondja, hogy határértékeken felül tilos szennyezni a levegőt. Szabályozza, hogy az avar és növényi hulladékot mi módon kell ártalmatlanítani, továbbá az égetésének a módját, időintervallumát.

Előírja, hogy tilos bármiféle szennyvizet illetve egyéb szennyeződést a rendeltetésszerű használathoz szükséges műtárgyon kívül bárhová kiengedni, kiönteni.

Továbbá szabályozza a csatornahálózatra való rácsatlakozás szabályát.

Előírja a földterületek roncsolásának rendezési kötelezettségét. Szabályozza, hogy milyen növényzet milyen módon ültethető a közterületekre.

Előírja, hogy a zajforrásnak minősülő berendezéseket csak úgy lehet üzemeltetni, hogy az a határértékeket ne lépje túl. Meghatározza a mobil hangosító berendezések működtetésének szabályait, továbbá előírja, hogy új zajkibocsátó berendezés üzembe helyezéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

A 11. §-hoz

Szabályozza a város területén lévő közterületek tisztántartását. A tisztántartás felelőseit meghatározza, továbbá előírja, hogy a síkosság mentesítést mivel és milyen módon kell elvégezni.

Előírja a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartását, a csapadékvíz saját területen történő elhelyezését. Továbbá megtiltja szennyezet víz illetve eldugulást, rongálódást okozására alkalmas anyag bevezetését a csapadékelvezető árokba.

Szabályozza, hogy építkezések, beruházások és kivitelezések alkalmával ki és milyen módon köteles a közterületek, zöldterületek tisztántartására. Továbbá szabályozza, hogy közterület használat végett szerződést kell kötni a polgármesterrel. Közterület felbontásához a jegyző illetve a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

Előírja, hogy a közterületen történő hulladékszállítását milyen feltételekkel lehet végezni, és az esetleges szennyeződés során mi a teendő.

Megtiltja közterületeken a jármű mosást, olajcserét illetve olyan tevékenységet, amely szennyeződéssel jár. Továbbá meghatározza, hogy az önkormányzat tulajdonában álló gondozott zöldterületekre járművel ráhajtani, parkolni illetve azt károsítani tilos.

Előírja, hogy a közterületet beszennyezni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra kijelölt helyekre lehet eldobni. Előírja, hogy az állati hullák tetemével mit kell tenni, illetve tájékoztat, hogy az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

Előírja a tulajdonosnak, hogy az épületről lefolyó esővizet, hólevet ne engedje a járdára folyni. Megtiltja a település területén lévő tavak, holtágak, élő vízfolyások, belvízelvezető árkok szennyezését.

Szabályozza a járdáról letakarított hó, jég elhelyezését.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. §. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a helyi önkormányzatnak szabálysértési tényállás megállapítására is kiterjedő hatásköre van.

A felsorolt tényállások nem állnak ellentétben törvényben, kormányrendeletben nevesített tényállásokkal, azokat nem ismétlik meg, csak e rendelet megsértőivel szemben helyeznek kilátásba szankciókat.

Tab, 2004. augusztus 18.

A rendelet több rendelkezését a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokkal összhangba kell hozni.

A fentiek miatt a rendelet módosítása szükséges.

A településen jelenleg nincs kiépített csatornahálózat, az arra történő rákötés szabályozása felesleges.

A zajkibocsátási határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben magasabb szintű jogszabály szabályozza, emiatt az kikerül a rendeletből.

A 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet 4. § (1) bekezdése szerint, a zaj és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

A rendeletben módosításra került az eljáró hatóság megnevezése.

A környezetvédelmi hatóság számára előírt nyilvántartási kötelezettség kikerül a rendeletből.

A hatályos rendelet 10. § (4) bekezdése közterület-használatra vonatkozóan polgárjogi szerződést és önkormányzati hatósági engedélyt is említ.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során a közterület rendeltetéstől eltérő használatának a jóváhagyása, a hatályos jogszabályoknak megfelelően szerződéssel történhet. Az engedély kifejezés törlésre került.

A rendelet módosítással a szabálysértési tényállás kiigazítása illetve módosítása is szükségessé vált.

A rendelet 1 számú melléklete a magasabb szintű jogszabályban meghatározott határértéket ismételte meg, így az felesleges, ezért hatályon kívül helyezése indokolt.

Tab, 2008. szeptember 4.

Dr. Mezőfi Ágnes

városi jegyző

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben foglalt rendelkezés tette szükségessé Zala Község Képviselő-testülete rendeleteinek felülvizsgálatát, és a szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezését.

Zala, 2012. május 31.

Kadlicskó György

polgármester