3. § .

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő csökkentése a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján engedélyezhető és csak azon esetekben, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. (OTÉK alóli felmentés száma: 481-4/2005 )

(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság 5 m lehet. Meglévő, ennél magasabb épület az építménymagasság további növelése nélkül korszerűsíthető, bővíthető.

(4) Új lakóház csak 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető (fémlemezfedés csak toronynál alkalmazható). A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a település- és utcaképbe illő színben.

(5) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(6) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(7) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1.számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.

(8) A lakóövezetek beépítési előírásai az alábbiak:

4. § .

(1) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. A meglévő állapotot adottságnak kell tekinteni.

(3) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 10%-a.

(4) A településközpont vegyes terület beépítési előírásai az alábbiak:

5. § .

(1) A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területek (Gipm), ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó létesítmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szükséges lakások helyezhetők el. A jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági területek lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek. Környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával adható.

(2) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, a közegészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságokat be kell vonni.

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában min. 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető.

6. § .

(1) A különleges területek:

7. § .

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )

(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

8. § .

(1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(3) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

9. § (1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni.

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

10. § .

(1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

11. § .

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m² –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

12. § .

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb beépíthető földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

13. § .

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A művelési ág, a külterületen elsősorban gyepesítés céljára változtatható meg.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(4) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

(5) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben* szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

15. § .

(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V) –vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

17. § .

(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

18. § .

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

19. § .

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

20. § .

(1) A település műemléki értékét, a helyi védelem alatt álló építményeit, objektumait, a műemléki környezet területének határát, nyilvántartott régészeti lelőhelyeit, és régészeti érdekű területét a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklet tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

21. § .

(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

22. § .

(1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

23. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

24. § .

(1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

25. § .

(1) Aki e rendelet 1. § (2),(8)-(13),(15)-(17),(20) 3. §.(4),(6)-(7),(12) 4. §.(3)-(4), 5. §.(1)-(3), (5),(7), 6. §(2)-(5), 7. §(6)-(9), 8. §.(3)-(4), 9. §.(2)-(6), 11. §.(3), (4),12. §.(3)-(7), 13. §.(2)-(4), 14. §.(3)-(4), 15. §.(2)-(6), 17. §(.2)-(8),(10)-(18),18. §, 19. §.(1),(3)-(5), 20. §.(3)-(8), 21. §.(2), 22. §(4) és a 23§.(1) bekezdéseiben foglaltakat megszegi – amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban* meghatározott mértékig terjedő pénzbírsággal sújtható.