Kánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni , természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2016. 08. 18- 2018. 12. 30

(egységes szerkezetben az 5/2016. (VIII. 16.)  és a 2/2015 (II.23) rendelettel)


 Kánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikke (2) bekezdése, 32. cikk (2) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 10.§(1), 25.§(3) b.) pontja, 26.§-a, 32.§ (1) bekezdés b.) pontja, , 33.§ (7) bekezdése, 45.§ (1) bekezdés a)-d) pontja, , 48.§ (4) bekezdése, 60.§  (4) bekezdése, 62.§ (2) bekezdése, 90.§ (3) bekezdése, 92.§(1) és (2) bekezdése 115.§ (3) bekezdése 132.§ (4) bekezdés a) és g) pontjában 140/R §-ában, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2), 20.§ (9) bekezdése, 29.§ (1) és (2), 131.§ (1) bekezdésében és a 148.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 14/2013. (XII. 20.) rendelete (továbbiakban: R. )módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:


I. FEJEZET


Általános rendelkezések

A rendelet hatálya


   1.  §

A rendelet :

 (1) A pénzbeni ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Kánya község önkormányzata  közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a Szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993 évi II. tv ( a továbbiakban :Sztv) 3. §-ában   meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya a szociális és gyermekjóléti  szolgáltatások tekintetében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, gyermekek nappali étkeztetése: a Kányai Óvoda és Általános Iskola nevelési intézményben, gyermekjóléti szolgáltatás Kánya községben  ellátást igénylőkre   és igénybe vevőkre terjed ki.


(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki :


     a) pénzbeni és természetbeni ellátások : 


      aa) Sztv 43/B.§ -ába foglalt ápolási díj,

      ab)  aktív korúak ellátása :rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő támogatás 

      ac.) lakásfenntartási támogatás,

      ad) ápolási díj,( 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy   kérelmére),

      ae) önkormányzati segély,

      af) köztemetés,

      ag) közgyógyellátás,

      ah) Bursa Hungarica támogatást,

      ai) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást,

     

  1. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

    ba.) étkeztetés

    bb.) házi segítségnyújtás

    bc.) családsegítés

    bd.) idősek nappali ellátása 

    be,) gyermekek ellátásával kapcsolatban  gyermekjóléti szolgáltatás

    bf.) gyermekek nappali étkeztetése 


 (5) E rendeletben szabályozott Bursa Hungarica önkormányzati támogatása és a természeti erők okozta kárenyhítési támogatás ellátás Kánya községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.


(6) E rendelet 1.§ (4) bek b. pontjának ba),bb),bc),bd),be) pontjaiban felsorolt ellátásokat a Koppány Völgye Többcélú Társulás (továbbiakban Társulás)  által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ, a bf) pontban foglalt ellátást a Kányai Óvoda és Általános iskola  és a Tabi Általános és Művészeti Iskola biztosítja.


Értelmező rendelkezések

2.§

  1. adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000,-Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.
  2. hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.
  3. hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.
  4. adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.

 (5) Életvitelszerű ottlakás: a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyül,

  1. ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, illetve ide tér haza,
  2. ahol a mindennapi életviteléhez (főzés, mosás, étkezés stb.) szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,
  3. amely a család élete helyszínéül szolgál,
  4. amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, 
  5. amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közműszolgáltatóknál.
  1. Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.
  2. Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bek b.) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.
  3. Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.
  4. Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyet adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
  5. Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője


Általános eljárási rendelkezések

3. §

 (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik az erre rendszeresített formanyomtatványon a   Kapolyi Közös Önkormányzati  Hivatalnál ( továbbiakban Hivatal) lehet benyújtani. Az ellátást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele  iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

 (3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10§ (1) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

  1. munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni;
  2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
  3. nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
  4. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
  5. vállalkozásból származó jövedelem esetén az NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
  6. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
  7. ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával;
  8. a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
  9. az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
  10. amennyiben a b.) c.), d.), f.) és i.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

4. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja

(4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 


5.§

 A képviselő-testület és a polgármester  hatáskörébe tartozó pénzbeni és természetbeni  szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági  eljárás során valamennyi végzés meghozatalára    vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra. 





6. §

      A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, folyószámlával rendelkezőnél átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.


7.§

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

  

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.


8. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.


9. §

 A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell. Ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.


10. § [1]

A képviselő testület a Szociális  tv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az a rendeletben meghatározott feltételek alapján az települési támogatásokat nyújtja:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatást,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére ápolási díjat,

c) temetési segélyt

d) köztemetést

e) természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

f) Bursa Hungarica támogatást”


11. §[2]

A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

„12. § [3]

   A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatást különösen az alábbi célokra állapíthatja meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére:

a) a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt,

b) nem gyermek neveléshez kapcsolódóan tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére

c) természeti erők okozta kárenyhítési támogatás


(3) 12. § (1) A képviselő-testület  települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat.

  1. Az egyedi mérlegelés alapján a (3) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet.”


Lakásfenntartási támogatás

13.§[4]

  1. a képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.
  2. Lakhatási támogatásra a Kánya községben állandó lakcímmel rendelkező személy jogosult, akinek
  1. a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén a 220 %-át
  2. vagyonnal nem rendelkezik
  1. Az Önkormányzat a lakhatási támogatást pénzbeli szociális ellátás formájában nyújtja
  2. A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell
  1. a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát
  1. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától
  2. A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
  3. A lakhatási támogatás mértéke havi 3000 Ft


Szociális tűzifa juttatása[5]

14.§



Ápolási díj

15. §


(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3)[6] Az önkormányzat által nyújtott ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 85%-a.

(4)[7]Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az Sztv. 42. § bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén az (3) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.


16. §

 A támogatás iránti kérelmet a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani


17. §

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése


(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.


Rendkívüli települési támogatás

18. §[8]

Kánya Község Képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti a Szociális  tv. 45.§ (3) bekezdésében meghatározott személyeket.


19. §[9]

  1. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani.
  2. A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt  környezettanulmányt kell készíteni, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset fennállásának megítéléséhez  a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.
  3. Ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély folyósítása feltételeinek fennállása az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.


20.§[10]

(1)  Ha a rendkívüli települési támogatás megállapítását az indokolja, hogy a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, a rendkívüli települési támogatás akkor adható, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

(2) A gyermeknevelést elősegítő rendkívüli települési támogatás egyszeri mértéke a 10.000,-Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelést segítő rendkívüli települési támogatás szociális kölcsön formában nem adható.

(3) Az e §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapításáról a képviselő-testület által átruházott  hatáskörben a polgármester dönt.


21.§[11]

  1. Nem gyermeknevelés támogatása céljából rendkívüli települési támogatásban az  a rászorult részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.
  2. Az (1) bekezdésben megjelölt rendkívüli települési támogatás - rászorultsághoz igazodva - legalább 5.000 Ft, maximum 30.000 Ft lehet.
  3. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható.

(4) Az e §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás megállapításáról a képviselő-testület által átruházott  hatáskörben a polgármester dönt.



22.§[12]

(1)A képviselő-testület rendkívüli települési támogatástrendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a támogatásban részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. A rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak figyelembe vennie. Arendkívüli települési támogatás összege a 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során minden esetben környezettanulmányozást kell készíteni.

(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított rendkívüli települési támogatás kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet.

(3)A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.


22/A. §[13]

Óvodás gyermekek, általános és középiskolai tanulók beiskolázási támogatása


  1. A képviselő-testület a jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a tanévkezdés előtt évente egy alkalommal beiskolázási célú támogatásban  részesíti az alábbi együttes feltételeknek megfelelő azon  személyeket, akik:
  1. magyar állampolgárok,
  2. Kánya községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott életvitelszerűen tartózkodnak,
  3. gyermekük a támogatás megállapításának évében középiskolai tanuló illetve Kánya községben óvódás, általános iskolás.
  1. A beiskolázási támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indul.
  2. A beiskolázási támogatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek esetén:
  1. óvodás gyermekenként 4000 forint
  2. általános iskola alsó tagozatába járó gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekenként 4000 forint, gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekenként 6000 forint
  3. általános iskola felső tagozatába járó gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekenként 6000 forint, gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekenként 8000 forint
  4. középiskolában tanulmányokat folytató, gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekenként 6000 forint, gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekenként 8000 forint
  5. Kánya községben költségvetési szervnél foglalkoztatottak óvodás, általános és középiskolás gyermekeinek az a)-d) pontok figyelembevételével megállapított beiskolázási támogatás és gyermekenként 10.000 forint.

(4) A beiskolázási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

  1. A beiskolázási támogatás megállapítására irányuló önkormányzati hatósági eljárás során a tankötelezettségnél irányadó életkort betöltő tanulók tanulói jogviszonyának fennállását szeptember 30-ig a tanulmányokról  kiállított iskolalátogatási igazolással kell a szülőnek igazolnia.
  2. Az (5) bekezdésben meghatározott igazolás felhívás ellenére történő csatolásának hiányában a beiskolázási támogatás visszafizetéséről kell rendelkezni.



Temetési segély


 26. §[14]

  1. Települési támogatást nyújt a képviselő-testület  annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik.
  2. A települési támogatás  segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de nem haladhatja meg  a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület a rendelet alkalmazása során 150.000 forintban állapítja  meg.
  3. A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító települési támogatást a temetésre kötelezett  illetve a temetést végző személynek az egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja a képviselő-testület, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

27. §[15]

 (1) Ha a temetési célú  települési támogatásban részesülő család egy főre jutó havi átlagos jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át , akkor a támogatás  visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható.

(2) A temetési költséghez való hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.


28. §[16]

 (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulást biztosító települési támogatásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedeleméről szóló igazolást.”



Bursa Hungarica támogatás[17]

29. §


 Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

30. §[18]

Kánya Község Képviselő-testülete települési támogatásként természeti erők okozta kárenyhítési támogatást nyújt annak a családnak vagy egyedül álló személynek, akinek a lakhatását  biztosító lakóingatlanát elemi kár érte.

  1. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatás folyósítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, és a kár egész ingatlanhoz viszonyított  arányát meg kell határozni. Amennyiben az ingatlan biztosítva volt, úgy a biztosító által megállapított kárhányad változtatás nélkül alkalmazható.
  2. Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás olyan esetekben nyújtható, ahol az ingatlan egészéhez viszonyítottan a kárhányad  eléri a 30 %-ot.
  3.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatásra a kérelmet az esemény bekövetkezésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani a a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba. A kérelemhez, lehetőség szerint csatolni kell olyan dokumentumokat (fotók, biztosító kárfelvételi lap másolata stb.) amelyek a káresemény nagyságát hivatottak bemutatni.
  4.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást csak Kányai állandó lakos vehet igénybe, melynek legmagasabb összege 250.000.-Ft lehet.
  5. A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.”



Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

31. §


(1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

  • étkeztetés

(2) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja:

  • családsegítés
  • gyermekjóléti szolgáltatás
  • idősek nappali ellátása

(3) A(2) bekezdésben szereplő ellátások esetén az Önkormányzat társulási megállapodásában Szt. tv.) 92. § (1) bekezdés b.) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítették, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására a Tabi Önkormányzat jogosult. A Szt. tv. 92. § (1) bekezdés b.) pontján alapuló szociális rendeletalkotás a Szt. tv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a társulás által fenntartott intézmény által biztosított és e társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra. Az önkormányzat társulási megállapodása szerint a gyermekjóléti szolgáltatások feladatkörben a Társulási megállapodás és a  Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Tab Város Önkormányzata alkot.

Kánya község önkormányzati rendeleti felhatalmazása a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.


Az ellátások igénybevétele

32.§ 


  1. E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermekek szülei, törvényes képviselői az étkezetési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzat szerinti rendben nyújtják be, az oktatási intézményben.
  2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt. Gyermekétkeztetésről a Kányai Óvoda és a Tabi Általános Iskola vezetője dönt.
  3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.        Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
  4. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
    (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
  5. Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés ellátásokat.





Szociális étkeztetés

33.§


(1)Az étkeztetés keretében azoknak a 18 éven felüli rászorultaknak, legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

  1. jövedelmi, vagyoni helyzetük
  2. koruk
  3. egészségi állapotuk
  4. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
  5.  szenvedélybetegségük, vagy
  6. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.


Házi segítségnyújtás

34. §


  1. Az ellátás iránti kérelmet kérelmező az önkormányzathoz vagy a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez nyújthatja be.
  2. Az ellátás iránti kérelemről az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.


35. §

Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének intézkedése alapján, az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.


Családsegítés

36. §


A Szt.tv.64.§-ában szabályozott szolgáltatást az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja .


Gyermekjóléti szolgáltatás

37. §


A Gyvt. 40.§-ában foglalt ellátást szolgáltatást az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja .


38. §

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.



Gyermekek napközbeni ellátása

39. §


A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a Kányai Óvodában valamint az állami fenntartású Tabi Általános Iskola napközi otthonos ellátásával biztosítja.


Idősek nappali ellátása

40. §

(1) Az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

(4) Az intézményi térítési díj összegét Tab Város rendeletben állapítja meg.


III. FEJEZET


A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

41.§

  1. Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
  2. A személyi térítési díjat a hatályos jogi szabályok alapján (Szt. tv.115-119 §-ai ) a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási  Központ vezetője illetve a gyermekétkeztetés személyi térítési díját a Kányai Óvoda és az állami fenntartású Tabi Általános Iskola vezetője állapítja meg.


42. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként maximum kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Minden évben a konkrét személyi térítési díj mértékének megállapításánál az igénybevevő jövedelmétől függően normatív személyi térítési díjkedvezményben részesül. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az ellátott jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével állapítja meg.

(3) A szociális étkeztetésnél az  ellátottat megillető kedvezmény mértéke : 

a.) 0-28.500  forint/fő jövedelemig, az intézményi térítési díjból  35%

b.) 28.501- 42.750 forint/fő jövedelemig az intézményi térítési díjból 15 %

c.) 42.751-62.700 forint/fő jövedelemig az intézményi térítési díjból 8%.


A személyi térítési díjak megfizetése

43. §

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését a szolgáltatást nyújtó pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.


Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

44. §

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátás megkezdésének időpontjára.

e) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.


Az intézményi jogviszony megszűnése

45. §

Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon. 


IV. fejezet


Falugondnoki szolgáltatás


46. § 

(1) A falugondnoki szolgáltatás működtetésével az önkormányzat biztosítja a lakosságnak az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, továbbá segítséget nyújt az egyéni, közösségi szintű szükségletek kielégítéséhez.


(2) A falugondnoki szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat látja el a falugondnok:


a) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

-    Közreműködés az étkeztetésben

  • Közreműködés a házi segítségnyújtás biztosításában
  • Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában
  • Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése
  • Gyermekszállítás, óvodások, iskolások, fiatalok szállítása.

b) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokon belüli kiegészítő feladatai:

  • A közösségi, művelődési, sport-és szabadidős rendezvények szervezése, segítése
  • Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
  • Közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben
  • Egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés

c) A falugondnoki szolgálat által nyújtott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás.

d) A falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb feladatok.


(3) A (2) bekezdés szerinti feladat-ellátás konkrét tartalmát az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.



47. §


A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele

  1. A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet szóban kell előterjeszteni, a falugondnoknak, vagy a polgármesternek. A kérelemről a 33. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feladatok esetén - a falugondnoki szolgálat szakmai programjában meghatározottak alapján, a napi feladatok rangsorolásával – a falugondnok, egyéb esetben a polgármester dönt. A falugondnok, illetve a polgármester döntését szóban közli az ellátást igénylővel és kezdeményezi – rendszeres igénybevétel vélelmezése esetén – a Megállapodás megkötését.


  1. Amennyiben az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője a polgármester (1) bekezdés szerinti döntését vitatja, a döntés közlésétől számított 8 napon belül írásban a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a kérdésben.


  1. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást köt.



48. §

Panasztételi eljárás


A falugondnoki szolgáltatással kapcsolatos panaszokkal az ellátását igénybe vevők a polgármesterhez fordulhatnak. A polgármester a panaszt 3 munkanapon belül köteles elbírálni és írásban megválaszolni. Amennyiben a szolgáltatás igénylője a választ nem tartja kielégítőnek, az ellátottjogi képviselő útján érvényesítheti jogait.



49. §

Az ellátás megszűnésének esetei és módjai

  1. A rendszeres falugondnoki szolgáltatást igénybe vevő ellátása megszűnik a falugondnoki szolgáltatás megszűnésével vagy az ellátását igénybe vevő halálával.


  1. A rendszeres ellátás megszűntetését az igénybe vevő illetve törvényes képviselője írásban kezdeményezheti, amely alapján a polgármester átruházott hatáskörben dönt az ellátás megszűntetéséről.


  1. A rendszeres ellátást a polgármester megszűntetheti, ha az ellátását igénybe vevő egészségügyi vagy szociális intézménybe történő elhelyezése indokolt.


  1. A polgármester az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető jogorvoslati eljárásról írásban értesíti az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a kérdésben.



50. §

Térítési díj


  1. A falugondnoki szolgáltatás kötelező feladatok körébe tartozó elemei térítésmentesen vehetők igénybe.


  1. Az egyéb, kötelező feladaton túli, a szabad kapacitás terhére vállalt szolgáltatások térítési díjkötelesek. A térítési díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


51.§[19]

Kánya Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról alkotott 8/2014. (XII. 08.) önkormányzati rendelet 6. számú mellékletének átruházott hatáskörök jegyzéke helyére a III. 11. § következő rendelkezés lép:


„(1) A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

  1. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként  települési támogatás megállapítása,
  2. rendkívüli települési támogatás megállapítása.
  3. természeti erők okozta kárenyhítési támogatás megállapítása.
  4. Köztemetés költségei megtérítésének kötelezettsége alóli mentesítés
  5. Születési támogatás megállapítása


VI. FEJEZET 

   

  Záró rendelkezések

52.§


Ez a rendelet 2015. március 1.-én lép hatályba.

A rendelet rendelkezéseit a 2015. március 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, települési támogatások körébe tartozó rendszeres jellegű ellátások esetén, mint a gyógyszerkiadásokhoz való hozzájárulás és az ápolási díj,  a módosult rendelkezéseket az ellátások következő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.


 Kánya, 2015. február 23.



Léner Ferenc                                                                                                           Orsós Petra

Polgármester                                                                                                            mb. jegyző




Kihirdetve:


Kánya, 2015. február 23.



                                                                                                                           Orsós Petra

                                                                                                                                 mb. jegyző




Záradék:



A rendelet egységes szerkezetbe foglalva hiteles:



2016. augusztus 18.



                                                                                                                               dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                                                                        jegyző



Általános indokolás

A Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény  62-92. §-ai módosították a rászorulók támogatási rendszerét. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a rászorulók szociális támogatással való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény is rögzíti. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek.

A módosítással az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.

A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás, azzal, hogy a módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a továbbiakban nem tartalmazza.

                                               


Részletes indokolás


Az 1. -2. §-hoz:

Az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tekintettel arra, hogy az ellátások megállapítása a járási hivatal hatáskörébe tartozik, a Sztv. módosítása csak arra ad felhatalmazást, hogy a  települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. E felhatalmazás hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot  tartalmaz  a a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, ezért nem indokolt az együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban a rendeletben szabályokat megállapítani. A 10-14. §-okban a a települési támogatások  szabályozását javasoljuk oly módon, hogy lehetőség szerint az eddigi ellátásokat önkormányzatunknak továbbra is biztosítsa.


A 3. §-hoz

Szükséges az ápolási díjra vonatkozó szabályok kiegészítése a mértékének maghatározásával. A 85%-os mértéket azért javasoljuk, mert 2015. április 1-től csak a 80 %-ot meghaladó mértékben megállapított díj számít a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időnek.


A 5.-7. §-okhoz

Az eddig nyújtott rendkívüli szociális ellátások rendkívüli települési támogatás formájában történő megállapításához szükséges módosításokat tartalmazzák.


A 9. §-hoz

Az SZMSZ-ben felsorol átruházott  hatáskörök pontosítását tartalmazza a módosításokkal összhangban.


[1]

Megállapította az 1/2015 (II.23) rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[2]

Megállapította az 1/2015 (II.23) rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[3]

Megállapította az 1/2015 (II.23) rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[4]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[5]

Hatályon kívül helyezte: 9/2015. (X. 19.) ör. Hatálytalan: 2015. október 19-től   

[6]

Megállapította az 1/2015 (II.23) rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[7]

Megállapította az 1/2015 (II.23) rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[8]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[9]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[10]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[11]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[12]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[13]

Beiktatta: a 5/2016.(VIII. 6.) ör. 1. §-a           Hatályos: 2016. augusztus 7-től

[14]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 6.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[15]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 6.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[16]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 6.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[17]

Hatályon kívül helyezte:               /2016. ör.   Hatálytalan:

[18]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 7.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.

[19]

Módosította az 1/2015 (II.23) rendelet 9.§-a. Hatályos 2015. március 1-jétől.