KÁNYA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2013. (XII.20.) számú

 önkormányzati rendelete

a szociális  és gyermekvédelmi

pénzbeni , természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

 Kánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikke (2) bekezdése, 32. cikk (2) bekezdése, valamint 1993. évi III. tv. a Szociális törvény 10.§(1), 25.§(3) b.) pontja bb.) alpontja, 26.§-a, 32.§ (1) bekezdés b.) pontja, 32.§ (2), 33.§ (7) bekezdése, 37.§ (1) d.) pontjában, 38.§ (9),  37/A.§ (3), 43/B.§ (1) és (3) bekezdései, 45.§-a, 47.§-a (1) és (2a) bekezdései, 48.§ (4) bekezdése, 50.§ (3) bekezdése, 60.§ (3), (4) bekezdései, 62.§ (2) bekezdése, 90.§ (3) bekezdése, 92.§(1) és (2) bekezdése 115.§ (3) bekezdése 132.§ (4) bekezdésben 140/R §-ában, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2), 20.§ (9) bekezdése, 29.§ (1) és (2), 131.§ (1) bekezdésében és a 148.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

   1.  §

A rendelet :

(1) A pénzbeni ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Kánya község önkormányzata  közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a Szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993 évi II. tv ( a továbbiakban :Sztv) 3. §-ában   meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya a szociális és gyermekjóléti  szolgáltatások tekintetében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, gyermekek nappali étkeztetése: a Kányai Óvoda és Általános Iskola nevelési intézményben, gyermekjóléti szolgáltatás Kánya községben  ellátást igénylőkre   és igénybe vevőkre terjed ki.

(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki :

     a) pénzbeni és természetbeni ellátások : 

      aa) Sztv 43/B.§ -ába foglalt ápolási díj,

      ab)  aktív korúak ellátása :rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő támogatás 

      ac.) lakásfenntartási támogatás,

      ad) ápolási díj,( 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy   kérelmére),

      ae) önkormányzati segély,

      af) köztemetés,

      ag) közgyógyellátás,

      ah) Bursa Hungarica támogatást,

      ai) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást,

1. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

    ba.) étkeztetés

    bb.) házi segítségnyújtás

    bc.) családsegítés

    bd.) idősek nappali ellátása 

    be,) gyermekek ellátásával kapcsolatban  gyermekjóléti szolgáltatás

    bf.) gyermekek nappali étkeztetése 

 (5) E rendeletben szabályozott Bursa Hungarica önkormányzati támogatása és a természeti erők okozta kárenyhítési támogatás ellátás Kánya községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

(6) E rendelet 1.§ (4) bek b. pontjának ba),bb),bc),bd),be) pontjaiban felsorolt ellátásokat a Koppány Völgye Többcélú Társulás (továbbiakban Társulás)  által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ, a bf) pontban foglalt ellátást a Kányai Óvoda és Általános iskola  és a Tabi Általános és Művészeti Iskola biztosítja.

Értelmező rendelkezések

2.§

1. adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000,-Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.
2. hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.
3. hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.
4. adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.

 (5) Életvitelszerű ottlakás: a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyül,

1. ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, illetve ide tér haza,
2. ahol a mindennapi életviteléhez (főzés, mosás, étkezés stb.) szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,
3. amely a család élete helyszínéül szolgál,
4. amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, 
5. amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közműszolgáltatóknál.

6. Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.
7. Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bek b.) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.
8. Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.
9. Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyet adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
10. Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője

Általános eljárási rendelkezések

3. §

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik az erre rendszeresített formanyomtatványon a   Kapolyi Közös Önkormányzati  Hivatalnál ( továbbiakban Hivatal) lehet benyújtani. Az ellátást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele  iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

 (3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10§ (1) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

1. munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni;
2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
3. nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;
4. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
5. vállalkozásból származó jövedelem esetén az NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
6. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
7. ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával;
8. a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
9. az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;
10. amennyiben a b.) c.), d.), f.) és i.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

4. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja

(4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

5.§

 A képviselő-testület és a polgármester  hatáskörébe tartozó pénzbeni és természetbeni  szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági  eljárás során valamennyi végzés meghozatalára    vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra. 

6. §

      A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, folyószámlával rendelkezőnél átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

7.§

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

8. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

9. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell. Ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége szabályai

10. §

 Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai

11. §

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell lehetőség szerint biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.

2)         Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:

- egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)

            - terhesség (orvosi szakvélemény alapján)

            - pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)

            - hozzátartozó ápolása (Ptk szerinti hozzátartozó) 

(3) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(4) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka (pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás).

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (építőipari, fémmegmunkálási, stb. szakmunkák).

c.) mezőgazdasági , kertészeti tevékenység,

d.) szociális alapellátási szolgáltatási feladatok,

e) intézményi kisegítő tevékenység végzése . 

 (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyt foglalkoztatásának megszervezését a település polgármestere látja el.

(6) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.

(7) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Hivatalba.

(8) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Hivatal Jegyzője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.

 (9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a Tabi járási munkaügyi kirendeltséggel a kapcsolatot felvenni.

(10) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. 

(11) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(12) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a.) a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.)  munkalehetőség elfogadására

d.) a járási munkaügyi kirendeltségnél (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködésre.

(13) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
2.  tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a rá vonatkozó programok elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
3. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
4. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(14) Az Alapszolgáltatási Központ köteles:

1. jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
2. e rendelet szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

Az együttműködési kötelezettség megszegése  

12. §

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) e rendeletben meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b) a Tabi járási munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

13. §

(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c) a képzést önhibából nem fejezi be.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

14. §

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 4 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be ismételten.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapításának egyéb feltételei

 15.§

Az önkormányzat az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak

kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét,, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik,biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát.

Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje udvara lakása, háza, tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek, úgy az e §-ban  megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

16. §

Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak

kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét,, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik,biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát.

Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje udvara lakása, háza , tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt6 feltételek nem teljesülnek, úgy  az e §-ban   megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

 Szociális tűzifa juttatása

17.§

(1) A településen szociális tűzifa-juttatása természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és a tűzifa juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj 150%-át.

(3) A szociális tűzifa-juttatásra vonatkozó kérelmet a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesül-e.

(4) Azok a rászorultak, akik a (2) bekezdésben foglalt ellátásokban nem részesülnek, e rendelet 3.§-ában, továbbá a 63/2006 (II. 27) Korm. rendelet. szerint igazolják jövedelmi és vagyoni viszonyaikat. Be kell csatolniuk a lakásfenntartási költségeiket igazoló számláikat, befizetési bizonylataikat, bérleti szerződésüket, pénzintézeti hiteltartozásuk bizonyítékait, rendszeres befizetéseik igazolásait,

(5) A szociális tűzifa-juttatásnál az elbírálás során előnyt éveznek azok az (1) bekezdésben írt rászorultak, akik aktív korúak ellátásában,időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek.

(6) A juttatható szociális tűzifa mértéke fűtési szezononként,  háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa. Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális tűzifa-juttatás támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) Önkormányzati tulajdonú vegyes, vagy egynemű akác, éger stb. tűzifa kedvezményes áron is juttatható a rászorultnak. A fa  tényleges eladási ára és a juttatott ár közötti különbség minősül szociális tűzifa-juttatásnak.  E juttatott ingyenes hányadról a polgármester határozattal dönt.

Ápolási díj

18. §

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

19. §

A támogatás iránti kérelmet a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani

20. §

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.

Önkormányzati segély  

21. §

Kánya Község Képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesítheti a Szt. tv. 45.§(4) bekezdésében és 45.§ (6) bekezdésben meghatározott személyeket.

22. §

1. Az önkormányzati segély iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani.
2. Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.
3. Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

23.§

1. Ha az önkormányzati segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a.
2. A gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély egyszeri mértéke a 10.000,-Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott önkormányzati segély szociális kölcsön formában nem juttatható.

24.§

1. A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.
2. Az (1)bekezdésben megjelölt önkormányzati segély  - rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 
3. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított önkormányzati segély pénzben és természetben is nyújtható. Nem nyújtható kölcsön formájában.

25.§

1. A képviselő-testület önkormányzati segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányozást kell minden esetben végezni.
2. Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. 
3. A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

 26. §

1. Önkormányzati segélyt nyújt az Önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
2. Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.  Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 150.000.-Ft.
3. A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító önkormányzati segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

27. §

(1) Ha a temetési célú önkormányzati segélyben részesülő család egy főre jutó havi átlagos jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át , akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön  formájában is juttatható.

(2)  A temetési költséghez való hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

28. §

(1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba. Határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.  

Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

29.§

Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik, valamint a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Bursa Hungarica támogatás

30. §

1. A képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat keretében támogatást biztosít.
2. Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.
3. Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.
4. Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.
5. Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 1.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb, de az 5.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

31. §

Kánya Község Képviselő-testülete természeti erők okozta kárenyhítési támogatást nyújt annak a családnak vagy egyedül álló személynek akinek a lakhatását és életvitelét biztosító lakóingatlanát elemi káresemény érte.

1. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatás folyósítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, és a kár egész ingatlant érintő arányát meg kell határozni. Amennyiben az ingatlan biztosítva volt, úgy a biztosító által megállapított kárhányad változtatás nélkül alkalmazható.
2. Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás olyan esetekben nyújtható, ahol az ingatlan egészéhez viszonyítottan a kárhányad mértéke eléri a 30 %-ot.
3.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást az esemény bekövetkezésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani a Hivatalban. A kérelemhez, lehetőség szerint csatolni kell olyan dokumentumokat (fotók, biztosító kárfelvételi lap másolata stb.) amelyek a káresemény nagyságát hivatottak bemutatni.
4.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást csak kányai állandó lakos vehet igénybe, melynek legmagasabb összege 250.000.-Ft lehet.
5. A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
6. Az ilyen esetekben tett intézkedésekről a hatáskör gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testület felé.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

32. §

Közgyógyellátás

1. Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
2. A közgyógyellátás  iránti kérelmet a  63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. FEJEZET

Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

33. §

(1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés

(2) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja:

• családsegítés
• gyermekjóléti szolgáltatás
• idősek nappali ellátása

(3) A(2) bekezdésben szereplő ellátások esetén az Önkormányzat társulási megállapodásában Szt. tv.) 92. § (1) bekezdés b.) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítették, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására a Tabi Önkormányzat jogosult. A Szt. tv. 92. § (1) bekezdés b.) pontján alapuló szociális rendeletalkotás a Szt. tv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a társulás által fenntartott intézmény által biztosított és e társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra. Az önkormányzat társulási megállapodása szerint a gyermekjóléti szolgáltatások feladatkörben a Társulási megállapodás és a  Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Tab Város Önkormányzata alkot.

Kánya község önkormányzati rendeleti felhatalmazása a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.

Az ellátások igénybevétele

34.§ 

1. E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermekek szülei, törvényes képviselői az étkezetési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzat szerinti rendben nyújtják be, az oktatási intézményben.
2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt. Gyermekétkeztetésről a Kányai Óvoda és a Tabi Általános Iskola vezetője dönt.
3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.        Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
4. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
   (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
5. Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés ellátásokat.

Szociális étkeztetés

35.§

(1)Az étkeztetés keretében azoknak a 18 éven felüli rászorultaknak, legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

1. jövedelmi, vagyoni helyzetük
2. koruk
3. egészségi állapotuk
4. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
5.  szenvedélybetegségük, vagy
6. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

Házi segítségnyújtás

36. §

1. Az ellátás iránti kérelmet kérelmező az önkormányzathoz vagy a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez nyújthatja be.
2. Az ellátás iránti kérelemről az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

37. §

Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének intézkedése alapján, az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Családsegítés

38. §

A Szt.tv.64.§-ában szabályozott szolgáltatást az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja .

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. §

A Gyvt. 40.§-ában foglalt ellátást szolgáltatást az Önkormányzat a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja .

40. §

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. §

A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a Kányai Óvodában valamint az állami fenntartású Tabi Általános Iskola napközi otthonos ellátásával biztosítja.

Idősek nappali ellátása

42. §

(1) Az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

(4) Az intézményi térítési díj összegét Tab Város rendeletben állapítja meg.

V. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

43.§

1. Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
2. A személyi térítési díjat a hatályos jogi szabályok alapján (Szt. tv.115-119 §-ai ) a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási  Központ vezetője illetve a gyermekétkeztetés személyi térítési díját a Kányai Óvoda és az állami fenntartású Tabi Általános Iskola vezetője állapítja meg.

44. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként maximum kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Minden évben a konkrét személyi térítési díj mértékének megállapításánál az igénybevevő jövedelmétől függően normatív személyi térítési díjkedvezményben részesül. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az ellátott jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével állapítja meg.

(3) A szociális étkeztetésnél az  ellátottat megillető kedvezmény mértéke : 

a.) 0-28.500  forint/fő jövedelemig, az intézményi térítési díjból  35%

b.) 28.501- 42.750 forint/fő jövedelemig az intézményi térítési díjból 15 %

c.) 42.751-62.700 forint/fő jövedelemig az intézményi térítési díjból 8%.

A személyi térítési díjak megfizetése

45. §

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését a szolgáltatást nyújtó pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell bejelenteni az intézményvezetőnek.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

46. §

Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátás megkezdésének időpontjára.

e) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

47. §

Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon. 

VI. fejezet

Falugondnoki szolgáltatás

48. § 

(1) A falugondnoki szolgáltatás működtetésével az önkormányzat biztosítja a lakosságnak az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, továbbá segítséget nyújt az egyéni, közösségi szintű szükségletek kielégítéséhez.

(2) A falugondnoki szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat látja el a falugondnok:

a) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai:

-    Közreműködés az étkeztetésben

• Közreműködés a házi segítségnyújtás biztosításában
• Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában
• Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése
• Gyermekszállítás, óvodások, iskolások, fiatalok szállítása.

b) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokon belüli kiegészítő feladatai:

• A közösségi, művelődési, sport-és szabadidős rendezvények szervezése, segítése
• Egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
• Közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben
• Egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés

c) A falugondnoki szolgálat által nyújtott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás.

d) A falugondnoki szolgálat által nyújtott egyéb feladatok.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladat-ellátás konkrét tartalmát az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

49. §

A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele

1. A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet szóban kell előterjeszteni, a falugondnoknak, vagy a polgármesternek. A kérelemről a 33. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feladatok esetén - a falugondnoki szolgálat szakmai programjában meghatározottak alapján, a napi feladatok rangsorolásával – a falugondnok, egyéb esetben a polgármester dönt. A falugondnok, illetve a polgármester döntését szóban közli az ellátást igénylővel és kezdeményezi – rendszeres igénybevétel vélelmezése esetén – a Megállapodás megkötését.

2. Amennyiben az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője a polgármester (1) bekezdés szerinti döntését vitatja, a döntés közlésétől számított 8 napon belül írásban a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a kérdésben.

3. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/B. § (2) bekezdése szerinti megállapodást köt.

50. §

Panasztételi eljárás

A falugondnoki szolgáltatással kapcsolatos panaszokkal az ellátását igénybe vevők a polgármesterhez fordulhatnak. A polgármester a panaszt 3 munkanapon belül köteles elbírálni és írásban megválaszolni. Amennyiben a szolgáltatás igénylője a választ nem tartja kielégítőnek, az ellátottjogi képviselő útján érvényesítheti jogait.

51. §

Az ellátás megszűnésének esetei és módjai

1. A rendszeres falugondnoki szolgáltatást igénybe vevő ellátása megszűnik a falugondnoki szolgáltatás megszűnésével vagy az ellátását igénybe vevő halálával.

2. A rendszeres ellátás megszűntetését az igénybe vevő illetve törvényes képviselője írásban kezdeményezheti, amely alapján a polgármester átruházott hatáskörben dönt az ellátás megszűntetéséről.

3. A rendszeres ellátást a polgármester megszűntetheti, ha az ellátását igénybe vevő egészségügyi vagy szociális intézménybe történő elhelyezése indokolt.

4. A polgármester az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető jogorvoslati eljárásról írásban értesíti az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel az ellátást igénybe vevő illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a kérdésben.

52. §

Térítési díj

1. A falugondnoki szolgáltatás kötelező feladatok körébe tartozó elemei térítésmentesen vehetők igénybe.

2. Az egyéb, kötelező feladaton túli, a szabad kapacitás terhére vállalt szolgáltatások térítési díjkötelesek. A térítési díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

VII. FEJEZET 

  Záró rendelkezések

53. §

1. E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
2. Hatálybalépésével hatályát veszti a 3/2007.(IV.13.) számú rendelet valamint az azt módosító 7/2007. (VIII. 29.), 5/2008 (VI. 22.), 3/2009. (II. 16.), 8/2009. (V. 22.), 10/2009. (VII. 27.), 12/2009. (VIII. 27.), 20/2009. (XII. 17.), 2/2010. (II. 18.), 7/2010. (VI. 25.), 11/2011. (VII. 5.), 15/2011. (IX. 20.) és a 15/2012. (XII. 28.) rendeletek.
3. Kánya Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.20.) önkormányzati rendelet 2.számú melléklete b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b./ A képviselő-testület  – a szociális és köztisztasági rendeletével, valamint lakásrendeletével – az alábbi hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtása,
2. létfenntartást veszélyeztető sürgős szükség esetén nyújtott önkormányzati segély megállapítása.
3. természeti erők okozta kárenyhítési támogatás.
4. Születési támogatás megállapítása
5. Közterület-használat engedélyezése és a közterület-használati díj kiszabása
6.  Helyiség bérbeadására vonatkozó megállapodás megkötése”

 Kánya, 2013. december 18.

Léner Ferenc                                                                              Garai László

Polgármester                                                                                   jegyző

Kihirdetve:

2013. december 20.

Kánya, 2013. december 20.

Garai László

Jegyző