^[1]

Kánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2014. (XII. 08.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(rendelet tervezett)

I.Fejezet

Bevezető

Kánya Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk 1) bekezdés a) pontja alapján helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, és ugyanezen törvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontja alapján önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét.

Kánya község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település ügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Önállóan szervezi a település életét és törekszik annak sokirányú fejlesztésére.

Kánya település a külső-somogyi dombvidéken fekvő település, állandó lakóinak száma 2014. január 01-én 446 fő.

1. Kánya Község címere és jelentése

1) A címer: Álló, háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs. A felső, kék mezőben lebegő helyzetű arany latin kereszt, melyet két oldalról egy-egy kifelé hajló arany tölgyfa levél kísér. A latin kereszt mutatja, hogy a község egy felekezeti római katolikus vallású. A tölgy levelek utalnak a valamikori nagy erdőkre, melyek a település körül terültek el..

2) Az alsó, zöld mezőben lebegő helyzetű, bronzkori kocsiurna ezüsttel. A kocsiurna régészeti emlék, mely Európában egyedülálló, a Szekszárdi Múzeumban látható. Késői bronzkorból származik.

2. Díszpolgári cím adományozása

1. § 1) A község önkormányzata, attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen és az utókor elé, díszpolgári címet alapít.

2. Az Önkormányzat önálló rendeletben részletesen szabályozza a címer és a lobogó használatát, valamint a díszpolgári cím adományozásának rendjét.

II.Fejezet

Általános rendelkezések,

 a helyi önkormányzás általános

szabályai

1. Az Önkormányzat szervei

2. § 1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi bizottság, valamint az önkormányzat hivatala látják el.

2. Az önkormányzat, a képviselő-testület és a hivatal megnevezése:

1. az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kánya Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

2. működési területe: Kánya község közigazgatási területe.
3. A képviselő-testület hivatalos megnevezése:

Kánya község Önkormányzat Képviselő-testülete

(továbbiakban: Képviselő-testület)

4. a hivatal megnevezése: Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal

 (továbbiakban: Közös Hivatal)

5. a hivatal címe: 8671 Kapoly Kossuth u. 56..    Telefon: 84/320-801.
6. Ügyfélszolgálati helyek:

8666 Bedegkér Rákóczi u. 147.                      Telefon: 84/585-100.

8669 Kánya Fő u. 170.                                   Telefon: 84/525-262.

8666 Somogyegres Petőfi u. 03.                     Telefon: 84/385-172.

8673 Somogymeggyes Akácfa u. 04.              Telefon: 84/370-102.

8668 Tengőd Petőfi u. 30.                              Telefon: 84/525-2160.

3. Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, amelynek felirata "Kánya Község Önkormányzata, 8666 Kánya, Fő u. 170.”.
4. A Polgármester bélyegzője kör alakú, felirata „Kánya Község Polgármestere”.
5. A Közös Hivatal és a jegyző bélyegzője kör alakú, amelynek felirata „Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal”, illetve Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”.
6. Községi Önkormányzat, Polgármester, Jegyző, valamint a Közös Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.
7. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Kánya település címerét ábrázoló bélyegző is használható.

2. Az alakuló üléssel kapcsolatos előírások

3. § 1) Az alakuló ülést a választást követő 15 naptári napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

2. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
3. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
4. Az alakuló ülésen kell dönteni:

• polgármester illetményéről, vagy tiszteletdíjáról
• az alpolgármester megválasztásáról és tiszteletdíjáról
• Ügyrendi bizottság megválasztásáról;
• a jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról, ha a jegyzői tisztség nincs betöltve.

5. A polgármester legkésőbb hatvan napon belül gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
6. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsorát és címét a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

3. Alpolgármester választása

4. § 1) A Képviselő-testület dönt:

1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
2. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.
3. Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

2. A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4. A bizottsági tagok megválasztása

1. A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
2. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
3. A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

5. Összeférhetetlenségi eljárás

5. § 1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

2. Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
3. A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

III.Fejezet

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

1. Önkormányzati jogok

6. § 1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

1. maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
2. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel (pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlan értékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezet megteremtésén dolgozik.

2. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását.
3. Amennyiben a települési önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet.

7. § 1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és kezdeményezést tesz a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogaival különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel- illetve üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal szorosabb kapcsolatban van.

2. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat

1. képviselő-testülete, annak felhatalmazására átruházott hatáskörben
2. bizottsága, illetve
3. a polgármester hozhat.

3. Helyi rendeletben meghatározottak szerint népszavazásnak önálló döntési joga van önkormányzati kérdésben.

2. Önkormányzat feladatai

8. § 1) Az önkormányzat önként vállalt feladata: a helyi tömegközlekedés feltételeinek javítása.

2. A képviselő-testület a többlet feladatok tárgyában a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, – a fedezet-biztosítással egyidejűleg –, foglal állást.

3. Önkormányzati hatáskörök

9. § 1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

2. A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (Továbbiakban: Mötv.) 2011. évi CLXXXIX. törvény 41 §-ban és 42 §-ban foglalt korlátozásokkal ruházhatja át a hatásköreit.
3. A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megvalósítását, vagy visszavonását.

10. § 1) Képviselő-testület az azonnali, operatív döntést igénylő esetekben ruházhatja át határkörét a polgármesterre.

2. A képviselő-testülettől átruházott hatáskör nem ruházható tovább. A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testületet vizsgálja felül a polgármesternek, vagy bizottságnak a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését.
3. Az átruházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület munkatervében ütemezettek szerint évente legalább egyszer beszámol a hatáskört átruházónak.
4. A polgármester a képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörökben hozott döntések esetében élhet a felfüggesztés jogával. A felfüggesztés tárgyában a képviselő-testület dönt.
5. A képviselő-testület feladatkört nem ruházhat át.

11. § 1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a döntést követő testületi ülésen a hatáskör gyakorlójának be kell számolnia. Az átruházott hatáskörök az SzMSz 6. számú függelékben kerülnek felsorolásra.

12. § 1) A jogszabályok megjelenését követő 30 napon belül a jegyző elvégzi az időszerű módosításokat és azokat jóváhagyás végett a testület elé terjeszti.

2. A testület rendeletalkotási tevékenysége során átruházott hatásköröket a jegyző folyamatosan aktualizálja az SZMSZ függelékében.

IV.Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A települési képviselők

13. § 1) A képviselő a tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

2. A képviselő főbb jogai:

• részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;
• jogosult a hivatalos iratokba -a jogszabályi rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal- betekinteni;
• a települési képviselőt a polgármester, a jegyző, a Közös Hivatal ügyintézői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni. A települési képviselő által felkeresett Közös Hivatali dolgozó köteles a képviselők jogainak érvényesülését elősegíteni;
• A képviselő-testület a települési-képviselőnek, az önkormányzat rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

3. A képviselő-testület tagja köteles:

• tevékenyen részt venni a képviselő-testületi munkában,
• olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
• felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
• írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvétele, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályoztatva van.
• a tudomására jutott állami, szolgálati és az önkormányzat érdekeit érintő titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fenn áll,
• kapcsolatot tartani a község választópolgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
• a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a testületi napirend megtárgyalása előtt bejelenteni.

14. § 1) A polgármester egyes képviselőket, –szakmai ismereteik és felkészültségük szerint–, bevonhat az egyes döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

2. Képviselő-testület munkarendje

15. § 1) A képviselő-testület működésének alapja a testület megbízatásának időtartamára szóló program végrehajtását is célzó éves munka és ülésterv.

2. A képviselő-testület évenként legalább 8 alkalommal rendes ülést, szükség szerint rendkívüli ülést tart.
3. A munkaterv minden év január 1-től a következő év december 31-ig terjedő időszakra készül, melyet legkésőbb november 30-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni jóváhagyásra.
4. Az éves munkatervet a képviselők és a bizottságok véleményének figyelembevételével kell összeállítani.
5. A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
6. A munkaterv tartalmazza:

• a ciklusidőszak adott évére vonatkozó legfontosabb általános és ágazati feladatokat,
• az ülések tervezett időpontját és napirendjét, a napirendek előadóit,
• azoknak az ügyeknek a tételes megjelölését, amelyek előkészítéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
• annak megjelölését, hogy mely napirendi pontokkal kapcsolatban kell előzetesen közmeghallgatást tartani,
• a napirendi pont előkészítésében résztvevők megjelölését,
• az előterjesztés elkészítésének és leadásának határidejét,
• az előre tervezett közmeghallgatás időpontját,
• a községpolitikai fórumok szervezésével kapcsolatos feladatokat,
• egyéb szervezési feladatokat.
• egyes napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.

7. A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.

16. § 1) Az éves költségvetésről és végrehajtásáról közmeghallgatás keretében kell tájékoztatni a lakosságot.

2. A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a községi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

3. Testületi ülés összehívása

17. § 1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívót olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5 nappal minden meghívotthoz megérkezzen.

2. A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
3. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható.
4. Össze kell hívni a képviselő-testületet 3 naptári napon belül a települési képviselők egy negyedének, valamint bizottság indítványára.
5. A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
6. A Képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal lakosságot az ülés előtt 5 nappal a meghívónak a község hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a lakosságot tájékoztatja.
7. A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tíz nappal az ülés előtt a községi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

18. § 1) A képviselő-testület üléseinek összehívását konkrét napirendi pont megjelölésével indítványozhatja:

1. Somogy megyei Kormányhivatal Hivatal vezetője,
2. súlyos törvénysértés esetében a jegyző.

2. Az 1) pontban felsorolt kezdeményezés esetén a polgármesternek a kezdeményezés átvételétől számított 10 napon belül össze kell hívni a testületi ülést. Az ülésre meg kell hívni a kezdeményezés benyújtóját is.

19. § 1) A képviselő-testület ülésére az Mötv.-ben, valamint az éves munkatervben előírtakon kívül meg kell hívni:

1. a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
2. azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.
3. Kánya-Bedegkér-Somogyegres Községek Sportegyesülete, Kányai Értékteremtő Közhasznú Alapítvány, illetve egyéb civil szervezet képviselőit, ha a napirend a tevékenységi körüket érinti.

2. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

4. Testületi ülés meghívója, előterjesztések tartalma

20. § 1) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

1. az ülés helyét és idejét,
2. a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
3. mellékletként az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatok szövegét.

2. Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

1. önkormányzati rendeletalkotás;
2. polgármesteri hivatal szervezetének kialakítása és annak megváltoztatása;
3. helyi népszavazás;
4. önkormányzati jelképek meghatározása;
5. gazdasági program meghatározása;
6. éves pénzügyi terv meghatározása;
7. az éves pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés;
8. településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügy;
9. valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy;
10. összes Ptk.-ból eredő ügy;
11. társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásból való kilépés;
12. Intézményalapítás, megszűnés, átszervezés;
13. hitelügylet;
14. pályázatok kiírása, elbírálása.

3. A 2) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetőek. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti, hogy az írásban foglalt előterjesztés és a határozati javaslat a testületi ülésen kerüljön kiosztásra.
4. Az előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, ha a testületnek adott kérdésben döntést kell hozni. Egyéb ügyekben csak tájékoztatást kap a testület.
5. A képviselő-testületi ülés napirendjének előadója az lehet, akit az éves munkaterv megjelöl, a képviselő-testület vagy a képviselő-testületi ülést vezető személy erre felhatalmaz, felhív, kijelöl, illetőleg felkér.
6. Munkatervben nem szereplő napirendre javaslatot tehet a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző, a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője. A javaslathoz lehetőleg írásos előterjesztést és konkrét határozati javaslatot kell írásban csatolni, mely helyben is kiosztható. Helyszíni kiosztás esetén a képviselőknek időt kell biztosítani az előterjesztés áttanulmányozására.
7. A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat összeállítására.
8. A képviselő-testület elé kerülő átfogó témákat tárgyaló előterjesztés kötelezően két részből áll:

1. Az első részben:

• meg kell jelölni a tárgyalásra tervezett téma pontos címét,
• utalni kell arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e már korábban az előterjesztés tárgykörével és a határozat végrehajtása érdekében milyen intézkedés történt,
• ismertetni kell a témával kapcsolatban kialakult helyzetet, a szakmai megállapítások mellett ismertetni kell az anyaggal összefüggő gazdasági, társadalmi kihatásokat,
• az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző, összehangoló munkának, az esetleges eltérő vélemények,
• fel kell tüntetni mindazon körülményeket és összefüggéseket, amelyek a hozandó döntést indokolják, illetve azzal szemben állnak.

2. Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

• csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,
• ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,
• az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,
• tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,
• a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti nap megjelölést kell használni, „folyamatos” megjelölés esetén fel kell tüntetni a beszámolás időpontját,
• a korábbi azonos tárgyú határozatok hatályban tartására, vagy hatályon kívül helyezésére indítványt kell tenni.

9. Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállást és a határozati javaslatokat tartalmazzák.

21. § 1) A képviselő-testület meghatározó szerepének növelése érdekében kétfordulós tárgyalási módot alkalmaznak az éves pénzügyi terv esetében.

2. A képviselő-testület az első forduló során előzetesen állást foglal a témával kapcsolatos fő célkitűzések, koncepciók és teendő intézkedések tekintetében.
3. Az első forduló előterjesztése számba veszi a megoldandó feladatokat, a kialakult helyzet sajátosságait és a rendelkezésre álló eszközöket. Feltár minden lehetséges megoldást, bemutatva az egyes megoldások előnyeit és hátrányait.
4. Az első forduló állásfoglalásának megfelelően el kell végezni a tervezet további kimunkálását, gondoskodni kell a még szükséges egyeztetések elvégzéséről. A kidolgozott tervezetet végleges döntés céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

5. Határozatképesség

22. § 1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.

2. Az ülés vezetését ellátó személy az ülés megkezdésekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt folyamatosan figyelemmel kíséri.
3. Amennyiben a testületi ülés menet közben határozatképtelenné válik, az ülés vezetője a testületi ülést felfüggeszti, és a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására testületet 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
4. Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést az eredeti időponttól számított a 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
5. Határozatképtelenség miatt összehívott testületi ülésen csak a határozatképtelenség miatt elmaradt, vagy ülés közben keletkezett határozatképtelenség miatt felfüggesztett testületi ülés nem tárgyalt napirendjeit lehet tárgyalni.

6. Sürgősségi indítvány

23. § 1) Sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon 12.⁰⁰ óráig szóban vagy írásban, a Közös Hivatalban, vagy a kirendeltségen lehet előterjeszteni.

2. A képviselő-testület minősített többséggel soron kívül dönt az indítványról.
3. Sürgősségi indítványt benyújthatnak: polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző.
4. Sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a képviselő-testület a napirendek meghatározásakor dönti el hányadik napirendként. tárgyalja meg.

7. Nyilvános és zárt ülések

24. § 1) A zárt ülés anyagába kizárólag a következő személyeknek tekinthetnek bele:

1. Képviselő-testület tagjai,
2. a jegyző,
3. az érintett személy,
4. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjai,
5. a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője,

2. Külön törvény^[2] szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, ezért a közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ki kell hirdetni.

8. Testületi ülés vezetése

25. § 1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

2. A képviselő-testületi ülést vezető személy feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

• megállapítja az ülés határozatképességét és azt folyamatosan figyelemmel kíséri;
• megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze
• tájékoztatást ad a két ülés között végzett munkáról;
• beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának helyzetéről;
• tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;
• napirendi pontokként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét;
• napirendi pontokként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról döntsön a testület;
• biztosítja az ülés zavartalan rendjét;
• biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;
• berekeszti az ülést.

9. A tanácskozás rendje

26. § 1) A képviselő-testület ülésének napirendjéről a testület vita nélkül határoz.

2. A képviselő-testület először a végrehajtásért felelős személy előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről, majd a polgármesternek a két ülés közti időben végzett munkájáról szóló tájékoztató és az előző ülésen elhangzott interpelláció vagy bejelentés nyomán tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató elfogadásáról határoz.
3. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
4. A képviselő-testületi ülést vezető személy minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett vitát nyit:

• Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
• Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.
• A vita lezárására vagy a hozzászólási időtartam korlátozására Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
• A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége annak, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni.

5. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
6. Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő -döntést igénylő-, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a képviselő-testületi ülést vezető személy soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
7. Az ülés hallgatósága sem a tetszését, sem pedig a nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

10. Határozathozatal

27. § 1) A képviselő-testületi ülést vezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület -az elhangzás sorrendjében-, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

2. A határozati javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
3. Minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) szavazata szükséges.
4. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját -az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs-, az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról a képviselő-testület dönt az érintett képviselő, vagy bármely települési képviselő javaslatára.
5. A döntésből kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekintetni.
6. Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy szünetet rendel el, a vita ezt követően folyatódik. Amennyiben ez sem vezet eredményre, vissza kell adni az anyagot és a következő testületi ülésre átdolgozott formában kell beterjeszteni.
7. Minősített többség szükséges:

1. településrészi önkormányzat létrehozáshoz;
2. képviselő döntéshozatalból való kizárásához személyes érintettség esetén;
3. képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;
4. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
5. a polgármester elleni kereset benyújtásához;
6. képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
7. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
8. ciklusprogram elfogadásához;
9. közalapítvány létesítéséhez, megszüntetéséhez; alapítványhoz történő hozzájáruláshoz,
10. helyi népszavazás kiírásához;
11. az önkormányzati ingatlan tulajdon elidegenítése, vagy jelzáloggal terheléséhez;
12. vállalkozásban való részvételhez;
13. hitelfelvételhez;
14. titkos szavazás elrendeléséhez;
15. csődeljárás során a reorganizációs program és az egyezségi javaslat elfogadásához,
16. pályázatok kiírásához, elbírálásához, illetve benyújtásához.

28. § 1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

2. A zárt ülésen hozott és közérdekű adatot tartalmazó határozatot ismertetni kell a nyilvános ülésen.
3. Polgármester illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• a törvény előírja;
• az önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél;
• hitelfelvételről;
• a település jogi státuszát érintő ügyekben;
• vállalkozásban való részvételnél;
• a polgármester kéri;
• a jelenlevő képviselők 2/3-a indítványozza.

5. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, a jelenlévő képviseleti tagok pedig nevük felolvasásakor „igen-nel”, vagy „nem-mel” szavaznak, vagy tartózkodnak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
6. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. A következő szavazási fordulóban a korábban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról dönt már csak a Képviselő-testület.
7. Titkos szavazás tartandó mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály előírja, illetve titkos szavazás tartható azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés kell vagy lehet elrendelni. A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.
8. A szavazás eredményét és a hozott határozatot minden esetben az ülés vezetője ismerteti.

11. Titkos szavazás lebonyolítása

29. § 1) Titkos szavazás lebonyolítása, a szavazó lapok előkészítése, a szavazás lefolytatása és a szavazás eredményének megállapítása, valamint jegyzőkönyvbe rögzítése az Ügyrendi Bizottság hatásköre.

2. A titkos szavazáson szavazólapra kerülő kérdést, személyt nyílt szavazáson a képviselő-testület dönti el, egyszerű többséggel.
3. A szavazás idejére a képviselő-testületi ülést vezető személy szünetet rendel el.
4. A titkos szavazáshoz külön helyiséget kell biztosítani a szavazólap kitöltéséhez.
5. A szavazás eredményét testületi ülésen ismertetni kell.
6. Az eldöntendő kérdés, választás mellé felkerül a szavazólapra az időpont, az eldöntendő kérdés, mellette a következő módon a választható alternatívák:

igen                             nem                             tartózkodott    

7. Ha bizottságát kell választani, akkor először az elnökjelölt jelöltek, képviselő tagok majd a nem képviselő tagok (külső) kerülnek fel, nevük ábc-jében.
8. Minden képviselő ABC sorrendben szavaz az erre kijelölt szavazóhelyiségben és a tanácskozás helyszínén az urnába dobja a szavazólapot.
9. Ha a szavazólapon érvényesen több alternatíva van feltüntetve, úgy kell szavazni, hogy képviselő az egyik alternatíva mellett az igen körébe egymást metsző két vonalat tesz. (x vagy +)
10. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon a megválasztható alternatívák közül a választható alternatívák számánál több alternatíva mellett szavaz.
11. Érvénytelen az adott bizottság elnökére leadott szavazat akkor, ha egynél több jelölt esetében nem egy jelölt mellett szavazott a képviselő.
12. A szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és tagjai írnak alá. A szavazás után a bizottság elnöke a testületi ülésen felolvassa a jegyzőkönyvet és a képviselő-testület a szavazás eredményét határozatba foglalja.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

30. § 1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető személy gondoskodik:

1. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól;
2. rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

2. A képviselő-testületi ülésen résztvevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. A képviselő-testület ügyrendi szavazással dönt az állampolgár kérésére a tanácskozási jog megadása kérdésében. Az ügyrendi szavazás eredményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, de nem kell határozat számmal ellátni.
3. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására kötelezheti.
4. Ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.
5. A 3-4 pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
6. A képviselő-testületi ülést vezető személy rendfenntartásra tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. Önkormányzati rendelet

31. § 1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az Önkormányzat rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról;
2. helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének meghatározásáról;
3. az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól;

3. A képviselő-testület a 2. bekezdésben felsoroltakon kívül rendeletet kell alkosson, ha törvény azt előírja, vagy ha a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.

32. § 1) Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai:

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

• a helyi képviselők,
• a polgármester,
• a jegyző,
• a képviselő-testület bizottsága,
• a helyi társadalmi szervezetek vezető testületei.

2. A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, míg a szakmai előkészítés a jegyző feladata.
3. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Amennyiben a kezdeményezést elfogadja, rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről.
4. A képviselő-testület, – különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítéséről –, irányelveket határozhat meg.
5. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére esetenként ideiglenes bizottságot hozhat létre.
6. A tervezet előkészítéséhez -szükség szerint-, szakértőt lehet igénybe venni. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
7. A polgármester -a jegyző véleményének kikérése után-, egyes rendelet-tervezeteket -az érdemi vita előtt-, közmeghallgatásra bocsáthat.
8. A közmeghallgatásra bocsátott rendelettervezetekkel kapcsolatos kifogások kérdésében a képviselő-testület foglal állást.

33. § 1) Az önkormányzat költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezeteket a polgármester az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

2. Az előterjesztő tájékoztatja a testületet az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utal azok mellőzésének okaira.
3. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
4. A képviselő-testület rendeleteit évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a kihirdetés napját jelzéssel kell ellátni a következők szerint: Kánya Község Önkormányzatának „rendelet tárgya” 1/2011. (V. 13.) önkormányzati rendelete.

34. § 1) A képviselő-testület rendeleteit ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

2. A kihirdetés, a hirdetmények a képviselő-testület hirdetőtábláján 10 napig történő kifüggesztésével történik. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
3. A hirdetmény tartalmazza:

• a rendelet számát, tárgyát,
• a hatálybalépés időpontját,
• a rendelet teljes szövegének megtekintési helyét.

4. A kihirdetés tényét a rendelet irattári példányán, továbbá a hatályos rendeletek nyilvántartásába is fel kell jegyezni.
5. A lakossággal történő megismertetés céljára fel kell használni:

• a lakossági fórumokat,
• a közmeghallgatásokat.

35. § 1) A képviselő-testület rendeleteiről az alábbi adatokkal nyilvántartást kell vezetni:

• sorszám,
• rendelet tárgya,
• rendelet száma,
• kihirdetés időpontja,
• hatálybalépés időpontja
• megjegyzés.

2. A képviselő-testületi rendeletek hatályosulásáról szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal a jegyző tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
3. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az egyes képviselő-testületi rendeletekről.

36. § 1) A polgármester és a jegyző közvetetten is felelősek a rendeletek végrehajtásáért, ezért Közös Hivatalon keresztül figyelemmel kísérik a végrehajtás megszervezését, ellenőrzik a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket.

2. Ha a rendelet végrehajtásáért felelős szerv, vagy személy a végrehajtásban akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a polgármestertől köteles kérni. Mind a polgármesternek, mind a jegyzőnek, mind pedig a Közös Hivatalnak intézkednie kell a végrehajtást akadályozó körülmények elhárítására.
3. A rendeletek végrehajtására kötelezettek, – a polgármester kívánságára –, tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról.

14. Képviselő-testületi határozat

37. § 1) A képviselő testület

1. Normatív határozatot,
2. Közigazgatási határozatot,
3. Egyéb határozatot hozhat.

2. A szavazás eredményének megállapítása után a képviselő-testületi ülést vezető személy kihirdeti a határozatot.
3. A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját, a határozat típusát és hozóját eltüntetve kell nyilvántartani a következők szerint: 1/2011. (V. 13.) számú normatív, vagy közigazgatási vagy egyéb határozat Kánya.
4. A normatív határozatokat a rendeletnél szabályozott módon kell kihirdetni.
5. A képviselő-testület határozatiról nyilvántartást kell vezetni.
6. A nyilvántartás adatai:

• sorszám,
• határozat száma,
• határozat tárgya,
• felelős
• lejárat időpontja
• tett intézkedés
• zárt, vagy nyilvános ülésen hozott határozat
• normatív határozatnál a hatálybalépés napja,
• megjegyzés.

15. Interpelláció, kérdés

38. § 1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdést, a képviselő-testületi ülést vezető személyhez interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben.

2. Interpellációt elsősorban közérdekű ügyekben lehet előterjeszteni. Egyéni ügyben akkor kerülhet sor interpellációra, ha az előterjesztő az ügyben érdekelt szervnél vagy személynél eljárt, de az intézkedést elmulasztották, vagy az interpelláció szerint törvénysértően, vagy méltánytalanságot okozva jártak el.
3. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését legalább három nappal megelőzően terjesztik elő, arra az ülésen érdemben kell válaszolni.
4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
5. Ha az illetékes az interpellációra a képviselő-testület ülésén nem tud választ adni, vagy sem az interpelláló, sem pedig a testület a választ nem fogadta el, az illetékes köteles a képviselőt 15 napon belül írásban tájékoztatni. A választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni, melynek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
6. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
7. Az interpellációra való válaszadás után -az írásban adott válasz esetében is-, az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
8. Amennyiben a képviselő igényli, a Közös Hivatal köteles bevonni interpellációjának kivizsgálásába.
9. Amennyiben a képviselő nincs jelen, az interpellációt nem lehet megtárgyalni.

39. § 1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

2. A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 32. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

16. Jegyzőkönyv

40. § 1) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét és idejét;
2. az ülésen megjelent, továbbá távol maradt képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal meghívottak, illetve megjelentek nevét, ha nyilvános ülésen van érdeklődő, akkor azok számát;
3. napirendi pontokként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét;
4. a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű és a határozatok szó szerinti szövegét, a felelőst és a határidőt;
5. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, az ezekre adott válaszokat;
6. a határozathozatal módját, eredményét;
7. keltezést, bélyegző lenyomatát,
8. a jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester írja alá;
9. valamint 2 jegyzőkönyv hitelesítő
10. a képviselő kérelmére a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásban benyújtott hozzászólását is.

2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.
3. A testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv.

• A jegyzőkönyv egyik példányát, a jelenléti ív, a meghívó, az előterjesztések és a határozati javaslatok egy-egy példányát és az elfogadott rendeletek egy-egy példányát a jegyző kezeli és gondoskodik megfelelő őrzéséről.
• A jegyző a jegyzőkönyvek másik példányát és azok mellékleteit évente bekötteti. A zárt ülések jegyzőkönyvei külön kerülnek bekötésre.
• A jegyzőkönyv és mellékleteinek aláírt és lebélyegzett példányait beszkennelve 15 napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.

4. A képviselő-testület jegyzőkönyveit és azok mellékleteit a település állampolgárai a Közös Hivatalban a jegyzőnél -ügyfélfogadási idő alatt- bármikor megtekinthetik.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az ülés részvevői, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, továbbá a jegyző tekinthet be.
6. A testületi ülésen hozott határozatokról kivonat készül, mely megküldésre kerül a határozatban szereplő érintettnek, illetve amennyiben hatósági ügyről van szó, az egyedi hatósági határozatot meghozó az ügyintézőnek kerül átadásra.

17. Együttes ülés tartása

41. § 1) A Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok, valamint a többcélú társulás tagjai a társulásban résztvevő valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

2. Együttes ülést a települések polgármesterei testületenként külön meghívóval hívják össze.
3. Az ülés megtartására jelen rendelet előírásai vonatkoznak a következő kiegészítésekkel:

1. A Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok esetében a Közös Hivatal székhelye szerinti polgármester vezeti a testületi ülést, akadályoztatása esetén a Közös Hivatal székhelye szerinti alpolgármester.
2. A többcélú társulás tagjainak együttes ülését a társulás székhelye szerinti Önkormányzat polgármestere, illetve akadályoztatása esetén alpolgármestere vezeti az együttes ülést.
3. Az ülést vezető mindegyik település képviselőit megszavaztatja.
4. Határozatképességet önkormányzatonként külön kell megállapítani.
5. Az együttes ülésen a testületek külön-külön szavaznak és hozzák meg határozataikat és az együttes ülésről készült jegyzőkönyvben a hozott határozatok sorszáma a külön tartott ülések sorszámának folytatása.

18. Helyi népszavazás

42. § 1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazást.

19. Közmeghallgatás

43. § 1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart az éves költségvetéséről és végrehajtásáról. A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a lakosságot a képviselő-testület tevékenységéről.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendi pontokról a község hirdetőtábláján útján tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.
3. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések és gazdasági szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
6. A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és a felvetéseket, javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni állásfoglalás céljából. Az állásfoglalás kapcsán tett intézkedésekről a lakosságot a soron következő lakossági fórumon tájékoztatni kell.

V.Fejezet

A polgármester, az alpolgármester,

Jegyző

1. A polgármester

44. § 1) A polgármester hatáskörét, feladatkörét törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

2. A polgármester feladatát főállásban látja el.
3. Polgármester fogadóórái: minden péntek 16.⁰⁰-17.⁰⁰ óráig.

2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
3. A polgármester feladatai az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

1. a település fejlődésének elősegítése;
2. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése;
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
6. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
7. kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel;
8. az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
9. maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat társulásaiban;
10. képviseli az önkormányzatot;
11. irányítja az alpolgármester munkáját;

4. A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

1. összehívja és vezeti a testületi ülést;
2. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
3. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
4. segíti a képviselők munkáját;
5. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
6. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
7. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása
8. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

5. A polgármester feladatai a bizottság működésével kapcsolatban:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
3. a bizottság működési feltételeinek megteremtése és a munkájának segítése;

6. A polgármester:

1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreit átruházhatja,
2. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
3. felelős a helyi önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéért,
4. képviseli az önkormányzatot azokban a nemzetközi országos és regionális érdek-képviseleti szövetségekben, melyekhez az önkormányzat csatlakozott,
5. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

7. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg. A polgármester részletes feladatát, hatáskörét és hatósági jogkörét az SzMSz. 4. számú függeléke tartalmazza.  
8. A polgármester szabadságát a képviselő-testület engedélyezi egyéb határozattal.

2. Az alpolgármester

45. § 1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül.

2. Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
4. A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján , illetve a polgármester akadályoztatása esetén a polgármestert teljes jogkörben helyettesíti.
5. Tartósan távollevőnek kell tekinteni a polgármestert, ha 5 napnál hosszabb ideig szabadságon van, vagy egyéb akadályoztatva van munkája ellátásában. Ez esetben az alpolgármester megbízása nélkül is jogosult helyettesíteni.
6. A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti a testület üléseit, ellátja a polgármester feladatait, eljár az Önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.

3. Jegyző

46. § 1) A képviselő-testület a Közös Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületével tartott együttes ülésén, – pályázat alapján –, a jogszabályban megállapított képviseleti követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

2. A jegyző vezeti a Közös Hivatalban résztvevő települési Önkormányzatok hivatalát. Ebben a körben:

1. előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról;
3. ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
4. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok, elé kerülő előterjesztéseket;
5. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
6. törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztések vitájában;
7. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;
8. rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól.
9. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
10. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és azt a polgármesterrel, együtt írja alá;
11. gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
12. vezeti a Közös Hivatalt, megszervezi annak munkáját;
13. elkészíti a köztisztviselők és az intézményvezető munkaköri leírását, minősítését, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
14. saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
15. szervezi a jogi felvilágosító munkát;
16. gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
17. ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

47. § 1) A jegyző egyéb feladatai:

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
2. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át;
3. ellátja a jogszabály a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatásköröket;
4. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében;
5. szervezi a Közös Hivatal jogpropaganda tevékenységét;
6. ellátja az államigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
7. a testületi ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének;
8. gondoskodik a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;
9. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról.

2. A jegyző részletes feladatait az SzMSz. 5. számú függelékét képező hatásköri jegyzék tartalmazza.

VI.Fejezet

Közös Hivatal

1. Közös Hivatal szervezete, felépítése

48. § 1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kapoly Község, Kánya Község, Somogyegres Község, Somogymeggyes Község és Tengőd Község Önkormányzatának képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.

2. A hivatal elnevezése:             Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal.
3. A Közös Hivatal székhelye:   8673 Kapoly, Kossuth u. 56.

Telefon: 84/320-801

4. A közös önkormányzati hivatal állandó jelleggel működő kirendeltségének megnevezése és címe:

Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Kányai Kirendeltsége

8667 Kánya, Fő u. 170.

Telefon: 84/525-262.

5. A Közös Hivatal ügyfélszolgálati helyei:

8666 Bedegkér Rákóczi u. 147.                      Telefon: 84/585-100.

8666 Somogyegres Petőfi u. 03.                     Telefon: 84/385-172.

8673 Somogymeggyes Akácfa u. 04.              Telefon: 84/370-102.

8668 Tengőd Petőfi u. 30.                              Telefon: 84/525-2160.

6. A Közös Hivatal megalakításának időpontja:             2013. január 01.
7. A Közös Hivatal a képviselő-testületek éves munkaterve alapján működik.
8. A Közös Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Közös Hivatalt alapító megállapodás rögzíti.
9. E megállapodás tartalmazza:

1. a Közös Hivatal elnevezését, címét, jogállását,
2. a Közös Hivatal létszámát,
3. alapvető feladatait, ezen belül
4. az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,
5. a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
6. a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,
7. a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását, (Möv. 81. § /4/)
8. a Közös Hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását.

10. A hivatal létszámát a következők szerint határozza meg:

• Jegyző:                                     1 fő
• Aljegyző                                  1 fő
• Titkárság:                                 2 fő
• Pénzügy:                                  4 fő
• Igazgatás:                                 3 fő

11. A Közös Hivatal jogszabályokban biztosított feladatkörét, hatósági jogkörét szervezeti ás működési szabályzat szerint látja el.
12. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök:

• Jegyző
• Pénzügyi, adóügyi előadók
• Titkársági előadók,
• Igazgatási előadók,
• Anyakönyvi ügyintéző.

2. Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

49. § 1) A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetét a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a székhely település képviselő-testületének ülése elé.

2. A Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata a székhely település SZMSZ-ének függelékét képezi
3. A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezik a Közös Hivatal dolgozóinak munkaköri leírásai, valamint hatásköri jegyzéke.
4. A Közös Hivatalt létrehozó Önkormányzatok polgármestereinek együttes ülése dönt:

1. a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,

5. A Közös Hivatalt létrehozó Önkormányzatok Képviselő-testületeinek együttes ülése dönt:

1. a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
2. a Közös Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

50. § 1) A Közös Hivatal Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza:

1. a Közös Hivatal megnevezését, jogállását, belső szervezeti tagozódását,
2. kiadmányozási jog szabályozását,
3. a Közös Hivatal éves munkatervével kapcsolatos szabályozást,
4. az apparátus értekezletek rendjének szabályozását,
5. az apparátus dolgozóinak továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.

51. § 1) Közös Hivatal munkarendje:

Az általános munkakezdés és befejezés időpontja:

Hétfő:             07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Kedd:            07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Szerda:           07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Csütörtök:      07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Péntek:           07.³⁰-13.³⁰ h-ig.          

Étkezési munkaközi szünet: 12.⁰⁰-12.³⁰ h-ig.

2. A jegyző a közlekedési lehetőségek figyelembevételével a fenti munkarendtől eltérő munkaidőkezdést és befejezést is megállapíthat az egyéni munkaköri leírásban.
3. Az ügyfélfogadás rendje Közös Hivatalban és a kirendeltségen:

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő:             8.⁰⁰ - 12.⁰⁰ h-ig, 13.⁰⁰ – 15.³⁰ h-ig.

Kedd:            08.⁰⁰-12.⁰⁰ h-ig.

Szerda:           13.⁰⁰-15.⁰⁰ h-ig.

Csütörtök:      Nincs ügyfélfogadás

Péntek:           08.⁰⁰-12.⁰⁰ h-ig.

4. A jegyző kirendeltségen, a kirendeltségen dolgozó köztisztviselőn keresztül, az ügyfélfogadási rendnek megfelelően biztosítja az ügyfélfogadást.
5. A jegyző az ügyfélszolgálati helyeken az előreláthatóan nagyobb ügyfélforgalom idején pl. segélyfizetés, adófizetési időszak, az apparátus leterheltségének függvényében biztosít ügyfélfogadást, melyről hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.
6. A dolgozók közötti munkamegosztást szakterületenként és nem településenként kell elvégezni.
7. A Közös Hivatal munkaidőn kívül, heti szabad és pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is köteles ellátni a házasságkötéssel, névadással, társadalmi temetéssel kapcsolatos feladatokat.
8. A Közös Hivatalban dolgozója rendkívüli esetben, a jegyző utasítására munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. A rendkívüli munkavégzésért a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott szabadidő illeti meg. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának, elszámolásának rendjét a Közös Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

1. Képviselő-testület bizottságai

52. § 1) A képviselő-testület -meghatározott önkormányzati feladatok ellátására-, állandó vagy ideiglenes bizottságot választhat.

2. A képviselő-testület indokolt esetben, -meghatározott feladat ellátására-, ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elvégzéséig tart.
3. Képviselő-testület alakuló ülésen Ügyrendi Bizottságot választ.
4. A bizottság elfogadja – az Mötv. és az SzMSz. keretei között –a saját működési szabályzatát.

2. A bizottságok működésnek általános szabályai

53. § 1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester és a képviselő-testület hivatalának a dolgozója nem lehet a bizottság tagja.

2. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a tanácskozási joggal meghívandókra, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a képviselő-testülethez.
4. Csak bizottsági előterjesztéssel tárgyalható a polgármester illetményére, valamint a vagyonnyilatkozatokkal és összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos bejelentésekre vonatkozó napirend.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.
6. A bizottság ülésein, a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. Döntéseiről a bizottság elnöke, illetve akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt képviselő bizottsági tag ad számot.
7. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára, mellékleteire és kezelésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
8. A jegyzőkönyv és mellékleteinek aláírt és lebélyegzett példányait beszkennelve 15 napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak

54. § 1) A bizottság munkáját a Jegyző segíti.

2. A Jegyző feladatai:

1. elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét;
2. gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
3. elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét,

3. A Bizottság elnökének feladatai:

1. összehívja és vezeti a Bizottság üléseit;
2. a bizottság döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet;
3. szükség esetén szakértőt von be a bizottság munkájába.

3. Ügyrendi bizottság

55. § 1) A képviselő-testület alakuló ülésén 3 fős Ügyrendi bizottságot választ. A bizottság feladata a képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatának kezelése, bejelentések esetén az eljárás lefolytatása és a testület tájékoztatása az eljárás eredményéről.

2. A bizottság névsorát és címét az SzMSz. 2. számú függeléke tartalmazza.
3. A bizottság feladata a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentések kivizsgálása is, a titkos szavazások lebonyolítása.

56. § 1) A bizottság elfogadja – az Mötv. és az SzMSz. keretei között –meghatározza a vagyonnyilatkozat kezelési eljárást.

2. A polgármester, alpolgármester és a képviselők, illetve a velük egy háztartásban élő gyermekek vagyonnyilatkozatát a kötelezettek képviselő-testület alakuló ülését követően 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 30-ig kell leadják bizottságnak.
3. A vagyonnyilatkozatban megjelölt vagyoni értékhatár alatt a Kányaen a törvény szerint maximálisan adható képviselői tiszteletdíj hatszorosát kell figyelembe venni a nyilatkozónak.
4. A nyilatkozatokat érintettekként két példányban kell elkészíti és egy példányban kell leadni, külön zárt borítékban a polgármester, az alpolgármester és a képviselők nyilatkozatát, személyenként külön zárt borítékban a hozzátartozók nyilatkozatát. A borítékon fel kell tüntetni az 14 jegyű azonosító kódot. Minden oldalt írjon alá a nyilatkozat tevő. Az azonosító adatokat tartalmazó nyilatkozatot szintén zárt borítékban kell elhelyezni kívülre feltüntetve a képviselő nevét.
5. A személyi adatokat tartalmazó részt önálló lapra kell kiölteni, és úgy elhelyezni a vagyonnyilatkozat mellett.
6. A másod példány a nyilatkozattevőnél marad. A borítékok lezárását a nyilatkozat tevő és a nyilatkozat átvevő aláírásával és jegyzői bélyegzővel kell hitelesíti.
7. A nyilatkozattételre kötelezett személy és hozzátartozói azonosító adatait és a kódszámokat külön lezárt borítékban kell megadni és a borítékra a nyilatkozat tevő nevét és évszámot kell ráírni.
8. A nyilvános vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékra kívülről rá kell vezetni „Nyilvános”, a nem nyilvánosakra: „Titkos!”

4. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése

57. § 1) A vagyonnyilatkozatokat a jegyző tárolja, elkülönítve a nyilvános iratokat, úgymint a polgármester, alpolgármester és a képviselők nyilatkozatai, illetve a nem nyilvános iratokat, úgymint a hozzátartozókra vonatkozó nyilatkozatok.

2. A nyilvános vagyonnyilatkozatokba a hivatali idő alatt a jegyző vagy a bizottsági elnök jelenlétében a választópolgárok betekinthetnek. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintést kérő személy nevét, lakcímét, a betekintés időpontját, a jelenlevők nevét és aláírását.
3. Titkos megjelelésű vagyonnyilatkozatokba csak a vagyonnyilatkozatot kezelő bizottság tagjai tekinthetnek bele, ellenőrzés céljából. Ez esetben a nyilatkozat tevőnek jelen kell lennie, és a betekintés célját, okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A betekintést követően az anyagot ismét lezárt borítékban kell elhelyezni fentiek szerint.
4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzés során a jelenlevők tudomására jutott információkat a személyiségi jogokról szóló jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezeli.
5. A lejárt vagyonnyilatkozatokat kötegelni kell és lezárt dobozban kell tárolni a választási ciklus végéig. A választási ciklus végén átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a vagyonnyilatkozat tevőnek, függetlenül attól, hogy újraválasztják vagy sem.
6. A bizottság adminisztratív munkájának elvégzésért a jegyző a felelős.

VIII.Fejezet

Az önkormányzat társulásai

1. Általános szabályok

58. § 1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

2. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Minden rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközzel támogatja a választópolgárok olyan tevékeny társulásait is, amelyeknek célja és rendeltetése az önkormányzati feladatok megoldásának segítése.
3. A társulások célja és rendeltetése különösen:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
3. közös áruellátási és fejlesztési problémák a szolgáltató szervezetek elé történő együttes terjesztése,
4. a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati feladatok végzésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációban történő megvitatása,
5. közös – ideiglenes bizottságok szervezése –, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

4. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SzMSz 7. számú függelékét képezik.
5. A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

2. Hatósági igazgatási társulás

59. § 1) A képviselő-testület olyan hatósági-igazgatási társulásban vehet részt, amelyben:

1. a társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatokat a jegyző helyben maga adja ki.
2. a társulásban történik az előkészítés, valamint a döntés is.

2. A képviselő-testület szükség szerint vehet részt komplex, – több szakigazgatási ügykört érintő, – valamint csupán egy szakigazgatási ügykört érintő hatósági igazgatási társulásban.
3. A hatósági igazgatási társulást írásbeli együttműködési megállapodás hozza létre, amelyben az Mötv.-ben rögzítetteken túlmenően rendezni kell a megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggő főbb szabályokat. Ezek közül a legfontosabbak:

1. a végrehajtás ellenőrzésének módszerei, az értékelés fórumai;
2. a kölcsönös és a folyamatos tájékoztatás rendje;
3. a felmerülő viták feloldásának módjai;
4. a megállapodásban foglaltak nem teljesítésének jogkövetkezményei.

3. Intézményirányító társulás

60. § 1) Az önkormányzat képviselő-testülete intézményirányító társulásokban vehet részt.

2. Intézményirányító társulás tárgyában kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét;
2. az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát;
3. az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának módját;
4. a megállapodás felbontásának feltételeit.

3. A képviselő-testület intézményirányító társulásokba delegált tagjai évente írásos jelentést készítenek, melyet a képviselő-testület elé terjesztenek.
4. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottságokba delegált tagok munkáját a Közös Hivatal segítse.

IX.Fejezet

Az önkormányzat költségvetése,

Vagyona

1. Az Önkormányzat gazdálkodása

61. § 1) Az Önkormányzat ciklusidőszakra szóló gazdasági programot fogad el, melyben meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével -a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

2. A gazdasági program tartalmazza:

• a fejlesztési elképzeléseket,
• a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
• a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit,
• az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

2. Az önkormányzat költségvetése

62. § 1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben milyen bevételekkel gazdálkodik, milyen kiadásokat tervez, továbbá dönt arról, hogy a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

2. A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik. Az első fordulóban a költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
3. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;
4. az igények és célkitűzések egyeztetése;
5. a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározását;
6. a várható döntések hatásainak előzetes felmérését.

3. Az elemzés során számításba kell venni:

1. a bevételi forrásokat,
2. azok bővítésének lehetőségeit,
3. a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos megoldásának meghatározását,
4. az igények és célkitűzések egyeztetését,
5. a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
6. a várható döntések, hatásainak előzetes felmérését.

4. A második fordulóban történő megtárgyalása során a képviselő-testület elfogadja az éves költségvetését. A költségvetési rendelet tartalmazza:

1. A költségvetési év bevételeit-kiadásait célok szerint meghatározva,
2. olyan kötelezettségeket és kötelezettség vállalásokat, amelyek a költségvetési évet terhelik,
3. köztisztviselői illetményalapot.
4. meghatározza a törvényben kötelezően az önkormányzat számára előírt feladatok ellátását, megvalósításának anyagi feltételeit,
5. meghatározza az adott évben az önkormányzat által magára vállalt többletfeladatokat, azok bevételi és kiadási elemeit, forrásait,
6. a költségvetési tervezet tartalékot is megjelölhet.
7. A következő 2 év várható kiadásait és bevételeit.

63. § 1) A költségvetési és beszámoló rendelet egyéb tartalmi követelményeit önálló rendeletben szabályozza az önkormányzat.

2. A költségvetés és a zárszámadás tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Tartalmát a költségvetési törvény az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az SzMSz e fejezetében foglalt rendelkezései határozzák meg.
3. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.
4. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik
5. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint -a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó-, éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

3. Az Önkormányzat vagyona

64. § 1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. a forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körét;
2. korlátozottan forgalomképes ingatlan törzsvagyonának körét
3. üzleti ingatlan vagyont
4. azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével dönteni lehet ezen vagyontárgyakról;

65. § 1) Az önkormányzat a vagyoni helyzetéről közmeghallgatáson köteles tájékoztatást adni a lakosságnak.

2. Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A vállalkozásokban való részvételhez a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
3. Hitelt csak abban az esetben lehet felvenni, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen. Hitelfelvételhez minősített többség szükséges.

4. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

66. § 1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el:

1. a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információs jelentést, és mind ezeket megküldi a Magyar Államkincstárnak;
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
3. gondoskodik az önkormányzat költségvetési rendeletének végrehajtásáról;
4. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a számlarendjét.

2. A Közös Hivatal a kisebb összegű kifizetéseket az önkormányzat házipénztárából teljesíti, a házipénztár szabályzata szerint.

5. Az önkormányzati gazdálkodásának ellenőrzése

67. § 1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és az Magyar Államkincstár ellenőrzi

2. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályokban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. Az ellenőrt a Kistérségi komplex Társuláson keresztül társulásos formában alkalmazza az Önkormányzat.

X.Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

68. § 1) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. december 15. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SzMSz eredeti példányán fel kell tüntetni.

2. Az SzMSz függelékei:

3. Az SzMSz hiteles példányát a Közös Hivatalban a jegyzőnél, ügyfélfogadási idő alatt, bárki megtekintheti.
4. A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, a testület rendeleteinek megfelelő kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. Jelen SzMSz hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kánya Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályáról szóló 7/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.

Kánya, 2014. december 03.

SzMSz. 1. sz. függeléke.        

A képviselő-testület tagjainak névsora és lakáscíme:

Léner Ferenc polgármester

Kánya Ady E u. 7.

Angyal István alpolgármester

Tab Tűzoltó u. 44.

Kovács István képviselő

Kánya Kossuth u. 198.

Szabó Árpád képviselő

Kánya Dózsa Gy u. 222.

Tóth Erika képviselő

Kánya Szabadság u. 133.

SzMSz. 2. sz. függeléke.        

Ügyrendi bizottság

tagjainak névsora és lakáscíme:

Kovács István képviselő

Kánya Kossuth u. 198.

Tóth Erika képviselő

Kánya Szabadság u. 133.

Szabó Árpád képviselő

Kánya Dózsa Gy u. 222

SzMSz. 3. számú függeléke.  

A képviselői eskü szövege

„Én, __________________ (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; alpolgármesteri tisztségemből eredő feladataimat a Kánya fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

SzMSz. 4. számú függeléke.  

A polgármester hatásköri jegyzéke:

A hatásköri jegyzéket a ComPLex kiadó jogtárából digitális formában használjuk.

SzMSz. 5. számú függeléke.   .

A jegyző hatásköri jegyzéke:

A hatásköri jegyzéket a ComPLex kiadó jogtárából digitális formában használjuk.

            SzMSz. 6. számú függeléke.   .

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ AZON ÜGYEKRŐL,

MELYBEN A POLGÁRMESTER ELJÁRHAT.

1. Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.
2. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
3. Továbbítja a közigazgatási (önkormányzati hatósági ügyben hozott) határozat elleni bírósági felülvizsgálatot kérő keresetlevelet, – az ügy irataival együtt –, a beérkezéstől számított nyolc napon belül.
4. Adatokat köteles szolgáltatni a miniszter számára ágazati feladatai körében.
5. Gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
6. Gondoskodik a település belterületén -külön jogszabályban meghatározott-, növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.
7. Együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve hatóságokkal és felkérheti őket vizsgálat lefolyatására.
8. Gondoskodik a helyi vízrendezés és kárelhárítás, az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkár elhárítás feladatainak ellátásáról.
9. Elhelyezhet és fenntarthat a közút melletti ingatlanon mozgatható hóvédművet, illetőleg műtárgyat és közúti jelzést.
10. Együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezheti a közoktatással összefüggő -körzeti jellegű-, szolgáltatások megszervezésére a saját területén.

Az átruházott hatáskörök jegyzéke

A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át a 14/2013 (XII. 20) számú határozatával.

1. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtása,
2. létfenntartást veszélyeztető sürgős szükség esetén nyújtott önkormányzati segély megállapítása.
3. természeti erők okozta kárenyhítési támogatás.
4. Születési támogatás megállapítása
5. Közterület-használat engedélyezése és a közterület-használati díj kiszabása

 Helyiség bérbeadására vonatkozó megállapodás megkötése”

6. ^[3]Gyakorolja a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulásával kapcsolatos hatáskört. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. 
7. Gyakorolja a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez hozzájárulással kapcsolatos hatáskört. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén kérelemmel fordulhat a közlekedési hatósághoz az igénybe vevőnek az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezése iránt.
8. ^[4]Gyakorolja a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos hatásköröket az alábbi esetekben:

8a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

8b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

8c)  amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.”

Átruházott hatáskörök jegyzéke^[5]

Jegyző

1. Eltávolíthatja a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére.
2. A közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt a közutat lezárathatja vagy forgalmát korlátozhatja (elterelheti).
3. Nyilvántartja a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket .
4. Megrongálódott  közút javításakor gondoskodik a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
5. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. Érvényesíti a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben.
6. A közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.
7. Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, kérelemmel fordulhat a közlekedési hatósághoz az igénybe vevőnek az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezése iránt.
8. A közlekedés biztonsága érdekében az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát felszólíthatja (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén kérelemmel fordulhat az építmény engedélyezésére jogosult hatósághoz vagy a közlekedési hatósághoz az építmény, útcsatlakozás tulajdonosának (kezelőjének) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezése iránt.
   

SzMSz 7. számú függeléke    

A képviselő-testület által kötött társulási szerződések, együttműködési megállapodások

1. Komplex kistérségi társulás Koppány-völgye önkormányzataival.

2. Oktatási Intézményfenntartói társulás Tab Város Önkormányzatával.

3. Megállapodás Kánya-Tengőd-Somogyegres Önkormányzatival háziorvosi szolgálat üzemeltetésére.

4. Konzorciumi megállapodás hulladékkezelési rendszer üzemeltetésére.

5. Koppány-Völgye Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társulási megállapodása.

6. Dél- dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulási tanács

Indokolás

A közúti közlekedésről  szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Törvény) – a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 12. § (3) bekezdése szerint – 2013. január 1. napjától kiegészült a 46. §-al.

A  Törvény 46. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Törvényben nevesített közútkezelői  feladat-és hatásköröknél a helyi közutak esetén kezelő alatt az önkormányzat képviselő-testületét kell érteni.

Az ügyintézés folyamatos biztosítása érdekében a  Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2014. (XII. 10.)  önkormányzati rendelet (SzMSz) átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazó 6. sz. függelékének  módosítása indokolt.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alábbi rendelkezései alapján a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében rendelkezhet a hatásköreinek polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, társulására történő átruházásáról

Mötv. „41. § (4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: 

b) a képviselő-testület   átruházott  hatásköreinek felsorolásáról

Részletes indokolás:

Az 1. §.-hoz

A módosítás alapján a közutak kezelésével kapcsolatos egyes hatásköröket átruházott hatáskörben eljárva a polgármester és a  jegyző gyakorol.

A tulajdonosi jogálláshoz közvetlenül kapcsolódó hatásköröket az (1) bekezdés szerint a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, a  (2) bekezdésben meghatározott  hatósági, nyilvántartási és  adminisztratív jellegű feladat-hatásköröket pedig jegyzőre.