1. § (1) Jelen önkormányzati rendelet hatálya Drávatamási község közigazgatási területére (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.

(2)¹ Jelen rendelet csak a rendelet 1. mellékletét képező külterületi és 2. mellékletét képező belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(3) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai, illetve az OTÉK 2. sz.mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik, és eszerint értelmezendő.

(4) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közművezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett - csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek egyidejű betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.

2. § A település belterületi határvonalának megváltoztatása a szabályozási terv szerint lehetséges.

3. § (1) Építési telekre vonatkozó általános előírások:

(2) Épület elhelyezésére vonatkozó általános előírások:

(3) Épület kialakítására vonatkozó általános előírások:(műemléki környezetben a műemlékvédelmi hatóság ettől eltérő követelményeket is megállapíthat.)

(4) Az épített környezet kialakításának egyén előírásai.

(5)² Közút, magánút, közműterület és közműlétesítmény céljára szolgáló telek kialakításakor az építési övezet, övezet minimális teleknagyságára vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(6)³ E rendelet 1. mellékletén ábrázolt, valamint a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló miniszteri rendeletben lehatárolt tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

(7)⁴ A település teljes közigazgatási területe vízminőség-védelmi terület övezete által érintett terület, ahol

4. § (1) A tervezési terület

5. § (1) Az övezet területén az OTÉK 14. §. (2) 1-7. pontjaiban szereplő épületek és létesítmények helyezhetőek el. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,3.

(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek l

(4) Beépítési mód: övezeti jel szerint (O=oldalhatáron álló: az északi, vagy az utcában kialakult telekhatárra vonatkozóan), azonban 20 m-nél szélesebb telken, épület szabadon állóan is elhelyezhető.

(5) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

(6) A területen haszonállat-tartás a háztáji szükségletek mértékéig az Önkormányzat állattartási rendeletében szabályozott módon lehetséges.

6. § (1) Az övezet területén az OTÉK 16. §. (2) 4. pontjában említett szociális otthon funkcióhoz tartozó épületek és létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,3.

(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

(4) Beépítési mód: övezeti jel szerint.

(5) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

(6) A területen haszonállat-tartás nem engedélyezett.

7. § (1) Az övezet területén az OTÉK 17. §. (2) 4. pontjában említett szociális otthon funkcióhoz tartozó épületek és létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,3.

(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

(4) Beépítési mód: a területi főépítésszel egyeztetett elvi építési engedélyterv alapján.

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: övezeti jel szerint.

(6) Saját intézményi szükségletre szolgáló állattartás a közegészségügyi hatósági előírások betartásával lehetséges.

7. § (1) Különleges területeken az OTÉK 24. §. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) T övezeti jelű temető terület szabályozása

(3) S övezeti jelű sportterület szabályozása: Sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők el.

9. § (1) Az övezet területén hétvégi ház, szállásépület, a telek megműveléséhez szükséges gazdasági épület, lakóépület és a lakókörnyezetet nem zavaró kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmény helyezhető el.

(2) Az övezet tömbjein megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3.

(3) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

(4) Biztosítandó zöldfelületi részarány új építés esetén: legalább 60%.

(5) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

(6) megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

10. § (1) Az övezet területén kizárólagosan hétvégi ház legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3.

(2) Telekalakítás esetén kialakítható új telek

(4) Biztosítandó zöldfelületi részarány új építés esetén: legalább 60%.

(5) Beépítési mód: szabadon álló.

(6) Megengedett építménymagasság: övezeti jel szerint.

(7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

11. § (1) Közlekedési területeken az OTÉK 26. §. előírásai mellett az alábbi előírások betartandók.

(2) Közlekedési területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon szabályozási vonalakkal meghatározott meglévő és tervezett utak, utcák, közterek.

(3) A közutak számára biztosítandó közterületi (szabályozási) szélességeket a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(4)⁵

(5) Szabályozási vonallal meghatározott útszélesítésre kijelölt területrészen álló meglévő épület vagy épületrész felújítható és korszerűsíthető, de a közterületnek kijelölt területrészen a továbbiakban nem bővíthető (tetőtérráépítés sem engedélyezhető).

12. § Az övezet területén az OTÉK 27. §. előírásai betartandók.

13. § Az övezet területén az OTÉK 28. §. előírásai betartandók.

14. § (1) A területen az OTÉK 29. §. előírásai mellet az alábbi előírások betartandók.

(2) Az övezetben épület nádas és rét területen, valamint olyan helyen, ahol a nyugalmi talajvízszint -1,0m fölött áll, nem helyezhető el.

(3) Földrészlet megosztása esetén csak legalább 6000 m² területű, és közútról közvetlenül megközelíthető telek alakítható ki.

15. § (1) A területen az OTÉK 30. §. előírásai mellett az a lábii előírások betartandók.

(2) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.

16. § (1) Építési tilalom elrendelése a tervezési területen nincs szükség.

(2) Országos közút mentén az OTÉK 36. §. (6) bekezdésében meghatározott védőtávolságot kell betartani.

17. § (1) A településen keletkező kommunális szilárd hulladékokat erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti és a kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyre (Barcsi szeméttelep) szállítani.

(2) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (Lakócsai vagy Drávaszentesi szennyvíz ürítő) kell szállítani.

(3) A település területén elhullott állatok tetemeit az istvándi dögkútban kell elhelyezni. (Önkormányzati együttműködési megállapodás szükséges).

(4) A lakó- és intézményterületek csendvédelme érdekében be kell tartani a 12/1983.(V.12.) MT.Sz.rendelet előírásait, valamint a 4/1984.(1.23) EüM sz. Rendeletben megállapított zajterhelési határértékeket. (Üzemi tevékenységből származóan lakóterületen nappal 50 éjjel 40 dBA hangnyomásszint engedhető meg.)

(5) A település lakó-, vegyes- és zöldterületei „Védett I.” levegőtisztaságvédelmi kategóriába tartoznak.

(6) A település területén keletkező veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet előírásai betartandók.

18. §⁶ (1) Természetvédelmi területek (Duna-Dráva Nemzeti Park), Natura 2000 területek, az ökológiai hálózat magterület övezetei által érintett területek a természetvédelmi érintettségű területek.

(2) Nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti területeken építmények és berendezések elhelyezése, illetve a fajösszetétel megváltoztatása csak az nemzetközi és országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) E rendelet 1. mellékleten ábrázolt, valamint Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervében lehatárolt természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

19. § (1) A településen található műemléki elővédettség alatt álló ingatlanon be kell tartani a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény vonatkozó előírásait.

(2) Régészeti területet érintő minden építési engedélyezési eljárásnál be kell szerezni a Megyei Múzeum Igazgatóság hozzájárulását.

20. § Az OTÉK 4. §. (5) b. pontja alapján a helyi értékek védelme érdekében az alábbi előírások betartandók:

(1) Helyi művek értékek minden olyan településtörténeti, településképi, építészeti, régészeti, néprajzi, képzőművészi, iparművészeti vagy kertészeti szempontból jelentős településrész (beleértve utca vonalvezetést, településsziluettet, kilátást is.) együttes vagy egyedi alkotás, illetve annak tartozéka, része vagy környezete, amely nem minősül műemléknek, azonban a képviselőtestület szakértői javaslatok alapján megőrzendőnek, védendőnek ítél. A helyi művi értékek egyben a nemzet kulturális kincsei is, ezért megbecsülésük, megtartásuk és védelmük minden magyar állampolgár, de különösen a helyben élők erkölcsi kötelessége.

(2) A helyi védelem egyedi és területi lehet.

(3) A helyi értékek védelmében irányítása az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település főépítészének (ennek hiányában a jegyző) feladata.

(4) A védendő értékek körére egyrészt a település rendezési terve tesz, másrészt az Önkormányzat által megrendelt, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat tehet javaslatot. A védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezheti.

(5) A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület határozattal dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat, illetve a kezdeményezőt. Ha a védettség megszűnik, a főépítész vagy a jegyző által kijelölt személy gondoskodik az épület és telek dokumentációjának elkészítéséról és annak a megyei levéltárba történő elhelyezéséről, valamint az értékes építészeti és szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséról, elhelyezéséről.

(7) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét a jegyzőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(8) A tulajdonos köteles a helyileg védett létesítmény karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni, és annak az állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon időszakonként felülvizsgálni. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(9) Helyi védelem alatt álló épületek építmény, illetve ingatlan adója az Önkormányzat helyi adókról szóló rendeletében meghatározott érték 50 %-a.

(10) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése érdekében a tulajdonosok kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható. A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.

(11) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésszerű használat. A védett épületet eredeti tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyni az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek)

(12) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását - hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására - illetve bővítését a védettség nem akadályozza, sót a fennmaradás érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igények szerinti használatát. A belső átalakításokat lehetőség szerint az eredeti szerkezetek és belső értékek megtartásával kell megoldani.

(13) Védett épületet úgy kell bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(14) Védett épület elbontása, védett növényegyed kivágása csak rendkívül indokolt esetben, a Képviselő-testület védettséget megszüntető határozatát követően engedélyezhető.

(15) Védett épület felújítása, bővítése esetén védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető értékes részértékeket új épületen fel kell használni.

(16) Amennyiben az értéket csak a védett épület tömege jelenti, úgy az esetleg elkerülhetetlen bontás után ide a régivel megegyező, vagy attól csak alig eltérő tömegű, tetőidomú épület építhető.

(17) Helyi védett területen meg kell őrizni a település hagyományos szerkezetét, telekrendszerét és utca vonalvezetését. A védett területen lévő építmények egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetve kialakítani. E tekintetben az épület fő tömeg- és tető formája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok és színezés meghatározó jelentőségű.

(18) A helyi védettség alatt álló épületek, építmények esetében - a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül - építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

(19) Az építési hatósági eljárásban ki kell kérni a helyi (ha ilyen nincs, akkor a megyei) főépítész véleményét is.

(20) A (17) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezésit kell alkalmazni.

(21) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

21. § (1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(2) A szükséges oltóvizet új közművesítésű vagy ívóvízvezeték-cserével érintett területen földfeletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(3) Új, vagy cserére kerülő elektromos vezetékeket és hírközlő kábeleket csak föld alá süllyesztett módon szabad elhelyezni.

22. § (3) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalása szükséges

(4) A földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén a Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalának közreműködése szükséges.

23. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt, a település dél-keleti részén található hidrogeológiai védőterületen be kell tartani a 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet előírásait.

(2) A vízpartok mentén vízjárta területen be kell tartani a 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet előírásait.

(3) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása során be kell tartani a 120/1999.(VIII.6.) Kormányrendelet előírásait.

24. § (1) Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező társaság, aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárás lefolytatása Drávatamási Község Jegyzőjének hatásköre.

(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelt hatályba lépésével hatályát veszti az Önkormányzat 2/1998.(III.27.) sz. rendelete.