Drávatamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   2.  §.

A rendelet hatálya Drávatamási község közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet hatálya kiterjed Drávatamási községben élő és ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint az Szt. 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Eljárási rendelkezések

3.§

(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Darányi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.

(2)   Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás, kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Alapszolgáltatási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3)   Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5)   Az eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetőek.

4.§

(1)     A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

-          az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

-          az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3)     A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4)     A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5)     A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6)     Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek az Önkormányzati  Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többszörösen módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

5.§

(1)     A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a tárgyhót követő 5. napjáig banki átutalással történik. A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a az Önkormányzati Hivatal pénztárból, vagy - külön kérelem esetén- banki átutalással történik. A döntést követő azonnali pénztárból történő kifizetés csak létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2)     Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

6.§

Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

7.§

A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

8.§

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

9.§

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10.§

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) 43/B.§.(1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
b) önkormányzati segélyt

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(2) Az (1) bekezdés meghatározott ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 Rendszeres szociális segély

11. §

 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként Drávatamási Község Önkormányzatával és az önkormányzat által kijelölt Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) köteles együttműködni.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az Családsegítő Szolgálatnál, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni a Családsegítő Szolgálattal a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az Családsegítő Szolgálatnál, és a megállapodásban foglalt időközönként a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

- a családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatások,

- a családsegítő szolgálat által nyújtott és kidolgozott egyéni képességet fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozás,

- a családsegítő szolgálat által nyújtott életformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése,

- a családsegítő szolgálat által felajánlott oktatás, képzés.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

-         aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)

-         megjelenési kötelezettség elmulasztása,

-         képzésen való részvétel elmulasztása,

-         előírt programban való részvétel elmulasztása (stb. helyi viszonyok alapján)

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei:

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

12. §

(1)   Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt, az ellátás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(2)   A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint 39.§-ban foglaltak az irányadók.

(3)   Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38.§ (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Méltányossági ápolási díj

13. §.

A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

A méltányossági ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

Nem állapítható meg méltányossági ápolási díj az Szt-ben meghatározott feltételeken túl, ha a gondozó és a gondozott eltartási, életjáradéki, ajándékozási vagy öröklési szerződést kötöttek.

Önkormányzati segély

14.§

(1) Az önkormányzati segélyre jogosultak körére az Szt. 45.§.(1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a) akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg,

b) egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

Az önkormányzati segély – rászorultsághoz igazodva – legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. Önkormányzati segély a kérelmezőnek évente maximum négy, negyedévente egy alkalommal állapíthat.

15. §.

Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívül méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul

b) feltételezhető az, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(3)A természetben nyújtott önkormányzati segély formájára az Szt. 47.§.(3) bekezdése az irányadó.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani, az 1.számú melléklet szerinti formanyomtatványon.

(5) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Az önkormányzati segély iránti kérelemről az Szt. 45.§.(9) bekezdése szerinti határidőben kell dönteni.

16.§

(1)A képviselő-testület az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a)      annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b)      tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban.

A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

A temetés költségeire tekintettel folyósított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalban.

 (4) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

Kamatmentes szociális kölcsön

17.§

(1)   A Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- Ft összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a)      akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó nyugdíj, munkaviszonyból származó jövedelem), amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2)   Szociális kölcsön a kérelmezőnek az alábbi célokra állapítható meg: temetés költségeinek fedezése, elemi csapás esetén, előre nem látható váratlan esemény esetén.

18. §

Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

19.§

A kölcsönt, ha annak összege a 30.000,- Ft-ot nem haladja meg három hónap, ha 30.001,- Ft és 70.000,- Ft között van hat hónap, ha 70.001,- Ft és 100.000,- Ft között van nyolc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta. A törlesztő-részlet havi összege nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem 20%-át.

Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

 (4)   A kamatmentes szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

Szociális tűzifa támogatás

20.§

(1) Kérelemre, egyedi elbírálás alapján, térítésmentesen, természetbeni juttatásként szociális tűzifa támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személyek részére, ahol az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a) családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

(42.750,-Ft),

b) egyedül élő esetén annak 200 %-át (57.000,-Ft).

(2) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelméről szóló igazolást.

(3) Az indokolással ellátott kérelmet az Önkormányzati Hivatal szociális ügyintézőjénél lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem elbírálásának határideje tárgyév december 15.

(4) A kérelem elbírálásánál – a jogosultsági feltételek megléte esetén – az alábbi családi körülményeket kiemelten kell kezelni, előnyben kell részesíteni:

a) 3 vagy több gyermeket nevelő személy,

b) gyermekét egyedül nevelő személy,

c) egy vagy két gyermeket nevelő személy,

d) egyedül élő nyugdíjas,

e) nyugdíjas házaspár,

f) gyermek nélküli család.

(5) Szociális tűzifa támogatás évente egy alkalommal, a rendelkezésre álló tűzifa mennyiség erejéig állapítható meg.

(6) Szociális tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ezen feltétel teljesülésre érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

(7) A szociális tűzifa támogatás jogosultanként legfeljebb 2 m3 mennyiségben nyújtható.

(8) A megállapított szociális tűzifa támogatást a tárgyévi megállapítást követő év január 31-ig kell a jogosult rendelkezésére bocsátani.

(9) A szociális tűzifa támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Közgyógyellátás

21.§

(1)Az Szt. 50.§.(3) bekezdése alapján a képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinél

a./ az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200 %-át, és

b./ a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége – a MEP által kiállított szakhatósági  állásfoglalás alapján – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2)A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskört gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22.§

Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) családsegítés.

A szociális ellátások közül a falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat közvetlenül biztosítja.

A szociális ellátások közül az Önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

A szociális ellátások közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Barcsi Szociális Központ útján biztosítja.

A szociális ellátások közül a családsegítést Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

Falugondnoki szolgáltatás

23.§

(1)   A falugondnoki szolgáltatás célja a település intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2)   A falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60.§-ában foglaltak az irányadók.

(3)   A szolgáltatás szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Térítési díj

24. §

Az intézményi térítési díjakat a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa évente egy alkalommal állapítja meg, melyet Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete március 31-ig a szociális személyes gondoskodásról szóló önkormányzati rendelete 1. mellékletében szabályoz.

V. fejezet 

Átmeneti és záró rendelkezések

25. §.

(1)E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2006.(XI.27.) önkormányzati rendelet.

(3)E rendelet hatálybalépésével együtt hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 8/2006. (XI.27.) önkormányzati rendelet.

      (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Drávatamási, 2013. december 3.