Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 08. 17- 2024. 11. 28Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Drávatamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Drávatamási Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7979 Drávatamási, Fő utca 101.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Drávatamási Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Drávatamási község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati feladatokat az adott évi költségvetési lehetőségei szerint látja el, lehetőleg minél teljesebb körben.
(2) Drávatamási Község Önkormányzat helyi önkormányzati feladatai:
a) településfejlesztés, településrendezés
b) településüzemeltetés (köztemető kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)
c) közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-, és rágcsálóirtás),
f) óvodai ellátás,
g) kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység szervezése és támogatása),
h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
i) lakás- és helyiséggazdálkodás
j) az önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja,
k) helyi környezet-, és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,
n) sport, ifjúsági ügyek,
o) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
p) hulladékgazdálkodás.
(3)1 Az önkormányzat által ellátott, (2) bekezdésben felsorolt feladatokhoz tartozó kormányzati funkciókat ezen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
5. § Drávatamási községi önkormányzat kötelezően ellátja Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.
6. § A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális feladathoz kapcsolódó hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsára ruházza át a 66. §.(2) bekezdésében meghatározott feladatait.
7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület ülése
8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülésre meg kell hívnia a helyi választási bizottság elnökét, az intézmények vezetőit, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit.
9. § Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
10. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 16. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
12. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző, aljegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelme miatti indokolt esetben a polgármester határozhat arról, hogy az elektronikus úton kerüljön kiküldésre.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző, aljegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a polgármesternek,
b) képviselőknek,
c) a jegyzőnek, aljegyzőnek
d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 1. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)
e) a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetekben el lehet tekintetni a 13. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt, aljegyzőt
b) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
c) az e rendelet 1. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben.
16. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése,
c) a napirend elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása.
18. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
19. § A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal dönt.
21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
22. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére a tárgyalandó napirendre történő felkészülés érdekében lehetőség szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztés megismerésére a polgármesternek megfelelő időkeretet kell biztosítani, amelynek idejére szünetet kell elrendelni.
23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
28. § A napirendi ponttal kapcsolatos szavazások előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, amelyet a döntésnél figyelembe kell venni.
29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselő-testület döntései
31. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről.
32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A képviselő a javaslatról igen vagy nem szavazattal dönthet, a szavazás során tartózkodni nem lehet. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző, az aljegyző a jelenléti ív alapján minden jelenlévő képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) az erről szóló külön nyilatkozaton rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta).
33. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással dönt.
(3) A titkos szavazás az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy választási lehetőséget sem, vagy egynél több választási lehetőséget jelölt meg. Szavazategyenlőség esetén a titkos szavazásra feltett javaslat elutasításra került.
(4) A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). A Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
34. § (1) Az ülés vezetője a 32-33. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
(2) Ha kétség merülne fel a szavazás eredménye felől, akkor bármely önkormányzati képviselő kérésére, egy alkalommal megismételhető a szavazás. Erről a kérésről dönteni nem kell.
35. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A határozatok nyilvántartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik. A határozatok jelölése a következő formában történik:..../..... (..... .....) képviselő-testületi határozat.
36. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
37. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző, megbízása alapján az aljegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) Helyben szokásos módnak minősül: az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.
(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal), hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/. A rendeletek jelölése a következő formában történik: Drávatamási Község Önkormányzat képviselő-testületének...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
38. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - a Mötv. 33. §. figyelembevételével, az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – a 40. §.(4) bekezdésében meghatározott eljárás rend szerint jár el.
40. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
(3) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(4) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője a hozzászólási jogot megvonja, és javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(5) A (4) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
41. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől, aljegyzőtől – önkormányzati ügyben – szóban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármestertől illetve az érintettől az ülés végén kell előterjeszteni.
(4) A felvilágosítás-kérés tárgyában az érintettnek az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolnia.
42. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
43. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző, megbízása esetén az aljegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
44. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni, melyet a jegyző által megbízott dolgozó kezel.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek, aljegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.
6. Helyi népszavazás
46. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.
7. A közmeghallgatás, a helyi fórumok
47. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, az aljegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
49. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
50. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
51. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző, a jegyző megbízásából az aljegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
52. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) falugyűlést vagy lakossági fórumot tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére az alpolgármester (akadályozatása esetén a képviselő-testület által felkért képviselő) jogosult.
(3) A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
8. A települési képviselő
53. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) A települési képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 2. melléklet tartalmazza.
54. § (1) A települési képviselő – a Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, jó hírnevét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
55. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29-31. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságával, illetve az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. §. – 38. §-ai tartalmazzák.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
56. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző (aljegyző),
d) a Darányi Közös Önkormányzati Hivatal,
e) a társulás.
9. A polgármester és az alpolgármester
57. § (1)2 A polgármester a településen főállásban látja el feladatait.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 11. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) nyilatkozik a sajtónak.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(2) A polgármester a Mötv. 68. §(4) bekezdése alapján gyakorolja a kötelezettségvállalás jogát 500.000,- Ft értékhatárig, utólagos beszámolási kötelezettséggel.
60. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára – titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítése céljából egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíját, költségtérítését az alakuló ülésen, illetőleg a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg.
(4) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
10. A képviselő-testület bizottsága
61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságként a Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
62. § Az önkormányzat bizottságának létszámát, a bizottság feladatait, hatáskörét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
63. § (1) A bizottságra a Mötv. 57. § -tól 59. §-ban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottság a létrehozását követő 30 napon belül ülést tart, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Darányi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
11. A jegyző és az aljegyző
64. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az aljegyző jogállására az Mötv. 81. §. (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A jegyzőnek és az aljegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(4) A Mötv 82. §(3) bekezdésében meghatározott esetben a Közös Önkormányzati Hivatal tanácsos besorolású köztisztviselője helyettesíthet maximum 2 hónapra.
12. A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal
65. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Darányi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7988 Darány, Rákóczi utca 72.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ) tartalmazza.
(4) A Darányi Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó SzMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
13. Társulás
66. § (1)3 A képviselő-testület tagja a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulásnak.
(2) A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásban ellátott feladat- és hatáskörök:
1. területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása
2. óvodai nevelés,
3. nemzetiséghez tartozó óvodai nevelés,
4. a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos igényű gyermekek óvodai nevelése,
5. egészségügyi alapellátás együttes szervezése, fogorvosi ellátás
6. gyermekétkeztetés,
7. esélyegyenlőségi program, foglalkoztatás,
(3) A Társulásra egyebekben a Mötv. 87. – 95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az Önkormányzatot az (1) bekezdés szerinti társulásokban a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a 11. §.(2) bekezdése az irányadó.
14. Nemzetiségi önkormányzat
67. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § -a alapján a települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(2)4 A helyi önkormányzat a kötelezettségének teljesítése érdekében biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Az önkormányzat gazdálkodása
15. A képviselő-testület gazdasági programja
68. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
16. Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
69. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester felel.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott hivatal önállóan működik, gazdálkodik. A jegyző egy személyben felelős az általa vezetett intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért.
70. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését külsős szolgáltató bevonásával oldja meg.
(2) Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés keretében az alábbi feladatokat kell ellátni:
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
g) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni;
h) szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;
i) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;
j) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;
k) a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv kidolgozása és megküldése a jegyzőnek minden év november 15-ig;
l) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges ellenőrzési program elkészítése, annak végrehajtása;
m) az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentés, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló jelentés készítése;
n) a költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről való tájékoztatása;
o) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentés megküldése az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 42. §-ának megfelelően;
p) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 48. §-ban foglaltak szerinti összeállítása;
q) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról.
Záró rendelkezések
71. § (1) Ez a rendelet a 2015. március 1. napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávatamási Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (V.29.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.
A 4. § (3) bekezdése a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 66. § (1) bekezdése a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 67. § (2) bekezdése a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 13.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.