Táska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Táska Község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat

Hatályos: 2007. 04. 27

Táska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Táska Község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat

2007.04.27.

megállapításáról

a módosításokkal egységes szerkezetben

A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 2006. évi L. törvénnyel) 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló a 2018. évi CXXXIX. számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) sz. Kormányrendeletre és módosításaira is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § .

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Táska község igazgatási területére terjed ki.

(2) ¹

2. § .

Belterületi határmódosítás

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, aT-2ésT-3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket, üdülőterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükséges belterületbe vonni.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉST KÖVETELMÉNYEK

3. § .

A terv területének felhasználása

A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek megengedett legnagyobb szintterület sűrűség

1. lakóterület, ezen belül

1.1. falusias lakóterület - Lf 0,5

1.	közlekedési és közműterületek, ezen belül
	1.1.	kötöttpályás közlekedési területek - KÖk
	1.2.	közutak - KÖu
2.	zöldterületek, ezen belül
	2.1.	közpark - Zkp
3.	erdőterület, ezen belül
	3.1.	védőerdő - Ev
	3.2.	gazdasági erdő - Eg
4.	mezőgazdasági területek, ezen belül
	4.1.	általános mezőgazdasági terület Má
	4.2.	kertes mezőgazdasági terület Mk
5.	vízgazdálkodási terület
	5.1.	élővízfolyások medre és partja - Véf
	5.2.	közcélú csatornák medre és partja - Vcs
	5.3.	állóvíz medre és partja - Vá

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. § .

Szabályozási elemek

(1) A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal;

- Szabályozási szélesség;

- Övezeti határ;

- Az építési övezeti és övezeti besorolás, ezen belül:

- beépítési mód,

- megengedett legnagyobb beépítettség,

- a telekre vonatkozó alakítható legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület

- a megengedett építménymagasság

- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi szabályozás;

- Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;

- Kötelező építési vonal;

(3) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges

5. § .

Építmények elhelyezésének feltételei

(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3) A Nagyberek egykori mederterületéhez tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású, tőzeges (tőzeg, lápföld, lápi mész), nagy szerves anyag tartalmú területrészek építésföldtani adottságai rendkívül kedvezőtlenek, ezért itt építmények létrehozását a tőzeges összlet jellemzőit és a talajvíz változásait is feltáró talajmechanikai - építéshidrológiai szakvéleményre kell alapozni.

(4) Felszín alatti létesítmények létrehozásának feltétele a talajvíz várható szintjét és szulfáttartalmát is tisztázó talajmechanikai vizsgálatok elvégzése.

(5) A vízfolyások mederközeli, magas talajvízállású területein építmények létrehozása előtt a talajvíz várható szintjét is meghatározó talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés feltételeit.

(6) Új területek beépítésének feltétele, hogy a csapadékvizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(7) Feltöltött területek beépítését talajmechanikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(8) Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

(9) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának

időpontjától kötelező.

(10) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(11) A beépítés során figyelembe kell venni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2000. (I. 31.) sz. Korm. rendelet előírásait.

6. § .

Építéshatósági eljárások

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:

a) Építmények külső helyreállítása, homlokzat színezése.

b) Az építmények közterületről és közhasználatú területekről látszó és tető homlokzati felületein minden hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cégvagy címtábla és egyéb reklámfelület elhelyezése. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

c) Minden 200 m² területet meghaladó térburkolat.

a) A műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.

b) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteivel is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben a Geológiai Szolgálatot be kell vonni:

- négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél,

- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

- a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.

Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges.

Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.

A vízfolyások kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

Az újonnan kialakítandó összefüggő lakó-, üdülő és településközponti-, központi vegyes, különleges és gazdasági területek esetében telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI. 08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.

Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

7. § A telekalakítás szabályai

(1) A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően végezhetőek.

(2) Építési telket és telket alakítani a HÉSZ betartásával lehet.

(3) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(4) Beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem lehet.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. § .

(4)⁷⁸ A Gksz építési övezetben:

a) az előkert mérete minimum 10,0 m,

b) az oldalkert mérete minimum 3,0 m,

c) a hátsókert mérete minimum 6,0 méter.

(5) ⁷Az építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert területén tereprendezés végezhető, támfal kialakítható

(6) ^SA Gksz építési övezetben támfal talajmechanikai szakvélemény alapján, telekhatáron is kialakítható.

(7)⁹¹⁰¹¹ Az építési övezetben a technológiai okokból kialakított építmények, kémények, silók, tartályok építménymagassága az építési övezetre előírt megengedett legnagyobb építménymagasság másfélszerese lehet.

A területre vonatkozó általános előírások

(1) Táska község területén belül építési telket alakítani a szabályozási terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(3) A települési és tájkarakter védelme érdekében 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető.

(4) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m - megtartása mellett.

elő- és oldalkertben:

- közműbecsatlakozási műtárgy,

- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal

oldal- és hátsókertben:

- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakó hely, lugas,

- kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben:

- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence

- kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső és lejtő,

- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(7) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

7. pince, pince felépítménye

c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(8) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési vonal:

a) Előkertek

1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

b) Oldalkertek

Az oldalkertek megállapítása az OTÉK szerint történik az alábbi eltéréssel:

A 6,0 m-nél kisebb építménymagasság esetén új építmény építése akkor lehetséges, ha a szomszédos építmények között biztosítható minimum 6,0 m távolság.

Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a minimum 6,0 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni.

c) Hátsókertek

A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:

1. a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges építménymagasság értéke.

2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat, illetve az övezeti szabályozást is figyelembe kell venni.

d) Építési vonal

Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.

(9) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(10) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg.

(11) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

„Lf” - Falusias lakóterületek építési övezet

A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

A falusias lakóterület telkein elhelyezhető

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

7. sportépítmény.

Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el.

A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

Az utcai telekhatártól számított 30 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.

Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

10. §

A falusias lakóterület övezeti tagozódása

A falusias lakóterület négy építési övezetbe tartozik.

Lf-1 - kistelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-2 - közép telkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-3 - nagytelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

Lf-4 - nagytelkes, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult teleknagyságú egy-kétszintes falusias lakóterület

1. sz. táblázat

Az építési	Az építési telek	Az épület
övezet

11. § Üdülőterület

Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

Üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el, az építési övezet területén állattartás nem megengedett.

Az építendő épületeket a rendeltetés és a szűkebb környék építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni.

A terv üdülőterületei sajátos használatuk szerint:

- üdülőházas területek (Üü),

12. § „Üü” jelű üdülőházas építési övezet

Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Az üdülőházas területen üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el.

Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

Az építési övezet területén az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be.

2. sz. táblázat

Az építési	Az építési telek	Az épület
övezet

Öve zeti jel	A beé píté s jell emz ő mó dja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %	Megengedett építménymagassága
			Szél essé g^e (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Üü	SZ	50000	50	100	8	60	3,0	7,5

13. § Vegyes terület

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

1. településközpont vegyes terület,

2. központi vegyes terület.

14. § A településközpont vegyes területre vonatkozó általános előírások

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:

1. lakóépület;

2. igazgatási épület;

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;

4. nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület;

5. egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;

6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 3. § (2) bekezdésében figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető:

1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

2. termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;

15. § A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása

(1) A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület három építési övezetbe tartozik.

Jele: Vt-1, Vt-2, Vt-3

3. sz. táblázat

Az építési övezet		Az építési telek					Az épület
Öve zeti jel	A beé píté s jell emz ő mó dja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %	Megengedett építménymagassága
Öve zeti jel	A beé píté s jell emz ő mó dja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	Szél essé ge (m)	Mély sége (m)	A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %	Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Vt-1	O	3000	18	40	40	30	4,5	6,0
Vt-2	SZ	1500	16	30	40	30	3,0	6,0
Vt-3	SZ	5000	18	40	40	30	4,5	7,5

16. § .

Központi vegyes területek

(1) A szabályozási terven Vk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint központi vegyes területek.

(2) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A központi vegyes területen elhelyezhető:

1. igazgatási épület,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5. sportépítmény,

6. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások

(4) A központi vegyes területen belül gazdasági építmény nem építhető, valamint üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető sem önállóan, sem parkolóházon belül.

(5) Az építési övezet területén az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be.

(6) A központi vegyes terület építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

4. sz. táblázat

Az építési övezet		Az építési telek					Az épület
Öve zeti jel	A beé píté s jell emz ő mó dja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m ³)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %	Megengedett építménymagassága
			Szél essé g^e (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Vk	SZ	50000	50	100	8	50	4,5	7,5

17. § Gazdasági terület

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

(2) A gazdasági terület a terv területén lehet:

a/. kereskedelmi, szolgáltató terület

18. § A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a/. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b/. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c/. igazgatási, egyéb irodaépület, d/. parkolóház, üzemanyagtöltő, e/. sportépítmény f/. üvegház,²

g/. technológiai építmények, kémények, silók, tartályok,⁴ h/. csapadékvíz tározó medence⁵.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében az OTÉK 31. § (2) bekezdés figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a/. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b/. egyéb közösségi szórakoztató épület.

19. § A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti

tagozódása

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület az alábbi építési övezetbe tartozik.

Gksz - közepes helyigényű, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, egy-kétszintes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

(2) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják.

(3) ⁶ A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett.

legalább 20 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 60 %-a.

5. sz. táblázat

Az építési övezet		Az építési telek					Az épület
Övez eti jel	A be ép íté s jel le m ző m ód ja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkiseb b kialakít andó zöldfelü let %	Megengedett építménymagassága
			Széle sség e (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Gksz	SZ	2000	30	50	30	20	4,5	9,0

* a technológiai okokból kialakított építmények építménymagassága a 19. § (7) bekezdése alapján”

20. § Kt Különleges - temető terület övezete

(1) Az övezetbe tartozik a település temetőj e.

(2) Az övezetben a telek legfeljebb 5%-os beépítésével, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló építmények elhelyezése engedélyezhető.

(3) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(4) Az övezetben szolgálati lakás létesítése nem engedélyezhető.

(5) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(6) A temető fenntartását és üzemeltetését az 1999. XLIII. törvény és a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szerint kell végezni.

(7) A temető növényállományát fenntartási terv alapján gondozni és fejleszteni kell. Fakivágás csak balesetveszély vagy a fák biológiai pusztulása esetén történhet.

(8) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy - szerves hulladék esetén - helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék esetén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

(9) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

6. sz. táblázat

Az építési	Az építési telek	Az épület
övezet

Övez eti jel	A be ép íté s jel le m ző m ód ja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépít ettség %	A legkiseb b kialakít andó zöldfelü let %o	Megengedett építménymagassága
			Szél essé ge (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Kt	SZ	10000	50	100	5	70	3,0	4,5

21. § Ksp Különleges - sportolási célú terület övezete

(1) Az övezetbe a sportpálya, valamint a sportolást és testedzést szolgáló építmények elhelyezésére szolgáló területek tartoznak.

(2) Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el maximum 5%-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal.

(3) Az övezetben előírt legkisebb zöldfelületi arány 50%.

(4) Gondoskodni kell a sportpálya környezetének zöldfelületi rendezéséről, a terület tájba illesztéséről, lehetőleg honos növények alkalmazásával.

ázat

7. sz. táb

Az építési övezet		Az építési telek					Az épület
Övez eti jel	A be ép íté s jel le m ző m ód ja	A kialak ítható ^új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megeng edett legnagy obb beépítet tség %	A legkise bb kialakít andó zöldfel ület %	Megengedett építménymagassága
			Szél essé ge (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Ksp	SZ	10000	100	100	5	50	3,0	4,5

Kgy Különleges - gyógyfürdő terület övezete

Az építési övezet a gyógyfürdő területe.

Az építési övezetben gyógyfürdő, gyógyászati tevékenységi célú, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, üzemeltetési rekreációs és sport célú funkciók helyezhetőek el.

Csak fejlesztési tanulmányterv alapján kért elvi építési engedély szerint adható ki építési engedély.

Az építési övezet területén gazdasági (üzemi) funkció elhelyezése nem engedélyezett.

Az építési övezet területén az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be.

8. sz. táblázat

Az építési övezet		Az építési telek					Az épület
Övez eti jel	A be ép íté s jel le m ző m ód ja	A kialak ítható új telek legkis ebb telekt erület e (m²)	A kialakítható új telek legkisebb		A megen gedett legnag yobb beépíte ttség %	A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %	Megengedett építménymagassága
			Szél essé ge (m)	Mély sége (m)			Legkis ebb (m)	Legnagy obb (m)
Kgy	SZ	50000	100	100	8	50	4,5	10,5

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

23. § .

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a 2 m² felület feletti reklám táblákat

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint)

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából.

(9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

24. § Közlekedési és közműterület

KÖ - Közlekedési és közműterület övezete

(1) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A település területén közlekedési műtárgyakat és közműlétesítményeket elhelyezni, létesíteni csak a vonatkozó jogszabályok előírásai, valamint a közlekedési hatóság engedélyével, illetve szakhatósági véleménye szerint lehet.

25. § .

Közlekedési területek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

- KÖu jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak

- KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a) KÖu-0 Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút)

Építési terület szélessége: 60 m A gyorsforgalmú utak tervezési besorolása K. I. c.

b) KÖu-1 Országos mellékút, települési főút

Építési terület szélessége:

1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. külterületen: az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal - a meglévő jogi határokkal Az út építési területe min. 30 méter

c) KÖu-2 Helyi gyűjtőút

Építési terület szélessége:

Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték A gyűjtő út tervezési besorolása B. V. c.

d) KÖu-3 Kiszolgáló út

Építési terület szélessége: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték A kiszolgáló utak tervezési besorolása B. VI. d.

e) KÖu-4 Kiemelt külterületi kiszolgáló út

Építési terület szélessége:

Külterületen

Az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal - meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter Az út építési területe minimum 12 méter

A külterületi utak minimális építési terület szélessége min. 8,00 m legyen.

f) Köu-5 Kerékpárút

Építési terület szélessége: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

g) KÖk vasútvonal és vasútállomás

26. § Közlekedési terület - közút (KÖu)

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.

(2) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - legalább a gyalogos forgalom számára közhasználat céljára átadott területként - és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(3) Magánút kialakításakor a szabályozási vonal átalakul telekhatárrá. Hálózati szerepet betöltő útszakasz nem alakítható ki magánútként.

(4) Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(6) A tervezett utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.

(7) A tervezett utak építési terület szélességén belül épületek és az úthoz nem tartozó építmények nem építhetők.

(8) Közutak védőterületén

- belterületi főút mentén, annak tengelyétől számított 100 m-es - távolságon belül építmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el

- országos közutak mentén külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül

építmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(9) Az OTÉK szerinti parkoló igényeket saját telken belül kell biztosítani, különös tekintettel a magasabb beépítési intenzitású terület felhasználási kategóriáknál

(10) A gépjármű várakozó helyeket az OTÉK 42. §-ban foglaltaknak megfelelően, azaz

- lakófunkció esetén lakásonként,

- kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m²-ig minden megkezdett 10 m², e fölött pedig minden megkezdett 20 m² nettó alapterülete után,

- vendéglátóegység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m² nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),

- igazgatási, ellátó, szolgáltató építmény főhelyiségeinek minden megkezdett 10 m² nettó alapterülete után,

- raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m²-e után,

- egyéb épületek, rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 20 m² nettó alapterülete után

legalább egy személygépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell.

(11) A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát szükséges ültetni.

(12) Kerékpártároló létesítendő minden közforgalmat lebonyolító létesítménynél, minden öt fő egyidejű forgalom után 1 db kerékpár elhelyezésére. Ezeket lehetőség szerint minden esetben, de 10 férőhely felett mindenképpen fedetten kell megvalósítani. Kialakítását, feltételeit az építés (használati mód - váltás) engedélyezése során elő kell írni. A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(13) A közúti közlekedési létesítményekre vonatkozóan a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni:

- a meglévő és pontosított nyomvonallal rendelkező gyorsforgalmi és főforgalmi utak külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 100-100m-es védősávot,

- a meglévő és pontosan megtervezett nyomvonallal rendelkező valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50-50 m-es védősávot

(14) A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani.

(15) A közutak OTÉK szerinti építési terület szélességét minden esetben biztosítani kell, a szabályozási terv szerint.

(16) Új utat létesíteni és építeni csak a közlekedési hatóság engedélyével szabad.

27. § Közlekedési terület - vasúti terület (KÖk)

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan max. 100 m² bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók) mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A vasútvonalak mentén 50-50 méteres, valamint a vasútállomások mellett a szélső vágányoktól számított 50 méteres védősávot kell figyelembe venni.

1818

28. § Közműellátás, közmű létesítmények

(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A közművezetékeket és a közműlétesítményeket közterületen vagy közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

(4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5) A meglévő közművezetékek és közműlétesítmények helyét közterületként kell kiszabályozni, ha közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.

(6) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(7) Épületekre építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(10) A terület feltárását szolgáló új utak nyitásánál, útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről - a terület előközművesítéséről - gondoskodni kell. Közműfektetésre a közös közműárkos közművesítés javasolt. A közműparamétereket a távlati maximális - a terület max. beépítésének a megvalósulása esetén várható - igények alapján kell meghatározni. A meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél, útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

1919

(12) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a település képi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (Telephelyen belül is a vezetékek földalatti elhelyezése javasolt.)

(13) A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre az egyéb jogszabályokban meghatározott, vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani.

(14) Vízfolyásokon fenntartási, rendezési munkát elsődlegesen az árvízi biztonság megteremtése, a vízkárok megelőzése érdekében szükséges végezni, mely beavatkozások során a természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

29. § Vízellátás

(1) Lakóházra építési engedély a település teljes területén csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás biztosítható. Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehető az is, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül egyéb módon biztosított.

(2) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

(3) A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

30. § Szennyvízcsatornázás, csapadékvíz-elvezetés

(1) A település beépítésre szánt területén, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épület ki:

a) 2007. december 31 .-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült.

b) 2007. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

(2) A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(3) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna közműpótló) megléte esetén lehet.

(4) A telken belül képződő tiszta csapadékvizeket lehetőség szerint telken belül kell elszikkasztani.

(5) Az olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről - 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről - lefolyó csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába, árokba vezetni.

(6) A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

2020

(7) A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendő hordalékfogókban kell megtisztítani

(8) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(9) A gazdasági területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(10) Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

(11) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. Vonatkozik ez a zárt szennyvíztározóból elszállított szennyvízre is.

(12) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet előírásait teljesítik.

31. § Energiaközművek

(1) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható.

(2) A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép-nyomású vezeték esetén 5-5 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 4-4 m, a kisnyomású vezetéké 2-2 m.

(3) A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(4) A tervezési terület vezetékes gázellátására középnyomású földgázhálózat építendő, telkenként gáznyomás-szabályozók elhelyezéséről kell gondoskodni. A nyomásszabályozók esztétikus elhelyezését és szükséges védelmét biztosítani kell.

(5) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(6) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell megvalósítani.

(7) A tervezett villamos energia- (kisfeszültség., közvilágítás) és a távközlési hálózat építése az utak fásítási, növénytelepítési lehetőségének biztosítása érdekében csak földkábeles fektetéssel kivitelezhető.

(8) A termikus energiaigények kielégítése, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozó (villamos energia, földgáz), vagy a környezet károsodását nem okozó megújuló energiaforrások igénybevételével engedélyezhető.

2121

(1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.

(2) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(5) Az új építésű távközlési hálózat földbehelyezéséhez az Önkormányzat részéről biztosítani szükséges a burkolatlan területet és a közművektől a szabályozásban előírt megfelelő távolságú nyomvonalat.

33. § Állattartásra vonatkozó előírások

(1) Állattartásra alkalmas építmények kialakítása csak a talaj- és vízminőség-védelemre vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban történhet. Az építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

(2) Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletét is figyelembe véve a hatósági határozatban és az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott építmények közötti legkisebb védőtávolságok kötelező betartásával.

(3) Az állattartás részletes szabályait külön helyi rendelet tartalmazza.

34. § Zöldfelületek általános előírásai

(1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3) A település területén mindennemű tevékenység a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 128/1999 (VIII. 13.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhető.

2222

(4) Közterületen és magánterületen is 15 cm feletti törzsátmérőjű díszfa kivágása csak a jegyző engedélyével, a fák biológiai pusztulása esetén, illetve építési engedélyezési tervhez csatolt fakivágási és pótlási terv alapján történhet. A fakivágási engedélyben elő kell írni a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő famennyiség pótlását, a pótlás helyét és a pótlásra felhasználható fajokat. A fapótlást lehetőség szerint arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon, más ingatlanon vagy közterületi sávban nem, vagy csak részben helyezhetők el, kivételes esetben a vissza nem pótolt fák helyett pénzbeni megváltást lehet megállapítani. Magántulajdonú területeken a fák pótlását (elültetését) legkésőbb a használatbavételi engedély megkérése előtt el kell végezni.

(5) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) pont). Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db előnevelt, többször iskolázott lombhullató fa ültetendő el.

(6) Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.

(7) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

(8) Amennyiben a fa vagy cserje a szomszédos ingatlanra átnyúlna, bármilyen módon veszélyeztetve annak állagát, vagy akadályozná annak rendeltetésszerű használatát, tulajdonosa köteles túlnőtt növényét (növényeit) visszametszeni úgy, hogy azzal ne okozzon sérelmet az idegen ingatlanban.

(9) Építési telken az építési tevékenység által közvetlenül nem érintett, a tervezett építmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozó 20 cm törzsátmérő feletti fákat meg kell tartani, az építkezés időtartama alatt kalodázással vagy más módon gondoskodva védelmükről.

(10)

35. § Zöldterület övezetei

Zkp Közpark övezete

(1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(4) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

(5) Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges.

(6) Az övezetben található telkek összevonhatók, de tovább nem oszthatók.

(7) Az övezetben legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület(ek) elhelyezése

engedélyezhető. Az épület tetőformája 35-45° közötti hajlásszögű, cserépfedésű nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet.

Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet. A beépítettségi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 50%-ban számítható be a telekterületbe. Az övezetben az építési engedély kérelemhez a szomszédos telkek beépítését is ábrázoló látványtervet kell benyújtani.

Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek legkevesebb 40%-a fás növényállomány. A zöldfelületi arány megállapításához az övezetben található vízfelület 100%-ban beszámítható.

A közparknak közútról megközelíthetőnek kell lennie.

Az övezetben sportpálya, játszótér elhelyezése esetén azok elkerítése csak növényzettel kombinált, 80%-ban áttört térhatárolóval történhet.

36. § Erdőterület övezetei

Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az 1996. évi LIV. törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

A védett területek erdősítése csak a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően és a természetvédelmi hatóság (Dél-Dunántúli KTVF) hozzájárulásával végezhető.

Védett természeti területen lévő erdőben, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban

- erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával,

- erdőfelújítást a termőhelynek megfelelő őshonos fajokkal és természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel

kell végezni.

Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Az erdőterületeken kerítést csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

- védelmi (védett és védő) - Ev

- gazdasági - Eg rendeltetésű lehet.

A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

Védelmi rendeltetésű erdőövezetben csak természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, valamint közjóléti célból szabad építményt elhelyezni, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja.

2424

(10) A védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(11) A szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell.

(12) Erdősítésre javasolt területen:

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve belterület nem bővíthető

- az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható,

- a területen természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(13) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el :

- Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha

- Beépítési mód: szabadon álló

- Beépítettség (maximum): 0,3 %

- Építménymagasság (maximum): 4,5 m

37. § Erdőterület övezeti tagozódása

(1) Ev₁ övezet (SZ-1, V-2, F-1)

- A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő jelölhető ki.

- Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető.

- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) - és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) Ev₂ és Eg₁ övezet (SZ-1, V-2)

- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(3) Ev₃ övezet (SZ-1, V-1)

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált

szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

- A beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

(4) Ev₄ övezet (SZ-1, V-1, T-1)

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált

szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- A művelési ágváltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.

- Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

- A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható.

(5) Ev₅ övezet (SZ-1, V-1, I-2)

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- Új bányanyitás nem engedélyezhető;

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők;

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;

2626

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A közművezetékeket és a közműlétesítményeket közterületen vagy közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető;

- A meglévő közművezetékek és közműlétesítmények helyét közterületként kell kiszabályozni, ha közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor a szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani;

- A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletnek az érintett területre vonatkozó előírásai a helyi építési szabályzatba továbbvezetendők;

- A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni;

- A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető;

- A termikus energiaigények kielégítése, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozó (villamos energia, földgáz), vagy a környezet károsodását nem okozó megújuló energiaforrások igénybevételével engedélyezhető;

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(6) Ev₆ övezet (SZ-1, V-1, T-1, I-2)

- Új üzemanyagtöltő állomás, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(7) Eg₂ övezet (SZ-1, V-2, T-1)

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

(8) Eg₃ övezet (SZ-1, V-2, T-1, I-2)

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

(9) Eg₄ övezet (SZ-1, V-2, I-2)

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(10) Eg₄ övezet (SZ-1, V-2, T-2)

2828

- Új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

38. § Mezőgazdasági területek

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő épület létesíthető.

(2) Kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető. Beépített földrészlet esetén - amennyiben kerítés létesítését az övezeti szabályozás megengedi - kerítés csak dróthálóból, illetve legalább 70%-ban áttört faanyagú szerkezettel (vagy élősövényből) készülhet. Kerítéslábazat nem létesíthető.

(3) Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek, sajátos használatuk szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

- Má - általános mezőgazdasági terület

- Mk - kertes mezőgazdasági terület

(5) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(6) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet.

39. § Má - Általános mezőgazdasági terület övezete

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

(3) Gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;

2929

(4) A szőlőműveléssel hasznosított területen - az e) pontban foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

(5) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni;

(6) Művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg;

(7) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó;

(8) Állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

40. § Má - Általános mezőgazdasági terület övezetei

(1) Má₁ övezet (SZ-1, V-2, F-1)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek)- vegyszertároló és hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki.

- A már meglévő, feltöltött zagyterek területét a településrendezési tervekben zöldterület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) Má₂ övezet (SZ-1, V-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

3030

(3) Má₃ övezet (SZ-1, V-1)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- A szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

(4) Má₄ övezet (SZ-1, V-1, T-1)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

3131

(5) Má₅ övezet (SZ-1, T-1, V-1, X-1)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

- A település beépítésre szánt területétől elkülönülő alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható;

- Az új telephelyek területének 40%-át növényzettel fedetten kell kialakítani

(6) Má₆ övezet (SZ-1, V-1, I-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A szántó művelési ágú területek nem építhetők be;

- Új bányanyitás nem engedélyezhető;

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők;

3232

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;

- A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni;

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(7) Má₇ övezet (SZ-1, T-1, V-1, I-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

- Új bányanyitás nem engedélyezhető.

- Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

- Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

- Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető.

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

- Új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további

felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(8) Má₈ övezet (SZ-1, T-1, V-2, I-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(9) Má₉ övezet (SZ-1, T-1, V-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív

mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

3434

(10) Má₁₀ övezet (SZ-1, V-2, I-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

(11) Má_n övezet (SZ-1, V-2, T-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

(12) Mája övezet (SZ-1, V-2, R-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- Építési tevékenység nem folytatható;

3535

- A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani;

- A természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni.

(13) Má₁₃ övezet (SZ-1, V-2, T-1, R-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Új üzemanyagtöltő állomás, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek) - valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- Építési tevékenység nem folytatható;

- A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

(14) Má₁₄ övezet (SZ-1, V-2, C-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- Építési tevékenység nem folytatható;

- A szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek csak az illetékes Borvidéki Hegyközségi Tanács, annak hiányában a település jegyzőjének beleegyezésével jelölhetők ki beépítésre szánt területté, illetve vonhatók belterületbe;

- A terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

- A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges;

- A művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.

3636

(15) Má₁₅ övezet (SZ-1, T-1, V-2, C-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

- Építeni csak legalább a 75%-ban szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken lehet;

- A terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

- A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges;

41. § Mk - kertes mezőgazdasági terület övezete

A kertes mezőgazdasági területbe (Mk) a hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

Az övezet telkein telkenként egy gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő, vagy létesülő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

A kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetében az épületek és az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

- Beépíthető - újonnan kialakított - telek legkisebb nagysága: 3000 m².

- Meglévő beépíthető telek legkisebb nagysága: 1500 m².

- Gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lehet építeni.

- Az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert.

- Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

- Lakókocsi, konténer az övezet területén nem helyezhető el.

- Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

3737

Kert, szőlő és gyümölcsös területek övezeti tagozódása

(1) Mk₁ övezet

- A település belterületén található kertes mezőgazdasági terület övezete.

- Amennyiben a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, az övezet területén legkevesebb 3000 m² nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető.

(2) Mk₂ övezet (SZ-1, V-2, T-1, C-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

- Építeni csak legalább a 75%-ban szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken lehet;

- A terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

- A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges;

(3) Mk₃ övezet (SZ-1, V-2, T-1)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

- A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

3838

(4) Mk₄ övezet (SZ-1, V-2, C-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

- A terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

- A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges;

(5) Mk₅ övezet (SZ-1, V-2)

- Korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

43. § Vízgazdálkodási terület övezetei

(1) A vízgazdálkodási terület övezetbe tartozik a közigazgatási területen lévő:

- élővízfolyások medre és partja - Véf

- közcélú nyílt csatornák medre és partja - Vcs

- állóviz medre és partja - Vá

(2) A területen csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló építmények

helyezhetők el.

(3) A vízgazdálkodási övezetek beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.

(4) A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése,

vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy

büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

3939

Véf - Vízgazdálkodási terület - élővízfolyások medre és partja

A vízgazdálkodási Véf övezetbe tartozik a közigazgatási területen meglévő élővízfolyások medre és partja.

Patakmedrek, árkok esetében a mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

45. § Vcs - Vízgazdálkodási terület - közcélú nyílt csatornák medre és partja

A vízgazdálkodási Vcs övezetbe tartozik a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák és árkok medre és partja.

A csatornákat, árkokat feltölteni, a víz elfolyását tartósan megakadályozni nem lehet.

Az övezet területén építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a vonalas közmű, valamint a közlekedést szolgáló létesítményeit, árvízvédelmi építményeket.

A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

46. § Vá - Vízgazdálkodási terület - állóvíz medre és partja - Rakitaka-tó

A vízgazdálkodási - Vá övezetbe tartozik a település területén meglévő tó, a Rakitaka tó.

Az övezet területén a meder használatával, a tó fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, vízrendészeti épület, a vízkárelhárítási, valamint a természetvédelmi érdekek figyelembevételével a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

46/A. § ¹⁰

Az 3/2020.(111. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be, hatályba lépett 2020. március 16. napján.

4040

Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára kijelölt terület

övezete

(1) A Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára kijelölt terület övezetén belül:

a) a megújuló energiatermelés - kivéve szélenergia - építményei, műtárgyai és ezeket kiszolgáló, valamint a fenntartást biztosító építmények helyezhetők el;

b) épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel, szabadon álló módon, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladóan létesíthető.”

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

47. § .

Általános előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz egelőzze a környezetszennyezést,

zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz izárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

48. § .

A természet értékeinek védelme

(1) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek

A védett területek jegyzékét a HÉSZ 1. sz. Függeléke tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat által érintett területeken:

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

- csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók

- a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad

(3) A védett természeti területen:

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

- a szántó művelési ágú területek nem építhetők be

- a kertgazdasági övezet területén 2700 m²-nél kisebb telkek nem építhető be

- természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

4141

- új vinamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők

- a beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos

- egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el

- új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(4) A védelemre javasolt területen a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

49. § .

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

50. § .

A vizek védelme

(1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) rendelet alapján a terület felszín alatti víz szempontjából érzékeny.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után, kizárólag határérték alatti minőségben engedhetők a befogadóba.

(3) Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki.

(4) Szennyező hatású anyagok - hulladékok, kemikáliák, stb.- felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

(5) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

4242

(6) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(7) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

(8) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(9) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 20.) Korm. rendeletet figyelembe kell venni.

51. § .

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001. (V. 9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 .(II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik.

(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.

(5) A beruházó az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezés során igazolni, a levegőtisztaság- védelmi hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg a megvalósított műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál és ellenőrzésnél valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni.

52. § .

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. rendeletben meghatározott besorolások és határértékek érvényesek.

(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.

53. § .

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak (továbbiakban HGT).

(2) A területen keletkező kommunális és házi hulladékokat a településen megszervezett hulladék elszállításnál használt edényzetben és az edényzetek részére kialakított tárolóban kell tárolni az elszállításig.

(3) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban betartandók a HGT. 32. § és a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet rendelkezései. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.

(5) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(6) A tervezett bontási munkáknál, közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón lehet elhelyezni, és a hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el.

(7) Az építési és bontási hulladékok kezelésére az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

54. § .

Ásványvagyon gazdálkodás

(1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek elvégzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(2) Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető.

(3) Természeti területen a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához; a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges

(4) A homokbánya területére ökológiai rehabilitációt kell kijelölni az alábbiak szerint:

- beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető

- építési tevékenység nem folytatható

- a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani

- a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján kell meghatározni.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

55. § .

Építészeti értékvédelem

56. § .

A régészeti területek előírásai

(1) A 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2005. évi LXXXIX törvény 26. § (2) bekezdésével módosított 2001. évi LXIV. törvény 63. §. (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(3) A 2001. évi LXIV. törvény 24. §-a értelmében amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(4) Építkezés közben előkerülő régészeti leletek bejelentéséért a kivitelező és az építtető is felelős.

(5) A településrendezési tervlapokon lehatárolt régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért e területeken minden földmunkával járó beruházás, fejlesztés megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a régészeti terepbejárás és/vagy próbaásatás. Ennek hiányában minden egyes földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. E régészeti szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére - a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti felügyelet biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.

(6) A település közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek jegyzékét a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

VI.

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS

JOGINTÉZMÉNYEK

57. § .

A településrendezési feladatok megvalósítását
biztosító sajátos jogintézmények¹²

(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

58. § .

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége, ettől azonban az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.

(2) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Záradék

Táska Község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 10/2007. (IV 27.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetű a módosítására elfogadott 1/2017. (I. 27.) Ör.-el, a 5/2019. (IV 5.) és a 3/2020. (III.12.) Ör.-el, valamint a településkép védelméről szóló 4/2018 (V24.) önkormányzati rendelettel.

1. melléklet a 10/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelmi területek

1. A Natura 2000 hálózat Táska község közigazgatási területére eső részei

Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)
03/a	91,3733	095/a	39,5180	0108	2,2152	0119	0,5333
03/b	91,3733	095/b	39,5180	0109/a	38,7214	0120/a	17,5802
069	0,8957	096/a	31,5505	0109/b		0120/b
070/a	7,2252	096/b		0109/c		0120/c
070/b	7,2252	096/c		0109/d		0120/d
083/a	20,6068	097	0,7357	0109/f		0120/f
083/b		098/a	51,3776	0109/g		0120/g
083/c		098/b		0109/h		0120/h
084/1a	36,3263	098/c		0109/j		0120/j
084/1b		098/d		0109/k		0120/k
084/1c		098/f		0110/a	32,1008	0121/a	7,5913
084/2	1,7264	098/g		0110/b	32,1008	0121/b
085/a	10,4258	098/h		0111/a	0,7858	0121/c
085/b		098/j		0111/b		0121/d
085/c		098/k		0111/c		0122
085/d		098/l		0112/a	14,8972	0123/a
086	0,2982	099/a		0112/b		0123/b
087/a	19,6319	099/b		0112/c		0123/c
087/b		099/c		0112/d		0123/d
087/c		099/d		0113/a	15,4116	0123/f
088	0,9724	099/f		0113/b		0123/g
089	2,3165	099/g		0113/c		0123/h
090	0,5487	099/h		0113/d		0124	4,0989
091/a	56,4127	0100		0115	0,6514	0125/a	2,6714
091/b		0101	0,2201	0116/a	42,6643	0125/b
091/c		0102/a	2,2418	0116/b		0125/c
092/a		0102/b		0116/c		0126	1,2593
092/b		0102/c		0117	1,2368	0127	0,5722
092/c		0103	4,1261	0118/a		0128/1	0,1988
092/d	35,8749	0104	2,0791	0118/b		0128/2	0,3987
092/f		0105/a		0118/c		0128/3	0,6232
092/g		0105/b		0118/d		0129	25,3349
092/h		0105/c	5,2820	0118/f	35,1323	0130	0,3901

093/a	38,5395	0105/d		0118/g		0131	3,3369
093/b	38,5395	0106	0,1613	0118/h		0132	0,9972
094/a	32,8259	0107/a	4,8320	0118/j		0133	3,1481
094/b	32,8259	0107/b		0118/k		0134	1,2918
		0107/c		0118/1		0135	0,4244
Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)
0136/a	22,2148	0145/a	7,2456	0148/a	29,1005	0240	0,1212
0136/b	22,2148	0145/b		0148/b		0241/a	7,7370
0137	0,4950	0145/c		0148/c		0241/b	7,7370
0138/a	25,7170	0146	0,5467	0150	0,7593	0242	0,1008
0138/b	25,7170	0147/a	17,4077	0151/a	20,7099	0243/a	4,2918
0139	0,3895	0147/b		0151/b	20,7099	0243/b
0140	0,3908	0147/c		0152	0,2438	0243/c
0141/a		0147/d		0153	8,2358	0244	0,0867
0141/b		0147/f		0154	13,9810	0245/a	6,1729
0142/a		0147/g		0155	0,7565	0245/b
0142/b		0147/h		0158	0,3953	0245/c
0143/a		0147/j		0159	0,3172	0245/d
0143/b		0147/k		0160	0,1713
0144	1,5509	0147/1

Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)
069	0,8957	093/a	38,5395	0102/a	2,2418	0112/a	14,8972
070/a	7,2252	093/b	38,5395	0102/b		0112/b
070/b	7,2252	094/a	32,8259	0102/c		0112/c
083/a	20,6068	094/b	32,8259	0103	4,1261	0112/d
083/b		095/a	39,5180	0104	2,0791	0113/a	15,4116
083/c		095/b	39,5180	0105/a	5,2820	0113/b
084/1a	36,3263	096/a	31,5505	0105/b		0113/c
084/1b		096/b		0105/c		0113/d
084/1c		096/c		0105/d		0115	0,6514
084/2	1,7264	097	0,7357	0106	0,1613	0116/a	42,6643
085/a	10,4258	098/a	51,3776	0107/a	4,8320	0116/b
085/b		098/b		0107/b		0116/c
085/c		098/c		0107/c		0117	1,2368
085/d		098/d		0108	2,2152	0118/a	35,1323
086	0,2982	098/f		0109/a	38,7214	0118/b
087/a	19,6319	098/g		0109/b		0118/c
087/b		098/h		0109/c		0118/d
087/c		098/j		0109/d		0118/f
088	0,9724	098/k		0109/f		0118/g
089	2,3165	098/l		0109/g		0118/h
091/a	56,4127	099/a		0109/h		0118/)
091/b		099/b		0109/j		0118/k
091/c		099/c		0109/k		0118/l

092/a	35,8749	099/d		0110/a		0119	0,5333
092/b		099/f		0110/b	32,1008	0120/a	17,5802
092/c		099/g		0111/a		0120/b
092/d		099/h		0111/b	0,7858	0120/c
092/f		0100		0111/c		0120/d
092/g		0101	0,2201			0120/f
092/h						0120/g

Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)	Hrsz.	Terület (ha)
0120/h		0125/a	2,6714	0137	0,4950	0147/a	17,4077
0120/j		0125/b		0138/a	25,7170	0147/b
0120/k		0125/c		0138/b	25,7170	0147/c
0121/a	7,5913	0126	1,2593	0139	0,3895	0147/d
0121/b		0127	0,5722	0140	0,3908	0147/f
0121/c		0128/1	0,1988	0141/a	1,5509	0147/g
0121/d		0128/2	0,3987	0141/b	1,5509	0147/h
0122		0128/3	0,6232	0142/a		0147/j
0123/a		0129	25,3349	0142/b		0147/k
0123/b		0130	0,3901	0143/a		0147/l
0123/c		0131	3,3369	0143/b		0148/a	29,1005
0123/d		0132	0,9972	0144		0148/b
0123/f		0133	3,1481	0145/a	7,2456	0148/c
0123/g		0134	1,2918	0145/b		0150	0,7593
0123/h		0135	0,4244	0145/c		0151/a	20,7099
0124	4,0989	0136/a	22,2148	0146	0,5467	0151/b	20,7099
		0136/b	22,2148			0152	0,2438
						0153	8,2358
						0154	13,9810

- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek

Balatoni berek - HUDD 10012

- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek

Fehérvíz - HUDD 20031

4848

2. Táska település külterületi közigazgatási területe, elsősorban erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek tekintetében, az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete értelmében, 13693 települési kóddal nyilvántartott kiemelten fontos érzékeny természeti terület

3. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található ex lege védett lápok 8005/2001. KÖM (MK 156) tájékoztató melléklete szerint (a jegyzék a lápokkal érintett földrészleteket és területi kiterjedésüket tartalmazza)

Táska 080/ 0,5732 ha

1. Helyi területi védelemre javasolt természeti környezet: (Táska község Önkormányzatának 8/2002. (IX. 13.) rendelete a helyi értékek védelméről - alapján)

- a táskai berek területe:

3, 06, 091, 092 hrsz.

- a táskai Fehérhévíz Martinos és Gutai rétek területe:

094-0124 hrsz.

4949

3. T-2/M3-2019 Külterület Szabályozási Terv ¹²

		TÁSKA KÖZSÉG KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV
	” • « ““ _	MÓDOSÍTÁS
	11 r ■..	A .3/2020.^111.123 számú önkormányzati rendelet 1. melléklete
		Raizszám: T-2/M3-2019

$C:\Users\kimmelj\AppData\Local\Temp\FineReader12.00\media\image1.jpeg$

4. T-2/M2-2019 Külterület Szabályozási Terv módosítás (fedvénvterv)- ¹³ Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 8. §- a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

5151

$C:\Users\kimmelj\AppData\Local\Temp\FineReader12.00\media\image2.jpeg$

2. melléklet a 10/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

Építészeti értékvédelem

1. Műemlékek:

Törzsszám	Név	Cím
10085	Pince, népi	1914 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10087	Présház-pince, népi	1981 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10088	Présház-pince, népi	1990 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10089	Présház, népi	1939 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10090	Présház-pince, népi	1962 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10091	Présház, népi	1986 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10092	Présház, népi	1929 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10093	Présház, népi	197 hrsz.	M III	Táska - Boróca
10101	Présház-pince, népi	1766 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10102	Présház-pince, népi	1707 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10103	Présház, népi	1783 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10104	Présház, népi	1793 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10104	Présház, népi	1794 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10105	Présház, népi	1785 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10106	Présház, népi	1784 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10107	Présház-pince, népi	1782 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő
10108	Présház, népi	1756 hrsz.	M III	Táska - Hosszúdűlő

2. Műemléki környezet:

A műemlékek környezetében lévő területek a szabályozási terv jelölése szerint. Boróca műemléki környezet

073-074, 1908, 1910, 1912-1916, 1928-1930, 1936-1941, 1948-1953, 1955-1972, 1975-1976, 1979-1982, 1985-1990 hrsz-ú területek

Hosszú-dűlő műemléki környezet

1651-1654, 1703-1711, 1713/2-1714, 1725-1728, 1732/2, 1736-1739, 1755-1759, 1765-1767, 1781-1787, 1792-1795 hrsz-ú területek

5454

$C:\Users\kimmelj\AppData\Local\Temp\FineReader12.00\media\image3.jpeg$

5858

A település önkormányzata 4/2004. (VI. 28.) sz. rendelettel módosított 8/2002. (IX. 13.) sz., a helyi értékek védelméről szóló rendelete alapján)

- Hosszúdűlő és a Szadó szőlőhegyen levő: 1641/1 - 1752 hrsz-ú és 1692 - 1807/7 hrsz-ú pincék

- Boróca szőlőhegyen található 1901 - 1993 hrsz-ú pincék

- Táska belterület 471 hrsz. - a község római katolikus temploma

- Táska belterület Rákóczi és Petőfi u. kereszteződésében álló Szent Vendel szobor

- Táska Malomárok 050/4 hrsz. déli közös szakasza 043 hrsz-szel - vízimalom

3. melléklet a 10/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

A település területén található régészeti lelőhelyek

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

1. Medvogya - patak I.: A Buzsákról Táskára vezető úton lévő táskái malomtól É-ra, mintegy 300 m-re a Medvogya - árokra néző malom aljában ős- és római kori cserepeket találtak.

/RRM. A: II/27/6,3.

- őskor

- római kor

- késő középkor Hrsz: 071/2 K-i széle

070/a (határ - csatorna)

2. Medvogya - patak II.

A két falu határában lévő régi táskai malom helyétől É-ra, kb. 300 m-re, a Medvogya árokba nyúló halom kis kiterjedésű területén késő középkori (XVI-XVII. sz.- i) kerámiatöredékek gyűjthetők. (Müller Róbert terepbejárása, 1965 - véleménye szerint kis település, ideiglenes száláshely volt a törökkorban.

RRM. A: II/27/7,8. (késő középkor)

Hrsz.: 071/1/a.

3. Rk. templom:

A falu középpontjában, mesterségesen épített dombon XV-XVII. századi cserepek voltak gyűjthetők. Itt volt a középkori Táska (Task) falu központja, az 1268-ban említett település előzménye is (templommaradvány alatta, körülötte templomkörüli temető feltételezhető). A XVII. században rövid időre elnéptelenedett, de lakossága túlélte a hódoltság korát. Mai formáját a templom 1913-ban nyert el.

Hrsz.: 471 RRM. A: II/27/12.

4. Kuta - dűlő I.:

A falu É-i végétől mintegy 300-350 m-re, a Berekre - árokra néző domboldal aljában rézkori cserepek

(balatoni csoport, badeni kultúra korai szakasza és bolerázi csoport.) (Müller Róbert 1965-ös terepbejárása.)

RRM. A: II/27/11.

Hrsz.: 084/c.

5. Kuta - dűlő II.:

A falu É-i végétől 300-350 m-re, ÉNy-ra, a Határ - árok mocsaras völgyének partján a szántóföld alsó határán kis kiterjedésű település nyomát találta Müller Róbert 1965-ben. (XVI. század)

RRM. A: II/27/9., valamint 1669 (593.) szám alatt.

Hrsz.: 069 vagy 089? ( a térképen nem olvasható el)

6060

6. Fehérvizi major területe: (Fehérvizi - puszta).

- őskor

- népvándorláskor

6/1. Gönczi Ferenc és Fettich Nándor 1939-ben széles, pallosszerű kardot. 2 arany csatot (lábnál) valamint borostyánkő korongot találtak (2 m mélyen). (korong fotóját lásd a borítón, fotót készítette Gőzsy Gáborné, SMMI fotósa). (a 2 aranycsat 1945-ben elveszett, gomb illetve korong ltsz.: 11345.). A kard rozsdás volt, be se leltározták.

RRM. A: II/27/1. (573.) ( Fettich Nándor ásatása, 1940. nov. 15. helyszínrajzzal jelentés) II/27/3.

6/2. Az 1940-es ásatáskor őskori cserepeket is találtak, sírokat nem találtak MNM. A: 109. II, II.

Hrsz.: 0124 - Fekete - akol területe és környéke

7. Vizimalom alja, Malomi tó környéke:

A 050/4. hrsz. déli és a 043. hrsz-szal közös szakasza: őskori és római cserepek gyűjthetők a malomtól ÉNy-ra.

RRM. A: II/27/6.

Hrsz.: 050/4 - 043.

8. Nagyberek:

8/1. „Nagyberek szigete”:

1962-ben népvándorláskori övcsat és orsógomb került elő (Balatoni Múzeum I/197/1962.) RRM. A: II/27/5.

Helye azonosítandó, terepbejárással

8/2. Fehérvízpusztától Ny-ra, Balatonfenyvestől D-re, kb. 9 km-re a Nagyberekben vaslándzsa és avarkori szíjvég (kb. a pusztától Ny-ra, egy lapos domb, anyagát gazdasági vasútépítkezéshez hordták el.) (A.É. 1956. 100. oldal, Kiss György jelentése).

Feltehető, hogy a két lelőhely azonos - avar temető(?) és állítólag vaskor.

9. Táska É-i határa:

A falu É-i végétől 200-250 m-re, az úttól K-re. A platón római és középkori cserepek.

RRM. A: II/27/6, 27.

Hrsz.: 084/a?

A rendeletben hivatkozott, a jóváhagyáskor hatályos törvények és rendeletek jegyzéke

- Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

- Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000 évi CXII számú törvény

- A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

- Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel - OTÉK

- Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló (2006. évi L. törvénnyel módosított) 1997. évi LXXVIII törvény

- 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

- A 46/1999. (III. 18.) Korm rendelet parti sávra vonatkozó rendelkezései

- A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a települési vízrendezéssel összefüggő fenntartói feladatokkal kapcsolatban tesz előírásokat

- A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

- A termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. törvény

- A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 128/1999 (VIII. 13.) Korm. rendelet

- 41/1997. (V. 28.) FM rendelet

- A kulturális örökség védelméről szóló (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított) 2001. évi LXIV. törvény

- 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet

- 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés előírásai

- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

- A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény.

- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény.

- A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

- 16/2002.(IV.10.) EüM r. a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

- A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet

- A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

- A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 20.) Korm. rendelet.

- A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 10) Korm. rendelet, melyet a 47/2004. (II. 18.) Korm. rendelet módosított.

- A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) Minisztertanácsi rendelet, illetve zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szól 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelet 3. §, hatályba lépett 2017. február 16.-án

Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet§-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:

Az 5/2019. (IV. 5.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

⁴

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

⁵

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

⁶

Módosította az 1/2017.(I. 27.) önkormányzati rendelet 1. §, hatályba lépett 2017. február 15.napján. A módosítás az OTÉK 2012. augusztus6-án hatályos településrendezési tartalmúi követelményeinek és jelmagyarázatainak megfelelően készült.

⁷

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

⁸

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 3. §-a iktatta be,, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

⁹

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 4. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

¹⁰

Az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 5. §-a iktatta be, hatályba lépett 2019. április 7. napján.

¹¹

Módosította az 5/2019. (IV 5.) önkormányzati rendelet 6. §, hatályba lépett 2019. április 7. napján

¹²

Hatályon kívül helyezte az 4/2018. (V. 24.) önkormányzati rendelet 26. § b)pontja, hatályba lépett 2018. május 25.-én