Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 08. 11

Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete

2015.01.01.
a helyi adókról
Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 13. pontjában és 42. § 1. pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § A Képviselő-testület Csoma község közigazgatási területén a Htv.-ben felsorolt helyi adók közül határozatlan időre bevezeti az építményadót, magánszemélyek kommunális adóját és az iparűzési adót.

II. Fejezet

Az építményadó

Adókötelezettség

2. § Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (Htv. 11. § (3)) Az adókötelezettség a külön jogszabályban (A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. §) meghatározott adókötelezettséggel azonos, azzal kiegészítve, hogy az adókötelezettség abban az esetben keletkezik az önkormányzat közigazgatási területén, ha az épületet a tulajdonosa azt vállalkozás céljára hasznosítja, vagy használatba adja.

Az adó alanya

3. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatásághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

Az adó tárgya

4. § A nem lakás céljára szolgáló épület közül a raktár, üzlet, műhely melyet a tulajdonosa vállalkozási célra használ, bérel vagy bérbe ad.

Adómentesség

5. § Adómentességet élvez a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület esetében:

a) a garázs, valamint a külterületi szőlőhegyi ingatlanon lévő présház, mely után a tulajdonosa magánszemélyek kommunális adóját fizeti, melyet tulajdonosa nem vállalkozás céljára használ.

b) Az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építmény melyet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

c) Nem növénytermesztéshez kapcsolódó tárolásra szolgáló épületek közül a pince, padlás.

d) Szükséglakás.

e) Önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség.

f) Műmeléképület.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

6. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától figyelembe kell venni.

(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felébentörténő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adóbevallás és az adó megfizetése

7. § (1) Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon.

(2) Nem kell újabb adóbevallást tenni az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

(3) Az adózó az építményadót két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be késedelmi pótlék mentesen.

Az adó alapja

8. § Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

9. § Az adó mértéke 500 Ft/m².

III. Fejezet

A magánszemélyek kommunális adójáról

Adókötelezettség

10. § Magánszemélyek kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 12. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén a magánszemély vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és azadóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adó alanya

11. § (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületek közül a gépjármű tárolására szolgáló épület, valamint a külterületen a szőlőhegyi ingatlanon felépített présház, borospince tulajdonosa, magánszemély, vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.

(2) Ha a z építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak a gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(3) Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

(4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó tárgya

12. § (1) Lakás, nem lakás céljára szolgáló épület közül a gépjármű tárolására szolgáló épület (garázs), továbbá a külterületi ingatlanon felépített présház épület.

(2) Nem magánszemély, vagy magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

13. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az Htv. 143. §-ában foglaltak az irányadóak.

Az adó mértéke

14. § (1) Az adó mértéke lakás és lakásbérleti jogonként 6.000 Ft, azaz Hatezer Ft.

(2) Az adó mértéke garázsonként 1.000 Ft, azaz Egyezer Ft.

(3) Az adó mértéke szőlőhegyi ingatlanonként 3.500 Ft, azaz Háromezer-ötszáz Ft.

Az adóbevallás és az adó megfizetése

15. § (1) Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon.

(2) Nem kell újabb adóbevallást tenni az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

(3) Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be késedelmi pótlék mentesen.

Adómentesség

16. § Mentes az adó alól:

a) a magánszemélytulajdonában álló építmény – feltéve, ha azt a tulajdonos vállalkozás céljára használja, hasznosítja, illetve használatba adja – amely után építményadót fizet,

b) belterületi földrészlet,

c) a szükséglakás.

IV. Fejezet

A helyi iparűzési adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

17. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot;

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

18. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) A 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az adó alapja

19. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetett szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

20. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként az adó mértéke.

a) a 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység – végzés után naptári naponként 1.000 forint;

b) a 14. § (5) bekezdése b) pontja szerinti tevékenység – végzés után naptári naponként 3.000 forint.

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

21. § Az adóelőleg megállapítására és aza adó megfizetésére a Htv. 41. § és 42. §-aiban foglaltak az irányadóak.

Záró rendelkezések

22. § (1) A helyi adók egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló – módosított – 1990. évi C. törvény és aza adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 10/2007.(XII.18.) önkormányzati rendelet a helyi adókról.

(3) Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2014. május 21. napján megtörtént.