Csoma község képviselő testületének 8/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 07. 31- 2020. 09. 20Csoma község képviselő testületének 8/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelete
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A pénzbeni ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Csoma Község Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya a Szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3.0-ában meghatározott személyekre terjed ki.
(3) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a) Pénzbeni és természetbeni ellátások
aa) aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás
ab) önkormányzati segély
ac) köztemetés
ad) Bursa Hungarica támogatás.
b) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások:
ba) étkeztetés,
bb) házi segítségnyújtás,
bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
bd) családsegítés,
be) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás,
bf) gyermekek nappali étkeztetése.
(4) E rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontjának ba), bb), bc), bd), bf) pontjaiban felsorolt ellátásokat a Kercseliget és Környéke Szociális feladatellátó Társulás (továbbiakban: Társulás) által fenntartott Kercseligeti Integrált Szociális Központ, a Be) pontban foglalt ellátást a Taszár és környéke Szociális társulás biztosítja.
Értelemező rendelkezések
2. § (1) Adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000,- Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.
(2) Hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.
(3) Hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.
(4) Adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.
(5) Életvitelszerű ott lakás: a magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen életvitelszerű lakóhelyül:
a) ahonnan a magánszemély az életét szervezi, azaz rendszeresen innen indul munkába, illetve ide tér haza,
b) ahol a mindennapi életviteléhez (főzés, mosás, étkezés, stb.) szükséges tevékenységeket alapvetően folytatja,
c) amely a család élete helyszínéül szolgál,
d) amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi,
e) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál és a közműszolgáltatóknál.
3. § (1) Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.
(2) Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.
(3) Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.
(4) Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyt adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
(5) Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője.
Általános eljárási rendelkezések
4. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogi szabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, az erre rendszeresített formanyomtatványon a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. Az ellátást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatásokbiztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Kercseligeti Integrált Szociális Központ, illetve Esély Alapszolgáltatási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a központok vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – aza aszociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelmviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10. § (19 bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.
(5) A jövedelem igazolható:
a) Munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegéta havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni.
b) Munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással.
c) Nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás iagzoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával.
d) Őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással.
e) Vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával.
f) Alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával.
g) Tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával.
h) Ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával.
i) A munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.
j) Az a) – j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.
k) Amennyiben ac), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.
l) A havi rendszeres ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhat postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.
m) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről határozatban rendelkezni kell.
5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. § a), c), h) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
(4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(5) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. § A Képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeni és természetbeni szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.
7. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, folyószámlával rendelkezőnél átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
8. § (1) A rendszeres szociális segély, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
9. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
10. § A határozatlan időre megállapított ellátások estén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Aktív korúak ellátása
Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai
11. § (1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munka erőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell lehetőség szerint biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.
(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:
a) egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)
b) terhesség (orvosi szakvélemény alapján)
c) pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)
d) hozzátartozó ápolása (Ptk. szerinti hozzátartozó)
(3) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap.
(4) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:
a) Környezetvédelmi, kommunális munka (pl.: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás),
b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (építőipari, fémmegmunkálási, stb. szakmunkák),
c) szociális alapellátási szolgáltatási feladatok,
d) intézményi kisegítő tevékenység végzése.
(5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a település polgármestere látja el.
(6) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb 3 munkanapon belül köteles megkezdeni.
(7) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Hivatalban.
(8) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.
(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a Kaposvári Járási Munkaügyi Kirendeltséggel a kapcsolatot felvenni.
(10) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.
(11) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(12) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:
a) Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Kaposvári Járási Munkaügyi Kirendeltségével és a Kercseligeti Integrált Szociális Központtal való kapcsolattartásra,
b) A felajánlott és az oskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
c) A munkalehetőség elfogadására.
d) A járási munkaügyi kirendeltségnél (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vétele és azelhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködésre.
(13) A Kercseligeti Integrált Szociális Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a) Figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi.
b) Tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a rá vonatkozó programok elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.
c) A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.
d) Folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.
e) Legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
(14) A Kercseligeti Integrált Szociális Központ köteles:
a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) e rendelet szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
Az együttműködési kötelezettség megszegése
12. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) E rendeletben meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg.
b) A Kaposvári Járási Munkaügyi Kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg.
c) Az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be.
d) A segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot.
e) A támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.
Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése
13. § Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) Az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti.
b) A munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg.
c) A képzést önhibából nem fejezi be.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei
14. § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 4 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani.
(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be ismételten.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapításának egyéb feltételei
15. § Az önkormányzataz aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik, biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát. Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje, udvara, lakása, háza tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek, úgy az e §-ban megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.
Szociális tűzifa juttatása
16. § Rendkívüli méltánylást igénylő, sürgős esetben a rászoruló részére ingyenesen juttatható önkormányzati tulajdonú vegyes, vagy egynemű (akác. éger, stb.) tűzifa.
Önkormányzati segély
17. § Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesítheti az Szt. tv. 45. § (4) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésében meghatározott személyket.
18. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
(2) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(3) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő körülményei indokolják az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.
19. § (1) Ha az önkormányzati segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 300%-a.
(2) A gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély egyszeri mértéke a 15.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
20. § (1) A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segélyben részesülhet az a rászorult,
a) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg.
b) Egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati segély – rászorultsághoz igazodva – legalább 3.000 Ft, maximum 15.000 Ft lehet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított önkormányzati segély pénzben és természetben is nyújtható.
(4) Az önkormányzati segély felhasználását a képviselő-testület célhoz kötheti. Elsősorban élelmiszer, alapvető tisztálkodó, mosószer és szükséges ruhaneműk vásárolhatók a segély összegéből.
21. § A Képviselő-testület önkormányzati segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alakalommal a segélyben részesített egyfőre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 15.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben végezni.
22. § (1) Önkormányzati segélyt nyújt az Önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek, illetve annak a temetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik(mindketten Csomai illetőségűek):
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
c) és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembevételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetén annak 450%-át, és aki nem részesült hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban.
(2) Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál. Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150.000,- Ft.
(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító önkormányzati segély a temetést végző egyfőre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
23. § (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatalba. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
Köztemetés
24. § A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – önkormányzati hatáskörben gondoskodik a községi önkormányzat illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre kötelezett személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól
25. § (1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül, ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.
Bursa Hungarica támogatás
26. § (1) A Képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozásról a képviselő-testület évente dönt.
(2) Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.
(3) Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.
(4) Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át, egyedülálló esetén annak 400%-át nem haladja meg.
(5) Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 2.000,- Ft-nál nem lehet kevesebb.
Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
27. § (1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatás: az étkeztetés.
(2) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Kercseliget és környéke Szociális Feladatellátó Társulás által fenntartott Kercseligeti Integrált Szociális Központon keresztül biztosítja:
a) családsegítés
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(3) A (2) bekezdésben szereplő ellátások esetén az Önkormányzat társulási megállapodásában Szt. tv. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítették, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására Kercseliget Község Önkormányzat jogosult. A Szt. tv. 92. § (1) bekezdés b) pontján alapuló szociális rendeletalkotás a Szt. tv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a társulás által fenntartott intézmény által biztosított és e társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra. Az önkormányzat társulási megállapodása szerint a gyermekjóléti szolgáltatások feladatkörben a Taszár és Környéke Szociális Társulás megállapodása és a Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Kercseliget Község Önkormányzat alkot. Kercseliget Község Önkormányzat rendeleti felhatalmazása a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.
(4) A gyermekétkeztetésre vonatkozó rendeleti szabályozás megalkotására Nagyberki Község Önkormányzata jogosult.
Az ellátások igénybevétele
28. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermek szülei, törvényes képviselői az étkezési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzat szerinti rendben nyújtják be az oktatási intézményben.
(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetője dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokoltaz igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
Záró rendelkezések
29. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2011.(III.7.), 16/2013.(XII.16.) és a 17/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelete.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.