2. § (1) A helyi védelem feladata a helyi építészeti örökség feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, megőrzése, a lakossággal való megismertetése. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott építményekre, építményrészletekre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra terjed ki, amit a Képviselő-testület védettnek nyilvánít.

3. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

(4) A helyi védelem megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell:

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányulóeljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(6) A helyi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon, legalább 30 napra közzé kell tenni.

(7) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.

(8) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész bevonásával a polgármester gondoskodik.

(9) Helyi védelem alatt álló épület nem bontható el, kivétel ez alól az életveszélyes, visszafordíthatatlan műszaki állapot.

(10) A települési főépítész, annak hiányában a jegyző a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

(11) E rendelet, illetve e rendelet módosításával megállapított helyi védelmet, annak hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

4. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti értéket a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Az építmény romos állapotával nem veszélyeztetheti a közbiztonságot, vagy közvetlen környezetének használatát.

5. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt területek településkép védelme szempontjából kiemelt területek.

6. § (1) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló, kirívó homlokzati és tetőfedési anyagok, illetve azok olyan jellegű színezése nem alkalmazható.

(2) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontól meghatározó területeken nem alkalmazható:

(3) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

(4) Belterületen, közterületről látható kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.

7. § (1) A települési szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

8. § Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

9. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek Csoma helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeltben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek Csoma helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:

(3) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető (lásd 1. függelék)

(4) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető.

(5) A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése estében:

10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, illetve más jogszabályban meghatározottak szerint lehet eltérni.

(3) A település teljes területén, építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete 2 m² nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatják meg.

(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

(6) Utasváró felületének legfeljebb 30%-án – egységes felületet alkotva – helyezhető reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.

(8) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése és 1. melléklete szerint védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétel – nem helyezhető el. (lásd 1. függelék)

11. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész, illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: a konzultáció felelőse) 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező az építési tevékenység megkezdését megelőzően az Étv. 33/A. §-ban szabályozott egyedi bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

(3) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a kérelem benyújtójának kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(4) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére.

(5) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(6) A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

(7) A szakmai konzultációról emlékeztetőt készít a konzultáció felelőse, amelyben rögzíti a nyilatkozatát, illetve a felvetett javaslatok lényegét.

(8) A konzultációkról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.

12. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

13. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó csak településképi eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

(2) A településképi bejelentési eljárás a reklám és reklámhordozó elhelyezésével érintett telek tulajdonosa kérelmére indul.

(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési startégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzített tartalommal.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési startégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeltben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Csoma Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

14. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

15. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le.

(2) A kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján folytatja le a polgármester és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(3) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

16. § (1) A polgármester településképi bírságot szabhat ki:

(2) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 50.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedő bírsággal sújtható.

17. § (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat számlájára kell befizetni.

(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

(3) A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Csoma Község Önkormányzat bevételét képezi.

18. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához Csoma Község Önkormányzata támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.

(3) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke:

(4) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:

(5) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

(6) Egyéb támogatást nyújt (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre).

(7) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati dicséretet megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeli díjazással.

19. § (1) E rendelet mellékletei:

(2) E rendelet függelékei:

20. § E rendelet 2017. december 29. napján lép hatályba.

21. § Hatályát veszti Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testületének Csoma Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2006.(IV.19.) önkormányzati rendeletének: