1. § (1) A rendelet hatálya az önkormányzatra, annak képviselő-testületére, szerveire (polgármester) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület a címrendet e rendelet 1. melléklete szerint határozza meg.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2019. évi költségvetését 74 628 697 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 104 160 687 Ft tárgyévi költségvetési kiadással 29 531 990 Ft költségvetési egyenleggel állapítja meg. Ezen belül:

(2) A képviselő-testület a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt működési és felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit a 3. melléklet alapján hagyja jóvá.

4. § (1) Az önkormányzat bevételeit forrásonként e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat kiadási előirányzatait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét e rendelet 14. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a helyi önkormányzat kiadásait e rendelet 6. melléklete szerint hagyja jóvá.

(5) A képviselő-testület a helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait felújításonként 54 085 376 Ft-ban állapítja meg.

(6) A képviselő-testület a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként 1 269 110 Ft-ban hagyja jóvá.

(7) A képviselő-testület az önkormányzat éves létszám-előirányzatát e rendelet 7. melléklete szerint állapítja meg.

(8) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(9) A képviselő-testület az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait e rendelet 9. melléklete szerint állapítja meg.

(10) A képviselő-testület a 2019. költségvetési évben nem tervez olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik, vagy válhat szükségessé.

(11) A képviselő-testület a lakosságnak juttatott támogatásokat a 11. melléklet szerint hagyja jóvá.

(12) Az önkormányzat közvetett támogatásait e rendelet 12. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását gazdasági eseményenként 100 000 Ft+ÁFA-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többlet 50 %-ának megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A képviselő-testület ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési szerv értesítése mellett magához vonhatja.

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát 500 000 Ft összegben állapítja meg.

(2) Az általános tartalék felhasználásáról a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat céltartalékát 1 000 000 Ft összegben e rendelet 10. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.

7. § A képviselő-testületnek nincs többéves kihatással járó feladata.

9. § A 2019. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 13. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

10. § (1) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

11. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen az, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

12. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Hivatal.

13. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatók az előirányzat módosításával. Az előirányzatok megváltoztatása e költségvetési rendeletben meghatározottak szerint történik.

(2) A költségvetési szerv saját hatáskörű előirányzat módosítást csak abban az esetben hajthat végre, ha a személyi juttatások és/vagy a munkaadót terhelő járulék előirányzatból dologi kiadásokra csoportosít át. Az átcsoportosítást a képviselő-testület rendelet-módosításban hagyja jóvá.

(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeiket a költségvetési rendeletbe történő átvezetése, annak módosítása után használhatják fel.

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az átcsoportosításról a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben dönt.

(5) A költségvetési szerv a saját hatáskörű előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.

14. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) A képviselő-testület a köztisztviselőket és a főállású polgármestert megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét nem rendszeres személyi juttatás részeként 200 000 Ft-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t is magában foglalja.

(5) A képviselő-testület a köztisztviselői illetményalapot 2019. január 1-től 46 380 Ft-ban állapítja meg.

15. § (1) A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

16. § Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.

17. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:

(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(4) A szerződéskötés feltétele, hogy

(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

18. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a képviselő-testület a költségvetési szervnél az Áht. 71 § (4) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

19. § (1) A költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének eltérése esetén a költségvetési rendeletet módosítani kell.

20. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet 2020. június 24. napján lép hatályba. Csoma, 2020. június 23. Molnár Edit polgármester Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit jegyző

(3) Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2020. június 23. napján megtörtént. Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit jegyző