Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
Hatályos: 2025. 07. 01Csoma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról
[1] Csoma Község Önkormányzata a közigazgatási területén élő személyek és családok – kiemelt figyelemmel az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, a nagycsaládokra illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra, a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személyekre, ugyanakkor tekintettel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése és elősegítése céljából úgy döntött, hogy a törvényi felhatalmazás keretei között önkormányzati rendeletben állapítja meg a települési támogatások formáit, a támogatásokra való jogosultság feltételeit, a támogatások kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait. A rendelet célja, hogy a településen élők szociális helyzete a szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás keretei között stabil és biztos alapon nyugodjon.
[2] Csoma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya, értelmező rendelkezései
1. § [A rendelet hatálya]
A rendelet személyi hatálya, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, Csoma község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
2. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg,
b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)
e) család: az Szt. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fogalom;
f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott fogalom.
(3) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
a) Elemi kár: árvíz, villámcsapás, tűzvész, szélvihar, belvíz, földrengés, jégeső.
b) Különös méltánylást érdemlő helyzet: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény (különösen: haláleset, természeti katasztrófa, elemi kár), melynek elhárítási költségei a család összjövedelemét és mobilizálható vagyontárgyainak értékét is meghaladja.
c) Rendkívüli élethelyzet különösen: gyógyíthatatlan betegség, váratlan haláleset, a család bármely tagja munkaviszonyának váratlan és tartós elvesztése.
d) Vagyontalan: az, aki a Szoctv.-ben meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
e) Közreműködő szervezet: szociális, gyermekvédelmi, közoktatási vagy közigazgatási intézmény vagy társadalmi szervezet.
f) Életvitelszerű ottlakás: a magánszemély számára ténylegesen életvitelszerűen lakóhelyéül szolgáló olyan lakóingatlan, ahonnan a magánszemély az életét szervezi, a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, amely a családi élet helyszínéül szolgál, amelyre vonatkozóan a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi.
g) Lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, amely vonatkozásában a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
A szociális gondoskodás rendszere, hatásköri és eljárási rendelkezések, a kérelmek benyújtásával kapcsolatos rendelkezések, az ellátások megállapításának szabályai, a támogatások folyósításának rendje, az ellátások ellenőrzésének szabályai, a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokra vonatkozó szabályok
3. § [A szociális gondoskodás rendszere]
(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat, személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátásokat nyújtja.
(2) Az Önkormányzat a szociális és a gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeit az e rendeletben meghatározott ellátások igénybevételének lehetőségével, úgy mint:
a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával,
b) a személyes gondoskodást biztosító családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, valamint az étkeztetés az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás tagjaként, a Társulás által fenntartott Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központon keresztül történő biztosítja.
(3) Az Önkormányzat pénzbeli vagy természetbeni ellátásként:
a) eseti települési és gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg,
b) köztemetést biztosíthat.
4. § [Hatásköri és eljárási rendelkezések]
(1) E rendeletben meghatározott ellátások esetében a hatáskör gyakorlója a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben Csoma Község Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: polgármester).
(2) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott ellátások megállapításával kapcsolatos hatáskört - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a polgármesterre ruházza át.
(3) A Képviselő-testület dönt:
a) a jogtalanul felvett szociális ellátás visszafizetéséről, részletfizetésről és a visszafizetés elengedéséről,
b) a települési krízistámogatásról, a települési és gyermekvédelmi támogatások éves összegének megállapításáról, ahol e rendelet kifejezetten erről rendelkezik.
(4) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át az e rendeletben foglalt pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi közbülső végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a döntés meghozataláig. A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra. Az eljárásra a Szoctv.-ben és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltakat kell alkalmazni.
(5) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatalban (7255 Nagyberki, Újváros u. 1., a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(6) E rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az ellátás nyújtása iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.
5. § [A kérelmek benyújtásával kapcsolatos rendelkezések]
(1) A támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza legalább:
a) a támogatást igénylő személynek a Szoctv. 18. § a), c) pontjában szereplő adatokat,
b) a támogatás utalásához a kérelmező által megjelölt bankszámlaszámot,
c) az igényelt támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat.
(2) A kérelmező köteles a kérelmében a saját és ezen rendeletben meghatározottak szerint a vele együtt élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az ezzel kapcsolatos alátámasztó iratokat a kérelméhez csatolni.
(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - a jövedelem valódiságát igazoló iratokat, nyilatkozatot. Ezek különösen a következők lehetnek:
a) munkáltató által kiadott keresetigazolás a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről,
b) rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény,
c) nyugdíjszerű ellátásoknál a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lap, ennek hiányában a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat,
d) bármilyen más hatóság által megállapított rendszeres ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről igazolás vagy bankszámlakivonat vagy az ellátást megállapító határozat,
e) egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, szerződés vagy nyilatkozat,
f) a vállalkozásból származó jövedelem esetében az állami adóhatóság által kiállított igazolással és az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó tanúk előtt tett jognyilatkozatával.
(4) A kérelmező köteles a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározottak szerint a vagyoni helyzetről is nyilatkozatot csatolni az e rendeletben meghatározott ellátások esetén, továbbá, ha a döntéshozó a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja.
(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetéről szóló igazolást csatolta és azokban lényeges változást nem történt. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők és a kérelmező nyilatkozik arról, hogy azok tekintetében változás nem történt, valamint az Ákr.-ben foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(7) A jogosultsági feltételek megállapításához a 7. §-ban szabályozottakon túl szükséges igazolások, nyilatkozatok és bizonyítékok köre az egyes pénzbeli ellátási formák szabályozásánál kerül felsorolásra.
(8) Az Önkormányzat e rendeletben meghatározott jövedelemviszonyok vagyoni helyzet vizsgálatától eltekinthet, amennyiben a kérelmező lakóingatlanában azonnali beavatkozást és életveszély elhárítását igénylő elemi kár keletkezett vagy a támogatás életveszély vagy gyermek veszélyeztetettségét okozó körülmény megszüntetését szolgálja.
6. § [Az ellátások megállapításának szabályai]
(1) A döntésre jogosult szerv a benyújtott kérelem, annak mellékletei és szükség esetén környezettanulmány alapján köteles meghozni a döntését.
(2) Környezettanulmány készítése akkor kötelező, ha a döntésre jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja és ha az Önkormányzatnak hivatalos tudomása van a kérelmező kérelmében foglaltaktól eltérő életkörülményeiről vagyoni helyzetről.
(3) Mellőzni lehet a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül már valamilyen ellátásban részesült és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.
(4) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi vagy vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, a Szoctv. 10. § (7) bekezdés szerint az állami adóhatóságtól kérni kell az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadó alapjának közlését.
7. § [A támogatások folyósításának rendje]
(1) Az eseti pénzbeli támogatás a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban folyósítható a kérelemben megadott bankszámlaszámra, kizárólag ennek hiányában a jogosult vagy meghatalmazottja részére házipénztárból készpénzben is kifizethető.
(2) E rendeletben megállapított természetbeni ellátásként nyújtott támogatások a közműszolgáltatók részére vagy közreműködő szervezetek részére is utalhatók vagy átadhatók, amelyről a döntéshozó a támogatás megállapításáról szóló döntésben rendelkezik. A közreműködő szervezet köteles számlával elszámolni az Önkormányzat felé a határozatban megállapított természetbeni ellátásnak a támogatásra jogosult részére történő beszerzéséről és átadásáról.
(3) A jogosult halála esetén jogszerűen megállapított és még fel nem vett ellátást a jogosulttal közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére egymást követő sorrendben jogosult felvenni a halál bekövetkeztét követő hónap utolsó napjáig.
8. § [Az ellátás ellenőrzésének szabályai, a jogosulatlanul igénybe vett ellátásra vonatkozó szabályok]
(1) A Szoctv. 17. § (5) bekezdése alapján az e rendeletben megállapított támogatások jogosulatlanul igénybevétele esetén, azok megtérítése rendelhető el. A jogosulatlanul felvett összeg és annak kamatai visszafizetése méltányosságból részben, vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna és a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének két és félszeresét.
(2) Kérelem alapján a visszafizetési kötelezettségre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama, de maximum hat hónap.
Az ellátások formái, a települési rendkívüli támogatás, települési temetési támogatás, települési krízistámogatás, települési rezsitámogatás, szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatás, születési támogatás, bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdési támogatás, köztemetés
9. § [Az ellátások formái]
(1) E rendelet alapján a jogosult részére eseti pénzbeli, vagy természetbeni települési és gyermekvédelmi támogatást, valamint köztemetést lehet megállapítani.
(2) E rendeletben megállapítható eseti pénzbeli, vagy természetbeni települési támogatások:
a) települési rendkívüli támogatás,
b) települési temetési támogatás,
c) települési krízis támogatás,
d) települési rezsitámogatás,
e) szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatás.
(3) E rendeletben megállapítható eseti vagy természetbeni gyermekvédelmi támogatások:
a) születési támogatás,
b) bölcsődei-, óvodai- és iskolakezdési támogatás.
(4) E rendeletben a köztemetés természetben nyújtott szociális ellátásként biztosítható.
(5) Az Önkormányzat e rendeletében megállapított támogatások természetbeni megállapításának akkor van helye, ha a kérelem arra irányul vagy a jogosult korábbi életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli támogatás felhasználása nem rendeltetésnek megfelelően történne.
(6) A támogatások természetben nyújtott formája különösen: élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a támogatás meghatározott célra közreműködő szerv részére történő utalása, ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjat is, tankönyvvásárlás, kirándulás költségeire vagy közműszolgáltatók részére utalás.
10. § [Települési rendkívüli támogatás]
(1) A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti, vagy rendszeres települési rendkívüli támogatást nyújthat.
(2) A települési rendkívüli támogatás a Szoctv. 45. § (4) bekezdésben felsoroltakon túl még az alábbi célokra állapítható meg:
a) ellátatlan munkanélküliek támogatására,
b) élelmiszer, ruha, tüzelő vásárlásra,
c) gyermekétkeztetési térítési díjhátralék kifizetésére,
d) egyéb igazolt rendkívüli kiadások rendezésére,
e) gyermekek iskoláztatására, ruháztatására,
f) egészségügyi indokokkal igazolt kiadások támogatására.
(3) Települési rendkívüli támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a szociális vetítési alap tizennyolcszorosa, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap hússzorosát és nem rendelkezik az átlagos életvitelhez nem indokolt, mobilizálható, értékesíthető vagyonnal.
(4) A települési rendkívüli támogatás összege legalább 10.000 Ft, de legfeljebb 100.000 Ft lehet.
(5) A települési rendkívüli támogatás pénzbeli vagy természetbeni ellátásként is adható. Természetbeni ellátásként különösen tűzifa, élelmiszer, ruházat, térítési díj, egyedi esetekben építőanyag természetbeni juttatás formájában adható.
(6) Települési rendkívüli támogatás kérelemre az e rendeletben meghatározott egyéb települési támogatásokon kívül egy naptári éven belül maximum kettő alkalommal adható.
(7) A települési rendkívüli támogatás a (6) bekezdésen kívül hivatalból is megállapítható települési képviselői önálló indítványra, valamint közoktatási intézmények, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmények, védőnő, háziorvos, család- vagy gyermekek érdekét védő társadalmi szervezetek kezdeményezésére, közműszolgáltatók javaslatára.
11. § [Települési temetési támogatás]
(1) Települési temetési támogatásban részesíthető, aki a Csoma lakóhellyel rendelkező elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, valamint a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap tizennyolcszorosát.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolásai mellett az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, továbbá a temetés költségeiről a kérelmező saját nevére kiállított számla másolatát.
(3) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, ezen határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A települési temetési támogatás egyszeri összege 100.000 Ft.
12. § [Települési krízistámogatás]
(1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben kérelemre vagy hivatalból évente legfeljebb egy alkalommal – jövedelemre tekintet nélkül – a Képviselő-testület települési krízistámogatást állapíthat meg.
(2) A krízistámogatás összege egyedi mérlegelés alapján összeghatár megkötés nélkül kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények, indokok értékelését követően.
13. § [Települési rezsitámogatás]
(1) Pénzbeli ellátásként települési rezsitámogatás nyújtható a Csomában lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen az adott ingatlanban lakó- és élő személynek a rezsiköltségeihez történő hozzájárulásként évente egy alkalommal.
(2) Települési rezsitámogatásra jogosult az, akinek a nevére és a lakóhelyével megegyező címre kiállított - az adott év január 01. és október 31. közötti időszakra szóló - közüzemi számla másolatát (különösen: vízdíj, gáz- és áramdíj, hulladékszállítási díj) a kérelemhez csatolja és az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap tizennyolcszorosát nem éri el.
(3) A települési rezsitámogatás ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ingatlanban élő személyek és családok számától.
(4) A települési rezsitámogatás összege 10.000.-Ft-tól – 50.000.-Ft-ig terjedhet.
(5) A kérelmet adott évben október hó 1. napjától november hó 15. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
14. § [Szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatás]
(1) Szennyvízszippantáshoz nyújtott közszolgáltatás és a községben kiépült egyedi szennyvíz-tisztító rendszerek üzemeltetésének kötelező igénybevételével járó terhek viselésének mérséklése céljából pénzbeli ellátásként szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatásban részesíthető az a szociálisan rászoruló személy, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására irányuló közszolgáltatást vesz igénybe kizárólagosan az önkormányzattal szerződött közszolgáltatótól, továbbá aki az ingatlanán üzemelő egyedi szennyvíz-tisztító rendszer üzemeltetésére irányuló írásbeli megállapodást kötött az önkormányzattal.
(2) Szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap tizennyolcszorosát nem éri el.
(3) Szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatást egy adott ingatlanra csak egy személy igényelheti, évente maximum egy alkalommal.
(4) A szennyvízszippantási és üzemeltetési díjhoz nyújtott települési támogatás összege maximum 20.000 Ft.
(5) A támogatás megállapítására irányuló kérelem mellé a 7. §-ban foglalt mellékleteken túl csatolni kell a kérelmező nevére szóló szennyvízszállítási közszolgáltatást tárgyévi igénybevételét igazoló számlát, vagy az üzemeltetési díj önkormányzat felé történő befizetését igazoló bizonylatot.
15. § [Születési támogatás]
(1) Születési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője, amennyiben a gyermek születése és a támogatási kérelem beadása időpontjában a gyermekkel életvitelszerűen együtt él, Csomában lakóhellyel rendelkezik és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap tizennyolcszorosát.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, továbbá a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyájának másolatát.
(3) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani, ezen határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A születési támogatás egyszeri összege gyermekenként 100.000 Ft.
16. § [Bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdési támogatás]
(1) Pénzbeli támogatás állapítható meg annak a Csomában lakóhellyel rendelkező és a településen életvitelszerűen élő
a) törvényes képviselő részére, aki bölcsődei-, vagy óvodai nevelésben résztvevő gyermek tartásáról saját háztartásában gondoskodik vagy
b) törvényes képviselő részére, aki általános, középiskolai tanulmányokat folyató nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik vagy
c) azon 18. életévét betöltött tanuló, hallgató részére, aki közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul és
d) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap tizennyolcszorosát.
(2) Az óvoda- és iskolakezdési támogatás gyermekenkénti összege 10.000.-Ft-tól – 80.000.-Ft-ig terjedhet.
(3) A támogatási kérelmet bölcsődekezdési támogatás esetében a gyermek bölcsődei felvételét követő 30 napon belül, az óvoda- és iskolakezdési támogatások esetben minden év augusztus hó 1. napjától október hó 30. napjáig bezáróan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a bölcsődei felvételt igazoló, a nevelési-, tanulói-, hallgatói jogviszony fennállását igazoló érvényes diákigazolvány másolatát, vagy közoktatási intézmény igazolását, a bölcsőde, vagy óvoda által kiállított igazolást a nevelésben való ellátásról, valamint a család jövedelemigazolásait.
17. § [Köztemetés]
(1) A köztemetést az Önkormányzat a Szoc.tv. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja. A köztemetést a polgármester egyedi határozatában rendeli el.
(2) Hagyaték hiányában, illetve, ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik, a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül, külön írásbeli kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére 10 havi részletfizetést engedélyezhet.
Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások
18. § [Szociális alapszolgáltatások]
(1) Az Önkormányzat személyes gondoskodásként biztosítja a szociális étkeztetést, a családsegítést az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás tagjaként az általa is fenntartott Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központon keresztül.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapítható személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat az intézményi székhely, Igal Város Önkormányzatának rendelete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátások iránti kérelmet az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell beadni.
19. § [Gyermekjóléti alapellátások]
(1) Az Önkormányzat személyes gondoskodásként térítésmentesen gyermekjóléti alapellátásként gyermekjóléti szolgáltatást az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás tagjaként, az általa is fenntartott Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központon keresztül biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapítható személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét az intézményi székhely, Igal Város Önkormányzatának rendelete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapítható ellátás iránti kérelmet az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell beadni.
Záró rendelkezések
20. § [Folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó átmeneti szabály]
E rendelet szabályait a folyamatban lévő települési támogatási ügyekben is alkalmazni kell.
21. § [Hatályon kívül helyező rendelkezés]
A rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a települési támogatásokról szóló 7/2021.(VI.22.) önkormányzati rendelet.
22. § [Hatályba léptetés]
Az a rendelet 2025. július 1. napján lép hatályba.