Szabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelete
vagyonáról, vagyonával való tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 04. 01Szabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelete
vagyonáról, vagyonával való tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Szabadi Község Önkormányzat Képviselőtestülete (továbbiakban: Önkormányzat) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( továbbiakban : Nktv. ) 11. § (16), 13. § (1) és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazási alapján, a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonával való rendelkezésének szabályait, biztosítsa az önkormányzat tulajdonának, és a tulajdonába kerülő vagyonának védelmét, a vagyon értékének megőrzését és előmozdítsa a vagyon gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében.
(2) Az Önkormányzat vagyongazdálkodása során törekedni kell az átláthatóság, hatékonyság, értékmegőrzés és költségtakarékosság alapelveinek érvényre juttatására.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed:
a) Képviselőtestületre, polgármesterre és alpolgármesterre, a Képviselőtestület bizottságaira
b) az Önkormányzat intézményeire,
c) vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (továbbiakban: vagyonkezelő),
d) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokra,
e) e rendelet alkalmazása körében a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal kapcsolatba kerülő jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre.
(2) A rendelet tárgyi hatálya az Önkormányzat vagyonára terjed ki, beleértve:
a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,
c) az Önkormányzat vállalkozásba vitt vagyonát.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a
a) a Nagyberki Közös Önkormányzati Hivatal és az Önkormányzat intézményei működési célú pénzeszköz átadás-átvételére vonatkozó döntéseire,
b) a közbeszerzésekre és a koncessziós eljárásokra,
c) a pénzeszközökre.
d) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára
Az Önkormányzat vagyona
Önkormányzati törzsvagyon
3. § (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása az Nvtv.-ben szabályozottak szerint történik.
(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az önkormányzati vagyon forgalomképtelen része (törzsvagyon), mely a kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását közvetlenül szolgálja. E vagyonelemek a következők:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok valamint
c) az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott –vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(3) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona korlátozottan forgalomképes, míg a (2) bekezdésben meghatározott célt szolgálja. E vagyonelemek a következők:
a) Önkormányzati tulajdonban álló közművek és védőterületük,
b) a köztemető,
c) önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész
d) helyi védelem alatt álló terület, épület, épületrész
e) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, haszonélvezetébe, bérbe, használatba, működtetésbe rábízott ingó- és ingatlan vagyon.
f) hasznosítás céljára átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon az önkormányzat többségi tulajdonát képező közszolgáltatást végző, valamint gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá
g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.
(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről az Önkormányzata dönt.
Önkormányzati üzleti vagyon
4. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 3. § alá.
(2) Az üzleti vagyon forgalomképes, az e kategóriába besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
(3) Az üzleti vagyon – vagyongazdálkodás szempontjából – stratégiai és egyéb üzleti vagyonból áll.
(4) Stratégiai vagyonnak minősül azon vagyon, amely az Önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása szempontjából, illetve településfejlesztési szempontból hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű.
(5) Egyéb üzleti vagyonnak minősül az a forgalomképes vagyon, amelynek célja, hogy a működtetéséből, hasznosításból, elidegenítésből származó bevétel elsősorban a törzsvagyon és a stratégiai vagyon fejlesztését, újabb befektetések finanszírozási lehetőségét, településpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálja.
A vagyon nyilvántartása, a vagyonkataszter
5. § (1) Az önkormányzati tulajdon vagyonelemeiről jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilvántartást (vagyonkatasztert) kell vezetni. A vagyonkataszter folyamatos vezetéséről, az adatok hitelességének biztosításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonkataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás önkormányzat felé való bejelentéséért az intézmények és a vagyonkezelő is felelősek.
(3) A vagyonkataszternek tartalmaznia kell a nemzeti vagyon megjelölését, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.
Vagyonkimutatás
6. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell az Önkormányzat számára kimutatni.
(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban kell kimutatni.
(4) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
A tulajdonosi jog gyakorlója
7. § (1) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlója az Önkormányzat, mely hatáskörét az alábbiakban megállapított értékhatárhoz kötötten – szerveire átruházhatja. Vagyontárgy tulajdonba vételéről a vagyontárgy forgalmi értéke alapján minden esetben a Képviselő-testület dönt.
(2) Ha a tulajdonjog az adott vagyontárgy, ha a vagyontárgy feletti rendelkezés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész tulajdoni hányada szerint megállapított értéke alapján kell meghatározni.
(3) Ha a tulajdonosi jog gyakorlásának tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) A vagyontárgy tulajdonjogát, használatát, nem érintő – e rendeletben nem szabályozott – egyéb tulajdonosi nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.
A rendelkezési jog gyakorlásának általános szabályai
8. § (1) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni vagy hasznosítani az e rendelet 1. számú mellékletébe foglalt nyilvános árverés lefolytatása útján lehet.
(2) Nem kötelező a pályáztatás, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(3) Önkormányzati vagyont elidegeníteni csak természetes személy vagy az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet részére lehet. aki/amely a hasznosításra vonatkozó szerződésben vállalja az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítését.
(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni, használatba adni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet (közfeladat ellátására, az ellátásához szükséges mértékben).
(5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanra – az állam tulajdonszerzését kivéve – 15 éves időtartamra elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(6) Ingatlan értékesítése esetén – a volt állami és önkormányzati lakásbérlő kivételével – az államnak minden más jogosultat megelőzően elővásárlási joga van.
(7) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés során a Nvtv. rendelkezéseibe ütköző szerződés, egyéb jogügylet vagy rendelkezés semmis.
Önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és a ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfolió és várományi vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték).
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.
(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, vagyonkezelésbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén, amennyiben a nyilvántartott értéke az 5 millió forintot nem éri el, és a hasznosítás során versenyeztetésre nem kerül sor, úgy 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
b) a nyilvántartott értékkel nem rendelkező egyéb ingatlan és ingó vagyon esetén 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén,
ca) ha az a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozik, úgy a törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével,
cb) egyéb, nem a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján
cc) egyéb társasági részesedés esetén 12 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(4) Önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás
10. § (1) Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni az Nvtv. foglaltak figyelembevételével, a Képviselőtestület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a település hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napra kell közzétenni.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe sorolt vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) az 1 millió Ft egyedi érték feletti vagyont értékesíteni, az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, Képviselőtestületi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a település hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján legalább 15 napra kell közzétenni.
b) Az a. pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az értékesítésre kijelölésről a polgármester dönt. A polgármester a döntéséről a Képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(4) Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására az Nvtv.-ben szabályozottak az irányadók.
(5) A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
A vagyon megterhelése, vállalkozásba vitele
11. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona az Nvtv. törvényben szabályozottak szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakra tekintettel terhelhető meg.
12. § (1) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a Képviselőtestület dönt.
(2) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele
13. § (1) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre az Nvtv.-ben szabályozottak az irányadók.
(2) Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni az Nvtv.-ben meghatározott módon lehet.
(3) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:
a) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 1 millió Ft egyedi érték feletti, az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, Képviselőtestületi kijelölést követően, nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése az Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a polgármester dönt. A polgármester a döntéséről a Képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
c) A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az Nvtv.-ben foglaltakra figyelemmel – nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja.
14. § (1) Az Önkormányzat által alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:
a) Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás (ingatlanok karbantartása, elhasználódott ingók pótlása, stb.) az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.
b) Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a Képviselőtestület a költségvetési rendeletben dönt.
(2) Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:
a) A 150.000.-Ft egyedi értékhatár alatti, selejtezhető ingó vagyont a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, melyről tárgyévet követő január 31-ig a polgármester felé írásban beszámol.
b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a Képviselőtestület utólagos tájékoztatásával, legfeljebb 30 napra bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény a használatába adott vagyonának elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.
15. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.
(2) A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók.
Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
16. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga
a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett – kivéve a c) pontban foglalt esetet – a Képviselőtestületet,
b) 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet – a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
c) értékhatár nélkül, az alkalmazottakkal szembeni követelésekről a polgármestert,
d) az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét illetik meg.
(2) Az (1) bekezdés a., b. és c. pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha :
a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
e) ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.
A hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás
17. § (1) A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.
Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott vagyon
18. § (1) Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott
a) 1 millió Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselőtestület,
b) az a. pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról – kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt.
(2) Az intézmény számára ellenérték nélkül felajánlott
a) 100 ezer Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselőtestület,
b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról az intézmény vezetője dönt.
(3) Az (1) bekezdés b. pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
(4) A (2) bekezdés b. pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának együttes feltételei, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők
b) a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz
c) a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladat ellátását nem veszélyezteti.
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet 2013 április 1. napjával lép hatályba.
(2) A folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetve : 2013. március 14.
1. melléklet az 5/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
Az árverési eljárás
1. Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot. Az árverezést mindaddig folytatni kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.
2. Az árverést nyilvánosan kell meghirdetni a település hivatalos honlapján és hirdetőtábláján, annak időpontja előtt legalább 15 nappal.
Az árverési hirdetmény tartalma
1. az árverést kiíró megnevezését,
2. az árverés helyét és idejét,
3. az árverésre kerülő vagyontárgy megnevezését, a kikiáltási árat, valamint a vagyontárgyon levő esetleges korlátozásokat,
4. tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges), illetve azokról hogyan lehet további információhoz jutni,
5. tájékoztatást arról, hogy az árverésre meddig, milyen módon és hol lehet jelentkezni,
6. tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról,
7. az árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét,
8. a vételár megfizetésének helyét és módját.
9. egyéb tájékoztatást, arról hogy
Az árverésben való részvétel feltételei
1. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott helyen és időben jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral és árverési biztosítékként a kikiáltási ár 10 %-át, határozatlan idejű bérleti jog esetén a kikiáltási ár alapulvételével 2 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezett.
2. A nyertes árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, illetve a fizetendő bérleti díjba, a többi letevőnek az biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.
3. Az ajánlattevőnek az árverésen történő adategyeztetésnél be kell mutatnia az árverés vezetőjénél:
Az árverési eljárás szabályai
1. Az árverés nyilvános, indokolt esetben közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.
2. Az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap, a továbbiakban személye nem nyilvános.
3. A licitálás megkezdése előtt tájékoztatni kell a részvevőket arról, hogy a licitlépcső milyen mértékben emelkedik.
4. Az árverést a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés során nem működhet közre olyan személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója személyesen vagy gazdasági tevékenysége során az árverésben érintett.
5. Az árverésen részt venni és ajánlatot tenni személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
6. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
7. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
8. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
Az árverést követő eljárás
1. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a jelen lévő ajánlatot tevő személyeket, a legmagasabb ajánlat értékét, a legmagasabb ajánlatot tevő személyt, lakóhelyét illetve székhelyét. Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.
2. A szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 10 napon belül el kell készíteni és 30 napon belül a szerződést meg kell kötni, kivéve a 5. pontban foglalt esetet.
3. Értékesítés esetén az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni, kivéve a 5. pontban foglalt esetet.
4. Amennyiben a szerződés megkötésére az ajánlattevő hibájából nem kerül sor, akkor az árverési vevő az előleget elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül.
5. Amennyiben az értékesítéssel, használat, hasznosítási jog átengedésével érintett önkormányzati tulajdonú ingatlant a nyertes ajánlattevő pályázati forrás igénybevételével kívánja megszerezni, a szerződéskötésre nyitva álló határidő a pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződés megkötését követő 10 nap, az ajánlat értékének megfizetése a pályázaton elnyert támogatási összeg előlegének az ajánlatot tevő bankszámlájára érkezését követő 5 napon belül esedékes.
2. melléklet az 5/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
A pályázati eljárás
1. A pályázati eljárás főszabály szerint nyilvános.
2. A pályázatot a település hivatalos honlapján és Önkormányzatának hirdetőtábláján kell meghirdetni, annak időpontja előtt legalább 15 nappal.
3. A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.
4. A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt közzétenni.
5. A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a pályázó tudomására hozott feltételeket, szabályokat, az eljárás és az elbírálás módját csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg és erről a nyilvánosságot, zártkörű pályázat esetén pedig a feleket tájékoztatta.
6. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
7. A részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt számlára, a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
A pályázati felhívás tartalma
1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;
2. a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat-e;
3. pályázati tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon (rész) megnevezését, – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat, fizetés módját;
4. az értékesítés, hasznosítás feltételeit és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit;
5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;
6. a pályázó ajánlati kötöttsége minimális időtartamát, illetve annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;
7. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét;
8. pályázati biztosíték esetén annak letétbe helyezésének határidejét, módját, visszafizetésének szabályait;
9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse;
10. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes pályázó visszalépése esetén, vagy a szerződéskötés meghiúsulása esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön;
11. a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit;
12. a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.
A pályáztatási eljárás szabályai
1. A pályázati eljárás menetéről szóló szabályokat a pályázóval ismertetni kell.
2. A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli, azokat csak a pályázat bontási eljáráson résztvevők előtt bonthatja fel.
3. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban foglaltakat, különösen a vételár vagy díj megfizetésének módját és határidejét elfogadja.
4. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
5. A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltével kezdődik.
6. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, a pályázati felhívást az ajánlattevő visszavonja, vagy a pályázat nyertesével szerződést köt.
7. A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelensége esetén, valamint az ajánlatok elbírálását követően a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 8 napon belül visszafizetni.
8. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.
9. Az pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől illetve a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.
Az ajánlatok felbontása, pályázatok értékelése
1. A pályázók ajánlatainak felbontásánál, a polgármester, a jegyző és az általa megbízott köztisztviselő(k), valamint az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik lehetnek jelen.
2. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:
3. A pályázatok értékelésére, elbírálására nyitva álló határidő maximum 30 nap.
4. A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a következőket tartalmazza:
5. Az ajánlatok bontását követően a pályázat lezárása a kiíró döntése alapján lehetőség van ártárgyalás tartására, amelyre minden érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, ártárgyalás helyett az ajánlattevő felhívható ajánlata módosítására.
6. Az ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását.
A pályázat nyertesének kiválasztása
1. A pályázat nyertesének kiválasztására a Képviselőtestület jogosult.
2. Az ajánlatok közül az Nvtv.-ben foglaltaknak megfelelő szempontok figyelembevételével, a megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.
3. Az elbírálásra nyitva álló határidő 15 nap, melyet a kiíró egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat. Erről a feleket egyidejűleg, írásban tájékoztatni kell.
4. A pályázó bizonytalan pénzügyi helyzete, korábbi szerződésszegő magatartása, helyi adótartozása esetén a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlattevővel szerződést kötni vagy újabb pályázat kiírásáról dönteni az előbbi eredménytelennek nyilvánítása mellett.
5. A pályázat nyertesére vonatkozó döntést a polgármester a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki.
A szerződéskötés
1. Szerződés azzal a pályázóval köthető, akit a Képviselőtestület határozatával a pályázat nyertesének nyilvánít.
2. A szerződést a pályázat nyertesével – figyelembe véve a szükséges eljárásokat – a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni.
3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés a pályázó részére felróható okból meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy a felek a szerződést megszüntették vagy felbontották azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.
4. Eredménytelen az eljárás, ha