Szabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (V.29.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 08. 25

Szabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének


6/2014. (V.29.) önkormányzati rendelete


A helyi adókról


Szabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában biztosított feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 13. pontjában és 42. § 1. pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet

A rendelet hatálya


1. §


A Képviselő-testület Szabadi Község Önkormányzat közigazgatási területén a Htv.-ben felsorolt helyi adók közül határozatlan időre bevezeti az építményadót, magánszemélyek kommunális adót, és az iparűzési adót.



II. Fejezet

Az építményadó


Adókötelezettség[1]


2. §


Az adókötelezettség a külön jogszabályban[2] meghatározott adókötelezettséggel azonos, azzal kiegészítve, hogy az adókötelezettség abban az esetben keletkezik az önkormányzat közigazgatási területén, ha az épületet a tulajdonosa azt vállalkozás céljára hasznosítja, vagy használatba adja.


Az adó tárgya


3. §


  1. A nem lakás céljára szolgáló épület közül a raktár, üzlet, műhely, melyet a tulajdonosa vállalkozási célra használ, bérel, vagy bérbe ad.







Az adó alanya


4. §


  1. Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
  2. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.


Adómentesség


5. §


  1. Adómentességet élvez a lakás, a nem lakás céljára szolgáló épület esetében a garázs, valamint a külterületi szőlőhegyi ingatlanon levő présház, mely után a tulajdonosa magánszemélyek kommunális adóját fizeti, melyet tulajdonosa nem vállalkozás céljára használ.
  2. Az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény, melyet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.
  3. Nem növénytermesztéshez, kapcsolódó tárolásra szolgáló épületek közül a pince, padlás.
  4. Szükséglakás.
  5. Önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség.
  6. Műemléképület.


Adókötelezettség keletkezése és megszűnése


6. §


1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

2.  Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

3. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

4.  Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.





Az adóbevallás és az adó megfizetése


7. §


  1. Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon.
  2. Nem kell újabb adóbevallást tenni az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
  3. Az adózó az építményadóját két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be, késedelmi pótlék mentesen.


Az adó alapja


8. §


Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.


Az adó mértéke


9.§


Az adó mértéke 100 Ft./m2.



III. Fejezet

A magánszemélyek kommunális adója


Adókötelezettség


10. §


Magánszemélyek kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 12 §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén a magánszemély, vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás, bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.


Az adó alanya


11. §


  1. Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a lakás céljára szolgáló épület, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületek közül, a gépjármű tárolására szolgáló épület, valamint a külterületen a szőlőhegyi ingatlanon felépített présház, borospince tulajdonosa, magánszemély, vagy nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.
  2. Ha az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak a gyakorlására jogosult az adó alanya.  (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
  3. Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
  4. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.


Az adó tárgya


12. §


  1. Lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületek közül a gépjármű tárolására szolgáló épület (garázs), továbbá a külterületi ingatlanon felépített présház épület.
  2. Nem magánszemély, vagy magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


13. §


Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az Htv. 25. §-ában foglaltak az irányadóak.


Az adó mértéke


14. §


  1. Az adó mértéke adótárgyanként a következők szerint alakul:
    1. Lakás, és lakásbérleti jog esetén: 2.000 Ft.
    2. Garázs esetén: 1.000 Ft.
    3. Szőlőhegyi ingatlan esetén: 1.000 Ft.


Az adóbevallás és az adó megfizetése


15. §


  1. Az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelentést tenni az e célra szolgáló nyomtatványon.
  2. Nem kell újabb adóbevallást tenni az (1) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
  3. Az adózó a magánszemély kommunális adóját két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be, késedelmi pótlék mentesen.


Adómentesség


16.§


Mentes az adó alól:


  1. a magánszemély, nem magánszemély tulajdonában álló építmény, melyet tulajdonosa vállalkozás céljára használja, hasznosítja, illetve használatba adja és, amely után építményadót fizet;
  2. a belterületi földrészlet;
  3. a szükséglakás.


IV. Fejezet

A helyi iparűzési adóról


17.§


1.   Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

2.   Az adó alanya a vállalkozó.

3.   Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

4.   A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

5.   Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot;

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


18. §


1. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

2. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.


Az adó alapja


19. §


1.   Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

2.   Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

3.   Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.


Az adó mértéke


20. §


  1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.
  2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 500 forint.
  3. A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
  4. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzathoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.


Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése


21. §


Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41.§ és a 42. §-aiban foglaltak az irányadóak.


Záró rendelkezések


22. §


  1. A helyi iparűzési adóra vonatkozó egységes szerkezetű rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló – többször módosított 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.


  1. Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 8/2004. (XI.26.) önkormányzati rendelet a helyi adókról.


Szabadi, 2014. május 29.


Dr. Fülöp László                                                     Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

              Polgármester                                                                               Jegyző



Kihirdetési záradék:


A rendelet kihirdetése 2014. május 29. napján 18 órakor megtörtént.


                                                                                                                                 Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

                                                                                                                 Jegyző

[1]

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (Htv. 11. §. (3))

[2]

A helyi adókról szóló 1990. évi  C. törvény 11.§