Szabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2015 (XI.09.) önkormányzati rendelete

Szabadi község Helyi Építési Szabályzatáról szóló

6/2006.(IV.21.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Szabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdés valamint a 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Szabadi község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006.(IV.21.) számú rendelet (a továbbiakban:
          Rendelet.) kiegészül a következő §-al és az azt megelőző címmel:

„24/A. §

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
3. melléklet: SZK külterületi  Szabályozási terv
4. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv
5. melléklet: SZ-2 belterületi szabályozás terv”

2.§ A Rendelet 3. sz. mellékletét képező SZK jelű Külterület Szabályozási terv e rendelet 1. sz. mellékletén a
       szabályozott terület határa által jelölt részterületre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1 sz.
      melléklete szerinti részletterven meghatározott normatartalom lép.

3. § A Rendelet 8.§ (2) bekezdés helyébe az alábbi bekezdés lép:

 „(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK vonatkozó előírásai  alapján kell biztosítani.”

4.§ (1) A Rendelet kiegészül egy 1. számú Függelékkel e rendelet Függeléke szerint.

5. §  (1) Ez a rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba.

        (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 1.§ (1) bekezdése valamint az 1. sz.   
        mellékletből a „Nyilvántartott régészeti lelőhelyek” és a „Régészeti érdekű területek” cím és a hozzá tartozó
       szövegrész.

Szabadi, 2015. november 9.

                    Antal Lajos                                                             Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit

                   polgármester                                                                                jegyző

Függelék

a 14/2015.(XI.09.) számú rendelethez

1. Függelék a 6/2006.(IV.21.) számú önkormányzati rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

(A Forster központ 600/1713-2/2015 Ikt. számú adatszolgáltatása alapján)

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja (ERD) által megállapított Nyilvántartás alatt álló régészeti lelőhelyek

Szabadi Község Önkormányzata Képviselőtestületének

6/2006.(IV.21.) számú rendelete

Szabadi község helyi építési szabályzatáról
a 14/2015.(XI.09.) számú rendelettel

egységes szerkezetben

Szabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdés valamint a 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1)  Hatályon kívül helyezve!

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg.  A helyi értékvédelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel,- a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-     a település igazgatási határát,

• a belterületi határt,
• a szabályozási vonalakat,
• az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,
• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
• az építési helyet, építési határvonalat.

(7) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatba vétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot, vagy a meglévő építménymagasság az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, vagy magasabb, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás akkor is elvégezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig visszaépíthető, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét. (OTÉK alóli felmentés száma:99-4/2006)

(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló igényét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni. Közösségi létesítmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények parkolója közterületen is megépíthető,- amennyiben az saját telken nem lenne megvalósítható, - és ahhoz a közterület kezelője, önkormányzati tulajdonban álló közterületen, a képviselőtestület hozzájárul.

(11) A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor valamint az alábbi esetekben a Magyar  Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni:

• 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó-szerkezetű épület létesítésénél,
• meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
• 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
• továbbá azon esetekben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenségeket észlel.

(12) Az építési engedély csak talajmechanikai szakvéleményre alapozott mérnökgeológiai, geotechnikai terv alapján adható ki:

1. az erdőterületeken (Eg, Ev),
2. a 15⁰-nál nagyobb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal határolt területeken,
3. a vízfolyásokat kísérő mély fekvésű, magas talajvízállású területeken,
4. az Ady E. utca, déli részén, a belterületi szabályozási terven jelölt helyen.

(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény ^[1] előírása alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

(15) A szabályrendeletben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembevételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

(16) Az állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény^[2] és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető.

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.   

(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott azt az építési hatóságnak kell meghatároznia a kialakult állapothoz igazodva. A meghatározott építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek ezen kívül bővíthetők is, e rendelet hatálybalépését követően legfeljebb egy alkalommal, és maximálisan 25 m²-el.

(21) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

    BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterületek

         3.§.

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,-  kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények,  valamint az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Új lakóház csak 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető (fémlemez fedés csak torony esetén létesíthető). A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben. 

(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a 3.§ (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.

(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1.számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék-, valamint a  gáztároló kivételével.

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

 (7) A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf”, melynek beépítési előírásai:

ahol „O” oldalhatáros,   „K” kialakult

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő csökkentése a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján engedélyezhető és csak azon esetekben, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. (OTÉK alóli felmentés száma:99-4/2006)

(9) Meglévő épületek, melyek építménymagassága az övezetre előírt mértéket meghaladja,- az épület építménymagasságának növelése nélkül,- korszerűsíthetők, bővíthetők, bontás esetén azonban az új épület, az övezetre meghatározott építménymagasságig építhető újjá.

(10) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(11) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(12) A lakóépületeket úgy kell megépíteni, hogy azok a kialakult utcaképbe illeszkedjenek. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni, melyet az építési engedély-kérelem műszaki dokumentációjához csatolni kell. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek vonatkozásában vizsgálandók, illetve igazolandók.

(13) A lakótelkek be nem építhető részén már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és e rendelet hatálybalépését követően, legfeljebb egy alkalommal, max. 25 m² hasznos alapterülettel bővíthetők. Új épület azonban csak a kijelölt építési helyen belül építhető.

Gazdasági területek

4.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén:

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

• Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm)

      kialakítására került sor.

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában min. 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni. A beültetési kötelezettséget az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.   

(4) Az előkertben porta építhető (OTÉK alóli felmentés száma:99-4/2006).

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

                                                                          5. §.

(1) A területen az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények, továbbá kereskedelmi létesítmények, idegenforgalmi szállásférőhelyek és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el, amennyiben ennek környezetvédelmi feltételei, a szomszédos Gipm jelű gazdasági területek hasznosításának korlátozása nélkül megteremthető.

(2) A  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

     ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Mezőgazdasági, üzemi gazdasági területek

6.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen mezőgazdasági, üzemi gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a védett területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a területre megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek.

A környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hoz-

zájárulásával adható.

(3) A  mezőgazdasági üzemi terület beépítési előírásai az alábbiak:

     ahol „SZ” szabadonálló,    „K” kialakult,

     *OTÉK alóli felmentés száma:99-4/2006

(4) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, a közegészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságokat be kell vonni.  

(5) A területen, - a gabonaszárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. A technológiai jellegű létesítmények kivételével, az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.

(6) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.

Különleges területek

                                                                 7.§.

1. A különleges területek körébe a temető területe (Kt) sorolt.

2. A temető területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:

ahol „SZ” szabadonálló,  „K” kialakult

* A 4,5 méteres építménymagasság nem vonatkozik a harangláb és harangtorony építésére, mely ennél nagyobb is lehet.

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 80%-os lehet.

       BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                                Közlekedési és közmű területek

                                                                       8.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )

(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe
     vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani.¹

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében is vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó előírások^[3] és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5) Az országos közút, és a vasútvonal védőtávolságain belüli építési hatósági eljárásokba a közlekedési szakhatóságot, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget be kell vonni, továbbá az út kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.

(6) A közlekedési,  és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken

     kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(7) Az utcai fásításnál telepített fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re ültethetők.

  (8) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek építhetők.

   Zöldterületek

            9.§.

(1)  A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a Petőfi utcai közpark tartozik.

(2) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

2. Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

          10.§

1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

2. A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

3. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

4. A védelmi erdők (Ev) területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni.

Mezőgazdasági területek

            11.§.

1. A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Általános mezőgazdasági területek (Má)

• Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
• Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
• Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

                       12.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m² –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

Kertes mezőgazdasági területek         

                    13.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

-  720 m² - nél kisebb földrészleten földalatti pince, kivételével építmény nem helyezhető el,

• 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 

-  az 1500 m²-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. 

(4) A meglévő épületek a 720 m²-1500 m²,  vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) A kertterületek tájképvédelmi területek, ahol a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

a.  gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b. a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési módszerinti, magas tetős, 35^o-45^o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők, cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával,

c. az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal) építhető,

d. a nyílászárók sötét színre pácolt, vagy mázolt fa nyílászárók lehetnek, zsalus, vagy deszkázott külső szárnyakkal,

e.   az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,

f.  különálló pince kizárólag földterítéssel, füvesítve létesíthető,

g. különálló árnyékszék nem létesíthető.

(6) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

(7) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                      14.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem  érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben^[4] szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági terület

15.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági terület a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.                            

4. A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

5.  terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

    Vízgazdálkodási  területek

            16.§.

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

2. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó^[5]

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők^[6].

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

17 .§.

     A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

             18.§.

(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,  

b./ megelőzze a környezetszennyezést,     

           c./ kizárja a környezetkárosítást.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban[7] meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

4. A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezet szennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  

(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „fokozottan érzékeny” területnek minősül.[8]

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(13) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

 (14)  A  dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer  feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15)   Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50   
         méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más
         építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

 (18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

                                                                       19.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

                                                                       20.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(2) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

      vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(3) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes
     növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály[9] alapján meg kell őrizni.

5. Ökológiai hálózattal érintett területen bármely létesítmény engedélyezéséhez, a terület művelési ágának megváltoztatásához a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges.

Kulturális örökség védelme

                          21.§.

(1) A helyi védelem alatt álló építményeket, objektumokat, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklet tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

(2) A régészeti területeken (Rny és Ré-vel jelölt) az építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunkához a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(5)  Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén a KÖH előzetes véleményét be kell szerezni.

(6)  A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani[10].

(7) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

     Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

3. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(8)  A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,-  az 1.§.(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület  rendelettel dönt.

(9) A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

    IV.FEJEZET

       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                          Építésjogi követelmények

                                               22.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

(3) közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                       23.§

1. Az ingatlanok közműcsatlakozásait legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a beruházónak kell kiépítetnie.

2. A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

  Településrendezési kötelezések

                       24.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

24/A. §. ¹¹

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
3. melléklet: SZK külterületi  Szabályozási terv
4. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv
5. melléklet: SZ-2 belterületi szabályozás terv

                                                              VI. FEJEZET

                                                           Záró rendelkezések.

                                                                 25.§.

(1)   Hatályon kívül helyezve! ¹²

(2) E rendelet 2006. április 24.-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselőtestület a helyi építési szabályzatáról alkotott 2/2000.(I.21.) számú rendeletét hatályon kívül helyezi.

(3) Az alaprendelet módosításának hatályba lépése 2015. november 10. napja.

                                     Antal Lajos                              Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit                            

                                   polgármester                                          jegyző

¹¹  Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

¹²  Hatályon kívül helyezve a 14/2015.XI.09.) rendelettel

                                                                                                                                                                                            1. számú melléklet

                   a 6/2006.(IV.21.) számú

                                                                          képviselőtestületi rendelethez

Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: ¹

1. Szabadi hegy: 046/13, 046/11, 046/9, 058/3, 059/7 hrsz
2. Öreghegy eleje:  49 hrsz
3. Kapostól délre: 056/8, 058/1,058/2, 057,048, 049/3,049/4 hrsz

Régészeti érdekű területek:

       4.   Góla högy: 046/9, 046/10 hrsz

5.  Disznólegellő: 046/9, 046/10 hrsz

                             2.számú melléklet

                   a 6/2006.(IV.21.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez

                                     A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek  minősített területek belső részén :

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke  és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m

2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

           3.számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez¹

SZK külterületi  Szabályozási terv

           4.számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez²

SZ-1 belterületi  Szabályozási terv

           5.számú melléklet

         a 14/2015.(XI.09.) számú

                                                                        képviselőtestületi rendelethez³

SZ-2 belterületi  Szabályozási terv

¹ Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

² Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

³ Beiktatva: a 14/2015.XI.09.) rendelettel

Függelék

a 14 /2015.(XI.09.) számú rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

(A Forster központ 600/1713-2/2015 Ikt. számú adatszolgáltatása alapján)

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja (ERD) által megállapított Nyilvántartás alatt álló régészeti lelőhelyek