Tengőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (VII.6.) önkormányzati rendelete
Tengőd község helyi építési szabályzatáról szóló, 18/2005.(XII.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 07. 06- 2022. 08. 31
Tengőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (VII.6.) önkormányzati rendelete
2015.07.06.
1. Tengőd Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2005.(XII.29.)Kt. rendelet (továbbiakban: R) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét.”
2. A R 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A területet a vezetékes gáz kivételével, teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető.”
3. A R 1. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés végezhető, bővítés nem.”
4. A R 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell elhelyezni.”
5. A R 1. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az építési vonalat a kialakult állapothoz igazodva kell megállapítani, a tervezett épület elhelyezésénél.”
6. A R
1. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget határoz meg, ott ezt háromszintes (gyep, vagy talajtakaró, cserje, illetve bokor, fa) telepítésével kell biztosítani. Ezt a kötelezettséget az építési engedélyben kell előírni és a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig kell teljesíteni.”
1. A R 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területen az OTÉK-ban felsoroltak építhetők.”
2. A R 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.”
3. A R 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken az OTÉK-ban felsoroltak létesíthetők, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék-, valamint a gáztároló kivételével
4. A R 3. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(11) A lakóépületeket úgy kell megépíteni, hogy azok a kialakult utcaképbe illeszkedjenek. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni.”
3. § A R. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) ) A településközpont vegyes terület beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság Max. (m) |
Beépítettség max. % |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség (m) |
Min.telekmélység (m) |
Vt |
OK |
7,0* |
70 |
600 |
K |
K |
*A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (harangtorony, kilátó) építménymagassága 15 m lehet.”
4. § A R. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési helyet a szabályozási terv kijelöli, ennek hiányában 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert tartandó. Az előkertben legfeljebb 50 m2bruttó alapterületű, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú portaépület létesíthető.[1]”
5. § A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ban meghatározott létesítmények helyezhetők el.”
1. A R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területek (Gipm), ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó létesítmények, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szükséges lakások helyezhetők el. A jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági területek lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek.”
2. A R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Beépítési előírásuk a következő:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság Max. (m) |
Beépítettség max. % |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség (m) |
Min.telekmélység (m) |
Gipm |
SZK |
12,0* |
30 |
2000 |
20 |
50 |
*A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (siló, szárító, keverő) maximális építménymagassága 20 m lehet.”
1. A R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különleges területek:
- az egészségügyi, szociális hasznosítású terület (Ksz),
- a sportpálya területe (Ks),
- a temető (Kt),
- a kegyeleti parkok (Kkp),
- idegenforgalmi terület (Ki).”
2. A R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi és szociális célú terület beépítésére, a terület revitalizációjára csak a teljes területre kiterjedő, környezetalakítási terv alapján kerülhet sor.”
Beépítési előírása:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság Max. (m) |
Beépítettség max. % |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség (m) |
Min.telekmélység (m) |
Ksz |
Csoportos |
12,0 |
40 |
2000 |
20 |
50 |
3. A R
8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A különleges idegenforgalmi terület az idegenforgalom, a vadász-, és lovas turizmus sajátos területe, ahol a szállásférőhely, ezek kiszolgáló létesítményei (fürdőmedence, szauna, sportpálya, sportlétesítmények, vendéglátóhely), istálló, takarmánytároló, pince, kilátó, kerítés, valamint a tulajdonos, a személyzet számára szükséges lakóépületek helyezhetők el. A telken belül a legkisebb zöldfelület aránya 50%
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság Max. (m) |
Beépítettség max. % |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség (m) |
Min.telekmélység (m) |
Ki |
SZ |
6,0* |
30 |
2000 |
30 |
30 |
*A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (kilátó, vadászles) építménymagassága maximálisan 10 méter lehet.
(8) A különleges idegenforgalmi terület beruházásainak megvalósításával egyidejűleg a tulajdonost beerdősítési kötelezettség terheli, az 1263 hrsz-ú ingatlanon, összesen 5500 m2 területen. Ezt a kötelezettséget a különleges idegenforgalmi területre vonatkozó építési engedélyben kell előírni. Teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.”
1. A R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az országos közút, a vasút és a tervezett nagysebességű vasútvonal védőtávolságain belüli engedélyezési ügyekben az út és a vasút kezelőjének szakvéleményét be kell szerezni.”
2. A R. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A műemléki környezetben légvezeték nem építhető. Ettől eltérni csak kivételes esetben,-szakmai és gazdasági körülmények mérlegelésével,- lehet.”
9. § A R. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat, legfeljebb 5,0 méteres építménymagassággal.”
10. § R. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) 3000 m2-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 300 m2 nettó alapterülettel és 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m2–t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.”
11. § A R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A már korábban kialakított:
- 720 m2 –nél kisebb, illetve 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el,
- 720 - 1500 m2 közötti területen a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével legfeljebb 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- az 1500 m2-t meghaladó területeken maximum 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, legfeljebb 80 m2 nettó alapterülettel”
-
1. A R. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.”
2. A R. 19. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Országos közutak külterületi szakasza mentén, az út tengelyétől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével építhetők.”
3. A R. 19. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen csak a szállítás napján tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.”
13. § A R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, fafajok ültetése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.”
1. A R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4)Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú
területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.”
2. A R. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Natura 2000-es területen, továbbá az ökológiai hálózattal érintett területen bármely létesítmény engedélyezéséhez, a terület művelési ágának megváltoztatásához az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges"
1. A R 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A település műemléki értékeit és régészeti lelőhelyeit az 1. számú függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló építmények, és egyéb objektumok helyét a szabályozási terv és az 1. számú melléklet tartalmazza.”
2. A R 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Műemléki és régészeti oltalom alatt álló építmények és területek esetében, a hatósági jogkört az örökségvédelmi hatóság gyakorolja.”
3. A R 22. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Régészeti leletek, és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, a területet érintő tevékenységet megszüntetni, továbbás a helyszín és a lelet őrzéséről a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni kell. A leletről és a jelenségről a területileg illetékes Múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell."
4. A R 22. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, a régészeti hatóság hozzájárulása szakhatósági hozzájárulása szükséges."
5. A R 22. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Helyi védettségű épületeket és építményeket az 1 számú melléklet tartalmazza, melyeknél a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetése e rendelet módosításával történik. Az előterjesztéshez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.”
1. A R 24. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozási terv által javasolt kiszolgáló és lakóút létesítéséhez, bővítéséhez, vagy szabályozásához szükséges ingatlant (ingatlan részt) a megyei Kormányhivatal,- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény előírásai szerint,- az önkormányzat javára igénybe veheti, lejegyeztetheti.”
2. A R 24. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.”
A R 25. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület hatósági határozatban dönt."
18. § A R. a következő IV/A. fejezettel, 26/A. §-al és az azt megelőző fejezet- és alcímmel egészül ki:
a rendelet szabályozási terv mellékletei
3. számú melléklet: SZ-1, SZ-2 jelű Belterületi Szabályozási Terv;
4. számú melléklet: SZK jelű Külterületi Szabályozási Terv."
Záró és vegyes rendelkezések
1. 4. § (1) bekezdésében az „OTÉK 16. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szövegrész lép.
2. 8. § (2) bekezdésében a „30%-a” szövegrész helybe „40%-a” szövegrész lép.
3. 9. § (2) bekezdésében az „OTÉK 26. § -ban” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szövegrész lép.
4. 9. § (6) bekezdésében az „OTÉK 26. § (3) pontjában” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szövegrész lép.
5. 10. § (3) bekezdésében az „OTÉK 27. §. (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szövegrész lép.
6. 22. § (5) bekezdésében az „KÖH” szövegrész helyébe az „régészeti szakhatóság” szövegrész lép.
1. A rendelethez tartozó SZK jelű külterületi szabályozási tervlapnak:
a. a 041/2 hrsz-ú út, a belterület északi határa-08 hrsz-ú út- közigazgatási határ által határolt tömbre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1. számú mellékletének-,
b. a 052 hrsz-ú- 1265 hrsz út- kertterület északi határa által határolt tömbre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 2. számú mellékletének-,
c. a 6509 számú közút- 0158 hrsz-ú árok- 0164/7 hrsz-ú mezőgazdasági terület északi te-lekhatára és a 0162 hrsz-ú út által határolt tömbre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 3. számú mellékletének normatartalma lép.
2. A R. e rendelet 5. melléklete szerinti 1. számú függelékkel egészül ki.
3. A R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
21. § Hatályát veszti a R. 1. § (1),(11), (12), (15), (20) (21) bekezdése, 3. §.(12) bekezdése, 5. § (3), bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 11. § (5) bekezdése, 15. § (4) bekezdése, 16. § (4) bekezdése, 17. § (6) bekezdése, 19. § (1), (7), (14), (17) bekezdése, 22. § (6),(8), (9) , 27. § (1) bekezdése.
22. § Ez a rendelet az elfogadást követően, az állami főépítész, illetve az érintett államigazgatási szervek értesítését követő 15. napon lép hatályba.