Tengőd Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tengőd Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8666. Tengőd, Petőfi S. u. 32.

(3) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljáró jogi személy.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Tengőd, Tengőd, Kánya, Somogyegres, Tengőd Önkormányzatok Képviselő-testületei által az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra létrehozott jogi személy. A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait.

2.§.

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét

(2) A címer: A címer: álló háromszögű, vörössel és kékkel vágott pajzs. A felső, vörös mezőben lebegő helyzetű, egymáson harántirányban keresztbetett, arany markolatú és védvasú, ezüst pengéjű két szablya. Az alsó kék mezőben lebegő helyzetű, leveles arany búzakalász, amelyet két oldalról egy - egy arany szarvasagancs kísér. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs TENGŐD felirat. A településnév előtt és után egy - egy díszpont.

(3) Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

3.§.

(1) Az önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

A törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(2) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

• közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, vállalkozást alapíthat,
• a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

            Vállalkozásban való részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve 

            közgazdasági elemzést (költséghaszon-számítást) végeztet.

4.§.

1. A képviselő-testület véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

E jogával különösen az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármesteri indítványra – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilváníthat véleményt, tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a)           az önkormányzat képviselő-testülete,

b)           helyi népszavazás

a képviselő-testület felhatalmazása alapján

c)           a képviselő-testület bizottsága,

d)           képviselő-testület részvételével működő  társulás,

e)           a polgármester,

f)           továbbá a jegyző

 hozhat.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI

5.§

1. A helyi önkormányzat a Mötv. önkormányzatok feladataira- és hatásköreire vonatkozó rendelkezései alapján ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
2. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

• településfejlesztés, településrendezés;
• településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
• a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
• egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
• környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
• óvodai ellátás;
• kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
• gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
• szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
• lakás- és helyiséggazdálkodás;
• a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
• helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
• honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
• helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
• a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
• sport, ifjúsági ügyek;
• nemzetiségi ügyek;
• közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
• hulladékgazdálkodás;

• távhőszolgáltatás;
• víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

1. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

1. Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

1. A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével – az önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül

    képes ellátni.

1. A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.”

6.§.

1. Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes.

1. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

1. Az Önkormányzat szabadon vállalhat közfeladatokat akkor, ha

• a kötelezően előirt feladatok ellátását ez nem veszélyezteti,
• az ellátásához szükséges feltételekkel rendelkezik, vagy azokat megteremti,
• a közfeladat nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
• annak gyakorlása nem sérti a települési érdekeket.

1. Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

1. A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások megvalósítása céljából intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. Az önkormányzati intézmények, más szervezetek vezetőinek kinevezése során – a munkakörre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – előkészítési eljárást határozhat meg. Így különösen: a bizottság általi véleményezést, ideiglenes bizottság alakítását, az érintett közösség véleményének kikérését rendelheti el. Az önkormányzati bizottságok a feladatkörükbe tartozó intézmények vezetőinek általános vezetői tevékenységét rendszeresen értékelik, és véleményezési jogot gyakorolnak a munkaviszony létesítésekor, valamint a fegyelmi eljárás megindításakor.

7.§.

1. Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

1. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és bizottságára, a jegyzőre és a társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 3.számu melléklete tartalmazza.

1. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a képviselő-testületnek a soron következő ülésen köteles beszámolni.

8.§.

1. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
   • a rendeletalkotás,
   • szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
   • a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
   • a helyi népszavazás elrendelése,
   • az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,
   • kitüntető címek adományozása,
   • a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
   • helyi adó megállapítása,
   • településrendezési terv jóváhagyása,
   • hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás,
   • közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása
   • önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
   • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás
   • intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
   • közterület elnevezése, emlékműállítás,
   • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
   • a bíróságok ülnökeinek a megválasztása
   • állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
   • véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
   • közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése,
   • a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlásának kimondása,
   • polgármester elleni kereset benyújtása,
   • a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
   • amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
   • területszervezési kezdeményezés
   • az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

zs.) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés, valamint az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE

A képviselő-testület megalakulása

9.§.

1. A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5fő.

1. A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

1. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

1. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

1. Az alakuló ülésre a megválasztott polgármesteren, települési képviselőkön és a 15. § (3) bekezdésében felsorolt személyeken kívül meg kell hívni:

• a hivatalt fenntartó települések polgármestereit,
• helyi egyházak képviselőit,
• helyi civilszervezetek képviselőit,
• a választási bizottság elnökét és tagjait.

1. Az alakuló ülésen a polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. A polgármester előtt – esküjének letételét követően – a képviselők tesznek esküt és aláírják az esküokmányt
2. Az eskü szövege:

            Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és        annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; a             polgármesteri/önkormányzati képviselői tisztségemből eredő feladataimat Tengőd          fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar          nemzet javára gyakorlom.

            (Az eskütevő meggyőződése szerint)

        Isten engem úgy segéljen!

1. Az alakuló ülés kötelező napirendjei:

• polgármester programjának ismertetése,
• Ügyrendi Bizottság megválasztása,
• alpolgármester megválasztása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása

10. §

A képviselő-testület gazdasági programja

1. A polgármester a képviselő-testület megalakulást követő 3 hónapon belül gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
2. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közfeladatokat is rögzíti, amelyekben a feladatot vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.
3. A gazdasági programota képviselő-testületnek a megalakulását követő 6 hónapon belül kell elfogadnia.

A munkaterv

11. §

1. A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

1. A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, a polgármester terjesztia képviselő-testület elé.

1. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
   • a képviselő-testületi tagoktól,
   • az ügyrendi bizottság nem képviselő tagjától
   • az önkormányzati intézmények vezetőitől
   • a településen székhellyel rendelkező, bíróság által nyilvántartásba vett civil szervezetektől

 A munkaterv- javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vették figyelembe. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt tájékoztatni kell.

(4)  A munkaterv tartalmazza:

• ülések helyét, idejét,
• az ülés napirendjét, előadóját,
• az előterjesztések előkészítésben résztvevők megjelölését,
• a közmeghallgatás helyét és idejét

      (5) A munkatervet meg kell küldeni:

• a képviselő-testület tagjainak,
• a jegyzőnek,
• az aljegyzőnek,
• az önkormányzat intézményeinek,
• annak a személynek, szervezetnek, aki illetve amely a munkatervben előadóként vagy előterjesztés előkészítésében résztvevőként feladatot szab meg,

A képviselő-testület összehívása

12. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Üléseit az önkormányzat épületében a hónap utolsó hétfőjén. Az ülés helyétől és idejétől indokolt esetben eltérhet, melyet a meghívóban rögzíteni kell.
2. A képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetveakadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
3. A képviselő-testületet össze kell hívni:
   • a képviselők ¼ -ének indítványára,
   • a képviselő-testület bizottságának indítványára,
   • a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezésére,
   • népi kezdeményezés esetén.

1. A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt – a javasolt napirendi pont, valamint a rendkívüli ülés összehívásának indokaival – a polgármesternek kell írásban előterjeszteni. Rendkívüli ülésnek minősül a  képviselő-testület éves  munkatervében nem tervezett képviselő-testületi ülés.

1. A rendkívüli ülés időpontját a polgármester, az indítvány benyújtásától számított 8 napon belülre köteles kitűzni. A meghívót ebben az esetben legalább 3 nappal korábban kézbesíteni kell, kivéve a (6) bekezdésben foglalt esetben.

1. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát közölni kell.

1. A rendkívüli ülés napirendi pontját is tárgyalnia kell a bizottságnak:
   • ha véleményezése nélkül az előterjesztés nem terjeszthető be,
   • mely csak bizottság javaslatára terjeszthető be.

13. §

Az együttes ülés külön szabályai

(1) Az Önkormányzat tagja a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).

(2) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze a megállapodás helye szerinti településre.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

(6) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Ötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerül sor.

(7) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(8) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagjai által tett hozzászólás lényegét tartalmazza.

14. §

(1) Az együttes ülés tartásának szabályait  kell alkalmazni – a 13.§ (3) – (5) bekezdései kivételével – minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Az együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

A meghívó

15.§

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(2) A meghívó tartalmazza:

      - az ülés helyét és időpontját,

      - a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

      - az  írásos előterjesztéseket,

 (3)  A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

      a.) az írásos előterjesztések megküldésével

           - a jegyzőt,

           - az aljegyzőt

       b.) a tevékenységüket érintő előterjesztés megküldésével:

           - akinek meghívását az előterjesztő, vagy a polgármester szükségesnek tartja.

 (4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább   

     5 nappal nyilvános hirdetmény útján értesíteni kell a település lakosságát. A hirdetményt ki       

     kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláin.

Előterjesztések

16.§.

1. Előterjesztésnek minősül a rendelet – és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

1. A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy kivételesen a sürgősségi indítvány szabályai szerint szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

1. Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

1. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

1. A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
   • polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester,
   • a képviselő-testület bizottsága,
   • települési képviselő,
   • jegyző,
   • a polgármester, vagy a jegyző által felhatalmazott, vagy felkért személy, illetve szervezet vezetője

1. Az előterjesztés két részből áll:

Az első rész tartalmazza:

• az előterjesztés címét, tárgyát,
• az előzményeket,
• a tárgykört érintő jogszabályokat,
• a döntési alternatívákat,
• az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket,
• az előkészítésben résztvevőket.

            A második rész tartalmazza:

• indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
• az esetleges alternatív megoldási javaslatokat egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,
• végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölését,
• a végrehajtási határidő megjelölését.

Sürgősségi indítvány

17.§.

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre napirendként tárgyalásra javasolt téma vagy előterjesztés, amely a képviselőknek az ülés előtt 5 nappal nem került kiküldésre, azonban napirendre felvételét tárgyára vagy a döntéshozatal határidejére tekintettel a polgármester, a települési képviselő, bizottság vagy a jegyző kezdeményezi.

1. Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

1. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Ha a képviselő-testület nem támogatja a sürgősségi indítvány napirendre tűzését, akkor a sürgősségi indítvány felvételére az (1) bekezdés szerint javaslatot tevő polgármester, települési képviselő, bizottság vagy a jegyző  javaslatára döntést hoz a napirend képviselő-testület elé terjesztésének  határidejéről.

1. A sürgősségi indítványban tárgyalásra javasolt előterjesztést is tárgyalnia kell annak a bizottságnak, amelynek véleménye vagy javaslata nélkül az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

(6) Indokolt esetben a képviselő-testület az (5) bekezdésbe foglalt rendelkezés alkalmazásától az ülés  napirendjének meghatározása tárgyában döntésében eltérhet.

Az ülések nyilvánossága

18.§.

1. A képviselő-testület ülései a zárt ülés kivételével nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

1. A képviselő-testület:

• zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

• zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

• zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

1. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A napirendek tárgyalása

19.§.

1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

1. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, változatlan napirenddel.

1. A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

20.§

1. A polgármester a testületi ülés vezetése során

• megnyitja az ülést,
• megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja, a határozatképességét, vagy annak hiányát, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét. Közli a távollévő vagy később érkező képviselő nevét, valamint, hogy távolléte előre jelzett-e vagy sem,
• javaslatot tesz a sürgősségi indítványra,
• előterjeszti az ülés napirendjét, figyelemmel a sürgősségi indítvány tárgyában hozott döntésre,
• az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

1. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

21.§

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

• az előadó az előterjesztését kiegészítheti és módosíthatja, kérheti az előterjesztés napirendről történő levételét,
• a bizottság elnöke ismerteti a tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági indítványt. A bizottsági szavazás számarányát, indokolását, a kisebbségi véleményt akkor kell ismertetni, ha azt a képviselő-testület bármely tagja kéri,
• a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, észrevétellel élhetnek, az előterjesztés és a döntési javaslat módosítását, az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását, vagy napirendjének levételét javasolhatják.

1. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntése alapján a polgármester felszólalási jogot biztosíthat a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező személynek.

1. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

Szavazás

22.§

1. A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményének kétsége esetén a szavazást meg kell ismételni. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a képviselő-testület azon a napon – esetleges szünet beiktatásával – újra tárgyalhatja, vagy az előterjesztőt ismételt előterjesztésre hívhatja fel. Ismételt előterjesztés elrendelése esetén a képviselő-testület meghatározhatja az új előterjesztés benyújtásának határidejét, szempontjait, és további adatok beszerzését is meghatározhatja.

1. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

1. Minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen  szavazata szükséges

1. Minősített többség szükséges:
   • a rendeletalkotás,
   • a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
   • önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,abból történő kiválás, a kistérségi megállapodás módosítása,
   • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
   • intézmény alapítása,
   • a képviselő kizárásához, összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,
   • Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pont szerint zárt ülés elrendeléséhez
   • a képviselő-testület megbizatása lejárta előtti feloszlásának kimondásához,
   • polgármester elleni kereset benyújtásához,
   • hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához,
   • kitüntető címek adományozásához,
   • helyi népszavazás kiírásához.
   • az alpolgármester megválasztásához,

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásról, kinevezésről, megbízásról, kitüntetési cím adományozásáról történő döntés esetén – amennyiben a választhatónál több személy közül kell dönteni, és egy szavazással nem születik valamennyi személyről döntés– a képviselő-testület lépcsőzetes szavazást tart.
2. Első szavazás alkalmával valamennyi javaslatban szereplő személyre szavaznak, majdaz egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek)re a következő fordulóban már nem lehet szavazni. Nincs további forduló, illetőleg szavazás arra a legtöbb szavazatot kapott jelölt(ek)re, aki(k) a szükséges minősített többséget elnyerte.

Titkos szavazás

23.§

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el.

1. Titkos szavazásra bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet, a javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

1. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön szavazófülke vagy szavazóhelyiség és urna biztosításával történik.

1. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a tisztségét, a szavazás során előforduló, jegyzőkönyvben rögzítendő tényeket és a szavazás eredményét.

1. A szavazólapon az ügy jellegének megfelelő félreérthetetlen javaslatnak és az igen/nem szavaknak, ehhez tartozó, a döntés megjelölésére szolgáló körnek kell szerepelnie. A települési képviselő a szavazatát az igen/nem szavazatok mellett lévő körben két egymás metsző vonal elhelyezésével fejezi ki.

1. Az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai működnek közre a titkos szavazás lebonyolításában: a szavazás megkezdése előtt ellenőrzik a szavazóurnát, biztosítják a szavazás zavartalanságát, tisztaságát, a vonatkozó előírások megtartását, a szavazásra jogosult kérésére, az általa rontott szavazólap átadása mellett újat adnak, melynek tényét a jegyzőkönyvben rögzítik, összeszámolják a szavazatokat, melynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzítik.

1. Érvénytelen:

             a.) az a szavazat, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan a szavazó döntése, 

                  vagy ha a szavazólap kitöltetlen maradt,

             b.)a titkos szavazás, ha a szavazás befejezése után a szavazóurnában a szavazásra             

                  jogosult résztvevők számát meghaladó szavazólap található.

       (8)     Az érvénytelen szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell és a szavazást meg kell ismételni

Név szerinti szavazás

24.§

(1) A képviselő-testület névszerinti szavazás megtartásáról dönthet, ha azt:

      a.) a képviselő-testület 2 tagja indítványozza,

      b.) a polgármester-, vagy

      c.) a bizottsági elnök

      indítványozza.

(2) Névszerinti szavazást kell tartani:

      - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő szavazásra jogosultak nevét, akik ekkor a nevük elhangzása után szavaznak. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, a tartózkodás nem megengedett.

(4) A szavazás nevek szerinti eredményét a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

Kérdés, interpelláció

25.§.

1. A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

1. Az interpelláció csak testületi ülésre nyújtható be, akár szóban, akár írásban. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott interpelláció tárgyát.

1. Ha az írásban beadott interpelláció a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal korábban megérkezik, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

1. Az interpelláció kivizsgálásáról szükség esetén, kérésére be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal a polgármestert, a bizottságot, vagy a jegyzőt is meg lehet bízni.

1. A képviselő-testület hozzájárulhat, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, amelyet minden képviselő-testületi tagnak meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a legközelebbi testületi ülésen döntenek.

1. A képviselő-testület ülésén az interpellációkra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságra bízza.

1. Az interpellációkról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet.

26.§

1. Kérdésnek minősül az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési tárgyú üggyel kapcsolatos tájékoztatás kérés.

1. A kérdésre a kérdéssel érintett, jelenlévő személy a képviselő-testület ülésén maximum 5 perc időtartamban köteles választ adni. Amennyiben az érintett nincs jelen vagy érdemben nem tud válaszolni, akkor válaszát 15 napon belül írásban köteles a kérdést feltevő képviselőnek megküldeni.

1. A kérdésre adott választ elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha a kérdező azt nem fogadta el.

1. Személyes megjegyzést tehet az a testületi ülésen megjelent, tanácskozási joggal rendelkező személy, vagy állampolgár, akit a vita során bírálat ért, illetve aki az álláspontjával összefüggő félreértést akarja eloszlatni. A tárgyról további vitát folytatni nem lehet.

Tanácskozás rendjének fenntartása

27.§

1. A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek során:
   • figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától.
   • rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan, vagy tanácskozáshoz nem illő magatartást tanúsít,
   • ismétlődő rendzavarás esetén kellő figyelmeztetés után indítványozhatja, hogy a testület csökkenthesse a rendzavaró képviselő tiszteletdíját,
   • a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt székeket foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén, az ülést vezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti a terem elhagyására,
   • a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései elleni felszólalásra, azok visszautasításáraa képviselő-testület nem biztosít lehetőséget,
   • a polgármester tanácskozás rendjének biztosítás során tett intézkedéseit az Ügyrendi Bizottság felülvizsgálhatja, és javaslatot tehet a képviselő-testületnek annak mellőzésére.

Jegyzőkönyv

28.§

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet a testületi ülést követő 3 hónapig meg kell őrizni.

1. A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni:
   • az első példányt évente kötetbe kell kötni,
   • a második példány irattárba kerül.

1. A jegyzőkönyvet a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek az arra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül kell továbbítani.

1. A jegyzőkönyv első példányához csatolni kell az alábbi mellékleteket
   • meghívó
   • előterjesztések
   • jelenléti ív,
   • határozati javaslatok,
   • rendeletek hiteles szövege,
   • interpellációkra adott írásbeli válaszok

1. A jegyzőkönyv tartalmazza:
   • az ülés helyét, időpontját,
   • a megjelent képviselők nevét,
   • az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
   • a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
   • az előterjesztéseket,
   • napirendenként az előadók és felszólalók nevét, részvételük jogcímét, a kérdések és hozzászólások továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
   • a határozathozatal módját,
   • a döntéshozatalban résztvevők számát,
   • a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
   • a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
   • a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
   • a rendelet-tervezetről hozott döntést,
   • az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
   • külön indítványra a kisebbségi véleményt,
   • a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
   • az egyéb, az ülés jelentősebb körülményei (pl: rendreutasítás, képviselő ülésteremből távozását, meg-vagy visszaérkezését)
   • az ülés bezárásnak időpontját.

1. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

1. A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek az előterjesztésbe és a jegyzőkönyvbe. A zárt ülés jegyzőkönyvébe az ülésen részvételi joggal rendelkező tekinthet be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Önkormányzati rendeletalkotás

29. §

A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

30. §

1. Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
   • a települési képviselő,
   • képviselő-testület bizottsága
   • a polgármester,
   • a jegyző,

1. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról és rendelkezik az elkészítés módjáról és határidejéről.

1. A rendelet-tervezet elkészítése:
   • A képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
   • A tervezetet a jegyző, vagy a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el.
   • A képviselő-testület a rendelet-tervezet elkészítésével megbízhatja bizottságát, szükség szerint szakértő bevonásáról is dönthet.
   • A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

1. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
   • Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt terjeszti a képviselő-testület elé. Tájékoztatást ad az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
   • A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
   • Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Önkormányzata Képviselő-testületének .../….év(…hó…nap) önkormányzati rendelete.

1. §

Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele

1. Az önkormányzati rendeletet ahelyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben

            szokásos módnak minősül a Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

            Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel          napját.

1.  Az önkormányzati rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytár önkormányzati rendelttárában és az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

    (3) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. 

          Folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

          A jegyző elkészíti a rendeletek egységes szerkezetbe foglalását. Az egységes     

          szerkezetbe foglalt rendeleteket meg kell küldeni a Kormányhivatal részére  a                           

          jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg.

    (4) A jegyző folyamatosan vizsgálja, hogy az önkormányzati rendeletek nem ellentétesek-e 

         magasabb szintű jogszabályokkal, azok módosításával, vagy a megváltozott 

         körülmények, társadalmi viszonyok nem igénylik-e a rendeletek módosítását, esetleges 

         hatályon kívül helyezését, vagy új rendelet alkotását. A vizsgálat eredményeként és az új 

         jogszabályok megjelenését követően az abban megjelölt, ennek hiányában ésszerű 

         időponton belül kezdeményezi az önkormányzati rendelet szükségszerű módosítását, új 

         alkotását.

V. Fejezet

Települési képviselők

32.§.

1. A települési képviselő a képviselő-testület programjaiban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

1. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az SZMSZ 9.§ (7) bekezdése szerinti esküt tesz.

1. A település képviselő jogosult:
   • a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében részt venni,
   • kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek- a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
   • a polgármester megbízása alapján képviselni a képviselő-testületet,
   • a Közös Önkormányzati Hivataltól kérni a munkájához szükséges támogatást, valamint ügyviteli közreműködést,
   • sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezni a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését,
   • a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni,
   • tanácskozási joggal részt venni a bizottság ülésén,
   • kérni benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz való csatolását, illetve a testületi ülésen elhangzott hozzászólásának a jegyzőkönyvbe való szó szerinti rögzítését,
   • jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra,
   • kezdeményezni valamely téma napirendre tűzését
   • 
     
2. A települési képviselő köteles:
   • Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
   • Írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.
   • A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (magán) titkot megőrizni.
   • A vele szemben felmerült személyes érintettséget bejelenteni.
   • Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.

                                  f.)  az összeférhetetlenségi ok és egyéb személyes érintettség

                                       bejelentésére,

                                g.)  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni.

1. A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei a bizottság nem képviselő tagjára is értelemszerűen vonatkoznak.

1. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 25%-kal csökkenti, melyről a képviselő-testület határozatot hoz.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

33.§

1. A bizottság tesz javaslatot külső tagjainak megválasztására. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

1. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

1. A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, az Ügyrendi Bizottságot.

1. A képviselő-testület a bizottság megalakulását követően nem választhat meg olyan külső tagot, akivel a bizottságnem ért egyet.

34.§

1. A bizottság működése részletszabályait ügyrendben állapíthatja meg. A bizottság, amennyiben ügyrendet készít és fogad el, azt tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

1. A bizottság ülését lehetőség szerint a testületi ülést megelőző héten tartja, annak érdekében, hogy az előterjesztések már bizottsági véleménnyel együtt kerülhessenek kiküldésre.

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább a bizottsági ülés előtt 2 nappal kézhez kapják. A bizottsági ülésre a polgármestert és a jegyzőt is meg kell hívni.

1. A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

1. A bizottság üléseire a képviselő-testület határozatképességére, nyilvánosságára, működésének egyéb kérdéseire vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók.

1. A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a szakértő kirendelését a testület előzetesen jóváhagyta.

     (8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a  

           jegyző ír alá. A jegyzőkönyv a felszólalások lényegét, a hozott döntést,         

           valamint a képviselő-testület elé terjesztendő javaslatot tartalmazza. A jegyzőkönyv 

           egy példányát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvével együtt meg kell küldeni a

           helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, kivéve az      

          önkormányzati hatósági ügyben keletkezett döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet.

    (9) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes 

         bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, 

         illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

 (10) A bizottság a tevékenységéről az adott választási ciklus időszakában egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

Polgármester

35.§

(1) A polgármester megbízatását főállásúként látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működési szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

36.§.

(1)  A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

• segíti a képviselők munkáját,
• összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
• képviseli az önkormányzatot,
• biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlást, a helyi közakarat érvényesülését,
• javaslatot tesz az alpolgármester személyére,
• gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel

37.§

(1) Polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb jogosítványai:

• Indítványozhatja a bizottság összehívását.
• Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
• Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

38.§

A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

• A képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben irányítja a Közös Önkormányzati Hivatalt.
• A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
• Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőjére
• A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
• Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
• Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, továbbá az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

39.§

1. A polgármesternek a Mötv. 71. § (4) –(6) bekezdésében meghatározott juttatásokon felül a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára jutalmat állapíthat meg.

(2) A polgármester e tisztségéről, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával  mondhat le, melyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének ad át.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8      munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek  hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság elnökének.

Alpolgármester

40. §

1. A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

1. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait

1. Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

1. Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása során a helyettesítés időtartama alatt a polgármester valamennyi feladatát ellátja és valamennyi hatáskörét (beleértve a képviselő-testület által a polgármesterre átruházottakat) gyakorolja.

1. Az alpolgármester a polgármester távolléte alatt köteles eljárni a halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő ügyekben, ideértve a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében a polgármester egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó hatáskört, (pl.: rendkívüli esemény, vagy előre nem látható ok miatt kért szabadság, kiküldetés, távollét engedélyezése.) Intézkedéseiről a polgármestert köteles tájékoztatni..

1. Az alpolgármester a polgármester helyettesítése során a testületnek, a polgármester által átadott ügyek intézésének tekintetében pedig a polgármesternek felelős. A polgármesternek a távollétében vagy a helyettesítése során tett intézkedéseiről, a fontosabb eseményekről és a döntéseiről beszámolni köteles.

Jegyző

41.§

1. A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a települések lakosságszámához viszonyított többségi szavazattal a jogszabályban megállapított képviseleti követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
2. A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

Ebben a körben:

• előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról;
• ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
• a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok, elé kerülő előterjesztéseket;
• tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
• törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztések vitájában;
• köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;
• rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól.
• tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
• gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és azt a polgármesterrel, együtt írja alá;
• gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
• vezeti a Közös Hivatalt, megszervezi annak munkáját;
• elkészíti a köztisztviselők és az intézményvezető munkaköri leírását, minősítését, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
• saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
• szervezi a jogi felvilágosító munkát;
• gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
• ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

1. A jegyző egyéb feladatai:

• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át;
• ellátja a jogszabály a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatásköröket;
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében;
• szervezi a Közös Hivatal jogpropaganda tevékenységét;
• ellátja az államigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
• a testületi ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének;
• gondoskodik a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;
• tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról.

1. A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket az SzMSz. …... számú melléklete tartalmazza.

Aljegyző

42.§

(1) A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a települések lakosságszámához viszonyított többségi szavazattal a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára, határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására

(2) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Munkáltatói jogköre a Közös Önkormányzati Hivatal közszolgálati tisztviselői tekintetében az egyéb munkáltatói jogokra terjed ki.

(4) Az aljegyző feladatát a jegyző irányításával látja el. Tevékenységéről, a jegyző által adott megbízások teljesítéséről beszámolási kötelezettséggel tartozik.

1. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a Közös Önkormányzati Hivatalban a jegyzőre előírt képesítési feltételeknek megfelelő közszolgálati tisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
2. Amennyiben több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy van a Közös Önkormányzati Hivatalban, a jegyzői feladatokat ellátó személyt a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a települések lakosságszámához viszonyított többségi szavazattal jelölik ki.

VII. Fejezet

Kapolyi  Közös Önkormányzati Hivatal

43.§

1. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kapoly Község, Kánya Község, Somogyegres Község, Tengőd Község és Tengőd Község Önkormányzatának képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.
2. A hivatal elnevezése: Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal
3. A Közös Hivatal székhelye: 8671 Kapoly, Kossuth u. 56.
4. A közös önkormányzati hivatal állandó jelleggel működő kirendeltségének megnevezése és címe:

Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Kányai Kirendeltsége

8667 Kánya, Fő u. 170.

1. A Közös Hivatal ügyfélszolgálati helyei:

8666 Tengőd Rákóczi u. 147.                       

8666 Somogyegres Petőfi u. 3.                    

8673 Somogymeggyes, Akácfa u. 4.

8668  Tengőd, Petőfi S. u. 32.                      

1. A Közös Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Közös Hivatalt alapító megállapodás rögzíti.

VIII. Fejezet

Társulások, lakossági fórumok

A társulások

44.§

(1) Az Önkormányzat képviselő-testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület megállapodással, egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat.

(3) A képviselő-testület megállapodhat másik település képviselő-testületével, több települést ellátó egy, vagy több intézmény közös irányításában (alapításban, fenntartásban és fejlesztésben).

(4) A képviselő-testület tagja a tabi kistérség települési önkormányzatai részvételével működő, az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében létrejött Koppányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak.

(5) A képviselő-testület az SZMSZ-ben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra  átruházhatja.

(7) A társulási megállapodásokat az SZMSZ.  4. számú melléklete tartalmazza.

Közmeghallgatás

45. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a lakosságot az önkormányzat gazdálkodásáról, a képviselő-testület tevékenységéről, a választási ciklusban tervezett és megvalósult fejlesztésekről.
2. A nappal, annak
3. A közmeghallgatást akkor lehet megtartani, ha azon a képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számban a települési képviselőkjelen vannak.
4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
5. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések és gazdasági szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
6. Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

1. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, amennyiben szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.

1. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

IX. Fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

Az Önkormányzat vagyona

46.§

1. Az Önkormányzat tulajdonára és vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön

önkormányzati rendelet határozza meg.

1. Az önkormányzat a képviselő-testület döntése szerint vagyonának növelése és a település működése, működtetése érdekében részt vehet különböző vállalkozásokban és annak érdekében, gazdasági társaságot hozhat létre.

1. Az önkormányzat szükség esetén pénzügyi helyzetének megoldására, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, hitelt vehet fel.

Az önkormányzat költségvetése

47. §

1. A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

1. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első szakasz a koncepció elfogadása, a második szakasz a költségvetési rendelet megalkotása.

Az első forduló főbb elemei:

• kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek figyelembevétele,
• az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő elemzése, helyzet felmérés, ezen belül
• a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek felmérése,
• a kiadások szükségletek és azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,
• az igények és célkitűzések egyeztetése,
• a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

1. A második forduló főbb elemei:
   • az első forduló tapasztalatai alapján a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely több változatban is készülhet,
   • a rendelet-tervezet tartalmazza:

• az önkormányzat és költségvetési szervei bevételeit forrásonként
• a működési, fenntartási előirányzatokat
• a felújítási előirányzatokat célonként
• a felhalmozási kiadásokat feladatonként
• a működési és a fejlesztési tartalékot
• az önkormányzat által vállalt többletfeladatokat azok bevételi forrásait és kiadási elemeit
• az Európai Uniós forrásból finanszírozott projektek kiadásai

1. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottság előzetesen megtárgyalja.

48.§

1. A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít és elfogadásáról rendeletet alkot.
2. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

49.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

50.§

(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 6/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Tengőd, 2018. február 2.

   dr.   Mezőfi Ágnes                                      Lakos János                                         .

     jegyző                                                        polgármester

A rendelet kihirdetésre került.

Tengőd, 2018. február 12.

                                                                                    dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                           jegyző

1. sz. melléklet az 1/2018.(II. 12.) ör-hez

 Tengőd Község Önkormányzata

Képviselő-testületének tagjai

Polgármester:              Lakos János

Alpolgármester:          Tóth László

Képviselők:                            Denke Valéria

                                               Für László

                                               Gál József

      2. sz. melléklet az 1/2018.(II.12.) ör-hez

A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága, a bizottság feladatai és hatáskörei

A bizottság elnöke: Gál József

Tagjai: Denke Valéria

Für László          

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítása.
2. Kivizsgálja a képviselő-testület összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket és az eljárás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.
3. Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők és velük egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatait.
4. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésében, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosításáról.
5. Véleményezi az önkormányzati rendelet tervezeteket.
6. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését,
7. Ellenőrzi a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek törvényességét, évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a testületnek.
8. Megvizsgálja a tiszteletdíj és a természetbeni juttatás megvonására vagy felfüggesztésére érkezett képviselői javaslatot és előterjesztést tesz a képviselő-testületnek,
9. Javaslatot tesz a polgármester jutalmának és külön juttatásának összegére.
   

3. melléklet az 1/2018.(II. 12.) önkormányzati

 rendelethez

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

Polgármester

• Gyakorolja a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulásával kapcsolatos hatáskört. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. 
• Gyakorolja a közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez hozzájárulással kapcsolatos hatáskört. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén kérelemmel fordulhat a közlekedési hatósághoz az igénybe vevőnek az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezése iránt.
• Gyakorolja a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos hatásköröket az alábbi esetekben:

ca) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

cb) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,

cc)  amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

• Megállapítja a 10 000 forintot meg nem haladógyermeknevelési célú települési támogatást a gyermek(13/2013.(XII. 20.) ör. 16. § (3) bekezdése)
• Megállapítja az óvodás gyermekek, általános és középiskolai tanulók, felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók beiskolázási támogatását (13/2013.(XII. 20.) ör. 22/B. § (4) bekezdése)
• Települési támogatást állapít meg legfeljebb 30 000 forint összegben a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jövedelmet el nem érő személyek részére (13/2013.(XII. 20.) ör. 17. § (4) bekezdése)
• Megállapítja a nyugdíjasokegyszeri, év végi települési támogatását (13/2013.(XII. 20.) ör. 18/A. § (6) bekezdése)
• Megállapítja a temetési célú települési támogatást (13/2013.(XII. 20.) ör. 20. § (2) bekezdése)

Jegyző

• A közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt a közutat lezárathatja vagy forgalmát korlátozhatja (elterelheti).
• Nyilvántartja a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket .
• Megrongálódottközút javításakor gondoskodik a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
• Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. Érvényesíti a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben.
• A közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.
• Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, kérelemmel fordulhat a közlekedési hatósághoz az igénybe vevőnek az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezése iránt.
• A közlekedés biztonsága érdekében az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát felszólíthatja (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén kérelemmel fordulhat az építmény engedélyezésére jogosult hatósághoz vagy a közlekedési hatósághoz az építmény, útcsatlakozás tulajdonosának (kezelőjének) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezése iránt.
  

4. sz. melléklet az 1/2018..(II. 12.) önkormányzati

 rendelethez

Tengőd Község Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulások

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás

Balatonlellei Pénzügyi Végrehajtási Társulás

Somogy Megyei Önkormányzati Társulás

1. sz. függelék az 1  önkormányzati rendelethez

Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  Község Önkormányzata tekintetében a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban feltüntetendő szakágazatot, illetve kormányzati funkciókat – különös tekintettel az új államháztartási jogszabályok előírásaira – az alábbiakban határozza meg:

Alaptevékenységi besorolása:

Kormányzati funkciók: