BÁLVÁNYOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

17/2011.(XII. 16.)  ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL

Bálványos Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1.Adókötelezettség

1. §

Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be:

a) építményadó,

b) telekadó

c) magánszemélyek kommunális adója,

d) helyi iparűzési adó.

2. §

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén:

a) ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására terjed ki.

3. §

(1)   Ha törvény másként nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

[1](2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület,  az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznúszervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló

épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) [2]

2. Építményadó

4. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem  lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, függetlenül az építmény rendeltetésétől, illetve hasznosításától.

(3) [3]

5. §

(1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

6. §

(1) [4]Mentes az adó alól:                            

a) a szükséglakás;

b) az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. raktárak, tárolók) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

c)  [5]a magánszemély tulajdonában lévő lakás, ha az adófizetésre kötelezett a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül, életvitelszerűen Bálványoson tartózkodik

d)  a kommunális adó  hatálya alá tartozó lakáshoz  tartozó ingatlanon lévő építmény, valamint  a pincével egybeépített  adóköteles helyiség, ha az adófizetésre kötelezett  a településen kommunális adót fizet.

(2) Mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanon lévő építmény után az egyébként járó adó 75%-át tartoznak megfizetni.

(3) Ugyanazon adótárgyon több adófizetésre kötelezett közül a mentességet, kedvezményt csak a követelményeknek megfelelő adós veheti igénybe, tulajdoni hányadának megfelelően.

(4) [6]A magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál életvitelszerű lakóhelyéül,

1. ahonnan életét szervezi: rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul; ahová hazatér,
2.  ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket - étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja,

c) amely családi élete helyszínéül szolgál,

d) amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat elsődlegesen, nagyobb mértékben   vesz igénybe és

e) amely elsődleges számlázási/levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(5) [7]Az adófizetésre kötelezett magánszemély az  (1) bekezdés c) pontjában meghatározott

mentesség igénybevételéhez nyilatkozni köteles az életvitelszerűségről, melyhez csatolja az ezt alátámasztó dokumentumokat.

(6) [8]Az adóhatóság megvizsgálja a (5) bekezdésben foglalt nyilatkozat valóságtartalmát, szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, megvizsgálva a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás, és az életvitelszerűség arányosságát, összevetve, hogy

a) a dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák miként tartalmazzák az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási címet, a számlázási/levelezési címet és

b) a számlázási/levelezési cím mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (részszámla, elszámoló számla)

7. §

(1) [9]Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) [10]Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

8. §

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

9. §

Az adó évi mértéke: 500.- Ft/m2.

10. §

1. Az adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell benyújtani az önkormányzat hivatalához.
2. Az adóköteles építmény utáni adót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.

3. Telekadó

11. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

12. §
    

Az adó alanya az aki az év első napján a telek tulajdonosa (vagyoni értékű jog jogosultja). Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 5. §-ban foglaltak az irányadóak.

13.§

Mentes az adó alól:

a) a beépített telek

b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,

c)  az építési tilalom alatt álló telek

d)  a teleknek az 1500 m2-t meghaladó területe,

e) a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után

f)[11] épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban, vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület,

g)[12] a 900 m2-t el nem érő telek.

14.§

(1) Az adókötelezettség

a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,

c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,

d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan- nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)–(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

15. §

Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.

16. §

Az adó mértéke: 50.- Ft/m2/év

17. §

1. [13]Az adót 90 %-kal csökkenteni kell, ha az adófizetésre kötelezett a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül, életvitelszerűen Bálványoson tartózkodik. Az életvitelszerűségre a 6. §. rendelkezései az irányadók.
2. Ugyanazon adótárgyon több adófizetésre kötelezett közül a kedvezményt csak a követelményeknek megfelelő adós veheti igénybe, tulajdoni hányadának megfelelően.

4. Magánszemélyek kommunális adója

18. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő

a) lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény)

b) [14]az önkormányzat illetékességi területén  lévő telek;

c) nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti joga (lakás).

19. §

1. Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 4. §-ban megjelölt építmény, vagy a 11. §-ban megjelölt telek tulajdonosa, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.
2. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az 5. §-ban foglaltak az irányadók

20. §

Az adó mértéke : 8.000.-Ft/év.

21. §

1.  Mentesül a magánszemélyek kommunális adója alól az adóalany, ha a tulajdonában lévő építmény után építményadót, illetve ha a tulajdonában lévő telek után telekadót fizet.
2. Ugyanazon adótárgyon több adófizetésre kötelezett közül a kedvezményt csak a követelményeknek megfelelő adóalany veheti igénybe, tulajdoni hányadának megfelelően.

5. Helyi iparűzési adó

22. §

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállaklozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

23. §

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2)  Az önkormányzat illetékességi terültén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

24. §

Az adó alapja:

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2)[15] Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a  vállalkozónak kell a Htv. -39.§-ához kapcsolódó-  3.számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.”

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

25. §

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,4 %-a.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

      naptári naponként 2.000.-Ft

26. §

Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41. és 42. §-aiban foglaltak az irányadóak.

6. Záró rendelkezések

27. §

A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár (mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).

28. §

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló 10/2010. (XII.15.) önkormányzati rendelet.

Bálványos, 2013.december 2.

                                                                                                                 Dr. Kiss Pál

                                                                                                             címzetes főjegyző