Csurgónagymarton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2017. 12. 23
Csurgónagymarton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatáról
2017.12.23.
Csurgónagymarton Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. §.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) és a Dél-Dunántúli Területi Főépítész OTÉK előírásainál megengedőbb szabályok alkalmazásához adott 662-4/2004 számú hozzájárulására az alábbi képviselőtestületi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát,
- a meglévő belterületi határt,
- a szabályozási vonalakat,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket,
- a kijelölt építési hely határát.
Kötelező szabályozási elem továbbá, a védelmi területek és a védőtávolságok lehatárolásai, melyek csak az illetékes szakhatóság hozzájárulása esetén és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtathatók meg.
Irányadó szabályozási elem: az irányadó telekhatár.
[3](7)
(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.
[4](9) Az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű és nagyobb építménymagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti előírásoknak megfelelően építhető vissza.
(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az [5]OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni.
[6](11)
[7](12)
[9](14)
(15) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
[10](16)
[12](18) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, és az ökológiai folyosó területén különálló adótorony nem létesíthető.
(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
[13](20)
[14](21)
[15](22)
[16](23)
[17][18](24)
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2. § A település igazgatási területe tagozódik:
a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.
b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
3. § (1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az [19]OTÉK-ban felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.
(2) A község területén „Falusias lakóterületek” (Lf) kerültek kialakításra és szabályozásra.
[20](3)
[21](4)
[22](5)
[23](6)
(7) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.
[24](9)
[25](10) A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények létesíthetők
(11) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A gázhálózat kiépítéséig a fűtési energia-ellátás más hagyományos módon is megoldható.
(12) A lakóövezetek beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
telekszélesség
(m) |
telekmélység
(m) |
Lf1 |
OK |
5 |
30 |
1000 |
K |
K |
Lf2 |
OK |
5 |
30 |
600 |
K |
K |
Lf3 |
OSZ |
5 |
30 |
1000 |
20 |
60 |
[26](13)
[27](14) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.
Településközpont vegyes terület
[29](2) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni
[30](3) A településközpont vegyes terület; a templom műemlék telke, ahol csak egyházi létesítmények helyezhetők el.
(4) A legkisebb zöldfelület 70%.
(5) A településközpont vegyes terület beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
telekszélesség
(m) |
telekmélység
(m) |
Vt |
SZK |
K |
15 |
Meglévő nem osztható |
K |
K |
5. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község területén mezőgazdasági üzemi terület; állattartó telep (Gipm) kialakítására került sor.
[31](3)
[32](4) A területen az OTÉK-ban a mezőgazdasági területen megengedett létesítmények helyezhetők el.
(5) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.
[33](6)
[34](7) A területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
[35](8)
[36](9)
(10) Az előkertben porta építhető.
1. A különleges területek közé soroltak a temető (Kt) és a sportpálya (Ks).
[37](2)
[39](4) A területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
[40](5) A legkisebb zöldfelület aránya a sportpálya területén 60%, a temető területén 80%.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű )
2. A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az [41]OTÉK előírásai alapján kell biztosítani.
[42](3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
[43](4)
[44](5)
(6) Az újonnan nyitott utcákban az út szilárd burkolattal történő ellátása, a közművek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvízelvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelező.
7.
8. A műemléki környezeten belül légvezeték nem építhető.
(9) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4 m építménymagasságú épületek építhetők.
8. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közpark (Z) sorolt.
(2) A közpark a község állandóan növényzettel fedett közterülete, amelynek közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkban és a játszótéren az [46]OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.
[47](4)
(5) Meglévő zöldterületek felülete nem csökkenthető.
1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.
2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. Védelmi erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni.
3.
(4) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
1. A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
- Általános mezőgazdasági árutermelő területek (Má)
- Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (M0)
- Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)
- Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
(3) A területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Amennyiben a szennyvízelvezetés közcsatornába vezetése műszakilag nem oldható meg, úgy az csak zárt tárolóba, vagy teljes értékű közműpótló berendezésre vezethető.
Általános mezőgazdasági árutermelő területek
11. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
[50](2) A földrészletek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
[51](3)
[52](4) A mezőgazdasági területen:
1. 720 m2-t el nem érő telken építmény nem helyezhető el,
2. 720 és 1500 m2 közötti területnagyságú telken,- a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott terület kivételével, legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás céljára szolgáló egy gazdasági épületterület és terepszint alatti építmény (pince) építhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
3. 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal,
4. lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2-nél, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépíthetőség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 6 m lehet.
[53](5) A tájképvédelmi terület övezetében a tájkarakter megőrzése érdekében, az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:
1. a területen a kialakult építészeti hagyományokhoz igazodó tájba illő gazdasági épületek és az OTÉK által meghatározott keretek között lakóépületek építhetők,
2. Az épületeket 32o-45o közötti hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani, a tető héjazata a hagyományos tetőfedő anyag látványát leginkább megközelítő cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag lehet.
3. az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal), vagy ezek látványának megfelelő anyagokból építhető,
4. a nyílászárók natúr, vagy sötét színű fa, illetve műanyag nyílászárók lehetnek
5. az oromfalon terasz, loggia, erkély nem alakítható ki.
[54](6) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.
[55](7) A mezőgazdasági területen kialakított birtoktest beépítésére az OTÉK előírásai az irányadóak. Az épületek legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal építhetők.
Kertes mezőgazdasági területek
12. § (1) A Kertes mezőgazdasági területek a szabályozási terven Mk–val jelöltek.
(2) A területeken kialakítható legkisebb beépíthető földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m.
(3) A már korábban kialakított:
- 720 m2 - nél kisebb, illetve 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el,
- 720 - 1500 m2 közötti területen a nádas, gyep és szántó művelési ágban
nyilvántartottak kivételével – 3 %-os beépítettséggel, egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- az 1500 m2-t meghaladó területeken maximum 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
[56][57](4)
[58](5)
[59](6)
Be nem építhető általános és kertes mezőgazdasági területek
13. § (1) A be nem építhető általános és kertes mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven M0-val, Mk0-val jelöltek.
1. A művelési ág, külterületen elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. Az Mk0 területek a belterületen, a lakóterületek mellett lévő kertterületek.
2. Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2
3. A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
Vízgazdálkodási területek.
1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V) –vel jelöli.
2. A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal, annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm. rendelet előírásai figyelembevételével.
3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabad parti sáv biztosítandó*.
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
[62](5)
III. Fejezet
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
A környezet-, a táj-, a természet-, a műemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
[64](2)
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c./ kizárja a környezetkárosítást.
[65](4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, megfelel a levegő védelméről szóló Korm. rendeletben és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban előírtaknak.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
[66](7)
(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
7. A település a felszín alatti vizek állapota szempontjából "érzékeny"-nek minősül.
10. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A településen érvényes zajhatárértékeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
[69](11) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.
(13) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.
(14) A dögkonténertől 300 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(15) A település területén elhullott 50 kg-nál nagyobb tömegű állatokat a település területén elhelyezni nem lehet, azokat vagy engedélyezett dögkútba kell szállítani, vagy szakszolgáltató cég igénybevételével kell gondoskodni elszállításukról, szakszerű megsemmisítésükről.
(16) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a
tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.
(17) Vízfolyások medrétől 40 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(18) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(19) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
17. § (1) A helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Makóczi Erdőt, a Csurgónagymartoni Erdőt, az Ágneslaki halastavakat és környezetüket a természetvédelmi célokkal ellentétesen használni, e területek rendeltetését megváltoztatni tilos.
[70](2)
(3) Az
(1) bekezdés szerinti területeken új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(4) Az
(1) bekezdés szerinti területeken szennyező, vagy a környezet állapotát veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
[71](5)
18. § (1) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok
nyomvonalában.
(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
[72](4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
Kulturális örökség védelme
19. § [73](1) A község helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú melléklet, a régészeti és műemléki értékeit az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) A rendelet 1.számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselőtestület helyi védelemben részesíti.
[75](4)
[78](7)
(8) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
[79][80](9)
[81](10)
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
Településrendezési kötelezések
A rendelet szabályozási terv mellékletei:
1. 4. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv SZ-1 jelű;
2. 5. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv SZK-1 jelű tervlapjai.
V. Fejezet
24. § (1) E rendelet 2004.december 22.-én lép hatályba.
1. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Csurgónagymarton község rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 14/1987. (V.21.) számú rendelet.
(3) [86] E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.