Somogycsicsó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (XII.23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított
Hatályos: 2018. 02. 03
Somogycsicsó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (XII.23.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított
2018.02.03.
Somogycsicsó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. §.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi képviselőtestületi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
[2](4)
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát,
- a meglévő és javasolt belterületi határt,
- a szabályozási vonalakat,
- az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket,
- az építési vonalat, építési határvonalat.
Kötelező szabályozási elem továbbá, a védelmi területek és a védőtávolságok lehatárolásai, melyek csak az illetékes szakhatóság hozzájárulása esetén és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtathatók meg.
Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár.
[3](6)
(7) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.
[4](8) A szabályozási terv beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, akkor a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés végezhető, bővítés nem.
(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az [5]OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kialakítani.
[6](10)
(11) [7]
(12) [8]
(13) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
(14) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
[9](15)
(16) Állattartó épületek és trágyatároló a lakó és intézmény épületektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhetők el.
(17) A külterületi földrészlet tervezett belterületbe vonása esetén, annak megtörténtéig, az M0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(18) A község belterületén, a Natura 2000-es területen különálló adótorony nem létesíthető.
(19) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait, illetve az illeszkedési szabályokat kell figyelembe venni.
[10](20)
(21) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
[11](22)
[13](24)
[14](25)
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás.
2. § (1) A település igazgatási területe tagozódik:
a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.
b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
(2) [15]
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.
(2) A község területén „Falusias lakóterületek” (Lf) kerültek kialakításra és szabályozásra.
[16](3)
(6) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettsége a telek beépített területének és a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyított aránya. A beépítési % ennek %-ban meghatározott értéke.
(7) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %.
(8) A területen kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az [19]OTÉK-ban felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.
[20](9)
[21](10) A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK-ban felsorolt melléképítmények létesíthetők; a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, folyadék- valamint a gáztároló kivételével.
[22](11) A területet a vezetékes gáz kivételével teljes közművesítéssel kell ellátni, amíg ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető.
4. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
- Kereskedelmi gazdasági terület (Gksz)
- Ipari és mezőgazdasági üzemi terület és állattartó telep (Gipm)
kialakítására került sor.
[26](3) A területeket a vezetékes gáz kivételével, teljes közművesítettséggel kell ellátni, ahol ennek műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető.
[27](4)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
1. A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség és a kialakult telekméret figyelembevételével a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 30 %-a.
(3) A területen történő beépítéseknél az [28]OTÉK-ban foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(4) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz a lakóterületre előírtnál nagyobb környezetterhelést.
[29](5)
Ipari és mezőgazdasági gazdasági terület.
6. § [32](1) Az ipari és mezőgazdasági funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gipm), ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek helyezhetők el.
Beépítési előírásuk a következő:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m)* |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
telekszélesség
(m) |
telekmélység
(m) |
Gipm |
SZ |
10 |
30 |
3000 |
30 |
50 |
* Technológiai jellegű építmények (takarmánytároló, szárító, víztorony) építménymagassága legfeljebb 30 m lehet.
(2) A területen az [33]OTÉK-ban felsorolt létesítmények és állattartó telepek helyezhetők el.
(3) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 35 %-a.
[34](4)
(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 10 m-es előkertet kell kialakítani.
[37](7) A beültetési kötelezettséggel érintett területet a háromszintes; gyep,- cserje-, és lombkoronaszinttel képzet, őshonos növényzetből kell kialakítani és fenntartani. A beültetési kötelezettséget a használatbavételi engedély megkéréséig kell teljesíteni.
1. A különleges területek közé soroltak a Horgászturizmus területe (Kh), a temető (Kt) és a kegyeleti park (Kkp).
(2) Hatályon kívül helyezve.
(3) A keleti park területén emlékmű, szobor, és parki berendezési tárgyak (pad, hulladékgyűjtő) kivételével egyéb építmények és berendezési tárgyak nem helyezhetők el.
[39](5) A területeket, legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű)
2. A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az [40]OTÉK-ban előírtak alapján kell biztosítani.
(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások* és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
*Elektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány előírásai
Gázvezetékek mentén a 6/1982.(V.6.) Ip.M.
[43](5) Közlekedési területen az OTÉK-ban meghatározott közlekedési építmények, és a területet igénybevevők ellátását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 5 m építménymagassággal.
(6) Az újonnan nyitott utcákban az út szilárd burkolattal történő ellátása, a közművek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvízelvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelező.
7.
[45](8)
(9) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és híközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 5 m építménymagasságú épületek építhetők.
9. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) sorolt.
(2) A közpark a község állandóan növényzettel fedett közterülete, amelynek közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkban és a játszótéren az [46]OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.
[47](4) Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik, legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Meglévő zöldterületek felülete nem csökkenthető.
1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett védelmi erdők (Ev), honvédségi védelmi erdők (Evh), gazdasági erdők (Eg) kerültek kijelölésre.
2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. Védelmi erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni.
[48](3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő rendeltetésének megfelelő épületeket.
[49](4)
(5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.
(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.
7. A védelmi erdő területeken (Evh), (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.
1. A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:
- Mezőgazdasági árutermelő területek (Má)
- Be nem építhető mezőgazdasági területek (M0)
- Be nem építhető kertterületek (Mk0)
[50](3) Azokat az épületeket, amelyeknél szennyvízkibocsátás keletkezik, legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
[51](4)
Mezőgazdasági árutermelő területek
12. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)
(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.
(4) Több önálló telekből álló birtoktest esetében a maximálisan 3%-os beépíthetőség a birtoktest egyik, legalább 1 ha-t elérő telkén (birtokközpont) is megvalósítható, az [53]OTÉK előírásai alapján. A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg a 45%-t, a (3) bekezdésben szereplő beépíthetőséggel és homlokzatmagassággal.
Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.
13. § [54](1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a külterületi szabályozási terven M0-val, a belterületi szabályozási terven Mk0-val jelöltek.
1. A művelési ág, külterületen elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. Az Mk0 területek a belterületen, a lakóterületek mellett lévő kertterületek.
2. Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2
3. A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
Vízgazdálkodási területek.
1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V) –vel jelöli.
2. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabad parti sáv biztosítandó**.
(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
(5) [56]
*253/1997.(XII.20.) OTÉK 29. §.(5)-(9)
** 46/1999.(III. 18.) számú Korm. rendelet a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról.
III. Fejezet
Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.
A környezet-, a táj-, a természet-, a műemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
[58](2)
(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c./ kizárja a környezetkárosítást.
[59](4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A levegő védelmi övezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
1. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
[60](7)
(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
[61](9)
[62](10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11) Technológiai eredetű szennyvíz, előtisztítás nélkül, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába nem vezethető. A szennyezett csapadékvíz előtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.
[63](13) Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá gyermekintézmény, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. Az állattartás során keletkező trágya elhelyezéséről, annak elszállításáig,- megfelelő műszaki védelemmel ellátott trágyatároló megvalósításával kell gondoskodni.
[64](14)
[65](15)
[66](16) Országos közutak külterületi szakasza mentén, az út tengelyétől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével építhetők.
(17) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
[67](18)
[68](19) Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen csak a szállítás napján tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
[69](20)
17. § (1) Natura 2000-es terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
(3) Natura 2000-es területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(4) Natura 2000-es területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
[71](5)
(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok
nyomvonalában.
(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
[73](5) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
Kulturális örökség védelme
19. § [74](1) A település műemléki értékeit és régészeti lelőhelyeit az 1. számú függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló építmények, és egyéb objektumok helyét a szabályozási terv és az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A rendelet 1.számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselőtestület védelemben részesíti.
[81](6)
[82](7)
[83](8)
(10) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, építészeti szakvélemény alapján a képviselőtestület dönt.
[85](11)
[86](12) Műemléki környezetben légvezeték nem létesíthető, a meglévők korszerűsítése, cseréje esetén, azokat földkábellel kell kiváltani.
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
Településrendezési kötelezések
településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
23/A. § A HÉSZ 6. számú mellékletében felsorolt ingatlanok tulajdonosát az ott felsorolt ingatlanra vonatkozóan, és az abban meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében meghatározott,- településrendezési szerződésben rögzített,- kötelezettség terheli.
a rendelet szabályozási terv mellékletei
4. számú melléklet: SZK-1 jelű Belterületi Szabályozási Terv;
5. számú melléklet: SZK-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv.
VI. Fejezet
Az Európai Unió jogának való megfelelés
24. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
VII. Fejezet
25. § (1) E rendelet a 2004.december 23.-án lép hatályba.
1. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Somogycsicsó község rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 14/1987.(V.21.) számú rendelet.