1. § (1)² A rendelet területi hatálya Kereki község közigazgatási területére terjed ki. A rendelet a 3. számú melléklet szerinti M= 1:10.000 méretarányú külterületi és, a 4. számú melléklet szerinti M=1:2.000 méretarányú belterületi szabályozási tervvel együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3)³ A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő- testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a települési főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő- testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

- a település igazgatási határát,

- a meglévő és tervezett belterületi határt,

- a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,

- az egyes terület - felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,

-a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, és műemléki szabályokat és kikötéseket,

- az építési vonalat, építési határvonalat.

Irányadó szabályozási elem: telekhatár.

(6) Az országos védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről, amennyiben azok az engedélyezéskor nem biztosítottak. Telekalakítás során a közút és járda, valamint a közműhálózatok (ivóvíz, csapadékvíz, szennyvíz, elektromos, gáz, telefon, kábel TV, stb.) kiépítése teljes egészében azon ingatlanok tulajdonosainak a kötelezettsége, akiknek az érdekében a telekalakítás történik. Az önkormányzat a közművek kiépítésének költségeit, kérelemre támogathatja.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban ezen rendelet új beépítésre vonatkozó előírásait be kell tartani. Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége, szabadon álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14,0 m.

(9)⁴ A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. A feltétel teljesítését az építési engedélyezési tervben kell igazolni.

(10)⁵

(11) Az építési engedélyezési eljárásoknál a talajvíz viszonyokat figyelembe kell venni.

(12) A feltöltött területen történő építés esetén az építési feltételeket talajmechanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.

(13) Az építmények engedélyezésénél a tűzvédelmi szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi vízellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység, valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.

(15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(16) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(17)⁶

(18)⁷ A település országos és a helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető

(19) Az - ET - jellel ellátott területeken telekalakítási terv készítése a kötelező.

(20) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXII. törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(21)⁸ Hk.

(22) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(23) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.

(24)⁹ Hk.

(25)¹⁰¹¹ Hk.

(26) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, ennek hiányában minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni, és a beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(27) A szabadon álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.

(28) Az építményekre előírt maximális építménymagasság nem vonatkozik a technológiai építményekre, műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jog-szabályok alapján az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.

(29)¹² Hk.

(30)¹³ Hk.

(31)¹⁴ Hk.

(32)¹⁵ Hk.

(33)¹⁶ Közút céljára történő lejegyzés során a beépítésre szánt területek építési övezeteiben - beleértve azokat az építési övezeteket is, ahol a minimálisan kialakítandó telekszélesség és telekmélység kialakultként van meghatározva - a telekalakítás megengedhető abban az esetben is, ha a visszamaradó telek nem éri el az övezeti előírásokban meghatározott értékeket.

(34)¹⁷ Beépítésre nem szánt területen, amennyiben a telekalakítást közterület kialakítása teszi szükségessé, a telek az övezetre vonatkozó egyéb rendelkezések betartása mellett kialakítható akkor is, ha a visszamaradó telek mérete nem felel meg az övezetre vonatkozó előírásoknak.

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek telek szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő:

Lakóterületek:

1./ Falusias lakóterület: 0,5

Vegyes területek:

1./ Településközpont vegyes terület: 1,4

Gazdasági területek:

1./ Kereskedelmi, szolgáltató

gazdasági terület: 1,5

Különleges területek: 1,5

(4)¹⁸ Hk.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

4. § (1)¹⁹ A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

5. § (1) A vegyes terület lakó-, kereskedelmi, igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

6. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

7. § A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

8. § (1) A szabályozási terven „Gksz” jelű övezetként van jelölve. A területre vonatkozó előírásokat a belterületen - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területek) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint.

9. §²³ (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), szennyvíztelep (Ksz) és a sportterületek (Ksp) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények és egyházi építmények helyezhetők el. Az OTEK védőterültekre vonatkozó előírásai szerinti védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

(3) A szennyvíztelep területén, a (Ksz) építési övezetben kezelőépület, valamint a működéséhez szükséges berendezések helyezhetők el.

10. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel (KÖu-közutak, KÖ-közmű).

(2)²⁵ A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4)²⁶ Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben be kell szerezni az útkezelő hozzájárulását.”

(5)²⁷ A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK vonatkozó rendelkezésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(6)²⁸ Hk.

11. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)²⁹ A közparkokban az OTÉK vonatkozó rendelkezésében felsorolt építmények helyezhetők

12. § Általános előírások:

(1) A község igazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg1, Eg2) és meg-lévő (Ee1, Ee3) és tervezett turisztikai erdők (Ee2) kijelölésére került sor.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.

(3) A meglévő és tervezett gazdasági erdők területén (Eg1, Eg2), a minimum 10 hektár nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) Az Ee1 és Ee3 turisztikai erdőterületek területe a terven jelölt lehatároláson túl nem osztható. Az Ee1-es terület 0,3%-ig, az Ee3 terület maximun 3%-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, sport, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel. Az Ee3 jelű terület kiemelt műemléki és régészeti területnek minősül, ezért a terület beépítésének részletes előírásait az engedélyezés során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozza meg.

(5) A tervezett turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum 10 ha nagyságú telek maximum 3 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, sport, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel.

(6)³⁰

(7) A területeken csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető.

(8) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető.

(9) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

13. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

14. § Általános előírások:

(1) A mezőgazdasági általános árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,Má-C1).

(2) Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,3 %-át illetve az 1.000 m2-t nem haladhatja meg. Az építménymagasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(3) Gyepművelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 1,0 %-át, illetve a 1.000 m-t nem haladhatja meg. Az építménymagasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.

(4) Szőlő műveléssel hasznosított területen a 2 ha alatti telekméret esetén- az (5) bekezdés esetét kivéve – épület nem létesíthető. A 2 ha-nál nagyobb telken a szőlőtermelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 2 % -át illetve az 800 m2 -t nem haladja meg. Az építménymagasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(5) A szőlőműveléssel hasznosított telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú)n borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma laképület esetén 5,5 m, gazdasági épületénél 7,5m.

(1) Gyümölcsös művelési ágban lévő területen 3 ha alatti területen épület nem létesíthető. A 3 ha-t és azt meghaladó telekméret esetén a termelést feldolgozást szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át és az egyes épületek alapterülete az 1.000 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-ban meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol az egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírások alapján lehet építeni.

(3) Állattartó telepet, a család szükségeltét meghaladó állattartást szolgáló épületet – a lovas turizmus céljait szolgáló épület kivételével tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

(4)³⁶ Hk.

(5) A vízfolyások menti 20-20 m-es sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

(6) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtokesetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen birtokközpont nem alakítható ki. A Beépített terület magassága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

15. § Általános előírások:

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek „Mk”-val jelöltek.

(2) A már a korábbi szabályozás alapján kialakított 1500 m² nagyságú telek még beépíthető. Az 1500 m²-nél kisebb telkek nem építhetők be. A kialakítható telek minimális nagysága 3000 m². A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m².

(1) Gazdasági épület művelt telekre – a műveléssel összefüggő - legfeljebb 3%-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy az építmény legmagasabb pontja sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(2)⁴⁰ Hk.

(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek 80%-án intenzív kertészeti kultúra található

(4) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.

(5) A meglévő épületek a 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség bővítéssel nem növelhető.

16. § Általános előírások:

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

17. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

(2) A vízgazdálkodási területeken építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6 - 6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

18. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

19. § (1) A környezetvédelmi előírások a település közigazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelemmel kapcsolatos helyi rendeletekben e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyag - kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó kormányrendelet alapján az ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó határértékek az érvényesek.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezet-szennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8)⁴⁵

(9)⁴⁶

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) A forgalmi út közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el a külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(14) A vonatkozó kormányrendelet alapján a felszín alatti vizek szempontjából a település „érzékeny” területnek minősül.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(16) Vízfolyások medrétől 50 m távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(18)⁴⁷ A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, és gazdasági területen helyezhető el akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(19)⁴⁸ A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen a gyűjtési napot kivéve nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(20) A gazdasági területeken csak a környezetének terület - felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

(21) A terület a vonatkozó kormányrendelet alapján (lásd: Függelék) nitrát érzékeny település, ezért be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

20. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területeken a művelési ág változás az illetékes természetvédelmi hatóság és a kezelő hozzájárulásával történhet.

(3)⁴⁹ Hk.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet - és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

22. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, a műemléki környezet és a régészeti területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)⁵¹

(4)⁵²

(5) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell.

(6)⁵³ Hk.

(7)⁵⁴ Hk.

(8)⁵⁵ A helyi védettség megszüntetése esetén a szabályozási tervet nem kell módosítani.

23. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

24. § (1) A szabályozási tervek által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az önkormányzat kisajátítási eljárással - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték - növekedés összegét.

25. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) Amennyiben a helyi közutat illetőleg közművet a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

26. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ön-kormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)⁵⁶ Hk.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

27. § (1)⁵⁷

(2) Építésügyi birsággal sújtandó az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, előírásait a kihirdetését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a – 9/2009(IX.14.) számú rendelettel módosított 7/2005.(VII.27.) számú rendelet.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.