Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (VI.11.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL
Hatályos: 2013. 06. 12
Kereki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (VI.11.) önkormányzati rendelete
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL
2013.06.12.
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kereki Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a.) ingatlanokra,
b.) ingó vagyontárgyakra,
c.) vagyoni értékű jogokra és követelésekre,
d.) társasági részesedésekre
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik
b) a helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzati tulajdonban álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vizi közműveket,
d) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít,
e) az a)-e) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a képviselő-testület kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.
3. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.
(2) A forgalomképtelennek továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendelétetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. E tényállás fennállásának megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat.
4. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik az e rendelet 2-3. § alatt rögzített törzsvagyonba. Az önkormányzat üzleti vagyonelemeit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, amely azonban az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg
vagyoni hozzájárulásának mértékét.
3. A vagyonnal rendelkezés
5. § (1) A vagyonnal rendelkezés keretében az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
(3) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon
kataszterben kell nyilvántartani.
(3) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva
jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § Az önkormányzat vagyonának gyarapítása, értékesítésére vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értéke
a.) 6 hónapnál nem régebbi, arra jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített értékbecslés,
b.) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c.) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.
6. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a képviselő-testület jogosult rendelkezni a következő esetekben:
a.) vagyon gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevitele,
b.) önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való ingyenes átruházása,
c.) gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén.
(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:
a.) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) estén,
b.) képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása, amennyiben a képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, úgy az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, a szerződés aláírása,
c.) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
d.) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében
közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,
e.) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
f.) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
(3) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a
(2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
(4) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat illetve fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatai ellátását veszélyezteti.
7. A vagyonkezelés szabályai
9. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, üzemeltetése az Nvtv.-ben szabályozott módon engedhető át másnak.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(3) A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6%-a.
(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére az Nvtv.3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(5) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlan állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(6) A (5) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
(8) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(9) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
8. Vagyon hasznosítás szabályai
10. § (1) A nettó 1 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a.) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b.) forgalmi érték megjelölése,
c.) hasznosítás módja,
d.) pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az
(1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
(4) Amennyiben a képviselő-testület az Nvtv.11. § (17) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint a versenyeztetés mellőzésével köt a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést, nem hoz a
(2) bekezdésben foglaltak szerint határozatot a hasznosításra kijelölésről, hanem a hasznosítási szerződés szövegének elfogadásával dönt a hasznosítási szerződés megkötéséről.
11. § A 10. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 4. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell bonyolítani.
9. A vagyon átruházás szabályai
12. § (1) A nettó 1 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak pályázat útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a.) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b.) forgalmi érték megjelölése,
c.) átruházás módja,
d.) pályázati feltételek meghatározása
e.) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása
(3) Az
(1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem értékesítését, ha törvény vagy a képviselő-testületnek az értékesítésről rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban az értékesítésről szóló határozat alapján nyilvános meghirdetés vagy az 5. melléklet szerinti Árverési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.
10. A vagyonszerzés szabályai
13. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület vagyongyarapításról szóló határozata tartalmazza:
a.) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b.) forgalmi érték megjelölése,
c.) a szerzés módja,
d.) fizetési feltételek meghatározása
e.) önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételem mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségét és a várható üzemeltetési költségeket.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
11. Az önkormányzati követelésekről való lemondás,
követelések elengedésének szabályai
14. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.
Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:
a/ amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet;
b/ felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
c/ amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
d/ a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,
da/ amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,
db/ amelynél az adós nem lelhető fel,
e/ amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f/ amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet elengedni:
a/ csődegyezségi megállapodásban;
b/ bírói egyezség keretében;
c/ ha a követelés csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
d/ magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené,
f/ az önkormányzat képviselő-testülete a jogszabályok által meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.
(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait.
(4) A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 300.000.-Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.
(5) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 300.000.-Ft-ot meghaladó összeg esetén.
(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
15. § A képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről és annak felülvizsgálatáról.
16. § (1) Az önkormányzat vagyonáról – eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról – vagyonkimutatásban kell a zárszámadás során beszámolni.
(2) A vagyonkimutatás részletezését az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) A vagyonkimutatásban részletezett eszközök és források leltározását legalább két évente végre kell hajtani. A vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségét biztosítani kell.
(4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
18. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kereki, 2013. március 22.
Marton Lajos Dr. Kiss Pál
polgármester címzetes főjegyző
Kihirdetve: Az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel 2013. június 11. napján.
Dr. Kiss Pál
címzetes főjegyző
1. melléklet az 5/2013. (VI.11.) sz. önkormányzati rendelethez
Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló
forgalomképtelen törzsvagyon
Sorsz. Megnevezés Hrsz Nagyság (m2
1. út 9 1382
2. közút 28/3 124
3. út 35 926
4. közút 51/1 793
5. közút 51/2 541
6. közút 70/3 288
7. közút 83 228
8. közút 90 306
9. közút 106/3 97
10. közút 109 377
11. közút (Petőfi u.) 112/1 7020
12. közút (Kossuth u.) 140 2991
13. közút 155 191
14. árok 160 212
15. közút 164 396
16. közút (Dózsa u.) 175 2765
17. közút 177 197
18. árok 189 266
19. árok 221/11 1263
20. közterület 223/1 10361
21. közterület 233 4435
22. közterület 245 1332
23. közterület 259 4657
24. közterület 261 277
25. közút 267 454
26. közút 295/4 845
27. zártkerti út 503 1260
28. zártkerti út 516 2846
29. zártkerti út 550 1466
30. zártkerti út 568 2775
31. zártkerti ú 591 1350
32. zártkerti út 606 1360
33. zártkerti út 607 1569
2. melléklet az 5/2013. (VI.11.) sz. önkormányzati rendelethez
korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
1. faluház 58 10081
2. temető 020 16173
3. autóbusz megálló 199/4 35
4. vízmű 199/7 2521
5. gázfogadó 0104/2 656
Hrsz. Nagyság (m2) Megnevezés
18 2110 lakás
56/2 456 óvoda épülete
82 627 beépítetlen terület
141/1 7563 agyagbánya
142/2 1075 beépítetlen terület
154 1560 beépítetlen terület
163/1 943 beépítetlen terület
163/2 994 kert a
170 6683 beépítetlen terület
224/1 1432 saját használatú út
229/2 162 árok
Külterület:
04 2115 saját használatú út 08/1 320 saját használatú út
08/2 1009 saját használatú út
09/2 1039 saját használatú út
010/2 203 árok
011/1 5748 legelő
011/2 3493 legelő és út
013 2864 gyep
014 483 saját használatú út
015 1590 saját használatú út
024 1560 saját használatú út
030/2 1384 saját használatú út
032 493 saját használatú út
034 1179 saját használatú út
036 6572 saját használatú út
037 1993 saját használatú út
039 9684 saját használatú út
043 118 saját használatú út
045 810 saját használatú út
047 3460 saját használatú út
051 2151 saját használatú út
054 1767 saját használatú út
056 12761 saját használatú út
059 2712 saját használatú út
069/13 35217 szántó és gyep
070 2290 árok
071/2 18680 gyep
071/12 11533 szántó és gyep
073 226 árok
075 833 saját használatú út
077 5128 saját használatú út
080 292 árok
081/2 2929 saját használatú út
082 241 árok
084 151 saját használatú út
087 1790 saját használatú út
092 3512 saját használatú út
094 2687 saját használatú út
096 1392 saját használatú út
098 1280 saját használatú út
099 1560 saját használatú út
0104/3 1858 saját használatú út
0111 1119 saját használatú út
0115 4644 saját használatú út
0119 499 saját használatú út
0120 1096 árok
0121 791 árok
0123 62 árok
0125 163 árok
0128 1444 árok
0129/6 3114 saját használatú út
0130/14 1729 saját használatú út
0132 4813 saját használatú út
0139 489 saját használatú út
0142 2437 saját használatú út
0146 5426 saját használatú út
I. Általános rendelkezések
2. A pályázatok tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
3. A pályázati hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat és a hivatal hirdetőtábláján az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 15 nappal. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés időpontja tekintendő.
4. A pályázati hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni a pályázati dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani.
5. A pályázati ajánlatot az Önkormányzati Hivatalra irányadó munkaidőben, a pályázati hirdetményben megjelölt időpontig lehet benyújtani. A személyesen beadott pályázatokról átvételi elismervényt kell adni a beérkezéskor.
6. A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró valamennyi pályázónak köteles azonos tartalmú információt, adatot és egyéb szolgáltatást biztosítani.
7. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.
II. Pályázati hirdetmény kötelező tartalmi eleme
A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
1.) A kiíró neve, pontos címe,
2.) az ingatlan címét és helyrajzi számát, nagyságát, műszaki és egyéb jellemzőit,
3.) a pályázat célját illetve tevékenységi kört,
4.) a pályázati biztosíték (bánatpénz) esetén, annak letételének idejét, módját, visszafizetésének esetét és módját,
5.) a nyertessel kötendő szerződés típusát,
6.) a hasznosítás időtartamát,
7.) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes személy és az Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet,
8.) esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások felsorolását,
9.) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat,
10.) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
11.) a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának költségét, a költségviselést és visszafizetésének eseteit és módját,
12.) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
13.) az eredményhirdetés határidejét és módját,
14.) további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét
15.) tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről
16.) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.
III. Pályázati dokumentáció tartalma
A pályázati dokumentációt a Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.
A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:
1.) A pályázat tartását elrendelő képviselő-testületi határozat számát.
2.) Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz
3.) Az ajánlattétel részletes feltételeit,
4.) Ha a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást
5.) A pályázatok elbírálásának szempontjait és részletes tájékoztatást az elbírálás módjáról
6.) A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet.
(1) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes nyilatkozatát különösen:
a/ a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan,
b/ a pályázatban megjelölt vagyon hasznosításának a pályázati kiírásban megjelölt módjáról,
c/ a vételár vagy az ellenszolgáltatás összegéről, a fizetési feltételek vállalásáról.
(2) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.
(3) Az ajánlat a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig nyújtható be – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.
V.A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése
1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
2. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat pályázati határidő lejártának időpontjában kell felbontani.
3. Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolt meghatalmazottjaik lehetnek jelen.
4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát.
5. Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.
6. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.
VI. A pályázat elbírálása
1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró értékeli és bírálja el.
2. Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
a/ olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
b/ az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;
c/ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;
d/ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta rendelkezésére;
e/ az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;
f/ olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
3. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésen e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.
4. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:
a/ a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,
b/ munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,
c/ szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,
d/ ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.
e/a pályázat elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.
5. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a (4) bekezdésben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.
6. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.
Eredménytelen a pályázat, ha:
a/ a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;
b/ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;
c/ a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
d/ a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
7. A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.
8. A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.
9. Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.
10. A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.
11. A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.
12. A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.
A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés
(1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
(2) Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.
(3) A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.
5.melléklet az 5/2013. (VI.11.). önkormányzati rendelethez
I. Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat vagyonáról szóló …/2013.(V….) önkormányzati rendelet 12. § -ban foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat a pályázat lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
2. Az árverés tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
3. Az árverési hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat és a hivatal hirdetőtábláján az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 15 nappal. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés időpontja tekintendő.
4. Az árverési hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni az árverési dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani.
5. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
6. Árverésre jelentkezni az árverési hirdetményben megjelölt határidőig lehet. Árverésre jelentkezhet természetes személy vagy átlátható szervezet a képviselője útján.
7. Az árverésen való részvétel feltétele a bánatpénz igazolás átadása az árverés vezetője részére.
II. Árverési hirdetmény kötelező tartalmi eleme
A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
1. A kiíró neve, pontos címe,
2. az árvevésre bocsátott ingatlan címét és helyrajzi számát, nagyságát, műszaki és egyéb jellemzőit,
3. kikiáltási ár meghatározása
4. árverésre jelentkezés helye, annak határideje
5. árverési biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének esetét és módját,
6. az árverés helyét, idejét,
7. dokumentáció átvétel helye, ideje,
8. további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét
9. tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről
III. Árverési dokumentáció tartalma
A pályázati dokumentációt a Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.
A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:
1. Az árverés tartását elrendelő képviselő-testületi határozat számát,
2. Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz,
3. Az árverésre jelentkezés feltételeit,
4. Tájékoztatást az árverésre kerülő vagyonelemről,
5. Összegszerű licitlépcsőket, a licitálás módját,
6. Tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a befizetett bánatpénz szerződéskötést biztosító mellékkötelezettséggé alakul,
7. A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet,
8. Tájékoztatás, hogy a második ill. harmadik ajánlattevővel mikor, milyen feltétellel köthető szerződés
a.) Az árveréseket az Önkormányzati Hivatal jegyzője vagy az általa kijelölt személy vezeti.
b.) Az árverés vezetője
1. számba veszi a jelenlévőket, gondoskodik arról, hogy az árverezők egy csoportban, az érdeklődőktől elkülönülten foglaljanak helyet bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt
2. a dokumentációban foglaltak szerint tájékoztatást ad a licitlépcső összegéről,
3. megnyitja az árverést, közli a kikiáltási árat és felhívja az árverezőket a licitálásra,
4. Szóban rögzíti, hogy ki tartja és ki emeli a kikiáltási árat, valamint, hogy ki az, aki nem folytatja a licitálást
5. addig folytatja az árverést, amíg ajánlatot tesznek.
6. Amikor további ajánlat nincs, a legmagasabb összegű ajánlat háromszori kikiáltása után
7. Kijelenti, hogy az árverést melyik sorszámú ajánlattevő nyerte el.
8. Amennyiben két azonos ajánlat alakul ki, az árverés vezetőjének jogában áll írásban, zárt borítékban bekérni az azonos ajánlatot tevők végső, legmagasabb összegű ajánlatát. Ebben az esetben az írásos ajánlatok közül a magasabb összegű ajánlatot tett ajánlattevőt hirdeti ki nyertesnek.
9. Tájékoztatja a résztvevőket a bánatpénz feloldásának feltételeiről és határidejéről.
10. Bezárja az árverést és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről
11. Az árverési jegyzőkönyv tartalmazza:
- az önkormányzati hivatal részéről jelenlévő személyeket
- az árverés vezetőjének feladatai teljesítésére vonatkozó rövid megállapításokat
- az árverés nyertesét és az által tett összegszerű ajánlatot
12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője, a nyertes árverező és a jegyzőkönyvvezető együttesen, oldalanként írják alá.
V. Árverés utáni szerződéskötés
1. Az árverés nyertesével a szerződés az árverési dokumentációban közölt határidőn belül akkor köthető meg, ha a nyertes a dokumentáció szerinti feltételeknek maradéktalanul eleget tett. Amennyiben a nyertessel a szerződés nem jönne létre, az árverés második helyezettjével köthető szerződés.
2. Nem lehet a második helyezettel szerződést kötni, ha a szerződéses eladási ár alacsonyabb összegű lenne, mint az az összeg, amelyet az árverést elrendelő önkormányzati határozat az érintett vagyonelemre vonatkozóan megjelöl.
VI. Eljárás sikertelen árverés esetén
1. Amennyiben az árverés sikertelen volt, az ingatlan hasznosítására vonatkozó önkormányzati határozatban foglaltak szerint az ott meghatározott kikiáltási áron /licitalapon/ a sikertelen árverés időpontjától számított hat hónapon belül a vagyonelem eladható.
2. A sikertelen árverést követő szerződéskötések esetén olyan ajánlattevőkkel köthető szerződés, akik az árverési dokumentáció szerint a bánatpénz befizetését, a szerződést biztosító mellékkötelezettség nyújtását teljesítik illetve maradéktalanul vállalják a szerződéskötési feltételeket és a jelentkezéskor eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyeket a jelen szabályzat az árverésre jelentkezéshez előír.
3. Szerződés azzal a jelentkezővel köthető, aki időben elsőként tesz eleget a szerződéskötési feltételeknek.
4. A sikertelen árverésről az árverés napján jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a sikertelenség megállapításán felül a tájékoztatást az árverésen kívüli szerződéskötés lehetőségéről, ennek határidejéről és a szerződéskötési feltételekről.
5. Amennyiben a sikertelen árverést követő hasznosítás során egyazon időpontban több azonos tartalmú ajánlat érkezik be, új árverést kell tartani.