Általános megállapítások:

1. A rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás kereteit közvetlenül az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, valamint az azt közvetítő jogszabályok jelölik ki mind a magatartási szabályok, mind a szankció megállapítása (statuálása) tekintetében.

2. Az önkormányzatok a közösségi együttélés alapvető szabályira hivatkozva egyes alapjogokat korlátoznak – erre más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor. Az alapjogok korlátozása csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan tekinthető jogszerűnek, amennyiben a helyi sajátosságok megalapozzák a tilalmazott magatartást és azok szankcionálását.

3. A kormányhivatal kiemelte, hogy csak azokban az esetekben indokolt az önkormányzati rendeletalkotás, ha nincs magasabb szintű jogszabály, amely szabályozná, lefedné, magában foglalná a helyi közösség által sérelmezett normaszegést.

4. Tovább elemezve a fentieket: az önkormányzati rendeletalkotás az országos szintű szabályozással nem lehet ellentétes, ugyanakkor kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra lehetőség van. Az önkormányzat a helyi közügyek körében a központi jogszabályokkal nem ellentétes kiegészítő szabályokat alkothat.

A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet szabályozási tárgykörét érintő megállapítások:

1. Az ingatlanok rendezettségének, tisztaságának követelménye nem állhat ellentétben a magánszféra, a családi élet az otthon nyugalmának tiszteletben tartásával.

2. Az ingatlanok karbantartása körében a gazmentesítésre, a gyomnövények írtására vonatkozó követelmények magasabb szintű jogszabályokban szerepelnek. Minden földhasználónak, így kiskert tulajdonosnak is gondoskodnia kell a növényi kártevők elleni védekezésről az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint a 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet alapján. A közegészségügyi szabályok nem helyi sajátosságok, nem helyi közügyek, hanem magasabb szintű jogszabályok által már szabályozott tárgykörök. Növényvédelmi kötelezettség megszegése esetén növényvédelmi bírság kiszabására a járási hivatal jogosult.

3. Az ingatlanok és a közterület tisztántartása körében a szankcionálás lehetőségét és feltételeit a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet határozza meg, megteremtve a jegyző számára hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan, önkormányzati rendeletben további közigazgatási szankció kilátásba helyezése nem jogszerű. A jegyző az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettség esetén is hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

4. A közterületek tisztasága körében szabálysértési tényállás is biztosítja a szankcionálás lehetőségét a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Sztv.) köztisztasági szabálysértés tényállásánál (196. § (1)

5. Az avar és a kerti hulladék égetése levegőtisztaság-védelmi bírság alá eshet, mely esetben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szabályai alkalmazandók.

6. A közterületek rendje körében a növényzet leszedése, károsítása az Sztv-ben meghatározott tulajdon elleni szabálysértést (177. § (1) valósíthatja meg. Ugyanakkor az önkormányzati szintű szabályozás irányulhat a közterület esztétikai megjelenésének védelmére.

7. A közterületek rendje körében a közterületen való hozzájárulás nélküli árusítás az Sztv. 200/A. §-ába ütközik.

8. A közterület rendjével összefüggésben a szeszesital árusítására, kiszolgálása és fogyasztására vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott tilalom megszegése esetén szintén szabálysértési szankció alkalmazására van lehetőség (Sztv. 200 §).

9. A közterület rendjéhez kapcsolódóan hozzájárulás nélkül építmény építése a közterületen szabálysértést valósít meg (Sztv.133/A. §).

10. A zajvédelmi előírások esetében figyelemmel kell lenni a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendeletben foglaltakra: az I. melléklet értelmében a vendéglátás a jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy.

11. A közúti közlekedés szabályait az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet állapítja meg, melynek hatálya az önkormányzati utakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is kiterjed. Önkormányzati rendelettel érintett, behajtási tilalom vagy korlátozás alá eső utak esetében sem állapítható meg közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt szankció a KRESZ-ben szabályozott és a Sztv-ben közlekedési szabálysértésnek minősített tényállásra (Sztv.224. §)

12. A közutak szennyező általi tisztántartását szintén a KRESZ követeli meg (63. §), melynek megszegése esetén szabálysértési tényállás valósul meg.

1. § Megállapítja a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás fogalmát.

2. § Kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapít meg a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényhez képest.

3. § A közigazgatási bírság mértékét állapítja meg magánszemélyre és jogi személyre vonatkoztatva.

4. § Megjelöli a bírság befizetésére szolgáló számlát.

5. § A közterület rendjével kapcsolatos szabályok kerülnek meghatározásra a közterület használatával, engedély nélküli használatával és a közterület bontásával kapcsolatban.

6. § A rendezett településkép folyamatos biztosítása érdekében az ingatlanok és a közterület karbantartására vonatkozó kötelezettségek kerülnek megállapításra.

7. § A temető rendjére vonatkozó előírásokat állapítja meg.

8. § Az utcanévtábla, a házszám és a postaláda elhelyezésére vonatkozó követelményeket állapítja meg.

9. § A növénytelepítési szabályok betartását követeli meg.

10. § A zajkibocsátással járó tevékenységek szabályait állapítja meg - részletszabályt tartalmaz a zajkeltő tevékenység időpontjára vonatkozóan.

11-12. § Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a szerinti, fent szereplő indokolás, valamint a mellékelt hatásvizsgálatban foglaltak alapján javasoljuk a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásuk jogkövetkezményeiről szóló rendelet felülvizsgálata során új rendelet megalkotását a jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezése mellett.