Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (IX. 3.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 09. 15Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (IX. 3.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Zics Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 108. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.
A rendelet hatálya
1. § (1) 1) E rendelet hatálya kiterjed
a) Zics Község önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) 2) E rendelet hatálya a körjegyzőség költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
2. § (1) (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések és az erre vonatkozó szerződések jóváhagyása, értékhatártól függetlenül:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, felajánlott ingatlan elfogadása, ingatlan cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h) társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása.
(2) 2) A polgármester hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések és az erre vonatkozó szerződések jóváhagyása:
a)1 500.000 Ft értékhatárig terjedő ingó vagyontárgy adás-vételének engedélyezése,
b) behajthatatlan követelések törlése 100 000 Ft –os értékhatárig;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő 100.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékesítése;
d) a számviteli szabályok szerint számított, 100.000,- Ft egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítése;
e) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére;
f) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket;
g) megkötni a biztosítási szerződéseket.
Az önkormányzat vagyona
3. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
Törzsvagyon
4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a Nvtv. 5. §.-ban megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően forgalomképtelen vagyonnak minősülő a törzsvagyon:
a) a helyi közút és műtárgyaik;
b) a járdák, terek és parkok;
c) a közterületi ingó vagyontárgyak;
d) közparkok, játszóterek, sporttelepek;
e) a védett természeti területek és természeti emlékek;
f) közterek, köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek);
g) az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyaga;
h) a közművek;
i) köztemetők;
j) a vízi közművek;
k) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények;
l) művészeti értékkel bíró – az a-e.) pontokban nem érintett – egyéb vagyontárgy;
m) műemlékileg védett, a műemlék jellegű és településképi jelentőségű ingatlanok;
n) minden más vagyontárgy, amely közvetlenül szolgálja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását és a képviselő-testület annak minősíti.
(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.
(5) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően korlátorozottan forgalomképtelen vagyonnak minősülő törzsvagyon:
a) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek;
b) a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok használatába adott önkormányzati vagyon;
c) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),
d) sportpályák és sportcélú létesítmények,
e) erdők.
f) mindaz a vagyon, amely nem szolgálja közvetlenül az önkormányzat kötelező feladatának ellátását, azonban az önként vállalt feladat ellátásához szükséges lehet és a képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolja.
(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
Üzleti vagyon
5. § (1) 1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) 2) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 4. § hatálya alá, nem szolgálja közvetlenül az önkormányzat feladatának, hatáskörének ellátását, nem szolgálja közhatalom gyakorlását és a képviselő-testület forgalomképes vagyon körébe sorolta.
(3) 3) Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen (1. számú melléklet), a korlátozottan forgalomképes (2. számú melléklet) és üzleti vagyon (3. számú melléklet) vagyontárgyainak körét e rendelet állapítja meg.
(4) 4) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(5) 5) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilvántartás és leltár
6. § (1) 1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a körjegyzőség tartja nyílván.
(2) 2) Az ingatlanvagyon-kataszter vezetéséről, külön megállapodásban megbízott vállalkozás gondoskodik.
(3) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(4) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(5) 5) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX tv. alapján kell elvégezni.
e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(6) 6) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
(7) 7) A vagyonkimutatást alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - körjegyző gondoskodik.
(8) 8) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(9) 9) 2A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket – amelyekről, és az állományukban bekövetkezett változásokról folyamatos és részletező nyilvántartás van vezetve – a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót követően,( az utolsó leltártól számítva) három évenként kell leltározni
Vagyon értékének megállapítása
7. § (1) 1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. § (5) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.
(2) 2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása és építési telek értékesítése esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján
d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.
(3) 3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelési szerződés megszűntével a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.
(4) 4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.
(5) 5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak egy éven belül értékesített együttes értéke az irányadó.
(6) 6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
(7) 7) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
(8) 8) Építési telek értékesítése esetét minimális értékesítése árnak a vagyonnyilvántartásban szereplő értéket kell tekinteni.
Tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) 1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 19-20. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(2) 2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a körjegyzőség, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(3) 3) Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő (polgármester, bizottság, körjegyző) köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, illetve annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.
(4) 4) Vagyon szerzése lehet vétel, felújítás, beruházás, feltételhez nem kötött térítésmentes felajánlás-átvétel.
(5) 5) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondnak, ezt az önkormányzat akkor fogadhatja el, ha képes a vagyon működtetésével járó kötelezettségek teljesítésére.
(6) 6) Az önkormányzat tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, vagy az önkormányzat követeléséről lemondani – csak írásos előterjesztés és indokolás mellett – a képviselő-testület minősített többségű döntésével lehet.
(7) 7) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül –meghatározott céllal csak más önkormányzatnak lehet.
(8) 8) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(9) 9) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
(10) 10) A vagyon elidegenítése során általános feltétel, hogy a vételárat az adott naptári éven belül kell megfizetni. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselő-testület állapítja meg.
(11) 11) Az önkormányzati ingatlanok, - kivéve az építési telkeket -, részvények elidegenítése nem eredményezheti a vagyontömeg csökkenését. Erre tekintettel az elidegenítésekből származó bevételeket beruházások pénzügyi támogatására, értéknövelő felújításokra kell fordítani.
(12) 12) A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének céltartalékát képezi, melyet elsősorban a forgalomképes vagyontárgyak gyarapítására kell fordítani. Ezen elv érvényesülését szem előtt tartva a képviselő-testület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.
(13) 13) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
A hasznosítás általános szabályai
9. § (1) 1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) 2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.
(3) 3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a körjegyzőség, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(4) 4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
(5) 5) Az önkormányzat a tulajdonában levő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat - a képviselő-testület nevében - a polgármester gyakorolja.
(6) 6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot, alapit, melynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(7) 7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja, azonban az 5 %-ot meghaladó vagyon elidegenítésénél a Képviselő-testület előző jóváhagyása szükséges.
(8) 8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járulhat hozzá.
(9) 9) A rendezési tervben beépítésre alkalmasnak jelölt földterületek (építési telkek), az értékesítésig haszonbérletbe adhatóak. A haszonbérletbe, bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni. Bérbeadás maximum 10 évre köthető.
(10) 10) A rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen: az egyes vagyontárgyak bérbe, használatba, vagy haszonbérbe, koncesszióba adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon esetleges elidegenítése. A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
10. § (1) 1) Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.
(2) 2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(3) 3) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege az 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
Forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
11. § (1) 1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete, nem apportálható.
(2) 2) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő-testület - jogszabály és alapító okirat szerint - körjegyzősége, az intézménye útján gondoskodik, valamint biztosítja azok állagának megőrzését és üzemeltetését.
(3) 3) A koncessziós formában történő hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.
(4) 4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig - a képviselő-testület hozzájárulásával köti meg a polgármester.
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti rendelkezés
12. § (1) 1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon, megterheléséről, alapítványba, közalapítványba és gazdasági társaságba történő beviteléről, koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a polgármester javaslata alapján képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) 2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak 1) bekezdésben nem említett hasznosításáról a képviselő-testület dönt.
(3) 3) Az önkormányzati korlátozottan forgalomképes vagyont 100 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Az értékhatár vonatkozásban az ingatlan nyilvántartásban levő becsült adatokat kell figyelembe venni.
(4) 4) A képviselő-testület az önkormányzat intézményei, hivatala használatában levő korlátozottan forgalomképes vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményeire, hivatalára bízza.
(5) 5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.
(6) 6) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésszerű teljesítés feltételeit folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
13. § (1) 1) Forgalomképes vagyontárgy vállalkozási célú megszerzéséről, továbbá elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) 2) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) 100 000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó.
b) 100 000 Ft-ot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
(3) 3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(4) 4) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a 18. § (2) bekezdése szerinti jogosult dönt.
(5) 5) Értékhatártól függetlenül önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 8. § rendelkezései az irányadóak.
Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának speciális szabályai Építési telek értékesítése
14. § (1) 1) Zics Község Önkormányzat a tulajdonában álló telkek erejéig könyvszerinti értéken biztosít építési telket a településen építkezni kívánó természetes személyek számára az alábbi feltételekkel:
a) Az Önkormányzat a telkeket jelenlegi közművekkel biztosítja, közművesítés bővítésének költségeit vállalni nem tudja.
b) A kedvezményezett 3 éven belül köteles a lakást felépíteni, melyet lakhatási engedéllyel és a lakásba történő bejelentkezéssel igazol. A 3 éves időtartam kezdetét az Önkormányzat határozza meg az építkező részére, annak függvényében, hogy mikor tudja a telket a kedvezményezett részére építési célra biztosítani.
c) Az építési célra értékesített ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig a tulajdonos nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani.
d) A kedvezményezettet terheli az ingatlannal kapcsolatos minden szerződéskötési, átírási költség, ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos költség, illetve hatósági engedélyek beszerzése.
e) Az építési telek iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:- igénylő pontos adatait, (név, személyi adatok, lakcím, adószám)- ajánlott vételár,- az igényelt terület pontos címe, (utca, házszám, hrsz,)- nyilatkozat a beépítési kötelezettség vállalásáról.
(2) 2) Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az Önkormányzat kérelmezi.
(3) 3) A tulajdonjog átruházásra csak a Nemzeti vagyonról alkotott 2011. évi CXCVI. törvény 14. §-ban foglalt feltételetek teljesülését követően kerülhet sor.
(4) 4) Építési telek vásárlása iránti kérelmet a körjegyzőhöz kell benyújtani.
(5) 5) A kérelmet a képviselő-testület bírálja el a Polgármester javaslata alapján.
(6) 6) A képviselő-testület döntését követően a körjegyző gondoskodik az elővásárlásra jogosult értesítéséről, majd ennek függvényében a kedvezményezett értesítéséről.
(7) 7) A kérelmezővel/elővásárlásra jogosulttal a megállapodást a polgármester köti meg.
(8) 8) A kedvezményezettnek az építkezés megvalósulását, a befejezést követő 15 napon belül a szükséges dokumentumok bemutatásával be kell jelentenie a körjegyzőnek.
Önkormányzati tulajdonban levő lakásokkal, nem lakás célú helyiségekkel való gazdálkodás, lakbérek, bérleti díjak megállapítása
15. § (1) 1) Az önkormányzat tulajdonában levő lakások, nem lakás célú helyiségek tekintetében a bérleti szerződést, a polgármester - bérbeadóként - köti meg.
(2) 2) Az önkormányzat gazdálkodása szempontjából elidegeníthető lakások, nem lakás célú helyiségek körét és eladásának feltételeit a képviselő-testület állapítja meg, azonos elvek figyelembevételével - egyedi döntéssel.
(3) 3) Az önkormányzat tulajdonában levő szolgálati jellegű lakások, nem lakás célú helyiségek bérlőjét a polgármester jogosult kijelölni a képviselő-testülettel egyetértésben.
(4) 4) Az Ltv. VI. fejezetében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában levő lakások, nem lakás célú helyiségek bérét a képviselő-testület a lakások településen belüli fekvése, műszaki állapota, komfortfokozata, a nyújtott szolgáltatások alapján állapítja meg.
Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása
16. § (1) 1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) (2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.
(3) 3) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai 100 000 Ft-ot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.
Intézmények, vagyonhasznosítása
17. § (1) 1) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Az intézmények kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
(2) 2) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.
(3) 3) Az önkormányzat intézményeire bízott önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbeadásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.
(4) 4) Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
18. § (1) 1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) 2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) 3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
19. § (1) 1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) 2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) 3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) 4) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(5) 5) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet.
(6) 6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(7) 7) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(8) 8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(9) 9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére.
(10) 10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Vagyonkezelési szerződés tartalma
20. § (1) 1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
lb) a szerződés felmondásával,
lc) közös megegyezéssel,
ld) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
le) közös megegyezéssel,
lf) a vagyonkezelő halálával,
lg) vagy jogutód nélküli megszűnésével,
lh) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisü-lésével, vagy
li) a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli meg-szűnésével,
lj) a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
a) felmondási idő:
lb) rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
lc) rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
ld) a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,
(2) a feladatellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az érintett szakmai bizottság, a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegésekor kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését.
(3) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
21. § (1) 1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért Bedegkér-Miklósi-Zics Községek Önkormányzatainak Körjegyzője felelős.
(2) 2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) 3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) 4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
22. § (1) 1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület
b) a polgármester kezdeményezheti.
(2) 2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.
(3) 3) Az alábbi esetekben nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:- ingó vagyon esetén az 100.000 Ft-ot,- ingatlan vagyon esetén az 500.000 Ft-ot,
b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
d) bérleti időszak meghosszabbításakor;
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
h) telekhatár-rendezés esetén.
i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.
(4) 4) A versenyeztetési eljárás, a licittárgyalási eljárás és a vagyonkezelői jog átruházásának szabályait e rendelet 1., 2., 3. sz. mellékletei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.
(5) 5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,
h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.
(6) 6) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.
Értelmező rendelkezések
23. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.
2. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb.
3. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.
4. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
5. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt idő-pontban megfizeti.
7. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
8. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
9. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, víztároló medence és tartozékai a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
10. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
11. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
12. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
13. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
14. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
15. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
16. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
17. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
18. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
19. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
20. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
21. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre.
22. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
23. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
24. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
25. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
26. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
27. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
28. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
29. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
30. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
31. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
32. Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.
Záró rendelkezések
24. § (1) 1) Jelen rendelet mellékletében szereplő változásokat a körjegyző a testület döntésének megfelelően folyamatosan átvezeti.
(2) 2) Ez a rendelet kihirdetését követően 2012. szeptember 15-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól alkotott 1/2012. (I. 19.) önkormányzati rendelet.
(3) 3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző az SZMSZ-ben szabályozott módon gondoskodik.
Módosította a 7/2014. (V. 16.) rendelet 1. §-a, hatályos 2014. május 17. napjától.
Módosította a 14/2015.(XII.15.) rendelet 1. §-a, hatályos 2015. december 15. napjától.