Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatást és a szociális ellátást szabályozó
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 19Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatást és a szociális ellátást szabályozó
Zics Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbiakat rendeli el:
I. rész
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) Zics Község közigazgatási területén élő lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
b) Az Szt. 6. §-a alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Zics Község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
c) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
d) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
e) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központra (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) és az általa nyújtott ellátásokra. Az ellátásokat a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulást alkotó önkormányzatok által kötött megállapodás alapján más településeken lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok vehetik igénybe.
Eljárási rendelkezések
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Tabi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. Ezen ügytípusok esetében az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
3. § (1) A kérelmező köteles kérelmében a saját, valamint a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó (2) – (4) bekezdésben meghatározott bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a) és f) pontjában szereplő adatokat.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló munkáltatói igazolást, kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
b) vállalkozónál lezárt adóév esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,
c) könyvelővel nem rendelkező vállalkozó és egyéb – nem havi rendszerességgel szerzett - jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi és anyagi felelőssége mellett e rendelet 3. számú melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,
d) felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.
Amennyiben a kérelmező a b) pontban meghatározott igazolást nem csatolja, írásos kérelem esetén a Hivatal intézkedik annak beszerzéséről.
(3) Amennyiben az igénylő, vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, akkor az ügyintéző megkeresi a NAV Megyei Igazgatóságát a jövedelemadó alapjának igazolására.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
5. § Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
6. § (1) Az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult a Hivatal pénztárában veheti át, vagy azt részére ki kell utalni.
(3) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénzben nyújtott önkormányzati segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor azt az Alapszolgáltatási Központ vezetője által megbízott személy részére kell kifizetni.
(4) Az Alapszolgáltatási Központ vezetője által megbízott személy a felvett önkormányzati segélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni.
7. § Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén, - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően kétévente egy alkalommal ismételten vizsgálni köteles.
9. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek esetében az érdemi döntést megelőző eljárás során felmerült kérdésekben a végzéseket a polgármester bocsátja ki.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Rendszeres szociális segély
10. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni (Együttműködésre kijelölt szerv).
(2) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:
a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vétel céljából, és nyilvántartásba vetetni magát,
b) együttműködni az Alapszolgáltatási Központtal a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) elkészítésében,
c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást írásban megkötni,
d) a folyamatos kapcsolattartásra az Alapszolgáltatási Központnál, és a megállapodásban foglalt időközönként az Alapszolgáltatási Központnál megjelenni (legalább 3 havonta),
e) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,
f) az együttműködési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén, az erre vonatkozó igazolást az Alapszolgáltatási Központ felszólításának kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül hitelt érdemlő módon az Alapszolgáltatási Központ rendelkezésére bocsátani (pl.: kórházi zárójelentés, háziorvosi igazolás, hatósági, bírósági, rendőrségi, közjegyzői idézés).
(3) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szolgálatnál történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól;
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot,
f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén legkésőbb a mulasztást követő 8 napon belül írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,
i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,
j) a benyújtástól számított 8 napon belül elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,
k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.
11. § A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez, és mentális állapotához igazodva kiterjed
a) az Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
12. §
.
Ápolási díj
13. § A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó ápolási díjra jogosult, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át nem haladja meg.
14. § Az ápolási díj összege a 13. §-ban meghatározott esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
15. § (1) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha
a) az ápoltnak és lakókörnyezetének a tisztasága nem megfelelő,
b) az ápolt élelmezése, gyógyszeradagolása nem megfelelő.
(3) Arra vonatkozóan, hogy az ápolást végző személy a jogszabályban előírt ápolási kötelezettségét teljesíti-e, a Hivatal munkatársa az ápolt lakóhelyén készített környezettanulmány útján bizonyosodik meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást a háziorvos, vagy az Alapszolgáltatási Központ munkatársának a bejelentésére kell lefolytatni.
16. § A 13. § szerinti ápolási díj megállapítása és megszüntetése Zics Község képviselő-testülete hatáskörébe tartozik.
Önkormányzati segély
17. § (1) Zics Község Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, életvitelszerűen Zicsen lakó,- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
18. § (1) Önkormányzati segélyben lehet részesíteni kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – azt a személyt,
a) aki egyedülálló és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
b) akinek családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege, rászorultsághoz igazodva, legalább 3.000,- Ft, legfeljebb 30.000,- Ft lehet.
19. § (1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben / pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó betegség, baleset stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható önkormányzati segély legfeljebb 200.000,- Ft- ig terjedő összegben.
(2) Évente egy alkalommal jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül a településen állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező nyugdíjasokat, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőket a képviselő-testület önkormányzati segélyben részesítheti, melynek összege legalább 2.000,- Ft, legfeljebb 30.000,- Ft.
(3) Évente legfeljebb egy alkalommal, hivatalból – beiskolázás anyagi terheinek enyhítése érdekében – családi jövedelemhatár vizsgálata nélkül, támogathatja azokat a Zics állandó lakóhellyel rendelkező családokat, amelyekben általános iskolás, vagy nappali tagozaton tanuló, első szakma illetve diploma megszerzésére irányuló jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt él. A támogatás legalább 2.000,- Ft, legfeljebb 20.000,- Ft lehet tanulónként. A képviselő-testület iskola típusonként, korcsoportonként eltérő támogatást is megállapíthat. A támogatás nyújtható készpénzben, vagy természetbeni juttatás, pl. tankönyv, iskolaszer vásárlás formájában is.
(4) A képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal, hivatalból – jövedelemhatárra való tekintet nélkül – önkormányzati segélyben részesítheti azokat az állandó lakóhellyel rendelkező családokat, amelyben kiskorú gyermek él. A támogatás legalább 2.000,- Ft, legfeljebb 20.000,- Ft lehet gyermekenként.
(5) Az önkormányzat hivatalból, szükség szerint – jövedelemhatárra való tekintet nélkül – önkormányzati segélyben részesítheti a rászoruló, állandó lakóhellyel rendelkező családokat. A támogatást természetben, idényjellegű zöldségben, gyümölcsben vagy haszonállatban lehet nyújtani.
20. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.
21. § (1) Zics Község Képviselő-testülete az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege, amennyiben az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, 20.000,- Ft, azonban nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál.
(2) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
22. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatal szociális ügyintézőjénél.
(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell e rendelet 3. §-ában meghatározottakon kívül:
23. § Zics Község Képviselő-testülete - az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg mértékéig – pénzügyi tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segélyben (a továbbiakban: kamatmentes kölcsön) részesítheti évente egy alkalommal, legfeljebb 200.000,- Ft-ig azt a rászoruló személyt:
a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át nem haladja meg és
b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
24. § Nem részesíthető kölcsönben a 23. §-ban megjelölt feltételeknek megfelelő személy, ha:
a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy
b) nem rendelkezik olyan jövedelemmel, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
25. § (1) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni. A törlesztés megkezdésére a képviselő-testület maximum 6 hónap türelmi idő állapíthat meg.
(2) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.
26. § A kölcsönben részesülőkkel az 1. sz. melléklet szerinti szerződést a polgármester köti meg.
27. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása Zics Község Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(2) A 19. § (5) bekezdése és a 21. § szerinti önkormányzati segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
28. § (1) Zics Község Önkormányzata Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban részesíti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló mindenkor hatályos rendelet szerint kiírt pályázat alapján a felsőoktatásban résztvevő szociálisan rászoruló hallgatókat.
(2) A pályázati kiírásról és a következő évi támogatások összegéről a pályázat kiírásával egyidejűleg, a csatlakozás feltételeként meghatározott időpontig, évente dönt a képviselő-testület. A támogatás összegét a képviselő-testület a következő évi költségvetésében tervezi.
(3) A beérkezett pályázatok elbírálását kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján Zics Község Képviselő-testülete végzi.
(4) Szociálisan hátrányos helyzetűnek azt a pályázót minősíti a képviselő-testület, akinél a vonatkozó hatályos rendelet szerinti szociális körülmények valamelyike fennáll.
(5) A kérelemhez csatolandó mellékleteket, a jövedelemszámításnál figyelembe veendő időszakot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet 3. § (2) bekezdése tartalmazza.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátás
29. § A szociális törvényben felsorolt eseteken túl közgyógyellátási jogosultság állapítható meg minden személynek, akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
30. § A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása Zics Község Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik.
II. rész
Szociális szolgáltatások
31. § (1) Zics Község Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) szociális információs szolgáltatás
b) étkeztetés
c) házi segítségnyújtás
d) családsegítés
e) nappali ellátás
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorultak részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
Szociális információs szolgáltatás
32. § (1) Szociális információs szolgáltatás nyújtásával gondoskodik az önkormányzat arról, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.
(2) A szociális információs szolgáltatást átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.
Étkeztetés
33. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani
a) koruknál fogva, akik a 65. életévüket betöltötték,
b) egészségi állapotuk miatt, akik nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, egészségkárosodásukra tekintettel rendszeres szociális segélyben részesülnek, két hónapot meghaladóan táppénzben részesülnek,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.
Házi segítségnyújtás
34. § (1) Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az önkormányzat
Családsegítés
35. § (1) A családsegítés során a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújt az önkormányzat szolgáltatást.
(2) Az önkormányzat a családsegítést átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központtal látja el.
Az ellátás igénybevétele
36. § (1) A 33. § és a 34. §-ban felsorolt ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.
(2) A szociális ellátás iránti kérelmekről az intézményvezető dönt. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
(3) Ha az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője az intézményvezetőjének (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodást köt.
(5) Nem kell az Szt. 94. § (1) bekezdés szerint megállapodást kötni
a) népkonyhán történő étkeztetés,
b) családsegítés,
c) falu- és tanyagondnoki szolgáltatás,
d) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,
e) utcai szociális munka,
f) hajléktalanok nappali melegedője,
g) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
h) ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása
esetén.
(6) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(7) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.
Az intézményi jogviszony megszűnése
37. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
(2) Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
(3) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
b) a házirendet súlyosan megsérti,
c) intézményi elhelyezése nem indokolt.
(4) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
Térítési díjak
38. § (1) Az étkezésért, házi segítségnyújtásért személyi térítési díjat kell fizetni, melyet az intézményvezető a vonatkozó jogszabályi előírásokra, valamint a (2)-(6) bekezdésre figyelemmel állapít meg.
(2) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díját a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó döntésével összhangban 390,- Ft/ ebéd összegben határozza meg.
(3) Az (2) bekezdés alapján meghatározott térítési díj összegét növelni kell az étel kiszállításra számított térítési díj összegével, amennyiben az igénybevevő az étkeztetést az igénybevétel helyére történő szállítás mellett veszi igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti étel kiszállításra számított térítési díj összege: 220,- Ft/ebéd.
(5) A képviselő-testület a házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó döntésével összhangban 200,-Ft/óra/fő-ben határozza meg.
III. rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. § (1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2014. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zics Község Önkormányzata Képviselő-testületének szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2011. (IX. 20.) rendelete hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egy időben Zics Község Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/1998.(VI. 05.) rendelet 8. §-a hatályát veszti.
1. számú melléklet a 13/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
3./ Az 1./ pontban szereplő személy a kölcsönt …………………………………… céljára kapja.
4./ A szerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, ha az adós nem a célnak megfelelően használja fel a kölcsönt.
7./ Amennyiben az adós részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat jövedelméből / munkabér, nyugdíj, stb./ letiltás útján érvényesítheti a kamatokkal növelt követelését, vagy kamatokkal növelt követelése összegére fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezheti a közjegyzőnél.
Zics, 20..... év ……………….. hó ….. nap
2. számú melléklet a 13/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:
2. A kérelmező családi állapota:
3. A házastárs/élettárs személyi adatai:
II. Jövedelmi adatok:
Jövedelem típusa: |
Kérelmező |
Házastárs/ élettárs |
Gyermek |
Gyermek |
Gyermek |
Összesen: |
Havi jövedelme (forint) |
||||||
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: |
||||||
Kereső tevékenységből származó jövedelem |
||||||
Egyéb jövedelem |
||||||
Összesen: |
||||||
................................................ |
................................................ |
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
ZICS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
a szociális igazgatást és szociális ellátást szabályozó 13/2013. (XII.20.) rendelete