Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv megállapításáról az alábbi rendeletet alkotta:

I. fejezet

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

1. Ezen rendelet hatálya Olcsva település közigazgatási területére terjed ki.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott tervezési területen építési tevékenységet végezni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az Étv. alapján meghatározott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK.) előírásai alapján eljárva az érvényes egyéb országos érvényű jogszabályok, és ezen Helyi Építési Szabályzat, valamint az SZ/2 rajzszámú Szabályozási Terv (a továbbiakban: Szabályozási Terv) előírásainak együttes figyelembe vételével lehet.

3. A Helyi Építési Szabályzat alatt ezen rendeletet és annak 1-5. számú mellékletében foglaltakat (a továbbiakban együtt: HÉSZ.) kell érteni.

4. A HÉSZ. a fentiekben felsorolt jogszabályok és az Országos Településrendezési Terv (OTrT.) előírásainak figyelembe vételével készült, melyet az „OTrT-vel való összhang biztosítása” c. egyezőséget igazoló munkarész tanúsít.

A terv területének felhasználása

2. §

Terület-felhasználási módok és szabályozási jelek, elemek

1. A terv által érintett területen az általános és sajátos építési használat szerint a következő terület-felhasználási egységek lehetnek:

  a) beépítésre szánt területek

1. Lakó-,

                kertvárosias lakó-, (Lke)

                falusias lakó-, (Lf)

          2. Vegyes-,

                településközpont vegyes-, (Vt)

          3. Gazdasági-,

                 kereskedelmi, szolgáltató-, (Gksz)

                 ipari-, (Gip)

     4. Különleges-,

           temetők (KT1)

           intézményi- és sportterületek (KT2)

           hulladéklerakók, kezelők (KT3)

     b) beépítésre nem szánt területek:

       1. Közlekedési- közmű-elhelyezési, hírközlési-,

        főutak (KÖu/1)

   országos mellékutak (forgalmi út) (KÖu/2)

   helyi gyűjtőutak (KÖu/3)

   kiszolgáló utak (lakóutak) (KÖu/4)

          kötöttpályás közlekedési terület (KÖK)

          2. Zöld-,

  közparkok (Z)

          3. Erdő-,

             egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (Ee)

          4. Mezőgazdasági-, (M)

                     parcellázott, illetve kertes (Mk)

  egyéb művelés (M)

  védett mezőgazdasági terület

   5. Vízvédelmi terület

2. A Szabályozási Terv elemei:

• művi értékvédelem, táj- és természetvédelem, kilátás- és látványvédelem, környezetvédelem határai;
• a tervezett szabályozási vonal (közterületet, nem közterületet elválasztó vonal);
• az építési övezetek határa;
• az építési övezetben alakítható legkisebb telekterület mértéke (és HÉSZ-ben);
• az építési vonal (táblázatban és HÉSZ-ben);
• az előkert legkisebb mértéke (HÉSZ-ben);
• a telken belüli minimális zöldterület nagysága (táblázatban és HÉSZ-ben);
• a maximális építménymagasság;
• a közlekedési és közmű-elhelyezés területei legkisebb szélessége;
• az építési övezetek határa;
• az építési övezet legkisebb alakítható telekterületének mérete;
• a különleges területek célja és beépítési előírásai;
• a beépítésre szánt területek (közterületnek nem minősülő), telkek, építési telkek beépítési módja;
• lakóterületek.

3. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

      A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

3. §

Az építés engedélyezése

1. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően – a tervvel megegyezően – engedélyezhető.

2. A különleges gazdasági, településközponti vegyes övezetek területén az övezetnek megfelelő építményre kiadott építési engedély után használatba vételi engedélyt csak a feltáró utak, parkolók megépülésével és annak forgalomba helyezésével együtt (vagy utána) lehet kiadni.

3. A beépítésre nem szánt területeken a szerkezeti terv felhatalmazása alapján az OTÉK. És jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni.

II. fejezet

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

4. §

A lakóterületek

(1)    

1. Lakóterületek Olcsva település esetén a beépítésre szánt területek Lf, Lke tömbszámú területei.

A lakóterületeket a terv kötelező szabályozási elemekkel meghatározott előírásai szerint kell kialakítani és felhasználni.

2. Lakóterületek a beépítésre szánt területek azon részei, ahol lakóépületeket lehet elhelyezni. A lakóterületeken az OTÉK. 14. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem helyezhetők el:

• mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények,
• kézműipari építmények,
• üzemanyagtöltők építményei.

2. A lakóterületeken melléképítmények vonatkozásában az OTÉK.-tól nem lehet eltérni. Az állattartó épületek építési feltételeit, elhelyezésüket az állattartásról szóló helyi rendeletben kell szabályozni, a beépítési határvonalat ezen épületek esetében sem lehet meghaladni (Lásd még a HÉSZ. Vonatkozó rendelkezését, illetve 4. sz. mellékletét!).

(3)

1. Lakóterületen alkalmazott építési övezeti előírások:

Lf:   0-30/4,5-900

Lke: 0-30/4,5-700

2. Az övezeti jel szerinti minimális telekterület (900 m²) kialakult helyzetben 800 m², az övezeti jel szerint értelmezett telektömb egységes normatív rendszere szerint.

(4) 

1. A telek legkisebb szélességi mérete

                        SZ                                                      18 m

                        O                                                        14 m

2. Olyan építési telkeken, ahol a kialakult (jelenlegi) beépítési mód szabadonálló, s az építési telek szélessége (SZ > 18 m.) lehetővé teszi a helyben szokásos, döntően az oldalhatáron álló beépítéstől való eltérést, az oldalkert, illetve lakóházak közötti távolságokra vonatkozó tűzvédelmi előírások betarthatók, ott a szabadonálló beépítés továbbra  is engedélyezhető.

(5) 

1. Az alkalmazható beépítési határvonal távolságok az utcafronti kerítésektől mérve

     Építési telek mélysége:         Beépítési határvonal távolság:

____________________________________________________

 25 m-es telek                                                              19 m

                        30                                                                              22 m

                        35                                                                              25 m

                        40                                                                              28 m

                        45                                                                              30 m

                        50                                                                              35 m

                        60 m felett                                                                  40 m

70.                                                                               45 m

80.                                                                              50 m

90.                                                                              60 m

                            100 m                                                                            60 m

                            150 m-ig                                                                        85 m

                            150 m felett                                                          max. 110 m

      (200 m)                                                                        (110 m)     

2. A beépítési határvonalak meghatározott mértéke és a megengedett legkisebb telekterület mellett a 30 %-os beépítés teljesíthető. A minimális telekterületnél nagyobb telkek beépíthetőségének számítási módja:

• minimális telekterület:    30 %               270 m²
• fennmaradó területre:    15 %                  x
• összes beépíthető terület:                     (270 + x) m²

3. Olyan tömböknél, ahol azok meghatározott részén (Szabályozási Terv) vizes – mélyfekvésű, azaz nem beépíthető terület van jelölve; a telkek méretét az utcafronti kerítés és a beépítést tiltó szabályozó vonal közötti távolság szerint kell megállapítani és a határvonalat az ennek a telekméretnek megfelelő mértékben meghatározni.

4. Magas talajvízállású területen pincét létesíteni nem lehet.

(6)  Az alkalmazható előkert mélységek: EK = K,

                                                           EK = 5,0 m

 K: Kialakult, beépített útszakaszoknál a 0-5 m előkert nélküli építési hely szabályait kell alkalmazni.

7. A lakóterületi zöldterület aránya minimum: 40 %, beültetési kötelezettség 3 év.

8. A lakóterületek építési övezeteinek új építési telkei funkcionális terület-felhasználását is a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar-gazdasági udvar-kert elrendezés szerint kell alakítani. A gazdasági udvart a kerttől vizuálisan le kell választani (tömör kerítés, növényzettel befuttatott kerítés stb.). Ezt olyan esetekben még szigorúbban be kell betartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek–(gazdasági udvar) látványa zavaró, településkép rontó lehet.

9. Lakóterületen, 3,5 t-át meghaladó súlyú tehergépjármű parkoló terület, tároló nem létesíthető.

10. Utcai garázs (földszinten, vagy pinceszinten) nem létesíthető (karakterszabályozás).

11. A lakóházak magastető hajlásszöge 30-45+5 fok lehet, de figyelembe kell venni az adott héjalásra vonatkozó előírásokat is.

12. ^[1]

13. A lakóépület és a melléképületek között a beépítési oldalon 6,0 m távolságot kell tartani, vagy azokat közvetlenül hozzáépíteni. Ez utóbbi esetben a lakóháztól számított 6,0 m-en belül állattartási célokat szolgáló melléképületet nem lehet elhelyezni. A helyben szokásos melléképületek a következők: járműtároló, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag, mezőgazdasági tárolás), állattartás építményei, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet – pavilon, árnyékszék. A melléképületek a főépület funkcióit kiegészítő, ahhoz csatlakozó, vagy attól különálló építmények.

14. A részleges közművesítettség feltételei: villamos energia, vezetékes ivóvíz, zárt közműpótlós szennyvíz-elhelyezés (nem szikkasztó!), nyílt vagy, zárt csapadékvíz-elvezetés.

15. Terepszint alatti építmények az előkertben, az építési határvonal és telek hátsó telekhatára között nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények azok, melyek a terepszintből földdel fedve is maximum 1,0 m-el emelkednek ki. A szerkezetileg önálló építménynél gondoskodni kell a megfelelő állékonyságról (alapozás, földnyomás, víznyomás), vízszigetelésről és szellőzésről, valamint a biztonságos megközelítésről (lépcső, rámpa).

5. §

A vegyes területek

(1)    

1. A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet foglalhat magában. A lakóterületen kívül elhelyezhetők az OTÉK. 16. § (2) bekezdésében foglaltak, kivéve:

• parkolóház,
• üzemanyagtöltő,
• gazdasági építmény,
• termelő kertészeti építmény.

2. Településközponti vegyes területen a beépítettség mértékét a Szabályozási Terv meghatározza. Intézményi rendeltetés esetén a terület beépítettsége az övezetben szabályozotthoz képest 10 %-al növekedhet, ha az OTÉK. szerinti (nem telken belüli) gk. parkolók elhelyezési kötelezettsége biztosítható.

2. Településközponti vegyes területen intézményi rendeletetésűnek számit az épület (építmény), ha a szintterület legalább 60 %-a intézményi funkciójú.

3. Az övezetben közterület felől garázs, sőt ügyfélparkoló sem épülhet. Lakásépítés esetén a telken belüli épületben kell biztosítani a lakásonkénti gépkocsi tárolót.

4. Településközponti vegyes területen a környezetterhelő kibocsátások határértékeit az érvényes egyéb szakági előírások szerint kell figyelembe venni. 

5. A vegyes területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások:

1. az alkalmazott övezeti jelek: Vt
2. az alkalmazott övezeti előírások: 0-30/6,00-700

kialakult helyzetben, más országos előírás miatt indokolható esetben: SZ-30/6,0-900.                    

6. Vegyes területeken a zöldterületek aránya minimum 20 %, beültetési kötelezettség 1 év.

7. Vegyes területek funkcionális tagozódása az előírt szabadonálló beépítés jellegének megfelelően alakítható. A hátsókert minimális méretét 10 m-ben kell megállapítani.

8. A településközponti vegyes területen (Vt.) a minimális telekterület nagysága: 700 m², de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt el nem érő térmérték esetén a Szabályozási Terv az irányadó, de ez a térmérték tovább nem osztható.

9. A közművek kivételével a terepszint alatti építmények beépítésének mértéke nem lépheti át az övezetre megadott értéket.

10. A vegyes területeken teljes közművesítést kell létesíteni.

11. A tartalékterületek átmeneti hasznosítása: a jelenlegi (építési használat szerinti) terület-felhasználási funkció szerint történhet.

6. §

Gazdasági területek építési övezetei

(1)

1. A gazdasági területek építési övezete gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Ezek lehetnek: Gksz, Gip területek.

2. Kereskedelmi-gazdasági (Gksz) területeken nem helyezhetők el a következő építmények:

          Igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő.

3.  Jelentős mértékben nem zavaró hatású ipari gazdasági területen nem helyezhetők el a következő építmények:

   Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

4. Jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen a bűzös, nagy zajjal járó, gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el. Bizonyos esetekben a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet (módosítva a 102/1996. (VII. 12.) és a 97/1997. (VI. 1.) Korm. rendelettel) szerint kell környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezni a létesítmények megfelelő elhelyezéséhez.

2. A gazdasági területek építési használatának megengedett határértékei, illetve az alkalmazott övezeti előírások:

1. az alkalmazott övezeti jelek: Gksz
2. az alkalmazott övezeti előírások:SZ-30/6,0-2000

3. Gazdasági építményeknél az építmények előtti előkert mélységek:

1. kereskedelmi-gazdasági építmények:                             10 m
2. nem zavaró ipari építmények:                                        15 m
3. jelentősen zavaró hatású ipari építmények:                     20 m.

4. Gazdasági területeken a zöldterületek minimális aránya:

      (háromszintes zöld felület)

1. kereskedelmi-szolgáltató létesítmények:                   10 %
2. ipari létesítmények:                                                 25 %
3. zavaró hatású ipari létesítmények:                            40 %

      Beültetési kötelezettség: 1 év

5. Gazdasági területeken a kereskedelmi-ipari létesítményeket szabadonálló beépítési módban kell elhelyezni, a rendeletben meghatározott irányadó előkertekkel. A hátsókertek minimális mélysége 20 m, figyelembe véve az árurakodási feltételek biztosítását is.

6. Gazdasági területen a minimális telekterület nagysága: Gksz: 5.000 m²; Gip: 2.000 m², de a megosztásnál a telekalakítás általános szabályait figyelembe kell venni. Az ezt a mértéket el nem érő térmérték esetén a Szabályozási Terv övezeti jelében meghatározott mérték az irányadó, ami tovább nem osztható. A levegőtisztaság védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglaltakat fokozottan figyelembe kell venni.

7. Terepszint alatti építmény csak a felszíni építmény alatt helyezhető el, azzal együtt építve. Az állékonyságot, megfelelő vízszigetelést, szellőzést és a biztonságos megközelítést biztosítani kell.

8. A tervezett ipari területek esetében ügyelni kell arra, hogy a levegő védelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott tevékenységek esetén a meghatározott védelmi övezetek kialakíthatók legyenek.

7. §

Különleges területek

1. A különleges területek közé azok a területek tartoznak, amelyeket a rajtuk elhelyezett építmények különlegessége miatt ide kell sorolni.

2. A település különleges területei építési használatának alkalmazott határértékei, illetve övezeti előírásai:

1. az alkalmazott övezeti jelek: KT.1
2. az alkalmazott övezeti előírások: SZ-3/4,5-x

      x = tényleges terület

(3) Az építési övezet alakítható legkisebb telekterület mérete:

K.1.: kialakult

K.2.: 9.000 m²

K.3.: kialakult

Ennél kisebb telekméretnél a Szabályozási Tervben foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy az adott térmértékek tovább nem oszthatók.

(4)  A minimális zöldterületi fedettség: 40 %, ami az intézményi célú hasznosításnál értelmezhető.

III. fejezet

A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

8. §

Közlekedési területek

1. A terv közlekedési területei a Szabályozási Terv szabályozási vonalai által meghatározott közterületei, a közpark és egyéb területek kivételével.

2. A közlekedési területek a terv beépítésre nem szánt területei, melyet felhasználni, építésre igénybe venni csak a Szabályozási Tervnek, jelen Szabályzatnak és az OTÉK. előírásainak figyelembe vételével lehet.

3. A tervben alkalmazott övezeti jelek a következők: Köu/1-4; ez utóbbi jelentősebb külterületi utat jelöl.

4. A település forgalmi útjai: Kölcsey-Vitkai u.

                 gyűjtő útjai:   Arany János, Kossuth u.

A további utak lakóutak. Az utak szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv szerint kell kialakítani, illetve biztosítani, figyelembe véve a megadott minta-keresztszelvényeket.

Az utak konkrét tervezésénél építésénél, közművek elhelyezésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények, létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell (külön jogszabály alapján) az elektronikus hírközlési és postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

          9. §

           Helyi értékvédelem

(1)  A rendelet hatálya alá eső területen helyi értékvédelmi kategórián belül (Lásd még a HÉSZ 1. sz. mellékletét)

1. településszerkezetileg védelemre kijelölt terület, illetve helyi védelemre kijelölt épület: nincs.

2. helyi védelemre kijelölt táji értékek: a szerkezeti terven jelölt területek.

3. természeti területek: a szerkezeti terven megjelölt területek.

4. a védelem alá tartozó területeket helyi önkormányzati rendelettel kell szabályozni.

(2)  Amennyiben az igazgatási területen nagyobb földmunkával járó beruházásra kerül sor és felmerül a régészeti kutatás igénye, a kutatás lehetőségét biztosítani kell. A kutatás igényét a Megyei Múzeumok Igazgatóságának kell bejelenteni. A kutatás lehetőségét az Igazgatóság kezdeményezése esetén is biztosítani kell.

3. A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Debreceni Regionális Irodája) megkeresése szükséges.

4. Az épített környezeti értékekre, természeti értékekre vonatkozóan önálló önkormányzati rendeletet kell alkotni, melyhez az értékeket részletesen kell leírni és dokumentálni.

10. §

Zöldterületek

(1)  A terv zöldterületei a közparkok és a díszkertek.

(2)  A zöldterületek övezeti jelei: Z.

Az övezeti szabályozás SZ-2/4,5-x

          x = tényleges terület

(3)  A zöldterületen nem helyezhető el az OTÉK. 27. § (4) bekezdés b) pontja szerinti építmény.

11. §

Erdőterületek

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterületek az OTÉK. szerint meghatározott, különböző célú területek, melyeket a szerkezeti terv szerint kell figyelembe venni.

2. Az erdőterületek alkalmazott övezeti jelek szerint:

Külterületeken: E, Ee

Belterületeken: -.

Szabályozás: OTÉK. szerint történhet.

Az erdőterületek elhelyezkedését a meglévő és az új telepítések vonatkozásában a szerkezeti terv tartalmazza, azok behatárolásával egyetemben (övezeti terv szerint).

12. §

Mezőgazdasági területek

1. A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermesztést, állattenyésztést, továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló területek.

2. A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:
   1. M: döntően szántó művelésű terület
   2. Mk: kertes művelésű területek
   3. Védett mezőgazdasági területek

1. M: döntően szántó művelésű terület:

aa. az övezetbe a mezőgazdasági területek azon, mindenhol viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

ab. az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

ac.  épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3%-os beépítésével lehet.

2. Mk: kertes művelésű területek:

ba. ezek zöme szőlő, kisebb részben gyümölcsös művelésű területekből áll.

bb. a kertes művelési ágú területeken csak 12 m² térmértékű gazdasági épületek építhetők.

3. Védett mezőgazdasági területek:

ca. mezőgazdasági, ugyanakkor védelem alatt álló területekről van szó.

cb. az adott területeken semmilyen épület sem helyezhető el, még gazdasági célokból sem, kivéve a kutatással és védelemmel összefüggő építményeket.

13. §

Vízgazdálkodási területek

1. A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK. 30. §-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)

2.  Vízvédelmi és vízgazdálkodási célokra fenntartott parti sáv a községet érintő vízfolyások esetében 6-6 m-ig, közcélú vízi létesítmények (pl. belvíz- és öntözőcsatornák) esetében 3-3 m-ig terjed. Ezt beépíteni nem lehet, ott csak rét-és legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva.

3. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, betonalap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján, a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.

14. §

Közművesítés és a közművek létesítményei

(1)  A tervezési területen a terv szerinti teljes  közművesítettséget kell megvalósítani. Átmenetileg a 4. § (14) bekezdésben foglalt részleges közművesítettségi feltételeket kell biztosítani.

(2) A meglévő és a  megmaradó közműlétesítmények védelmének, átépítésének a rendezési terv előírásai szerint kell eleget tenni.

(3) A területigényes közműtárgyak (transzformátor állomás, szennyvízátemelő, gázátadó, gáznyomás-szabályozó) helyigényét, amennyiben azok nem közterületbe esnek, az alépítmények miatt biztosítani kell (Lásd (4) bek. szerint).

(4)  A közművek biztonsági sávjai a következők:

A gázelosztó vezeték védőtávolságának meghatározásánál a 6/1982. (V. 6.) IPM. r. és az MSZ 7048-3:1983 számú szabványban foglaltakat kell figyelembe venni.

5. A lakóterületet, valamint a Vt, Gksz, K területeket érintő nagyfeszültségű légvezetékeket ki kell váltani (földkábellel). Gazdasági területeken a szükséges védősávokat biztosítani kell.

6. Meg kell valósítani a korábban megépült belvízelvezető rendszer rekonstrukcióját (újrakotrás, mélyítés, stabilizálás, átereszek, átemelők, zsilipek).

7. Az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltés lábvonaltól számított 10-10 m védősávon belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, ami a talajszerkezetet, talajszilárdságot megbontja, vagy elszennyeződését eredményezné.

8. Hullámtéri oldalon 60 m, mentett oldalon 110 m-en belül anyagnyerő helyet nyitni csak talajmechanikai vizsgálat és a szakhatóság hozzájárulásával felszerelt építési engedély birtokában lehet.

9. Új utcák megnyitásánál, telekosztások során a csapadékvíz megoldásáról gondoskodni kell.

10. Élő vízfolyásba szennyezett víz nem kerülhet. A felszíni vízbe történő bevezetésnél a 220/2004. (VIII. 21.) Korm. r. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM. r. előírásait kell betartani.

11. A belvízelvezető csatornák mellett a szakfeladatok ellátásához 6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni és 10 m-en belül végleges jellegű épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

15. §

A környezet védelme

(1)  Levegőtisztaság védelmi szempontból a település levegőminőségi besorolásánál a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A zaj-, rezgés- és levegőszennyezés csökkentése érdekében  a fejlesztések során a szükséges intézkedéseket, a védelmi célú műszaki-technikai kötelezéseket (indokolt esetben – pl 10.000 m² beépített szintterület fölött - környezetvédelmi hatástanulmány  és a környezetvédelmi szakhatóság előírásai szerint) a létesítmények használatba vételéig el kell végeztetni, illetve végre kell hajttatni.

(3) Lakóterületen, Gksz, Vt, K és Gip területeken telekalakítás, tereprendezés, feltöltés és építési engedélyezés előtt környezetvédelmi és környezetföldtani vizsgálatokat kell készíteni, melyek alapján az építési hatóság az engedélyben köteles előírni, hogy feltöltéseket csak ellenőrzött minőségű, legális anyagnyerőhelyről szállított anyagokkal lehet elvégezni. A tereprendezés során intézkedni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a talaj eredeti rétegződés szerinti visszatöltéséről, a megmaradó talaj szakszerű elhelyezéséről.

4. Állattartás szabályaira a HÉSZ-szel összhangban külön önkormányzati rendeletet kell alkotni.(Lásd: még a HÉSZ 4. sz. mellékletét).

5. Egyéb környezetvédelmi előírások:

         Természeti területet (kijelölt, vagy tv. szerinti területet pl. gyep) attól függetlenül, hogy országosan, vagy helyileg   védett, nem lehet beépíteni.                                     

          Természeti területek:

          -szentély tip. Holtág-Révtag,

          -Kraszna holtág.

Az exlege védett lápok, Natura 2000 és Ramsari területek esetében alkalmazni kell a 8005/2001. (MK. 156.) KÖM. tájékoztatóban, a 2/2002. (I. 23.) KÖM-FVM. rendeletben, a 8004/2003. (K. Ért. 11) KvVm. tájékoztatóban, valamint a 275/2004. (X. 8) Korm. rendeletben foglaltakat.

6. A felszíni vizektől (folyó, tó, tározó) mért 1.000 m-es sávon belül agrár kemikáliák, növényvédőszerek alkalmazása tilos, illetve azt egyeztetni kell a környezetvédelmi és vízügyi hatósággal.

A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni. Közüzemi szennyvízcsatornával jelenleg nem ellátott területen csak zárt, vízzáró kivitelű szennyvízgyűjtő aknák engedélyezhetők.

7. A környezethasználatot úgy kell tervezni, hogy az túlzott környezetterhelést, szennyezést és károsítást ne okozhasson. Amennyiben ilyen mégis bekövetkezne, úgy a rendellenes környezethasználót kell rehabilitációra kötelezni. A településen keletkező szennyvizek, lúgtrágyák, összegyűjtött csapadékvizek szállítása során a termőföldre jutást meg kell akadályozni. A termőföldön történő elhelyezésnél az 1994. évi LV. tv. 69. § előírásait be kell tartani.

(8)

1. A föld védelme érdekében az erdőterületeken környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, a talajeróziót megfelelő növénytelepítésekkel kell csökkentetni, megállítani.

2. Defláció által érintett területen agrár védekezést (növényzettel) kell alkalmazni (szélfogó erdősáv, talaj-stabilizálás).

A szennyezésnek kitett (ipar, raktározás, közlekedés, állattartás) területeket, úgy kell kialakítani, hogy szennyező anyag a talajba, felszín alatti vizekbe ne kerülhessen. Használaton kívüli kutakba hulladékot, csapadékvizet, szennyvizet elhelyezni tilos. Kismélységű kutak csak kétrakatos kivitelben készíthetők. Ilyen és egyben jó minőségű, összetételű vizekkel történő locsolás csökkenti a trágyázás, műtrágyázás szükségletét.

(9)  Műtrágyázást csak úgy szabad végezni, hogy az más növényi kultúrákat ne károsítson és a talaj ásványi anyag tartalma ne haladja meg az egyensúlyi értékeket (pl. túlzott felhalmozódás, kémhatások).

(10) Meg kell oldani a települési kommunális hulladékok elszállítását azokon a helyeken, ahol az elszállítás még nem rendszeresített. Az illegális lerakókat meg kell szüntetni.

(11)

a) A települési hulladékgazdálkodásra vonatkozóan figyelembe kell venni a 2000. évi XLIII törvény és végrehajtási rendeletei előírásait, a kapcsolódó jogszabályok közül, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a 22/2001. (XI. 10.) KÖM rendelet előírásait. Az illegális hulladéklerakók megszüntetése, elhagyott települési hulladékok kezelésének hatósági jogköre a település jegyzőjét illeti.

b) Az építési és bontási munkák hulladékának kezelése részletes szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM. együttes rendelet tartalmazza.

(12)   Veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet, ilyen tárolás a település igazgatási területén nem létesíthető.

(13) A zaj és rezgésvédelemre vonatkozóan a 47/2004. (III. 18.)  Korm. rendelettel módosított 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet  25. § (1) bekezdése részletezi az I. fokú hatósági jogkört.

(14) A szórakoztató elektronikák hangosító berendezéseinek használatát önkormányzati rendelettel kell szabályozni (a 8/2002. KÖM-EÜM. együttes rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével).

(15) A gazdasági területek üzemi zajszennyezésére a 12/1983. (V. 12.) MT. r. 4. § (1)   bekezdésében és az 5. §-ában foglaltak az irányadók, melynek alapján a vonatkozó határértékeket be kell tartani.

(16) A felszíni vizek védelme érdekében a (6) bekezdésben foglaltakon túl gondoskodni kell arról, hogy a gazdálkodással, az esetleges turisztikai hasznosítással összefüggésben a környezetterhelés az ökológiailag megengedhető mérték alatt maradjon. Hullámterekben csak a meder használatával; folyó, vízfolyás fenntartásával összefüggő vízilétesítményt, kikötői – rév – kompátkelőhelyi – vízirendészeti építményt szabad elhelyezni. Közösségi, vizisport, sporthorgászati létesítmények csak jelen szabályzat és szabályozási terv alapján helyezhetők el. A magassági elhelyezésnél az eddig előfordult legmagasabb vízszint + 1,0 m biztonságnak megfelelő mértékadó szintet kell figyelembe venni.

(17)   A település vízbázis védelem szempontjából a nagyobb mint 100 év kategóriába sorolható.

         Ez nem vonatkozik a védőidommal ellátott területre, melyet külön kell kezelni.

(18) A levegőtisztaság védelme érdekében elsősorban a forgalmi és gyűjtőutak mentén, a közlekedés okozta por és kémiai szennyezést jól tűrő, vagy azt lekötő fafajták telepítését kell előirányozni.

19. Felszíni folyóvizektől (annak partjától számított) 50-50, állóvizektől 100 m távolságon belül építmények nem helyezhetők el.

20. Lakóterületen a szikkasztó rendszerű szennyvíztárolást meg kell szüntetni. Meg kell valósítani a szippantott szennyvizek tisztítóba juttatását.

21. Egyéb előírások:

Lakóterületen a hőigény ellátására vezetékes gáz, vagy elektromos energia vehető figyelembe. Különösen a nagyobb forgalmú utak mentén, legalább egy, de inkább kétsoros faállomány telepítés indokolt, melyet a külterületi összekötőutaknál is meg kell valósítani.

Az előkerteket úgy kell kialakítani, hogy az utcai forgalom füstgáz és porterhelése ellen hatékony védelmet biztosítson. A növényzet összetételében a füstgáztűrő, a tájjelleg és az örökzöld lombtömeg is kapjon helyet. A porterhelés mérséklését szolgálja az is, hogy a lakóutak legyenek szilárd burkolatúak.

16. §

Építési tilalmak, korlátozások, egyéb előírások

1. A település igazgatási területére határozattal közlendő építési tilalmat, korlátozást nem kell elrendelni.

2. Egyéb rendelkezések: jelen rendelet mellékletét képezik:

 1. sz. melléklet: örökségvédelmi hatástanulmány (helyi értékvédelem);

2. sz. melléklet: a Szabályozási Tervben alkalmazott út

                           mintakeresztszelvények, részletek;

3. sz. melléklet: tűzvédelmi fejezet;
4. sz. melléklet: segédlet az állattartási rendelethez;
5. sz. melléklet: ütemezési javaslat, sajátos jogintézmények.

          A felsorolt mellékletekben foglaltakat a rendelettel együtt kell alkalmazni (értsd: a HÉSZ.-t és annak 1-5. mellékletében, valamint a Szabályozási Tervben foglaltakat). A helyi és tájvédelemre külön rendeletet kell alkotni, melyet részletes szakértői vizsgálatnak kell megelőznie. Ugyancsak rendeletalkotás vonatkozik az állattartás szabályainak megállapítására. A HÉSZ mellékleteiben foglaltakat csak irányadónak kell tekinteni.

(3) Az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő, vagy a természeti adottsága miatt védett, védelemre kerülő (pl. helyileg, vagy országosan védett természeti terület) külterületi területekre; külterületi szabályozási tervet kell készíteni.

(4) A meglévő hulladéklerakó esetében telekalakítási és építési tilalmat kell elrendelni, és a területet rekultiválni kell.

17. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/1988. (X. 20.) T. számú rendelettel megállapított, a tervező Nyírterv által készített  Olcsva Község Összevont Rendezési Terve, valamennyi tervrészével együtt.

3. Ez a rendelet a Szabályozási Tervlapokkal együtt érvényes (2 lap, tervszáma: 01/2004., rajszáma: SZ/2, készítője Micropolis Bt., Vezető tervező: Dr. Vincze István).

4. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.^[2]

Huszti József sk.                                                                                     Lipták József sk.

polgármester                                                                                  címzetes főjegyző

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*  A rendelet elfogadva:  Olcsva, 2006. május 31.

** A rendelet kihirdetve:  Olcsva, 2006. június 06.

A HÉSZ 1-5. számú mellékletei, és a Szabályozási Tervlapok – terjedelmük miatt – az 543-6/2006. szám alatt iktatott ügyiratban találhatóak.

                                                                                                   Lipták József sk.

                                                                                                  címzetes főjegyző