Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2012.(XII. 28) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól

Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontja, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Olcsva Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

1. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
2. a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

(2) Ezen rendelet szabályait az alábbi jogviszonyokra akkor kell alkalmazni ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete másként nem rendelkezik.

2. Az önkormányzati vagyon és annak nyilvántartása

2. § Az Önkormányzat vagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon.

(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket az 1 melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

1. a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok, ingóságok
2. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
3. közművek,
4. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, valamint az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság használatába adott, a kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgáló ingó vagy ingatlan vagyon.
5. középületek, köztéri műalkotások
6. közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedés (tagsági jog),
7. köztemetők,
8. sportpályák és sportcélú létesítmények,
9. erdők.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

5. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe.

3. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyílván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatás.

(3)  A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
2. az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
4. a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba.
5. A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben

 tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján készített szerződéstervezeteket a szerződéskötésre feljogosított személy, vagy szervezet a szerződés megkötését megelőző 5 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

4. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

      (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

1. a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
3. önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
4. közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
5. vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára kétmillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
6. döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
7. döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről,
8. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletet megkösse és
9. az átmenetileg szabad pénzeszközöket egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti megtakarításra lekösse.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. § (1) Hasznosításnak minősül az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, apportálása, értendő.

      10. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető,
5. kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
6. ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, a kamattartozás elengedése körében,
7. az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.

11. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100 000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelés lemondásról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat egyszemélyes, vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága részére nyújtott tagi kölcsön elengedéséről a képviselő-testület dönt.

6. Az önkormányzati vagyon értékének

és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

12. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

1. ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
2. az ingó vagyonát beszerzési értéken,
3. értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
4. vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. ingatlan és ingó vagyon esetén 90 napnál nem régebbi értékbecslés alapján, ha ingó vagyon esetén a várható érték a 800 000 Ft-ot, ingatlan vagyon esetén az 1 500 000 Ft-ot meghaladja.
2. tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján
3. egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

       (3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

       (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

7. Eljárás a tulajdonos képviseletében

13. § (1) A tulajdonosi képviselet szabályai a következők:

1. a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,
2. az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv képviseletében annak vezetője,
3. e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörben az intézmény vezetője.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében – az e rendelet szabályai alapján megkötött vagyonkezelési szerződés alapján - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(5) Az önkormányzati tulajdonban (rész-tulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.

8. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk

14. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – jogszabály és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vagyonkezelői joga ingyenes. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.

(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

9. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

1. ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
2. az egyházak és más társadalmi szervezetek részére,
3. más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
4. önkormányzat költségvetési szerve részére,
5. önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, valamint
6. egyéb gazdálkodó szervezet részére, várospolitikai szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, valamint átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat, intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

10.  Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal,

a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

16. § (1) A forgalomképtelen vagyon:

1. tulajdonjogát nem érintő hasznosítása - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy hónapot nem haladja meg – a polgármester,
2. az egy hónapot meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.

       (4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

17. § (1) A E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz a 20 §. szakaszban meghatározott kivételekkel. Az Önkormányzat tulajdonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 3-4. melléklete tartalmazza.

(2) Azon esetben, amely során más jogszabály értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

18. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

       (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti, használat jogának átengedéséről, vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő - e rendelet alapján - a vele megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhat el.

12. Intézmények, vagyonhasznosítása

19. § Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában, vagy vagyonkimutatásában szerepel. Köteles a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

20. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba, bérletbe adásáról legfeljebb két évi időtartamra.

21. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmény, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

22. § Az önkormányzati intézménynél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlan további hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjának értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal, ingatlanrésszel kapcsolatos, Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

13. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

23. § (1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai 2 000 000 Ft-ot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletének megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.

14. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

24. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - :

1. a 500 000 Ft. egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagyon felett, valamint értékhatártól függetlenül az ingatlan vagyon felett a Képviselő-testület,
2. az 500 000 Ft. egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a polgármester,
3. a 200.000 forint egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a vagyonkezelő szerv vezetője

 gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyonelemeket a rendelet 5-6. melléklete tartalmazza.

2. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az adott intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
3. Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem az Önkormányzat fenntartásában működő szervnek, vagy a Hivatalnál feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.

       (4) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

15. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

25. §  (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét - a helyi önkormányzatokról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet keretei között - önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.

(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.

26. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el vagyonkezelő által.

(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(4) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – jogszabály és e rendelet, valamint a megkötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. 

       (5) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szereplő közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.

(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezet  az átalakulással egyidejűleg köteles szerződéseit a működési forma változás miatt felülvizsgálni, és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.

(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

1. birtoklására,
2. használatára, hasznainak szedésére,
3. bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására. 

(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

1. közterhének viselésére,
2. a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
3. a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, valamint
4. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 

27. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

1. a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,

2. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
3. az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
4. a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat A vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év március 31-ig kell elkészíteni.
5. a felmondási lehetőségeket és feltételeket, a felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
6. hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
7. hogy a vagyonkezelő a beruházást, felújítást - ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik - csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb képviselő-testületi határozatban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket pedig a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
8. a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékot,
9. a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
10. a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
11. a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz a szerződés:

1. a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
2. a szerződés felmondásával,
3. közös megegyezéssel,
4. határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
5. közös megegyezéssel,
6. a vagyonkezelő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
7. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
8. a gazdasági társaság, vagy a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,
9. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén

szűnik meg.  

13. felmondási idő:

1. rendes felmondás esetén legalább 3 hónap,
2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,

       (2) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt nyilatkozatokat.

28. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a jegyző felelős.

(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

1. a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
2. a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.

(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

16. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

       29. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

1. a képviselő-testület;
2. a polgármester;
3. az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(3) A pályázati eljárás módjáról - versenytárgyalási vagy licittárgyalási eljárás - a Képviselő-testület jogosult dönteni. A rendelet 7-8. melléklete tartalmazza a versenytárgyalási, valamint licittárgyalási szabályzatot.

(4) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

1. amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
   1. ingó vagyon esetén az 3 000 000 Ft-ot,

   ab) ingatlan vagyon esetén a 6 000 000 Ft-ot,

2. vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
3. mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
4. bérleti időszak meghosszabbításakor;
5. állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
6. határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
7. kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
8. telekhatár-rendezés esetén.
9. ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.
10. Ingatlanrész bérbeadása esetén, ha a bérleti jogviszony a két évet nem haladja meg.

(5) A versenyeztetési eljárás, a licittárgyalási eljárás és a vagyonkezelői jog átruházásának szabályait e rendelet 7.,8., mellékletei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.

(6) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést:

1. ingatlanvagyontárgy hasznosításának módjáról (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
2. a szerződés céljának meghatározásáról,
3. érték elfogadásáról, megállapításáról (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
4. ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosításáról és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosításáról, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapításáról,
5. szerződés időtartamának meghatározásáról
6. árverésre, vagy pályázatra kijelölésről, ez utóbbi esetén a pályáztatás módjáról,
7. ingatlan csere céljára történő biztosításáról, valamint
8. a rendeletben fel nem sorolt esetekben az atipikus, vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződés megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezésről, melynek hiányában a szerződés nem jöhet létre.

(7) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, legalább a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak megfizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.

17. Záró rendelkezések

       30.§ (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2004.(XI.29.) önkormányzati rendelet.

7. melléklet a 9/2012.(XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Olcsva Község Önkormányzatának

Versenytárgyalási Szabályzata

1. Szabályzat:

1. meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben, az önkormányzat rendeletében meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
2. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
3. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

2. A szabályzat alkalmazásában:

1. kiíró (ajánlat kérő): Olcsva Község  Önkormányzata
2. ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
3. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
4. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
5. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
6. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője. az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján. kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
7. lebonyolító: az Önkormányzat Hivatala

3. A versenytárgyalás típusa:

1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati gazdasági érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

4. A versenytárgyalás meghirdetése:

1. Az értékesítési feltételeket tartalmazó pályázati hirdetmény kivonatát megyei, és helyi lapban a hirdetményt teljes terjedelemben, a városi tv-ben az önkormányzat honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzé tenni.
2. A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

5. A versenytárgyalási felhívás tartalma:

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
2. lebonyolító megnevezését, székhelyét
3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
5. ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
6. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát
8. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
9. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
10. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
12. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
13. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

6. A versenytárgyalási felhívás visszavonása:

1. Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
2. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

7. Az ajánlati biztosíték:

Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Olcsva Község Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

8. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség:

Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

1. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
2. a bruttó ajánlati árat,
3. szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
4. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
5. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
6. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
7. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
8. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
9. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
10. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
11. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
12. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
13. név (cégnév),
14. lakóhely (székhely),
15. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

9. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje:

1. A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat megfelelő elkészítésére és benyújtására.

10. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése:

1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
   1. zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
   2. nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek

1. Az ajánlat nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
   1. ajánlattevő neve, cégneve,
   2. ajánlattevő lakóhelye, székhelye,
   3. az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)

1. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

1. Érvénytelen az ajánlat, ha:
2. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
3. ha az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
4. az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

1. Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
   1. ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által - a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
   2. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

11. A versenytárgyalás lebonyolítása:

1. A versenytárgyalás lebonyolítását az Önkormányzat Hivatala végzi.
2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a városfejlesztési és üzemeltetési csoport feladata
4. Az ajánlattevő a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

12. A Versenytárgyalási ajánlatok értékelése:

1. A Versenytárgyalási ajánlatok értékelését az Önkormányzat Hivatala végzi.
2. A Jegyző véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

13. Az ajánlatok elbírálása

1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
2. Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket az Önkormányzat Hivatala írásban 3 munkanapon belül értesíti.

14. Összeférhetetlenségi szabály

1. A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

8. melléklet a 9/2012.(XII. 28.) önkormányzati rendelethez

Licittárgyalási Szabályzat

Az önkormányzati vagyon licittárgyalás

útján történő értékesítésének szabályzata

1.         A jelen szabályzat:

1. meghatározza az önkormányzat vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítési módját,
2. szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
3. biztosítja a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos pályázati és licitálási feltételeket,
4. érvényre juttatja a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

A pályázati hirdetmény és annak tartalma

2. Az értékesítési feltételeket tartalmazó pályázati hirdetmény kivonatát megyei, és helyi lapban a hirdetményt teljes terjedelemben az önkormányzat honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzé tenni. A közzétételéért a tulajdonos Képviselő-testület felhatalmazása alapján a lebonyolító a felelős.

3. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
   1. a pályázat célját, tájékoztatást az értékesítendő vagyontárgyról
   2. az értékesítendő önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, és az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lényegesebb jogokat és tényeket
   3. az ingatlan forgalmi értékét, közműellátottságát,
   4. az induló licitárat
   5. az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
   6. a licittárgyaláson való részvétel feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét
   7. a pályázati biztosíték mértékét és befizetésének módját, helyét és idejét,
   8. a licittárgyalás eredménytelenségének feltételeit
   9. a pályázati hirdetménnyel kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és elérhetőségét

4. Lebonyolító: az Önkormányzat Hivatala.

A pályázati biztosíték

5. A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege esetenként meghatározott érték, mely nem lehet kevesebb, mint a nettó forgalmi érték 1,5 %-a, de nem lehet több a nettó forgalmi érték 20 %-ánál.
6. A pályázati biztosítékot a házipénztárába kell befizetni legkésőbb 15 perccel a licittárgyalás megkezdését megelőzően.
7. A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után 5 napon belül visszafizetésre kerül.
8. Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés.

A licittárgyalás lebonyolítása

9. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

10. A licittárgyalás vezetője ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, vagy meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.

11. A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.

12. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, vagy a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják

13. A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.

14. A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a.

15. A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

16. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat ajánlja és a vételár egyösszegű, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve ha a Képviselő-testület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett.

17. Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.

18. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg.

19. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevők aláírásukkal hitelesítik.

Általános indokolás

Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2004.(XI.29.) önkormányzati rendeletével megalkotta az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló jogszabályát.

Magyarország Alaptörvényének a helyi önkormányzatok cím alatti 32. cikke szerint:

„(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között rendeletet alkot,

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint:

„5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.”

A fentiekre tekintettel önkormányzatunkat jogalkotási kötelezettség terheli.

Részletes indokolás

1. §

A szakasz a rendelet hatályát határozza meg. Vannak jogviszonyok, melyeket más önkormányzati rendeletek, elsősorban a költségvetési rendelet szabályoznak, így ezekre a kivételekre utalni szükséges.

2-5. §

A rendelkezések a jogszabályi előírásoknak megfelelően sorolja be az önkormányzati vagyont. Az Önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. Forgalomképes vagyon az üzleti vagyon, míg a törzsvagyon lehet forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes. A forgalomképtelen vagyon körét törvény nevesíti. Ez bővíthető. 

6-7. §

A vagyon nyilvántartásának szabályait határozza meg. Jogszabályok határozzák meg, milyen vagyonnyilvántartásokat, kimutatásokat kell vezetnie az önkormányzatnak.

8. §

A rendelet a vagyon feletti tulajdonosi jogokkal rendelkezőket sorolja fel, valamint a polgármester részére ad felhatalmazásokat.

9-11. §

A rendelet az önkormányzat vagyonának hasznosításának terjedelmét, valamint a követelések behajtásának szabályait tartalmazza. Szükséges meghatározni mit is értünk hasznosításon és nagyon fontos, hogy konkrétan meghatározásra kerüljenek azok az esetek, melyek során az önkormányzat valamely követeléséről lemondhat. Kisebb összegű követelésekről való lemondás hatáskörét célszerű a képviselő-testületnek valamely a polgármesterre átruházni.

12.§

Nevesíti a vagyon nyilvántartásának szabályait, valamint a vagyon értékesítésével kapcsolatosan a vagyon értékének megállapítására vonatkozó szabályokat.

13. §

A rendelet meghatározza, hogy a vagyongazdálkodás során a tulajdonosi jogokkal bíró szervet, személyt ki képviseli.

14. §

A rendelet szabályozza a vagyonkezelők körét, valamint az ebből eredő kötelezettségeket.

15. §

A rendelet meghatározza, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat kinek és milyen feltételekkel nyújthat kedvezményesen, illetve ingyenesen önkormányzati vagyont.

16. §

Meghatározza az forgalomképtelen önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok terjedelmét, valamint a tulajdonosi jogokat alkalmazó szervek hatáskörét.

17-18. §

Meghatározza a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok terjedelmét, valamint a tulajdonosi jogokat alkalmazó szervek hatáskörét. A korlátozottan forgalomképes vagyon legtöbb esetben az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges vagyontárgy. E miatt indokolt, hogy e körbe tartozó vagyon felett a képviselő-testület rendelkezzen azzal a kivétellel, hogy az intézményvezető dönthessen a kezelésében lévő ingatlan, ingatlanrész 2 évet meg nem haladó bérbeadásáról.

19-22. §

Meghatározza az intézményi vagyonhasznosítás szabályait, annak terjedelmét.

23. §

Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában meghatározza a rendelet az elidegenítéssel járó jogügyletek során alkalmazandó jogosultságokat. Az alapítói jogokkal kapcsolatos kérdésekben a képviselő-testület dönt.

24. §

A rendelet meghatározza, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat üzleti vagyonának hasznosítási szabályait, az eljáró szervek körét és azok hatáskörét. Az üzleti vagyon hasznosítása során a javasolt értékhatárok mellett a képviselő-testület a polgármesterre, valamint az adott vagyonkezelőre ruházná át. Ez a jelenleg hatályos önkormányzati rendeletben is szerepel, csak alacsonyabb értékhatárokkal.

25-28. §

A rendelet ezen szakaszai részletesen szabályozzák az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásának feltételeit, az alkalmazandó eljárási szabályokat. A vagyonkezelői jog kvázi egy tulajdonosi jogkört jelent azzal, hogy a vagyonkezelő a rábízott vagyont nem idegenítheti el és azt a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségek betartása mellett kezelheti. Vagyonkezelésbe adást megelőzően a Képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia azt, hogy az adott önkormányzati feladat hogyan és milyen módon látható el a leghatékonyabban.  

29. §

A rendelet meghatározza, hogy a vagyongazdálkodás során a nyilvánosság biztosítása érdekében, milyen pályázati eljárást kell alkalmazni. Szabályozza, hogy versenyeztetési eljárást mely értékhatárok fölött kell lefolytatni, illetve mely esetekben nem szükséges. Hozzá kell tenni, hogy az államháztartási törvény szerint a 25 MFt. értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítése esetén minden esetben kötelező a versenyeztetési eljárás lefolytatása.

30. §

E rendelet 2013. január 1-jén lépne hatályba, kellő felkészülési időt hagyva az érintetteknek.

                                               Huszti József                                 dr. Deák Ferenc

                                               polgármester                                         jegyző