Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2024. 05. 01

Olcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

2024.05.01.

Olcsva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 5. §-ában, a 10. § (2) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1) – (2) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és a 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Szabolcs- Szatmár- Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya levegőtisztaság-védelem szempontjából kiterjed a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, továbbá a porképző és bűzös anyagok kezelésére, valamint az avar és kerti hulladék égetésére.

(2) E rendelet tárgyi hatálya zaj- és rezgésvédelem szempontjából kiterjed a közterületi rendezvények és a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek zajvédelmi szabályaira, továbbá a hangosító berendezések használatának és az építési-bontási tevékenység végzésének egyes kérdéseire.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely:

a) a gyülekezési jogról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések során végzett tevékenységnek tekinthető,

b) vallási tevékenység végzésének tekinthető,

c) a természeti csapás elhárítása érdekében, vagy más fontos közérdekű célból (pl: közművezeték meghibásodásának elhárítása) származik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. járda: az a gyalogosközlekedésre rendelt útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjed. Ha a járda területén a szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész, virágos sáv, vagy árok is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni;

2. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó-, síkosság- és pormentesítése, valamint rovar és rágcsálómentesítése;

3. kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok,

4. zöldfelület: minden olyan felület, amelyet döntő mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari, lakó, közlekedési terület) helyezkedik el. A járda és az úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett-e vagy sem;

5. zöldterületi berendezés: a homokozó, utcabútor, világítótest;

6. zöldterületi építmény: a támfal, lépcső;

7. zöldterületi felszerelés: a hinta, csúszda, mászószer, sporteszköz, pad;

8. gondozott zöldterület: a fűmagasság 10 cm alatt van;

9. gondozatlan zöldterület: a fűmagasság meghaladja a 10 cm-t;

10. közhasználatú zöldterület: a település bel- és külterületén önkormányzati tulajdonban lévő minden:

a) közpark,

b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló erdő,

c) lakó-, illetve üdülőterületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közpark céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa nem azonos a közpark tulajdonosával és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,

d) közutat, járdát szegélyező, illetve a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület,

e) az önkormányzati alapítású intézmények területén kialakított növényzettel borított terület,

f) játszótér

11. közpark: különböző funkciójú természetes és művi elemekkel határolt zöldterületek együtteséből álló közhasználatú létesítmény, amely a lakosság pihenését, kikapcsolódását, sport, játék és kulturális tevékenységét, valamint az épített környezet klimatikus jellemzőinek javítását szolgálja.

12. játszótér: a közpark azon része, melyen gyermekek szórakoztatására szolgáló játékok vannak elhelyezve.

13. közterületi rendezvény: előre meghatározott célból, helyen és időben, közterületen szervezett formában tartandó összejövetel, bemutató, térzene, stb.;

14. hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás (pl.: gépzene, diszkózene, stb.), beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatását is (hangerősítő eszközzel vagy anélkül);

15. magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek:

a) a kerti gépek (motoros fűnyírás, fűrészelés, kerti traktor, stb.) használata

b) egyéb hobby tevékenység,

c) a kerti összejövetelek, családi rendezvények tartása,

d) szivattyú, vízforgató berendezés és hasonló zajforrások; (továbbiakban együtt: rendszeres használat)

16. vendéglátó egység: a vendéglátást folytató kereskedelmi üzlethelyiség;

17. zsilipelt rendszerű bejárat: két ajtóval ellátott bejárat, ahol az egyik ajtó mindig zárt.

3. A levegőtisztaság védelme

3. § (1) Az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgázt kibocsátó berendezés (háztartási tevékenység) megfelelő karbantartásáról a tulajdonos vagy a használó köteles gondoskodni, s ezen berendezésekben csak az arra engedélyezett tüzelőanyag égethető.

(2) Az avar és kerti hulladék (a továbbiakban: növényi hulladék) megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(3) Ha a komposztálás nem kivitelezhető, akkor a növényi hulladék nyílt téri égetése kizárólag szélcsendes, ködmentes időben, felnőtt személy folyamatos felügyelete és oltóanyag rendelkezésre állása mellett március 15. és október 31. között – az ünnepnapok kivételével hétfőtől szombatig - 0900 és 1700 óra között végezhető. Tartós füstölés nem megengedett.

(4) Ettől eltérő időpontban a jegyző külön engedélye szükséges az égetéshez. Az engedélyt az égetés tervezett időpontját megelőző 8 napon belül kell megkérni.

(5) Az égetendő növényi hulladék nem tartalmazhat kommunális vagy ipari eredetű hulladékot.

(6) Az égetést úgy kell végezni, hogy az sem élőlényt, sem vagyontárgyat ne veszélyeztessen. Az égetést befejezően a tüzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni.

(7) Az égetést az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban lehet végezni.

4. § (1) Az ingatlanok tulajdonosa, használója köteles az ingatlan területét a gyomoktól, allergizáló növényektől – különösen parlagfű, rézgyom, üröm - mentesen tartani.

(2) A porképző vagy könnyen szóródó anyagot csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

4. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme

5. § (1) Az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz csatorna tisztántartásáért az ingatlan tulajdonosa vagy használója a felelős.

(2) Ahol kiépített szennyvízhálózat nem áll rendelkezésre, ott a lakossági szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt aknában kell gyűjteni, a szennyvíz elszikkasztása tilos.

(3) A szennyvízelvezető rendszerbe csapadékvizet, a csapadékgyűjtő rendszerbe szennyvizet vezetni tilos.

(4) A felszíni vizek közvetlen környezetében járművek mosása tilos.

(5) A közkifolyókról locsolni, járművet mosni tilos.

5. A zaj- és rezgésvédelem

6. § (1) A zajtól védendő területek övezeti besorolásánál az érvényben lévő településrendezési terv előírásait kell irányadónak tekinteni.

(2) A magánszemélyek zajkeltéssel járó háztartási igényeket kielégítő alkalomszerű tevékenységei – kivéve a kerti összejöveteleket, családi rendezvényeket -

a) munkanapokon 0600 és 2000 óra,

b) szombaton 0900 és 2000 óra,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon 0900 és 1500 óra

közötti időpontokban végezhetőek.

7. § (1) Nappali (600 óra és 2200 óra közötti) időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, valamint éjszakai (2200 óra és 600 óra közötti) időszakban bármilyen időtartamú közterületi rendezvényen hangosító berendezés üzemeltetése engedélyköteles. Az engedély megadása során elsősorban az érintett lakosság érdekeire kell tekintettel lenni.

(2) Az engedély iránti kérelmet a hangosító berendezés üzemeltetőjének a közterületi rendezvény tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell benyújtania a polgármesterhez a közterület-használati engedély kiadására irányuló kérelemmel együtt. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) kitöltött zajvédelmi adatlapot (2. melléklet),

b) 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, melyen ábrázolni kell a rendezvény által igénybe venni tervezett területet (útvonalat), a színpad és a hangszórók elhelyezkedését.

(3) Utcai zenészeknek közterületen zenélni csak nappal 1000 óra és 2000 óra között erősítő nélkül szabad, ha a közterület használatára előzetesen engedélyt kaptak.

(4) A helyhez kötött és mobil hangerősítő berendezés alkalmazására közterületen 2400 és 0600 óra között nem kerülhet sor.

(5) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt megkérni ünnepi megemlékezések és egyéb olyan társadalmi, politikai rendezvények során, amelyekhez szórakoztató- és sportrendezvények nem kapcsolódnak.

6. A zöldfelületek védelme

8. § (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit - a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, azok állagának sérelme nélkül - eltérő korlátozás hiányában mindenki térítésmentesen használhatja.

(2) A közhasználatú zöldterületek kezelését az önkormányzat, illetve a feladat ellátására külön kötött szerződés szerinti szolgáltató végzi.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles az úttest határáig tartó zöldfelület gondozására. A közlekedést akadályozó fásszárú növények ágait, az adott növény lehetőség szerinti legkisebb mértékű károsodása mellett kell eltávolítani.

(4) Telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszédos építmények és a kerítés állagát nem veszélyezteti, azt nem rongálja, s a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. (Az indokolt telepítési távolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.)

9. § (1) Tilos a közhasználatú zöldterületeken:

a) és a közkifolyóknál járművet mosni,

b) virágokat szedni, a fásszárú növényeket csonkítani, kitörni,

c) engedély nélkül fát kivágni,

d) járművel közlekedni, parkolni,

e) a kijelölt területen kívül kutyát szabadon sétáltatni,

f) állatot legeltetni,

g) állati hulladékot elhelyezni,

h) a helyi védettség alá tartozó növényeket károsítani,

i) a hasznos állatokat, védett madarakat bármilyen eszközzel zavarni, fészkeiket rongálni, a fiókáikat kiszedni és irtani.

(2) A közhasználatú zöldterületeken található korhatárt jelölő felirattal ellátott – a játszóterek részét képező – játékokat 14 évnél idősebb korúak nem használhatják.

(3) Tilos a város területén a növényzet – ide nem értve a gyomot és más élősködő, vagy más módon káros növényt – szükségtelen csonkítása, károsítása.

(4) A zöldfelületen lévő élő fák és cserjék kivágására kiadott engedélyben foglalt pótlási kötelezettséget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb az engedélyben meghatározott időn belül az 1. mellékletben foglaltak alkalmazásával kell teljesíteni.

10. § (1) Közhasználatú zöldterületek jogszabályon, vagy hatósági határozaton alapuló, rendeltetéstől eltérő használata esetében a jogosított köteles a növényzet védelméről gondoskodni.

(2) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követően az eredeti állapotot visszaállítani.

(3) A közhasználatú zöldterület más célú használata esetén a növényzet előzetes áttelepítésének, pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés, pótlás helyét, valamint a teljesítés határidejét az engedélyező hatóság a használatot engedélyező külön határozatban állapítja meg.

7. Az ingatlanok és a közterületek tisztasága, használata

11. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról:

a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, hulladékgyűjtő, udvar stb.), valamint

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területek

vonatkozásában a használónak kell gondoskodnia.

(2) Több épülettel beépített telek esetén (tömbtelek) a szomszédos épületek között az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület (területsáv, átjáró) tisztántartási kötelezettsége a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában, kétség esetén egyenlő arányban oszlik meg.

(3) Az ingatlant használó köteles gondoskodni továbbá:

a) az ingatlanról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában egy méter széles területsáv, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ág nyeséséről, gallyazásáról, valamint az ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl. gally, virág, termés) takarításáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv és terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen;

b) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza, az építmények állékonyságát ne veszélyeztesse;

(4) Síkosság-mentesítésre, olvasztásra, felhintésre elsősorban környezetkímélő anyagok (homok, hamu, fűrészpor, stb.) használhatók. E célra tüzelés után visszamaradt olyan anyagot, amely tárgyi, vagy személyi sérülés okozására alkalmas, tilos használni.

(5) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni vagy eltávolítani, hogy a gyalogos-, és gépjárműforgalmat, valamint a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza és a megcsúszás veszélye kizárt legyen.

12. § (1) A közterületek használata során tilos:

a) az oly módon való szállítás, tárolás, amely során közterületre szennyeződés, települési hulladék kerül;

b) utcabútorok, építmények szennyezése mázolással, festéssel, szóróspray használatával, vagy bármilyen más módon;

c) települési hulladék felhalmozása, nyitott tartályban való tárolása;

d) eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (települési hulladékot, törmeléket, iszapot stb.) közcsatornába, annak víznyelő aknájába elhelyezni;

e) állati hulla, környezetszennyező biológiailag lebomló anyag, istállótrágya elhelyezése;

f) közútra, útpadkára építési törmelék elhelyezése.

(2) Köz- és magánterület állati vagy emberi ürülékkel, vizelettel való szennyezése tilos.

13. § (1) Az ebtulajdonosok állataikat közterületen csak pórázon vezethetik.

(2) Az állati ürüléket a tulajdonos köteles az állat után azonnal zacskóba felszedni, s a legközelebbi hulladéktárolóban elhelyezni.

(3) Játszótérre, egészségügyi, oktatási-nevelési intézménybe, vendéglátó egységbe, élelmiszer üzletbe – a vakvezető, rendőri, és terápiás alkalmazású ebeket kivéve, illetve ha az üzemeltető más feltételeket nem határoz meg - állat még pórázon sem vihető be.

(4) A kisállattartásból származó hulladék, alom kizárólag a hulladékgyűjtő edényzetben helyezhető el, közterületen lerakni tilos.

8. Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések köre

14. § (1) A Képviselő-testület az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos helyi intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a jegyzőre ruházza át.

(2) Az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot az önkormányzat külön megrendelésére a szolgáltató összegyűjti, elszállítja, gondoskodik kezeléséről.

(3) A jegyző bejelentésre vagy hivatalból indult eljárás során felvett jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum alapján deríti fel a településen az elhagyott hulladékot.

(4) A jegyző minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az elhagyott hulladék elhelyezőjét megtalálja, az elkövetőt felelősségre vonja. Az elkövető köteles az általa elhagyott hulladék ártalmatlanító helyre történő szállításával kapcsolatos költségeket az önkormányzat részére megtéríteni, és a rá kiszabott hulladékgazdálkodási bírságot megfizetni.

9. Önkormányzati környezetvédelmi alap

15. § (1) Az önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok ellátásának elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap felhasználásának szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

10. Szabálysértési rendelkezések

16. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,

a) „a helyi környezetvédelmi rend megsértése” miatt az, aki a rendelet 3. §, 4. § (1), 5. §, a 6. § (2), 7. § (1-5)

b) „a zöldfelületek védelmi rendjének megsértése” miatt az, aki a rendelet 9. § (1-3),

c) „a köztisztasági rendelkezések megsértése” miatt az, aki rendelet 11. §, 12. §, 13. §-ban foglalt rendelkezéseket megsérti.

17. § Ez a rendelet 2024. május 1-jén lép hatályba.

18. § Hatályát veszti Olcsva Község Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 4/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelete.

19. § E rendelet a piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveinek való megfelelést szolgálja.