Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (VI.1.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról

Hatályos: 2006. 08. 01- 2010. 07. 07

Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (VI.1.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról

2006.08.01.

Pap Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló (Étv.) 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § [.]

A rendelet hatálya

(1.) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Pap település egész közigazgatási területére.
(2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-33/2004. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. § [.]

A belterületbe vonás szabályai

(1.) A Településszerkezeti Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg az összefüggő rendszert alkotó, beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrefogott közterületekre. A belterületbe vonás a Területszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területen, lakóterület terület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.
A Településszerkezeti Terv meghatározóan a lakófunkciók területigényének biztosítására határolja le a belterületbe vonható területeket.
E terület belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében
egyszerre végrehajtható.
(2.) A belterületbe vonás ütemezése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

3. § [.]

Építési engedélyezés általános szabályai,

építési engedély kérelem mellékletei

Engedélyhez kötött építési munkák
(1.) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét a műemléki környezettel érintett területekre kiterjedően bővíti, engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
- építmények felületképzése, színezése a községközpont területén,
- reklámelhelyezés 1,0 m2-nél kisebb méretű is,
- térburkolatok létesítése közterületen.
A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél felmérési tervdokumentációt kell
készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület
jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv
tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is
megjelennek.
A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek homlokzatképzés belső kialakítás
az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.
(2.) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belülre esnek, bruttó alapterületük meghaladja az 1000 m2-t és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi célt szolgálnak. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.
(3.) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. illetve az 166/1999. (XI.19.) Korm. rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Hortobányi Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §.-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39. §-ban meghatározott esetekben. Ipari terület engedélyezési eljárásában a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.

4. § [.]

Általános építési szabályok

(1.) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(4.) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(5.) Közterületen történő építés szabályozása:
a.) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(6.) Közművesítés
a.) Közművesítettségi fokozatok:
teljes közművesítettség,
részleges közművesítettség,
hiányos közművesítettség,
közművesítetlen terület.
b.) Pap egész területére legalább részleges közművesítettség szükséges.
c.) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
d.) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.
(7.) A telekalakítás szabályai:
a.) Az Étv 23. §., 24. §, valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.
b.) Kisajátítás: Étv 26. §- nak megfelelően történik.
c.) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület és telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandóak. A kialakult telek (K) - ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult - az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke ennél nagyobb az megtartható, de nem növelhető.
d.) Nyúlványos telek: nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.
II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

5. § [.]

Településszerkezet, területfelhasználás

(1.) A település igazgatási területe építési szempontból
Beépítésre szánt területre,
Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak.

(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv

tartalmazza.)

A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
- falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
- településközpont vegyes területek (Vt)
3. Gazdasági területek:
- ipari gazdasági területek (Gip, Gip*)
4. Különleges területek:
- temető területek (Kü-t)
- szennyvíztisztító telep (Kü-sz)
b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. Közlekedési, közmű elhelyezési területek (K, Kö)
2. Zöldterületek:
- közparkok (Kp)
3. Erdőterületek:
- védelmi erdő (Ev),
- gazdasági erdő (E),
4. Mezőgazdasági területek:
- általános mezőgazdasági területek (M, Mb)
- gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
5. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

6. § [.]

Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai

(1.) Az egyes területfelhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a területfelhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2.) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3.) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4.) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet.
(5.) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.
2. Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai
érvényesek.
3. Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
- Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.
- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.
b.) Melléképületek esetében:
- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető a főépület mögött 1,0m-es csurgótávolságra.
(6) . A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló
övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(7.) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.
(8.) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
- Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
- A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
b.) Oldalkertek:
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
c.) Hátsókertek:
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mérete minimum 6 méter, illetve a kialakult.
(9.) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:
- az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi LXXVIII. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.
- Az építtető, az elvi építési engedélyezési eljárás során az építési hatóságtól előzetesen kérheti az építés helyére vonatkozó illeszkedési szabályok egyértelmű és tételes meghatározását.
a.) Kialakult legnagyobb beépítettség:
Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott
legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő
beépítettségi érték tovább nem növelhető.
b.) Kialakult építménymagasság:
Kialakult építménymagasság esetében az övezetben lévő építménymagasság a meghatározó. Új épületek létesítése esetén az építménymagasságot a szomszédos épületek építménymagasság átlagának figyelembe vételével (+- 1 m) kell meghatározni.
A kialakult beépítések esetén az OTÉK 36. § (2) bekezdésétől eltérően az építmények közötti távolságot nem a telekhatártól, hanem az egyes épületek között kell megállapítani. Új építések esetén az oldalkerti méretet a beépítési mód függvényében az OTÉK szerint kell megállapítani.
c.) Kialakult telekterület:
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott
kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető. A telekterülete tovább nem csökkenthető.
(10.) Megújítható energiaforrások és a műsorszórás céljáró szolgáló adótornyok, illetve a hírközléssel kapcsolatos egyéb építmények elhelyezés az alábbiak szerint:
a.) Tornyok elhelyezése:
- A település belterületén ilyen típusú építmény nem helyezhető el.
- Külterületen az alábbiak szerint helyezhetőek el:
- ha a torony magassága (fix építményrész) nem haladja meg a 40 métert, akkor az a belterület határától min. 500 méteres távolságban telepíthető.
- ha a torony magassága (fix építményrész) 40 és 60 méter közé esik, akkor a belterület határától min. 750 méteres védőtávolság tartandó.
- ha a torony magassága (fix építményrész) meghaladja a 60 métert, akkor a belterület határától min. 1000 méteres védtávolság tartandó.
- Ha az építmény elhelyezésére megjelölt terület védett természeti területre esik, vagy ahhoz a létesítendő építmény fix magasságának négyszeresénél közelebb esek, úgy annak létesítéséhez a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

7. § [.]

A lakóterületre vonatkozó általános előírások

(1.) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2.) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.mellékletben található meg)

(3.) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről.
A településközpont építési övezeteit az OTÉK 8. § (2/a) szerinti teljes közművesítéssel
kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő
lakóövezeteket legalább az OTÉK 8. §. (2) b.) szerinti részleges közművesítéssel kell
ellátni.
(4.) Lakóterületeken belül falusias lakóterületen maximum két lakóépület építhető, melyekben egyenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.
(5.) Pap lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:
- falusias lakóterületek (Lf)

8. § [.]

Falusias lakóterületek

(1.) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény elhelyezésére szolgál.
a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)
- kézműipari épület
(2.) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.
(3.) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(4.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5.) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 19,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.
Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek
legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6.) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7.) Az oldalkertek legkisebb szélessége jelenleg az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.) pont szerinti eltérésekkel.
(8.) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a 4/B. táblázat szerint.
(9.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet
jele

Beépítési mód

Az alakítható telek

Megenge-dett max. építmény-magasság
(m)

Leg
kisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü
let (%)

Legna-gyobb beépített-
ség (%)

Falusias lakó

Lf-1*

oldalhatáron álló

900

14

30

30

4,5

Lf-1

oldalhatáron álló

(K)

14

30

30

4,5

Lf-2

oldalhatáron álló

(K)

14

50

30

4,5

Lf-2*

(K)

900

14

50

30

4,5
(K) = meglévő adottság, értéke jelen HÉSZ 6. §. (9) bekezdés alapján számítható és értelmezhető
(10.) A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.
(11.) Átmenő két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni.

9. § [.]

Településközpont vegyes terület

(1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3.) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása a jelenleg OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 6. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.), c.) pont szerinti kivételek.
(4.) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet
jele

Beépítési mód

Az alakítható telek

Megenge-dett max. építmény-magasság
(m)

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü
let (%)

Legna
gyobb beépítettség (%)

Település központi vegyes

Vt

(K)

(K)

25

20

30

-7,5
(K) = meglévő adottság, értéke jelen HÉSZ 6. §. (9) bekezdés alapján számítható és értelmezhető

10. § [.]

Gazdasági területek

(1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a.) ipari gazdasági területek
(2.) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásai
érvényesek.
(3.) Pap község ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.
(4.) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet
kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa
telepítésével.

11. § [.]

Az ipari gazdasági területek

(1) Papon az ipari gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető :
- Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet
jele

Beépítési mód

Az alakítható telek

Megenge-dett max. építmény-magasság
(m)

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü
let (%)

Legna
gyobb beépítettség (%)

Ipari gazdasági terület

Gip

szabadon álló

2000

40

40

30

7,5

Ipari gazdasági terület

Gip*

szabadon álló

2000

40

40

30

7,5
(4.) Az ipari gazdasági övezetekben az állattartás nem megengedett, kivéve azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható.
(5.) A Gip* jelű ipari gazdasági övezetben az állattartás nem megengedett, ill. a gazdasági tevékenység is csak kialakult helyzetnek megfelelően folytatható és tartható fenn.

12. § [.]

Különleges területek

(1.) Pap különleges területei sajátos használatuk szerint:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t)
c.) szennyvíz tisztító (övezeti jel Kü-sz)
(2.) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t) Pap község temetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a község temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 30 %-át növényzettel kell beültetni a terület mindenkori üzemeltetőjének, jelen rendelet érvénybelépésétől számított 24 hónapon belül.
b.) szennyvíztisztító telep (övezeti jel Kü-sz) Pap és Jéke települések folyékony hulladékát fogadja.
(3.) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet
jele

Beépítési mód

Az alakítható telek

Megenge-dett max. építmény-magasság
(m)

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü
let (%)

Legna
gyobb beépítettség (%)

működő temető

Kü-t

szabadon álló

-

-

40

10

7,5

Szennyvíz tisztító

Kü-sz

szabadon álló

2000

-

40

30

7,5
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

13. § [.]

Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

(1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál
(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
(4.) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:
K-2 Országos mellékutak:
4109 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán
min. 18 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
K-5 Útkategóriák alapján az S-2 Szabályozási Tervben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki. A védett településközpont és csatlakozó területein a településszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közműelhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.
P - Jelentősebb kapacitású személygépkocsi parkolóhely.
Gyalogút, minimális szélessége 3 m.
Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.
Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
(5.) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6.) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

14. § [.]

Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

(1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)

(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

15. § [.]

Zöldterületek

(1.) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2.) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg.

16. § [.]

Erdőterületek

(1.) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) Védelmi (védett és védő) erdők: Ev övezeti jellel
b.) Gazdasági erdők E övezeti jellel
(3.) Védelmi erdő övezetben és ökológiai hálózat területén épületet elhelyezni nem lehet.
(4.) Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet.
(5.) Az ökológiai hálózat területére eső erdő területeken folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni

17. § [.]

Mezőgazdasági területek

(1.) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.
(2.) Mezőgazdasági területen a az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdése szerint birtoktest és birtokközpont alakítható ki.
(3.) Az ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet az azon folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.
(4.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következő
övezetek kerültek kijelölésre:
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület
b.) M: szántó művelésű terület
c.) Mb: belterületi szántó művelésű terület
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
b.) M: döntően szántó művelésű terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
c.) Mb : belterületi szántó művelésű terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

18. § [.]

Vízgazdálkodási területek

(1.) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)

(2.) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.

19. § [.]

Tűzrendészeti előírások

(1.) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(2.) Új létesítmények kialakításával egy időben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(3.) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(4.) Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
V. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

20. § [.]

Általános előírások

(1.) A környezetvédelmi előírások a
- levegőtisztaság-védelem,
- zaj- és rezgésvédelem,
- föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.
(2.) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(3.) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

21. § [.]

Levegőtisztaság-védelmi előírások

(1.) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

22. § [.]

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1.) A 4109 sz. út zajjellemzőire tekintettel az összekötő út szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.

23. § [.]

Természetvédelmi előírások

(1.) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) adatközlése. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdés szerint történik.
- A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
- A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a Felügyelőség hozzájárulását igényli.
(2.) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
2. Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a Felügyelőség hozzájárulásával kerülhet sor.
3. A természeti területen a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges:
- termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához
- a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához
- vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához
VI. Fejezet

ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

24. § [.]

(1) Az országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékek jelen HÉSZ 2. sz. melléklete szerintiek

(2) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 3. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.

25. § [.]

Védett területek építési szabályai

(1.) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű környezet, helyi jelentőségű értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:
a.) A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b.) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
c.) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
d.) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(2.) A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a.) Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés:
- Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.
2. Falfelületek:
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű
homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal
szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető:
- A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
1. Térarányok, utcaképek:
- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
- Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
- Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.
- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra.
2. Homlokzati arányrendszer védelme:
- A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)
- Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén – egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. ±5% eltéréssel kell alkalmazni.
- Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át.
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
- A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26. § [.]

(1.) Az Étv 20. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.

(2.) Kisajátítás a tervezett út területének biztosítására:
a. A Kossuth Lajos utca és a Dózsa György utca között, az 578/7 hrsz-ú telken, a szabályozási tervnek megfelelően
b. A Lenin utca meghosszabbítása a Kossuth Lajos utcáig, az 498/2, 496/1, hrsz-ú telken, a szabályozási tervnek megfelelően
VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § [.]

(1.) Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2.) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített összevont rendezési terv szabályozási előírásaink módosításáról szóló 6/1991. (VII.08.) rendelet hatályát veszti.
(3.) E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
(4.) E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, a településrendezési kötelezésekről, az épített környezet helyi értékvédelméről.
Kelt: Pap, 2006. május 25.
Maximovits György dr. Dolhai Edina
polgármester jegyző

1. számú melléklet a 12/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, továbbá műterem, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.
Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámtároló, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló építmények, kazánház. Kisipari-, vagy barkácsműhely, illetve árusító üzlet melléképületben nem helyezhető el.
A gépjárműtárolóban legfeljebb öt személygépkocsi helyezhető el, 1 t feletti hasznos
teher szállítására szolgáló tehergépjárművek elhelyezése nem engedélyezhető.
Az építési vonal értelmezése:
Kötelező építési vonal: A szabályozási terven kötelezően megadott előkerti mérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építési vonalat jelent. Jele: EK=…
Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatárra merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

2. számú melléklet a 12/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez

A település műemlékei az 1997. évi LIV. Tv. értelmezése alapján:
- Református templom, Kossuth u. - 580 hrsz
Műemléki környezete:
58, 57, 56, 55, 54, 53, 52, 51, 50/2, 45/1, 43, 42, 41, 40, 39, 38, 580, 596/1, 595, 592, 591, 590, 587, 586/1, 585/1, 584, 583/1, 582, 581, 578/6, 578/7, 278/1, 578/3, 578/5, 578/2, 577, 576, 575, 574, 573

3. számú melléklet a 12/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelethez

Pap nyilvántartott régészeti lelőhelyei

Lelőhelyszám határnév

1. Balázs-hegyi-tábla, Rózsahegy,

Rákosi telep, Rózsa utca

2. Seres hegy, homokbánya

3. Fő utca 76

4. Csigás

5. Csigás II.

Azonosítatlan Horváth Ferenc birtoka
Azonosítatlan Farkas-hegy