Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete az 1. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 32/§ (3) bekezdésében,

a 2. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, valamint 132. § (4) bekezdés b) pontjában,

a 3-4. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (3) bekezdésében, valamint 132. § (4) bekezdés c) pontjában,

a 6-8. §-a tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény  38. § (9) bekezdésében,

a 9-10 tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény a 45. § (1) bekezdésében,

a 11. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény  46. § (1) bekezdésében,

a 12. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében,

a 13. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény a 45. § (1) bekezdésében,

a 14. §-a tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében,

a 15.§-a tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (2) bekezdésében, valamint 132. § (4) bekezdés d) pontjában,

kapott felhatalmazás alapján - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) és (4) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:                                                                                                                                                     

I. Fejezet

Általános rendelkezések, eljárási szabályok

1. Eljárási szabályok

1.§ (1) A támogatások iránti kérelmeket a Körjegyzőségi Hivatalhoz kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon.

(2) A kérelemhez csatolni kell, illetve a nyomtatványon szükség szerint igazolni a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói-, hallgatói  jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, társadalombiztosítási jogviszony időtartamára, közmű kiadásokra, együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, lakás- és lakással kapcsolatos adatokra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(3) A nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell folyósítani postai úton vagy átutalással. Külön kérelem esetén a szociális ellátás a Körjegyzőségi Hivatal házipénztárából is kifizethető.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

2. Aktív korúak ellátása

2. § (1)  Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján, családi körülményeire, illetve egészségi állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult, amennyiben

a) súlyos, vagy tartósan beteg hozzátartozó személyt ápol, amennyiben az ápolást maga végzi, és nem részesül ápolási díjban, és csatolja a háziorvos szakvéleményét arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, vagy

b) egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: ORSZI) az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol, vagy

c) állapotos (terhes), és ezt szakorvos által igazolja, vagy

d) munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzd, de az ORSZI által megállapított munkaképesség-csökkenése nincs, és ennek fennállását igazoló szakorvosi véleményt csatol, vagy a településen, kistérségben közösségi ellátást biztosító szolgáltató igazolását arról, hogy a kérelmezővel gondozási szerződésben áll, és a gondozási terv alapján javasolja a felmentést, mert az ügyfél nem áll munkára kész állapotban.

3.§ (1) Rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában vállalja a Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás feladatait ellátó Kistérségi Szociális Szolgálat (a továbbiakban: Együttműködésre kijelölt szerv) családgondozójával való együttműködési kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés keretében az a személy (a továbbiakban: együttműködő személy), akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szerv családgondozóját,

b) az (1) bekezdés szerinti szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e) havonta 2 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik,

f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik az Önkormányzattal.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt szerv családgondozójánál a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban előírt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

b)  a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

c) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat.

4.§ (1) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:

a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,

b) munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába.

(2) A beilleszkedést segítő programok kötelező tartalmi elemei:

a) személyi adatok

b) megvalósítandó célok

c) a kliens feladatai

d) a családgondozó feladatai

e) az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenés dokumentálása.

(3) A beilleszkedést segítő programban történő megjelenés időpontjáról az együttműködésre kijelölt szerv írásban értesíti az együttműködő személyt, úgy hogy az értesítés az időpont előtt legalább 5 nappal megkapja.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében

a) figyelemmel kíséri a 3. § (2) bekezdés a) pontjában megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá az együttműködő személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenéskor – nyilvántartásban veszi,

b) tájékoztatja az együttműködő személyt az (1) bekezdés szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül az együttműködő személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazoldó beilleszkedést segítő programot, és arról az együttműködő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart az együttműködő személlyel és a 3. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – az együttműködő személy bevonásával – módosítja a programot.

(5) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) jelzi a körjegyzőnek, ha az együttműködő személy együttműködés kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

5.§ (1) Az együttműködő személy a beilleszkedést segítő programból való távolmaradását az alábbiak szerint igazolhatja:

a)orvosi igazolás, kórházi jelentés,

b) alkalmi munkavállalói kiskönyv (amennyiben aznap dolgozott),

c) a munkaügyi központ által kiállított kiskönyv (amennyiben aznap jelentkeznie kellett),

d) bírósági, vagy más hatósági idézés (amennyiben aznap idézésre kellett megjelennie).

(2) Amennyiben az együttműködő személy az elmulasztott időpontot a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolja, az együttműködésre kijelölt szervvel új megjelenési időpontban állapodnak meg, amely időpont közlése szóban is történhet az időpont közlésének egyidejű feljegyzése mellett.

(5) Amennyiben az együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét 3. § (3) bekezdés c) pontjába foglaltak szerint megszegte, annak tényét az együttműködésre kijelölt szerv a mulasztás tudomására jutásától számított 5 napon belül köteles jelezni a körjegyző felé.

3. Lakásfenntartási támogatás

6. §[1]

7.§ (2)

8.§ (3)

4. Önkormányzati segély

9.§ (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl létfenntartás veszélyeztető helyzetnek minősül:

a) a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó valamelyikének hirtelen fellépő és legalább 8 napon keresztül fennálló kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos, vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) kérelmező, vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

c) a kérelmező 3 hónapot meghaladóan semmilyen ellátásban nem részesül nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése miatt,

d) gyermek születése.

(3) A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondnak minősül:

a) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő) amennyiben az legalább 8 egymást követő napot érint,

b) gyógyászati segédeszközök beszerzése, amennyiben a beszerzés értéke a 20.000 Ft összeget meghaladja,

c) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) 8.000 Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy a rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl.: tűz, szél-, illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.)

e) ha a téli tüzelőanyag hiánya miatt annak a lakásnak a fűtése, melyben a kérelmező, vagy családja életvitelszerűen tartózkodik nem biztosított, és a tüzelőt más módon beszerezni nem tudja,

f) ha a kérelmező háztartásában az élethez és a fejlődéshez szükséges élelmiszerek nem biztosítottak, és az élelmiszert más módon beszerezni nem tudja.  Ebben az esetben csak és kizárólag alapvető élelmiszerek vásárolhatók meg, nem szerezhető be luxusnak számító cikk, vagy élvezeti cikk.

g) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból egy hónapot meghaladó időtartamú táppénzes állományban részesül,

h) a gyermek átmeneti gondozása esetén a gyermek családba történő visszahelyezése

i) egyik vagy, mindkét szülő elvesztése vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig,

(4) Önkormányzati segély állapítható meg a Szt. 45.§ (4) bekezdésébe, illetve a R. 9.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott élethelyzetbe került személy számára, feltéve, hogy a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem éri el öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

(5) A R. 9.§ (3) bekezdése g)-i) pontjaiban meghatározott körülmények fennállása esetén a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(6) A R. 9.§ (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott körülmények fennállása esetén a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

 10. § (1) Az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a 9. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott körülmény egyedi értékelését követően.

(2) Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.  

(3) A R. 9.§ (3) bekezdése g)-i) pontokban meghatározott esetekben az önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-30%-a közötti összeg.

(4) A R. 9.§ (2) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben az önkormányzati segélyösszege 20 000 Ft.

(4) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a 9. § (3) bekezdése d)-e) pontjai szerinti eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(5) A R. 9.§ (2) bekezdése d) pontjában meghatározott körülmény fennállásának igazolására a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

11.§ Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.  

12.§ (1) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(3) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

III. Fejezet

 Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Közgyógyellátás

13.§ (1) A szociálisan rászoruló személy részére méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapítandó meg, ha az igénylő

a) háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg,

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 IV. Fejezet

  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

9. Étkeztetés 

16. § (1) Az étkeztetés igénybevételére jogosult, aki:

a) 60 éven felüli, vagy

b) igazoltan mások gondozására, ellátására szorul, vagy

c) fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, vagy

d) lakhatási körülményei meleg étel elkészítését nem teszik lehetővé, vagy

e) nyugdíjszerű ellátásban részesül.

(2) Az étkeztetést a Képviselő-testület a Szociális Alapszolgáltatási Központ (4631 Pap, Kossuth u. 104.) intézményi keretei között biztosítja.

 (3) Az étkeztetés a hét munkanapjain vehető igénybe.

10. Házi segítségnyújtás 

17.§ (1) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület a Kisvárdai Szociális  és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás keretében működő Kisvárdai Kistérségi Szociális Szolgálat (a továbbiakban: Szociális Szolgálat) útján biztosítja.

 (2) A házi segítségnyújtás a hét munkanapjain vehető igénybe 7³⁰ órától 15³⁰ óráig. 

11. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

18.§ A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Képviselő-testület a Szociális Szolgálat útján biztosítja.

12. Családsegítés

19.§  A családsegítést a Képviselő-testület a Szociális Szolgálat útján biztosítja.

13. Nappali ellátás

20. § A nappali ellátást a Képviselő-testület Intézményfenntartó Társulás keretében működő Szociális Alapszolgáltatási Központ (4631 Pap, Kossuth u. 104.) intézmény keretei között biztosítja.

14. Támogató szolgáltatás

21. § A támogató szolgáltatást a Képviselő-testület a Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás keretében a Megoldás Közhasznú Egyesület útján biztosítja.

V. Fejezet

     15. Záró rendelkezések

22.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § és 7. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti:

1. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2009. (IV.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2010. (XI.15.) önkormányzati rendelet,

2. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2009. (IV.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2010. (III.28.) önkormányzati rendelet,

3. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2009. (IV.02.) önkormányzati rendelet 1-11. §-a, valamint a 15-22. §-a,

4. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2009. (IV.02.) önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben meghatározott napon.

5. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről szóló 14/2006. (VIII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2007. (VI.27.) önkormányzati rendelet, valamint

6. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről szóló 14/2006. (VIII.17.) önkormányzati rendelet.