Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 08. 28- 2019. 10. 30Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
2019-08-28-tól 2019-10-30-ig
Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Fejezet
Általános rendelkezések
- Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
- §
(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Pap Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4631 Pap Kossuth út 102.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Pap Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4631 Pap Kossuth út 102.
(3) A Képviselő-testület szervei:
a) Pap Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
b) Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
c) Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ifjúsági- Kulturális- és Sportbizottsága (a továbbiakban: Ifjúsági Bizottság),
d) Papi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
e) Papi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
f) Szociális és Intézményfenntartó Társulás Pap Társulás;
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát
(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(8) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(9) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(10) A Szociális és Intézményfenntartó Társulás Pap Társulás körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Társulás elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát
- Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
2. §
Az Önkormányzat jelképei:
a) címer
b) zászló
3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek
- §
- Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.pap.hu
- Az Önkormányzat időszakosan megjelenő lapjának címe: Önkormányzati Hírmondó.
4. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
- §
- A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át
- az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás szervezésére és koordinálására vonatkozó,
- az önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás szervezésére és koordinálására vonatkozó,
- a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottakra vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása
- az önkormányzat szakfeladaton működtetett feladatain foglalkoztatott közalkalmazottak, munkavállalók – kivéve a védőnő kinevezése, jogviszonyának megszüntetése, fegyelmi ügyei - foglalkoztatására vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlása
- települési támogatás iránti kérelem elbírálása,
- a képviselő-testület által kinevezett, megbízott intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó
hatáskörét.
- A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra ruházza át a polgármester jogviszonyával kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó hatáskörét.
- A Képviselő-testület a Szociális Intézményfenntartó Társulás Pap Társulásra ruházza át a szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti feladatok ellátása hatáskörét.
- A Képviselő-testület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Társulásra ruházza át a települési kommunális eredetű szilárdhulladék gyűjtése, szállítása ártalmatlanításával kapcsolatos hatáskörét.
- Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.
- Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
- Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására polgármester tesz javaslatot.
II. Fejezet
A Képviselő-testület működése
5. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
5. §
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.
- Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével 30 időtartamot meghaladó távollét.
6. §
(1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését rendszerint a Papi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében tartja.
(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
7. §
(1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés
- tervezett időpontját,
- helyszínét,
- a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,
- az ülés típusát (nyilvános vagy zárt ülés),
- annak feltüntetését, ha az előterjesztés szóban kerül előterjesztésre,
- az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét.
(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt három nappal elektronikus úton kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző három nappal a Papi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzé teszi.
(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.
(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
- polgármester,
- képviselő-testület bizottságai,
- képviselő-testület bármely tagja,
- jegyző,
- intézményvezetők.
(5) A Képviselő-testület üléstervét a naptári év szerinti első ülésén fogadja el.
(6) Az ülésterv tartalmazza:
- a tárgyalandó napirendi pontok megnevezését,
- a napirendi pont előadóját,
- a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját.
(7) A polgármester az ülést az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(8) Az ülésre meg kell hívni:
- a képviselőket
- a bizottságok nem képviselő tagjait
- a jegyzőt
- az aljegyzőt
- az önkormányzati intézmények vezetőit,
- a tárgyalandó napirendi pont előadóját,
8. §
(1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.
(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 5 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 10 napon belüli időpontra hívja össze.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésében foglalt eseten kívül olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalására, melyben a soron következő rendes ülés időpontja nem várható meg.
(4) Rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével, telefonon is összehívható.
(5) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
- pályázatok ügyében,
- vis maior esetében,
- hiánypótlások teljesítése érdekében,
- katasztófavédelmi ügyekben.
9. §
A határozatképtelen ülést hét napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
10. §
A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
11. §
Az ülésvezető jogkörei:
- megállapítja az ülés határozatképességét,
- javaslatot tesz az ülés napirendjére,
- tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat
- szünetet rendelhet el,
- lezárja a vitát,
- szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
- lezárja a napirendi pontok tárgyalását
- rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, jelen lévőket,….
- bezárja az ülést.
- A tanácskozás rendje
12. §
(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
- polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
- beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;
- a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
- a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
- határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
- az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
- az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
- az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
- vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
- módosító javaslatok megtétele;
- döntés a módosító javaslatokról;
- döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,
(4) A döntés meghozatala előtt/után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
13. §
(1) A hozzászólás az ülésvezető által meghatározott sorrendben történik.
(2) Egy napirendi pont esetében egy alkalommal maximum öt perc időtartamban lehet hozzászólni.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
- a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
- ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja.
(5) Az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
- figyelmezteti a hozzászólót, hogy a napirendtől nem térhet el,
- figyelmezteti a hozzászólót az időkeret túllépésére,
- figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
- megvonhatja a szót attól a képviselőtől, hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,
- rendreutasíthatja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
- ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a tanácsteremből kiutasíthatja,
- súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködést kérhet.
- Az előterjesztések
14. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
- rendelet-tervezet,
- határozat-tervezet,
- beszámoló,
- tájékoztató.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
- polgármester,
- képviselőtestület tagjai
- jegyző,
- képviselő-testület bizottságai,
- intézményvezetők.
(4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
- rendelet módosítását igénylő előterjesztések,
- személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések,
- társulási megállapodásokra vonatkozó előterjesztések,
- rendezvények szervezésére vonatkozó előterjesztések.
(5) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdés a-c) pontjában felsorolt előterjesztések.
(6) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(7) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 2. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.
(8) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
- Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
15. §
(1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
- a helyi választási bizottság elnöke vagy megbízottja tájékoztatója a választás eredményéről,
- önkormányzati képviselők eskütétele,
- polgármester eskütétele,
- alpolgármester választásának lebonyolítása, eskütétele
- polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
- bizottságok megválasztása,
- bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztása, eskütétele (amennyiben az ülésen jelen vannak)
- szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata
- tájékoztató az összeférhetetlenségi szabályokról, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről
(3) A képviselők és a polgármester, alpolgármester, bizottsági tagok által letett esküt a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára) költségátalányára jegyző tesz javaslatot.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásra ad-hoc bizottságot kell létrehozni, elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást az alakuló ülés szünetében az ad-hoc bizottság bonyolítja le. A szavazás az erre készült szavazólapok kitöltésével és leadásával történik.
(7) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
- a választás időpontját,
- a szavazásra jogosultak számát
- a szavazáson részt vevők számát
- az összegyűjtött szavazólapok számát
- az eltérés számszerű eredményét
- a szavazás számszerű eredményét
- a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
- A döntéshozatali eljárás
16. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit főszabály szerint nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket. A szavazás számszerű eredményét az ülés vezetője közli.
(2) A névszerinti szavazás során jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(3) Név szerinti szavazás tartható a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.”
(4) Azokban az ügyekben, amelyben törvény ezt lehetővé teszi a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi javaslattal indítványozhatja titkos szavazás tartását.
(5) Titkos szavazás során az Ügyrendi Bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként. A bizottság tagjainak távolléte esetén a képviselő-testület a polgármester javaslatára, erre az alaklomra, a bizottságot három főre kiegészíti.
(6) A titkos szavazás a napirendhez készült szavazólapok kitöltésével és leadásával történik.
(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
- a választás időpontját,
- a szavazásra jogosultak számát
- a szavazáson részt vevők számát
- az összegyűjtött szavazólapok számát
- az eltérés számszerű eredményét
- a szavazás számszerű eredményét
- a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(8)A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(9) Ha a nyílt szavazás során azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a polgármester még ugyanazon az ülésnapon egy alkalommal elrendelheti a szavazás megismétlését. Amennyiben a megismételt szavazás során is azért született elutasító döntés, mert a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott, a szavazást csak a képviselő-testület következő rendes ülésén lehet megismételni.
(10) Ha a szavazás után, annak számszerű eredménye megállapítását követően, de a következő napirend tárgyalását megelőzően, a képviselő jelzi, hogy a szavazás során szavazatát nem szándékának megfelelő módon adta le, vagy a szavazás számszerű eredményének megállapítója a számszerű eredményt nem a szavazásnak megfelelően állapította meg, a szavazást meg kell ismételni.
17.§
(1) A személyes érintettségét a képviselő a döntés meghozatala előtt köteles bejelenteni. A döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítványt is a döntés előtt kell bejelenteni.
(2) A kizárásról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására at Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, annak lehetőségét, hogy a képviselő a Bizottság bizonyítékait megismerhesse.
(5) A Bizottság a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron követkő ülésén terjeszti elő.
(6) Ha a személyes érintettség a döntés meghozatalát befolyásolta, a képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
18. §
(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról indítványozásuk fordított sorrendjében dönt. Amennyiben a módosító indítvány nem kerül elfogadásra, az azt megelőző módosító javaslatról kell szavazni. A szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig a módosító vagy az eredeti javaslatról a képviselő-testület nem szavaz. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti előterjesztés elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
- hatáskör átruházásához,
- önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, vállalkozásba történő beviteléhez,
- hitel felvételéhez.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,
19. §
(1) A jegyző az önkormányzati rendeletet a Papi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
- rendelet számát/évszámát,
- kihirdetésének napját,
- a rendelet címét (tárgyát),
- módosító rendelet esetén az alaprendelet számát.
(3) Az Ügyrendi Bizottság minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.
20. §
(1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
- A határozat megjelölése tartalmazza:
- a Képviselő-testület megnevezését,
- a „ önkormányzati határozata” kifejezést
- a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
- a határozat címét.
(2) Példa a határozat megjelölésére:
„Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének
72/2014.(XI.20.) önkormányzati határozata
a Képviselő-testület 2014. évi üléstervéről „
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
- a Képviselő-testület döntését
- a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését,
- esetenkét a határozat végrehajtásához rendelt költségvetési forrás jogcímét és összegét.
(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(5) A jegyző a normatív határozatokat a 19. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.
(6) A polgármester az üléseken folyamatosan beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
10. A jegyzőkönyv
21. §
(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül melyet a lakosság tájékoztatása érdekében a jegyzőnél kell elhelyezni.
(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza az ülés közben érkezett és távozott képviselők nevét.
- (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
- Az ülés meghívóját,
- a jelenléti ívet,
- az előterjesztések egy-egy példányát vagy annak másolatát,
- képviselői kérésre az írásban benyújtott hozzászólását,
- a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
- Az ülés meghívóját,
(4) A jegyzőkönyvbe való betekintést jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díja 200 Ft/oldal.
(5) A Bizottságok üléseiről készített jegyzőkönyvekre az e paragrafus szabályait kell alkalmazni.
11. A közmeghallgatás
22. §
A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal a Papi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi.
III. Fejezet
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
12. A Polgármester jogállása, feladatai
23. §
A polgármester tisztségét főállásban látja el.
24. §
A polgármester feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
- képviseli az önkormányzatot
- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
- ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
- véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
- nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
- gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
- kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselővel, más település önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
25. §
(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester valamennyi ügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan
- pályázati hiánypótlások teljesítése,
- élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges intézkedés megtétele, veszélyhelyzet elhárítása
ügyében döntést hozhat.
(3) A polgármester 500 000 Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
26. §
(1) A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) A polgármester tartós akadályoztatása esetén a polgármester teljes jogkörét gyakorolja.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
13. A Bizottságok jogállása feladatai
27. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes (ad-hoc) bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő- testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
- (3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság,
- Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság
- Településfejlesztési és Ellenőrző Bizottság.
(4) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja szóban vagy írásban indítványozhatja.
(5) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve időtartamra – ad-hoc bizottságot alakíthat. Az ad-hoc bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(6) A képviselő-testület az ad-hoc bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(7) Az ad-hoc bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.
(8) A bizottságok képviselő,- és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
28. §
(1) Az Ügyrendi Bizottság három tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.
(2) Az Ifjúsági Kulturális és Sportbizottság Bizottság öt tagból áll, a bizottsága elnöke és két tagja önkormányzati képviselő, két tagja nem önkormányzati képviselő.
(3) A Településfejlesztési és Ellenőrző Bizottság három tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.
29. §
(1) A bizottságok üléseit a bizottsági elnökei hívja össze és vezeti. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a Bizottság korelnöke - hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőzően 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(4) A bizottságot ülésre össze kell hívni:
a) képviselő-testület határozata alapján,
b) a polgármester vagy
c) legalább két bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv.-nek a képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A bizottságok ülésének összehívására, vezetésére, tanácskozásának rendjére, előterjesztéseire, döntéshozatali eljárására e rendelet II. fejezetét kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit a Mötv. ilyenként határoz meg azzal, hogy a személyes érintettségnek kell tekintetni a vagyoni érdekeltséget is.
(8) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására minősített adatot megőrizni.
30. §
(1) Az Ügyrendi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.
(2) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
(3) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, társulási megállapodásokat, lebonyolítja a titkos szavazást.
31. §
(1) Az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság véleményezi a település ifjúságát, kulturális életét, sportot rendezvényeket érintő határozat-tervezeteket.
(2) Az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában.
31/A.§ A Településfejlesztési és Ellenőrző bizottság véleményezi és ellenőrzi
- a helyi önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet fejlesztési szempontból,
- a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot,
- a települési önkormányzat által benyújtandó fejlesztési pályázatok előterjesztéseit,
- az éves közbeszerzési terv tartalmát
- a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési, csatornázási, településtisztasági, valamint egyéb infrastrukturális tervekre vonatkozó előterjesztéseket.
- a helyi közutak és közterületek fenntartásával és fejlesztésével, a köztemető fenntartásával és fejlesztésével, a helyi energiaellátással, az ivóvízellátással kapcsolatos előterjesztéseket
- az építési és telekalakítási tilalom elrendelésével, valamint feloldásával kapcsolatos előterjesztéseket.
- a beruházásokra, a területi tervek jóváhagyására a közterület-használat szabályaira vonatkozó előterjesztéseket
- az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve hozzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületek, a helyi tájképi szabályokra, a belterületi határra, annak módosítására vonatkozó előterjesztéseket.
- 2010. évtől fejlesztési támogatások segítségével megvalósult beruházások szabályszerűségének ellenőrzése.
- az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett intézmények teljeskörű szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzése.
- Az Önkormányzati Hivatal
32. §
- (1) A Papi Közös Önkormányzati Hivatal
- Pap Község Önkormányzatának,
- Nyírlövő Község Önkormányzatának,
- Lövőpetri Község Önkormányzatának
- Pap Község Önkormányzatának,
Közös Önkormányzati Hivatala.
(2) A Papi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken állandó kirendeltség működik.
- A Jegyző jogállása és feladatai
33. §
(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátásán túl:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja,
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról,
e) gondoskodik az önkormányzati rendeletek és normatív szabályozást tartalmazó határozatok közzétételéről, a lakosság tájékoztatásáról,
f) biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát,
g) ellátja a Közös Önk…Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára
j) rendszeres ügyfélfogadást tart hetente a szerdai napokon 9.00 – 11.00 óra között.
(3) Ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Nyírlövői Kirendeltségen dolgozó adóügyi ügyintéző látja el.
(5) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
d) munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés.
IV. Fejezet
17. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
34. §
(1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum hat órával a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat Ügyrendi Bizottság tartja nyilván.
(2) A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően.
35. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján
- eskü letételének hiánya miatt,
- személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
- a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt,
legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100%-ban csökkenti.
(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50%-ban csökkenti.
(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50%-ban csökkenti.
(5) A tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
36. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
- a Pap Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2010. (XI. 15.) ör.