Piricse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Terv elfogadásáról
Hatályos: 2026. 04. 02Piricse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási Terv elfogadásáról
Piricse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § [A rendelet hatálya]
(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Piricse település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-11/2003. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. § [A belterületbe vonás szabályai]
(1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg a beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrezárt területekre. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt területen, lakóterület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.
(2) Ezen területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében egyszerre végrehajtható.
3. § [Építési engedélyezés általános szabályai, építési engedély kérelem mellékletei]
Engedélyhez kötött építési munkák
4. § [Általános építési szabályok]
(1) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeketszámára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(4) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(5) Közterületen történő építés szabályozása
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
5. § [Településszerkezet, területfelhasználás]
(1) A település igazgatási területe építési szempontból
a) Beépítésre szánt területre,
b) Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
(2a) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
a) Lakóterületek: falusias lakóterületek (Lf)
b) Vegyes területek: településközpont vegyes területek (Vt)
c) Gazdasági területek: ipari gazdasági területek (Gip)
d) Különleges területek:
da) temető területek (Kü-t)
db) sportpálya területe (Kü-s)
dc) kegyeleti park (Kü-k)
(2b) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
a) Zöldterületek: közparkok (Kp)
b) Erdőterületek:
ba) védelmi erdő (Ev),
bb) gazdasági erdő (E),
bc) védett erdő (E-v)
bd) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő (Ee)
(3) Mezőgazdasági területek (M):
a) belterületi mezőgazdasági területek (Mb)
b) általános mezőgazdasági területek (M)
c) általános (védett) mezőgazdasági területek (M*)
d) gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
e) gyepes (védett) mezőgazdasági területek (Mgy-v)
(4) Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
(5)1 Különleges beépítésre nem szánt a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)
6. § [Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai]
(1) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. Építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az el -, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5) Építmények közötti legkisebb távolság:
a) "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.
b) Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai érvényesek.
c) Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:
(5a) Oldalhatáron álló beépítési mód:
a) Főépületek esetében:Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.
b) Melléképületek esetében: A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető a főépület mögött 1,0m-es csurgótávolságra.
(6) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.
(7) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(8) Az utcavonalra, vagy az attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,45 m magasságban helyezendő el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a) Előkertek:Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
b) A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
c) Oldalkertek: Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
d) Hátsókertek:Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter, illetve a kialakult.
(10) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi 78. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.
a) Kialakult legnagyobb beépítettség: Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.
b) Kialakult építménymagasság: Kialakult építménymagasság esetében az övezetben lévő építménymagasság a meghatározó. Új épületek létesítése esetén az építménymagasságot a szomszédos épületek építménymagassága átlagának figyelembe vételével (+- 1 m) kell meghatározni. A kialakult beépítések esetén az OTÉK 36. § (2) bekezdésétől eltérően az építmények közötti távolságot nem a telekhatártól, hanem az egyes épületek között kell megállapítani. Új építések esetén az oldalkerti méretet a beépítési mód függvényében az OTÉK szerint kell megállapítani.
c) Kialakult telekterület: Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető. A telekterülete tovább nem csökkenthető.
(11) Megújítható energiaforrások és a műsorszórás céljáró szolgáló adótornyok, illetve a hírközléssel kapcsolatos egyéb építmények elhelyezés az alábbiak szerint:
a) Tornyok elhelyezése:A település belterületén ilyen típusú műtárgy nem helyezhető el.
b) Külterületen az alábbiak szerint helyezhetőek el:
ba) ha a torony magassága (fix építményrész) nem haladja meg a 40 métert, akkor az a belterület határától min. 500 méteres távolságban telepíthető.
bb) ha a torony magassága (fix építményrész) 40 és 60 méter közé esik, akkor a belterület határától min. 750 méteres védőtávolság tartandó.
bc) ha a torony magassága (fix építményrész) meghaladja a 60 métert, akkor a belterület határától min. 1000 méteres védtávolság tartandó.
bd) Ha a műtárgy elhelyezésére megjelölt terület védett természeti területre esik, vagy ahhoz a létesítendő építmény fix magasságának négyszeresénél közelebb esek, úgy annak létesítéséhez a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
7. § [A lakóterületre vonatkozó általános előírások]
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1. mellékletben található meg)
(3) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A községközpont építési övezeteit az OTÉK 8. § (2/a) szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább az OTÉK 8. §. (2) b) szerinti részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Lakóterületeken belül, a falusias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyekben egyenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Piricse lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:falusias lakóterületek (Lf).
8. § [Falusias lakóterületek]
(1) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgál.
(1a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d) szálláshely szolgáltató épület
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)kézműipari épület
(2) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.
(3) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
a) Közműbecsatlakozási műtárgy
b) Közműpótló műtárgy
c) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
e) Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
f) Kerti épített tűzrakóhely
g) Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2vízszintes vetülettel
h) Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
i) Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejt
j) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop az
(4) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kivüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7) Az utcaképi védelem alatt álló, védelemre jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának, további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.
(8) Az oldalkertek legkisebb szélessége jelenleg az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a 9 b. Bekezdések szerinti eltérésekkel.
(9) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
|
Sajátos |
Építési |
Beépítési |
Az építési telek |
Megenge dett max. építmény magasság (m) |
|||
|
Leg |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Falusias lakó |
Lf-1* |
Oldalhatáron álló |
900 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
|
Lf-2* |
(K) |
(K) |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
|
|
Lf-2 |
Oldalhatáron álló |
900 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
|
9. § [Településközpont vegyes terület]
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) Lakóépület
aa) Igazgatási épület
ab) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
ac) Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
ac) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
ad) Sportépítmény
ae) A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
ca) Közműbecsatlakozási műtárgy
cb) Közműpótló műtárgy
cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cd) Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
ce) Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
cf) Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
cg) Kerti épített tűzrakóhely
ch) Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2vízszintes vetülettel - Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
ci) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a (9) b. bekezdések szerinti kivételek.
(4) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
|
Sajátos |
Építési |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge dett max. építmény magasság (m) |
|||
|
Legkisebb terület |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Település központi |
Vt |
(K) |
500 |
15 |
20 |
40 |
5,5 |
|
Vt* |
Oldal |
700 |
15 |
20 |
40 |
-7,5 |
|
10. § [Gazdasági területek]
(1) A tervgazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a) Ipari, gazdasági területek
b) Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek
(2) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásai érvényesek.
(3) Piricse község gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki. (4) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.
11. § [Az ipari gazdasági területek]
(1) Rozsályon az ipari gazdasági területek jelentős és nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari területeken az OTÉK 20. §. (4) bekezdés szerinti építmények elhelyezésére szolgál. Az iparterületeken kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 20. §. (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Sajátos |
Építési |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge dett max. építmény magasság (m) |
|||
|
Legkisebb terület |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Ipari |
Gip-1 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
12. § [Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek]
(1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2) A Gip jelű övezetben elhelyezhető:
a) Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b) A Gip* jelű övezetben elhelyezhető: Energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
c) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Sajátos |
Építési |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge dett max. építmény magasság (m) |
|||
|
Legkisebb terület |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
Ipari |
Gip* |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
|
Ipari |
Gip |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
13. § [Különleges területek]
(1) Piricse különleges területei sajátos használatuk szerint:
a) működő temető (övezeti jel Kü-t)
b) sportpálya területe (övezeti jel Kü-s)
c) kegyeleti park (övezeti jel Kü-k)
(2) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
|
Sajátos |
Építési |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge dett max. építmény magasság (m) |
|||
|
Legkisebb terület |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
|
működő |
Kü-t |
szabadon álló |
- |
- |
30 |
10 |
4,5 |
|
sportpálya területe |
Kü-s |
szabadon álló |
K |
- |
30 |
10 |
4,5 |
|
Szennyvíz |
Kü-k |
szabadon álló |
- |
- |
30 |
10 |
-4,5 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
14. § [Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület]
(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál
(2) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közműelhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
(4) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak K.III. Országos mellékutak: 4906. sz kl út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 18 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték. 49129. sz kl út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 16 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
(4a) B. VI. d. Települési gyűjtőutak:
a) A S-2 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki.
b) A településközponton és a csatlakozó területeken a községszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közműelhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.
c) Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 14,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.
d) Mezőgazdasági kiszolgáló út (kül és belterületen), melyek minimális szélessége 10,0 m.
(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
15. § [Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások]
(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal, a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
16. § [ Zöldterületek]
(1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg. (3) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, Z övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótér, növényzet, képzőművészeti alkotások, szökőkút, utca és térbútorok, helyezhető el.
17. § [Erdőterületek]
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a) Védelmi (védett és védő) erdők: Ev övezeti jellel
b) Gazdasági erdők E övezeti jellel
c) Védett erdők E-v övezeti jellel
(3) Védelmi erdő övezetben és ökológiai hálózat területén épületet elhelyezni nem lehet.
(4) Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet.
(5) Az ökológiai hálózat területére eső erdő területeken folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.
18. § [Mezőgazdasági területek]
(1) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.
(2) Az ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági területeken folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni
(3) Az ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet.
(4) A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) Mgy: gyep (rét, legelő) terület
b) Mgy-v: gyep (rét, legelő) terület - védett
c) M: szántó művelésű terület
d) Mb: belterületi szántó művelésű terület
e) M*: (döntően) szántó művelésű terület – védett
f) Mh: halászati területe
(4a) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
(4b) Mgy-v : gyep (rét, legelő) terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén: A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.
(4c) M: döntően szántó művelésű terület: Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
(4d) Mb : belterületi szántó művelésű terület:
a) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
b) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
(4e) M* : döntően szántó művelésű terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén:A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.
(4f) Mh: halászati terület:
(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak (partok, szárazulatok, nem vízfelszínek), ahol túlnyomó részt halászati tevékenységet folytatnak.
(2) Az övezetben a telkek max. 5 %-os beépítettségével elhelyezhető 2 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m, max. Gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(4) Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal lehet.
19. § [Vízgazdálkodási területek]
(1) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)
(2) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét legelőművelés folytatható.
19/A. §2 [Különleges beépítésre nem szánt területek]
(1) A Kb-En jelű, különleges beépítésre nem szánt a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen a kutatás-fejlesztés és a megújuló energiaforrások építményei, műtárgyai helyezhetők el, a kapcsolódó létesítményekkel együtt.
(2) Napelemek felszíntől számított legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 3 métert, földfelszíntől számított alsó élének legalább 60 cm magasságban kell lennie.
(3) Az övezeten belül, az azt határoló közterületek, illetve övezethatár mentén kötelező védőfásítást telepíteni és fenntartani. A védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítást háromszintű (gyep és minimum 40 db cserje/150 m2 és minimum 1 db nagy lombkoronájú, kétszer iskolázott fa/150 m2) növényzettel kell megoldani, kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel.
20. § (1) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(2) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(3) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2kiáramlási keresztmetszetnél a "D” és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(4) Az gazdasági terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
21. § [Általános előírások]
(1) A környezetvédelmi előírások a
a) levegőtisztaság-védelem,
b) zaj- és rezgésvédelem,
c) föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.
(2) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(3) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
22. § [Levegőtisztaság-védelmi előírások]
(1) kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére valamint a klímára
(2) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
23. § [Zaj- és rezgés elleni védelem]
A 4906 sz. út zajjellemzőire tekintettel az út szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda, szállásadó épület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.
24. § [Természetvédelmi előírások]
(1) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) adatközlése. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdés szerint történik.
(2) A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
(3) A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a HNP hozzájárulását igényli.
(3a) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
a) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
b) Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a Felügyelőség hozzájárulásával kerülhet sor.
c) A természeti területen a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges: termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához.
ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
25. § (1) A HÉSZ 1. sz. függelékében szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.
(2) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 2 sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.
26. § [Védett területek építési szabályai]
(1) Műemléki környezet, helyi védettségű műemlékek építési szabályai:
a) A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
c) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
d) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(2) A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat:
aa) Lábazatképzés:
ab) Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő. 2.
b) Falfelületek:
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint
bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
(3) Tető:
a) A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.
b) Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
(3a) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
(3b) Térarányok, utcaképek:
a) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
b) Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
c) Fekvő tetőablak, mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.
d) A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra. 2. Homlokzati arányrendszer védelme:
e) A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)
f) Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén – egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. ±5% eltéréssel kell alkalmazni.
g) Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át.
h) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
i) A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.
j) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
27. § (1) Az Étv 20. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.
(1a) Kisajátítás a tervezett út területének biztosítására: - A 4906. számú út kanyarkorrekciójához a 218, 219,324 hrsz-ú telkeken.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) Ez a rendelet 2006………………………………………-én lép hatályba.
(2) E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, az elővásárlási jogról, a kisajátításról, a településrendezési kötelezésekről, az épített környezet helyi értékvédelméről.
1. melléklet a 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelethez a 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelethez a 3/2006. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
Az 5. § (5) bekezdését a Piricse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 19/A. §-t a Piricse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. melléklet a Piricse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.