Szamosszeg Község Képviselő Testületének 15/2004 (XII.14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2004. 12. 14

Szamosszeg Község Képviselő Testületének 15/2004 (XII.14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

2004.12.14.

Szamosszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete ( a továbbiakban : Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény ( továbbiakban: Ötv.) 79. §. (2) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szamosszeg Község Önkormányzata ( a továbbiakban Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve a jövőben tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b) a pénztulajdonra, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

(3) Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni,

a) ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásról, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedéséről és mérsékléséről,

b) ha a közterület-használati hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet közterületek hasznosításáról eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból ( a továbbiakban: forgalomképes vagyonból) áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat rendelete állapítja meg.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az egyes vagyontárgyak csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.

Forgalomképtelen törzsvagyon tárgyak

3. § a) Forgalomképtelen törzsvagyon tárgyaknak kell tekinteni a :

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) közterek és parkok,

c) az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok,

e) mindaz a vagyoni kör, melyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyak

4. § a) Korklátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyaknak kell tekinteni a:

a) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

b) intézmények és középületek,

c) közművek,

d) az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület,

e) az önkormányzat tulajdonába kerülő muzeális emlék,

f) az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület,

g) mindazon vagyoni kör, melyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít.

5. § Forgalomképes vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

6. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete az Ötv. 79. §-a alapján a törvények keretei között rendeletben dönt

a) egy vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása,

b) a forgalomképtelen vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása

c) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképtelenné nyilvánítása,

d) a törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy fogalomképes vagyoni körbe történő átsorolása tárgyában.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti döntéshez a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntése szükséges.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben

a) a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületből lejegyzésre kerül sor, illetve

b) a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozottan forgalomképessége megszűnhet – külön jogszabályban foglalt eljárással végrehajtott – funkcióváltás esetén, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésével is.

(5) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével – az Ötv. 79. §-ban foglaltak szem előtt tartásával – az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy fogalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – eltérő rendelkezés hiányában – magában foglalja a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot ( tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(3) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyainak kezelését vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő a szerződéssel összhangban a tulajdonos nevében (eseti vagy általános meghatalmazás alapján) gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat s teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

8. § (1) A tulajdonos képviseletében eljáró szervek jogaikat önállóan gyakorolják az alábbiak szerint:

a) a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy e rendeletben foglaltak szerint,

b) a törvény rendelkezése alapján az önkormányzati vagyont kezelő személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban e rendeletben foglaltak szerint, továbbá

c) a képviselet jogát szerződés alapján ellátó személy meghatalmazás alapján, a szerződés keretében belül.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(3) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(4) Portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti meghatalmazással képviseltetheti magát a tulajdonos önkormányzat.

Az Önkormányzati vagyon értékének és tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása

9. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

b) Az 500.000 Ft feletti egyedi forgalmi értékű vagyontárgy esetén 2 értékbecslést kell beszerezni.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést, illetve hasznosítást megelőzően készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően kell megállapítani. Ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv köteles a vagyontárgy teljes értéke alapján hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását kérni a tervezett hasznosításhoz.

(5) Semmis az a szerződés, mely – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen – a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelt szerinti hatáskörét.

(6) Fogalomképes vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), az értékhatár – és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának – meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Együttes értékesítésnek, illetve hasznosításnak az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra (vállalkozásra, vagyonhasznosításra) biztosított keret terhére történhet. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére a vagyontárgy értéke szerint illetékes szerv jogosult.

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása

10. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az Önkormányzat intézménye, a önkormányzati hivatal, továbbá az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság és közhasznú társaság.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az Önkormányzat közfeladatai ellátásnak sérelme nélkül – a törvény és e rendelet kereti között önállóan gazdálkodik.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek közül az önkormányzati intézményt és a önkormányzati hivatal jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(4) Ha az önkormányzat vagyonkezelő szerv alapító okirata ( létesítő okirata, stb.), vagy jogszabály másként nem rendelkezi, az önkormányzati vagyonkezelő szerv gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.

Az Önkormányzati vagyon ingyenes (kedvezményes) átengedése

11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

a) ajándékozás,

b) közérdekű kötelezettség-vállalás, közalapítvány javára alapítvány-rendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén.

c) Egyházak részére – elsősorban a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. Törvény végrehajtásának elősegítése céljából-,

d) Más társadalmi szervezet részére,

e) Más önkormányzat részére a feladat-és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése

f) Az önkormányzati beruházásban készült közműveknek a közszolgáltató részére történő átadása kapcsán lehet.

(2) A kedvezményes átruházás esetén az ellenérték nem lehet kevesebb a forgalmi érték 25 %-ánál.

12. § Vagyontárgy ingyenes megszerzéséről a polgármester, a vagyontárgy egyéb úton történő megszervezéséről, átruházásáról, valamint a vagyontárgyhoz kapcsolódó, önkormányzatot megillető követelésről történő lemondásról a tulajdonosi jogokat e rendelt szerint gyakorló szerv vagy személy határoz, figyelemmel az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletben meghatározott, a tartozás-elengedésre, illetve – mérséklésre irányadó rendelkezésekre is.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

13. § (1) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, illetve másmódon történő hasznosítása 100.000 forint értéket meghaladóan kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) A nyilvános versenytárgyalás kötelezettsége nem vonatkozik a felépítményes, bérleti jogokkal terhelt ingatlanok elidegenítésére, amennyiben az ingatlan tehermentes telek értéke 100.000 Ft alatt van.

(3) A versenyeztetés módjáról, formájáról – a vagyontárgy értékéhez igazodóan – a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt.

(4) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása – a vagyontárgy jellegétől függően – a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölő döntés más szervet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeink meghatározására.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése

14. § (1) A vagyongazdálkodást érintő önkormányzati döntések előkészítésére a Képviselő-testület Szervezeti Működési Szabályzatának ( a továbbiakban: SZMSZ) az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntéseket a jegyző útján a önkormányzati hivatal készíti elő, és gondoskodik szükség szerint az előterjesztés szakmai koordinációjáról.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

15. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésre megkötött szerződés semmis.

(2) Forgalomképtelen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, és nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete sem.

(3) A fogalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetése állagának megőrzése a önkormányzati hivatal tevékenységéhez tartozik.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak egy éven túli hasznosításáról hatályos jogszabályok figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.

(6) A Képviselő-testület képviseletében az Önkormányzat fogalomképtelen törzsvagyonát képező közterületen történő közmű építések hatósági engedélyezéséhez hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja ki.

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezési jogok gyakorlása

16. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalatba, gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézményekre és hivatalára bízott önkormányzati vagyon bérbeadását, valamint egyéb – a tulajdonjog változásával és a vagyon megterhelésével nem járó – hasznosítását intézményeire és hivatalára bízza azzal, hogy az egy éven belüli hasznosítás az alaptevékenység végzését nem sértheti.

(3) A önkormányzati hivatal üzemeltetésére bízott, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

Forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

17. § (1) A önkormányzati hivatal és az intézmények esetében

a) a költségvetésükben jóváhagyott előirányzat erejéig az ingó vagyontárgyak beszerzéséről,

b) a forgalomképes vagyontárgy bérbe-, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdonviszony változását nem eredményező egyéb jogügyletről a jegyző, illetve az intézmény vezetője dönt, amelyről a költségvetési beszámolóban adnak tájékoztatást.

(2) A forgalomképes ingatlan megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről – ha az nem új társaság alapítása - a Képviselő-testület dönt.

(3) A forgalomképes vagyontárgy bérbe, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.

(4) A részvények és üzletrészek cseréjéről, eladásáról a képviselőtestület dönt.

Záró Rendelkezések

18. § (1) E rendelet a 2004 december 14 napján lép hatályba. Kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés gazdálkodás szabályairól szóló 5/1996. (VI.1.) KT. Sz. rendelete.

(2) A rendelet mellékletét képezi a Szamosszeg község ingatlanvagyon-katasztere.