Szamosszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról
Hatályos: 2007. 10. 01 18:00
Szamosszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2007. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról
2007.10.01.
Szamosszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.
I. Fejezet
1. § [A rendelet hatálya]
(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Szamosszeg település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-04/2006. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. § [A belterületbe vonás szabályai]
A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást nem határoz meg.
3. § [Építési engedélyezés általános szabályai, építési engedély kérelem mellékletei. Engedélyhez kötött építési munkák]
(1) A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek homlokzatképzés belső kialakítás az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.
(2) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belülre esnek, bruttó alapterületük meghaladja az 1000 m2 -t és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi célt szolgálnak. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.
(3) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. illetve az 166/1999. (XI.19.) Korm. rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Hortobányi Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság és szakhatóságként közreműködő természetvédelmi hatóság (továbbiakban FETI-KTVF) engedélye szükséges az idézett törvény 38. §.-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39. §-ban meghatározott esetekben. Ipari terület engedélyezési eljárásában a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.
4. § [Általános építési szabályok]
(1) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(4) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(5) Közterületen történő építés szabályozása:
a) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
a) Közművesítettségi fokozatok: teljes közművesítettség, részleges közművesítettség, hiányos közművesítettség, közművesítetlen terület.
b) Szamosszeg egész területére legalább részleges közművesítettség szükséges.
c) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
d) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.
(7) A telekalakítás szabályai:
b) Kisajátítás: Étv 26. §- nak megfelelően történik.
c) A kialakítható legkisebb telekterület méretek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ-ben és a szabályozási terveken kerültek rögzítésre.
d) Nyúlványos telek: nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
5. § [Településszerkezet, területfelhasználás]
(1) A település igazgatási területe építési szempontból Beépítésre szánt területre, Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak. (A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)
a. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
· falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
· településközpont vegyes területek (Vt)
3. Gazdasági területek:
· mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek (Gip)
· Kereskedelmi-gazdasági terület (Gksz)
4. Különleges területek:
· temető területek (Kü-t)
· sportcélú terület (Kü-s)
· szenyvíztisztító terület (Kü-sz)
· halastó területe (Kü-ha)
b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
5. Zöldterületek:
6. Erdőterületek:
7. Mezőgazdasági területek (M):
· belterületi mezőgazdasági területek (Mb)
· általános mezőgazdasági területek (M)
· gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
8. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
· általános vízgazdálkodási terület (V)
· vízgazdálkodási és vízisport terület (Vs)
6. § [Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai]
(1) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magas tetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.
(5) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1) bekezdés szerint.
2. Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai érvényesek.
3. Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
- Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.
- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épületelhelyezés is lehetséges.
b.) Melléképületek esetében:
- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető a főépület mögött 1,0m-es csurgótávolságra.
(6) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.
(7) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(8) Az utcavonalra, vagy az attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,45 m magasságban helyezendő el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
- Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
- A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter, illetve a kialakult.
(10) Megújítható energiaforrások és a műsorszórás céljáró szolgáló adótornyok, illetve a hírközléssel kapcsolatos egyéb építmények elhelyezés az alábbiak szerint:
- A település belterületén ilyen típusú műtárgy nem helyezhető el.
- Külterületen az alábbiak szerint helyezhetőek el:
o ha a torony magassága (fix építményrész) nem haladja meg a 40 métert,
akkor az a belterület határától min. 500 méteres távolságban telepíthető.
o ha a torony magassága (fix építményrész) 40 és 60 méter közé esik, akkor a
belterület határától min. 750 méteres védőtávolság tartandó.
o ha a torony magassága (fix építményrész) meghaladja a 60 métert, akkor a
belterület határától min. 1000 méteres védőtávolság tartandó.
- Ha a műtárgy elhelyezésére megjelölt terület védett természeti területre esik, vagy ahhoz a létesítendő építmény fix magasságának négyszeresénél közelebb esek, úgy annak létesítéséhez a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.
b.) Engedélyezési eljárások során minden esetben szakhatóságként közreműködik a FETI-KTVF.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
7. § [A lakóterületre vonatkozó általános előírások]
(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.mellékletben található meg)
(3) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A településközpont építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Falusias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyekben maximum két rendeltetési egység helyezhető el, azonban a lakóegységek száma minden esetben csak egy lehet.
(5) Szamosszeg lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint: - falusias lakóterületek (Lf)
8. § [Falusias lakóterületek]
(1.) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági építmény elhelyezésére szolgál.
a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)
(3.) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop
(4.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kivüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5.) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6.) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7.) Az utcaképi védelem alatt álló, védelemre jelölt utcákon, utcarészeken az épületek elhelyezésének, építészeti kialakításának, további szabályait is be kell tartani, mely előírásokat a helyi és műemlékvédelmi előírások tartalmaznak.
(8.) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a 9 b. bekezdések szerinti eltérésekkel. (9.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
Falusias lakó |
Lf-1 |
oldalhatá-ron álló |
800 |
14 |
50 |
30 |
4,5 |
Lf-2 |
oldalhatá-ron álló |
800 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
Lf-3 |
oldalhatá-ron álló |
400 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
(10.) A beépítettség mértéke, a telek területének függvényében, az alábbiak szerint módosulhatnak a falusias lakóterületeken:
- meglévő telkek esetén, ha a telekterület 540-720 m2 közötti, akkor a megengedett beépítettség 35 %-os, sarok telek esetén 50 %-os.
- ha a telekterület nagyobb, mint 1260 m2 akkor a beépítettség legnagyobb mértéke 20 %, sarok telek esetén 30 %-os.
(11.) Az utcai kerítéseket épített jelleggel, tömör (falazott) lábazattal, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel kell kialakítani:
- A kerítésmagassága 1,6-1,8 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.
- A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés lakóépület előtti szakaszának kitöltő mezői fa vagy fém anyaggal, áttört formában készítendők.
- A kerítés színezéséhez csak a környezethez illeszkedő, helyben hagyományos színek használhatók. (A kitöltő kerítésmezők színei, a fehér, vörös, világos- közép-, sötétbarna, sárga, zöld színek közül választható.)
9. § [Településközpont vegyes terület]
(1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az
OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3.) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása, jelenleg OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 6. §. (5) 2. és a (9) b. bekezdések szerinti kivételek. (4.) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
Település központi vegyes |
Vt-1 |
oldalhatá-ron |
700 |
15 |
20 |
40 |
-5,5 |
Vt-2 |
oldalhatá-ron |
700 |
15 |
20 |
40 |
-7,5 |
10. § [Gazdasági területek]
(1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a.) Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek
b.) Ipari, gazdasági területek
c.) Kereskedelmi-szolgáltató területek
(2.) Szamosszeg község ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.
(3.) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, legalább négyegységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével. 11. § [Mezőgazdasági jellegű ipari-gazdasági területek]
(1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2.) a). Az övezetben elhelyezhető:
- Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b). Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével: - Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezet előírásaira nem kerül sor.
(3.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
Mezőgaz-dasági
jellegű
ipari
gazdasági
terület |
Gip-1 |
szabadon álló |
200 |
40 |
40 |
30 |
-7,5 |
12. § [Az ipari gazdasági területek]
(1) Szamosszegen az ipari gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari gazdasági területek ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. Kivételesen elhelyezhető a területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezet előírásaira nem kerül sor. Az iparterületeken kivételesen sem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
Ipari
gazdasági
terület |
Gip-2 |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
13. § [A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek]
(1.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető :
- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az
OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
Ker szolg.
gazdasági
területek |
Gksz |
oldalhatá-ron álló |
400 |
20 |
20 |
40 |
-4,5 |
(4.) Amennyiben a „Gksz” jelű övezetben egyébként megengedett „nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenység” nyer elhelyezést, a területtel határos „Lf*” jelű terület szélétől számított 25 m védőtávolságba beleeső ingatlanrészen, korlátozott használatú védőzónát kell kialakítani. Ezen védőzónában legalább 60 %-os zöldterületi fedettséget kell biztosítani. Ebben a zónában csak gépkocsi parkolók, és nem termelő tevékenység számára helyet adó épületek (irodák, szociális helyiségek, tároló épületek) helyezhetők el.
14. § [Különleges területek]
(1.) Szamosszeg különleges területei sajátos használatuk szerint:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t)
b.) sportpálya területe (övezeti jel Kü-s)
c.) halastó területe (övezeti jel Kü-ha)
d.) lovastanya területe (övezeti jel Kü-lo)
e.) szennyvíztisztító területe (övezeti jel Kü-sz)
(2.) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t) Szamosszeg község köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a község temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 40 %-át növényzettel kell beültetnie a terület mindenkori üzemeltetőjének.
b.) sportlétesítmény (övezeti jel Kü-s): Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál, de kivételesen elhelyezhető rajta oktatási és egyéb közösségi szórakoztató épület.
c.) Halastó (övezeti jel Kü-ha) területein a sporthorgászathoz, halászathoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 4,5 méteres építmény magassággal. A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
d.) Lovastanya (övezeti jel Kü-lo) területein az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények, állatkifutók helyezhetők el. Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 30 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 4,5 méteres építménymagassággal. A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
e.) Szamosszeg és Nagydobos folyékony hulladékát befogadó és tisztító telep helyezkedik el az övezetben.
(3.) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:
Sajátos
használat
szerinti
terület |
Építési
övezet
jele |
Beépítési
mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max.
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
terület
(m2) |
Legkisebb
szélesség
(m) |
Legkisebb
zöldfelület (%) |
Legna-gyobb
beépített-
ség (%) |
működő
temető |
Kü-t |
szabadon
álló |
- |
- |
40 |
10 |
-4,5 |
sportpálya
területe |
Kü-s |
szabadon
álló |
3000 |
- |
30 |
10 |
-4,5 |
Halastó
területe |
Kü-h |
szabadon
álló |
1000 |
- |
30 |
10 |
-4,5 |
Lovasta-nya
területe |
Kü-lo |
szabadon
álló |
1000 |
- |
30 |
30 |
-4,5 |
Szennyvíz t.
területe |
Kü-sz |
szabadon
álló |
2000 |
- |
30 |
10 |
-7,5 |
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
15. § [Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület]
(1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál
(2.) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
(3.) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
(4.) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:
K.III. Országos mellékutak:
· 4120. sz kl út külterületi szakaszán 26 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 16 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
B. VI. d. Települési gyűjtőutak:
A S-2 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki. A településközponton és a csatlakozó területeken a községszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint. Gyalogút, minimális szélessége 4 m. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
(5.) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
(6.) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
16. § [Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások]
(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
(1) Zöldterület Szamosszegen a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt közpark és díszpark területek.
(2) A zöldterületet a szabályozási terv Z jelű övezetbe sorolja.
a.) Az övezetben elhelyezhető:
- a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszószerek, stb.)
- a terület fenntartásához szükséges épület
b.) Az övezetben épület a kapcsolódó terület-felhasználással azonos közművesítettség esetén létesíthető.
c.) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
d.) A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(1.) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) Gazdasági erdők E övezeti jellel
(3.) Gazdasági erdőterületen (E) építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet. (4.) Gazdasági erdőterület, vízgazdálkodáshoz tartozó területén építményt elhelyezni nem lehet.
(5.) Az ökológiai hálózat területére eső erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet, az azokon folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni
19. § [Mezőgazdasági területek]
(1.) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.
(2.) A vízgazdálkodási területre eső mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet.
(3.) Az ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni nem lehet, az azokon folytatott minden nemű beavatkozáshoz a FETI-KTVF engedélyét be kell szerezni.
(4.) A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület
b.) M: szántó művelésű terület
c.) Mb: belterületi szántó művelésű terület
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az
OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
b.) M : döntően szántó művelésű terület:
(4) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(5) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható.
(6) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
c.) Mb : belterületi szántó művelésű terület:
(7) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(8) Az övezetben épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.
18. § [Vízgazdálkodási területek]
(1.) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint vízmű területek (övezeti jel: V)
(2.) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét- legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.
(3.) Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez szükséges építmények helyezhetők el.
19. § [Sportcélú vízgazdálkodási területek]
(1.) A Vs jelű övezetben – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. A vizisport és sporthorgászás célját szolgáló építmények elhelyezése minimum a medertől számított 15 méterre, maximum 300 m2 szintterülettel, és maximum 4,5 m építménymagassággal.
(2.) Az övezetben elhelyezhető a vízi turizmushoz és vízi sporthoz kapcsolódó kiszolgáló és járulékos építmények.
(3.) Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül létesítmény nem építhető.
(4.) Az övezetben hajóállomás elhelyezhető.
(5.) Építményeket úgy kell kialakítani, hogy a földszinti padlóvonaluk magassága meghaladja a mindenkori mért legmagasabb árvíz szintjét egy méterrel.
20. § [Tűzrendészeti előírások]
(1.) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(2.) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(3.) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(4.) Az gazdasági terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
V. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
21. § [Általános előírások]
(1.) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(2.) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
22. § [Levegőtisztaság-védelmi előírások (kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére valamint a klímára)]
(1.) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
23. § [Zaj- és rezgés elleni védelem]
(1.) A 4120 sz. út zajjellemzőire tekintettel az út szabályozási vonalától mért 10 m-en belül szálloda, szállásadó épület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.
24. § [Természetvédelmi előírások]
(1.) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) adatközlése. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az 1996. évi LIII. Tv. III. része (természeti területek és értékek kiemelt oltalma) szerint történik.
· A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
· A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a Felügyelőség hozzájárulását igényli.
(2.) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
2. Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a Felügyelőség hozzájárulásával kerülhet sor.
3. A természeti területen a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges:
- termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához
- a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához
- vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához
VI. Fejezet
ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
25. § (1) A HÉSZ 1. sz. függelékében szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.
(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékek jelen HÉSZ 2. sz. melléklete szerintiek
(3) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 3 sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.
(4) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince – és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
(5) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.
26. § [Védett területek építési szabályai]
(1.) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű környezet, helyi jelentőségű értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:
a.) A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b.) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
c.) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
d.) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(2.) A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a.) Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés:
- Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.
2. Falfelületek:
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető:
- A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép, pala, eternit pala, nád (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként, illetve templomok esetén), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
1. Térarányok, utcaképek:
- Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.
- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra.
2. Homlokzati arányrendszer védelme:
- A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)
- Az utcai átlagos homlokzatmagasság – új építés esetén – egyenlő az építési övezetre vonatkozó építménymagassággal, amelyet max. ±5% eltéréssel kell alkalmazni.
- Az utcai homlokzat teljes hossza mentén mért egyes magasságok minimuma és maximuma között a különbség nem haladhatja meg az utcai átlagos homlokzatmagasság 10%-át.
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
- A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
VII. Fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
(1) Kisajátítás a tervezett út területének biztosítására:
a. A 427/2 hrsz-ú telken a szabályozási tervnek megfelelően, külterületi út bekötéseként
b. A 255 hrsz-ú telekn gyalogos út kialakítása céljából, a Jókai Mór és a Lacfi Nádor utcák között
c. A 81/2, 82, 84, 85, 86 hrsz-ú telkeken, a Kölcsey Ferenc utca és az Árpád utca összekötése céljából. (gépjármű forgalom részére is)
VIII. Fejezet
28. § (1.) Ez a rendelet 2007. október 1-én lép hatályba.
(2.) E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
(3.) E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, az elővásárlási jogról, a kisajátításról, a településrendezési kötelezésekről, az épített környezet helyi értékvédelméről.