Szamosszeg Község Önkormányzata 12/2013.(XII.30.) Önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993 évi III törvény végrehajtásáról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 11. 12Szamosszeg Község Önkormányzata 12/2013.(XII.30.) Önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993 évi III törvény végrehajtásáról
Szamosszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredetei jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szamosszeg településen állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában: Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, szociális szolgáltató, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló, fenntartó fogalmának értelmezésénél az Szt. 4. §.(l) bekezdésben rögzített fogalom meghatározásokat kell alkalmazni.
Eljárási rendelkezések
3. § A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szt. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
4. § Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül az önkormányzati segély a Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, a köztemetés és a méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálása a Képviselő-Testület hatáskörébe tartozik.
5. § (1) A pénzbeli, és természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványon postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatalban.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Szt. 10. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni.
(3) A jövedelem igazolható: munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással.
(4) Amennyiben az adott hónapban többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni,
b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
c) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az APEH igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
f) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával,
g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a járási hivatal határozatával,
h) ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával,
i) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül,
j) az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással,
k) amennyiben a c.), d.) és h.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.
(5) A jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a Szt. 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakat.
(6) Sürgős szükség esetén a támogatás nyilatkozat alapján is megállapítható, az igazolást azonban 30 napon belül pótolni kell.
(7) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata során a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(8) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.
(9) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (7) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.
Aktív korúak ellátása
6. § (1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. §(1) bekezdésben meghatározott személyek részére.
(2) Az aktív korúak ellátására jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként az aktív korúak ellátása egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(3) Az aktív korúak ellátására jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda rendben tartására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)
(4) A lakóház akkor tekinthető rendezettnek, ha az épület:
a) tetőfedele funkcionálisan megfelelő ( nem ázik be )
b) belső berendezései (bútorok, mosdókagyló, WC, fürdőkád, zuhany,) higiéniája megfelelő (tiszta)
c) belső falai/mennyezete, padlója, nyílászárói tiszták.
(5) A ház udvara, kertje akkor rendezett, ha:
a) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzet rendszeres tevékenység
c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet egyszeres űrtartalmánál több – felhalmozott – háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé-,
e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára, vagy utcára kiszaladását, és a településkép rendezettségét mutatja,
f) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva, és nem szétszórtan található,
(7) A (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését Polgármesteri Hivatal ügyintézője jogosult ellenőrizni.
(8) A helyszíni ellenőrzést, a kérelem elbírálását megelőzően, valamint a jogosultság megállapítását követően szükség szerint bármikor, de évente legalább egyszer el kell végezni. Az ellenőrzés során minden esetben jegyzőkönyvet és fényképfelvételt kell készíteni melyeket az ellenőrzött személy aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapító ügyében keletkezet iratanyagához kell csatolni. Amennyiben a helyszín ellenőrzése során, megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a Jegyző az Szt. 33. §.(7) bekezdésben eljárva felszólítja a jogosultat -az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – a lakókörnyezet rendben tartására.
(9) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki (8) meghatározott feltételeknek felszólítás ellenére nem tesz eleget.
7. § (1) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Szamosszegi Gyermekjóléti Szolgálat a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv - útján gondoskodik. Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.
(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.
(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.
(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.
(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát.
(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.
(7) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,
b) a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:
c) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,
d) a beilleszkedést segítő programok típusairól,
e) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,
f) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,
f) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
g) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
h) az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,
i) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
(8) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról.
(9) A beilleszkedést segítő programok típusai
a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő szervezetekkel (álláskeresők klubja),
b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,
ca) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:
cb) egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és
cc) csoportos foglalkozások,
cd) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),
ce) alapvető személyi higiénia kialakítása,
cf) segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása,
d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
e) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
f) munkalehetőség felajánlása,
g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,
h) munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.
(10) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:
a) családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,
b) a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
c) munkaügyi központok képzéseiről stb.
(11) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(12) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) program tartalmát,
b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.
8. § (1) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha:
a) 7. § (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, illetve nem közreműködik a 7. § (7) bekezdésben meghatározott a közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,
b) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti;
c) súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
9. § Ha a szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség súlyosan – lásd 8. § b) pont – vagy két éven belül történő ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.
Önkormányzati segély
10. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesíti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(2) Az önkormányzati segély megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés , magas gyógyszerköltség,
b) rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés,
c) elemi kár,
d) hozzátartozó halála,
e) 2 hónapot meghaladó közüzemi tartozás,
f) a gyermek fogadásának előkészítése,
g) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
h) iskoláztatás biztosítása,
i) védelembe vett gyermek,
j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,
k) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege legfeljebb 3000 Ft/hó. Az önkormányzati segély adható alkalmanként, illetve havi rendszerességgel is. Havi rendszerességgel adott segély legfeljebb 6 hónapra állapítható meg.
(4) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. A segély megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatalban. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, illetve családtagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolására szolgáló dokumentumokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet, többletkiadást alátámasztó dokumentumot:
a) betegség, magas gyógyszerköltség esetén a gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi vagy gyógyszertári igazolást. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és az árajánlatot vagy számlát,
b) ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, az erről szóló nyilatkozatot,
c) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készült kimutatást,
d) amennyiben a segély megállapítását elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kérik, a temetési költségekről a segélyt kérő, vagy egyháztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,
e) közüzemi tartozás esetén az erről szóló számlák vagy közszolgáltató által kiállított igazolás,
f) a válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott önkormányzati segély esetén a terhes gondozásról szóló igazolást,
g) ha az önkormányzati segélyt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése érdekében kérik, a családgondozó javaslatát,
h) ha az önkormányzati segélyt a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt kérik, a gyámhatóságnak a nevelésbe vétel megszűntetéséről szóló határozatát
(5) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.
(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege
a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, a helyben szokásos legolcsóbb temetés 20 %-a
b) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, a helyben szokásos legolcsóbb temetés 16 %-a
c) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a.
(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000 Ft.
(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként adott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.
(9) Nem állapítható meg temetési célra szóló önkormányzati segély annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
Köztemetés
11. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.
(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
(3) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, családban élő esetén 100 %-át.
(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.
Méltányossági Közgyógyellátás
12. § (1) A Képviselő-Testület kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át,
(2) A méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,
b) a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosi igazolást.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
13. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és végrehajtási rendeletei idevonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés módja: hirdetőtábla, helyi újság, illetve a http://www.szamosszeg.hu honlapon történő közzététel