Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (XII.10.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 10. 21- 2022. 09. 28Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019. (XII.10.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Aranyosapáti Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 14.
(2) Az Önkormányzat egyidejűleg egy székhelyen és egy telephelyen működik: Telephelye: 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 8.
(3) Működési területe: Aranyosapáti község közigazgatási területe
(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4634 Aranyosapáti, Petőfi Sándor utca 14.
(5) A Képviselő-testület szervei:
a) Aranyosapáti Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
b) Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
c) Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság),
d) Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
e) Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
(6) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Aranyosapáti Község Önkormányzata Aranyosapáti” elnevezést.
(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete Aranyosapáti” elnevezést.
(8) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Aranyosapáti Község Önkormányzata Polgármestere Aranyosapáti” elnevezést.
(9) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben: Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének - Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottsága Aranyosapáti - elnevezést. - Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága Aranyosapáti- elnevezést.
(10) A Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal Aranyosapáti” elnevezést.
(11) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza a Magyarország címerét, körben „Aranyosapáti Közös Önkormányzatai Hivatal Jegyzője Aranyosapáti” elnevezést.
2. Az Önkormányzat jelképei
2. § (1) Aranyosapáti Község Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az Önkormányzat címere: A címer, csücskös talpú négyrészt osztott címerpajzson alapszik, mely váltakozva kék és ezüst színezetű illetve mázú. Az első negyedben kék alapon arany mázzal Nepomuki Szent János alakja látható, amely formáját a településen található műemlék kápolna szobráról kapta, aki a vizi átkelések védőszentje. Mivel a település mindig fontos átkelőhely volt, joggal szerepel az első helyen. A második negyedben ezüst máz alapon feketével és zölddel megrajzolt lombos fa látható, ami a környéken található erdőségekre, valamint az erdőgazdálkodásra, vadászatra utal. A harmadik negyedben ezüst máz alapon vörös színű alma látható, ami az évtizedek óta az egyik legfontosabb termesztett növény és a legfontosabb megélhetési forrást is jelenti. Mellette az utolsó negyedben kék alapszínen arany mázazású heraldikai csónak található. A szín és a forma a vízre, vizi átkelésre, a Tiszára utal, amely évszázadok óta meghatározó jelentőséggel bír a település, illetve az azt megelőzően az alkotó községek életében.
(3) Az Önkormányzat zászlaja: mérete 200x100 cm, négy oldalán arany szegéllyel, vajszín alapszínű mezőben a rövidebbik oldallal párhuzamosan álló helyzetben lévő községcímerrel, alatta a község nevét tartalmazó szalaggal.
3. A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl – saját felelősségére, a jogszabályokban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) az alapfokú művészetoktatásról,
b) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
c) a helyi turizmus fejlesztésének támogatásáról,
d) község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
e) a testvér települési és egyéb nemzetközi kapcsolatok fenntartásáról, fejlesztéséről,
f) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, a kistérségi társulás támogatásáról,
g) a kötelező körbe nem tartozó települési infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
h) a sportegyesület, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról,
i) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről, az egyházak támogatásáról.
4. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy
1. a településfejlesztéssel,
2. település-üzemeltetéssel, vagy
3. a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
(2) Ezen ügyekben – a Polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(4) A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni.
(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a Polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt – többlet - feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
5. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a
a) az Önkormányzatot, mint földhasználót terhelő kötelezettségek teljesítésével
b) az Önkormányzatnak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jogaival
c) a közterületek használatával, engedélyezésével
d) az intézményi térítési díj hátralékának behajtásával
e) települési támogatás megállapítása
g) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelem elbírálását.
h) Polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben (kivéve törzsvagyon) egyedenként, illetve szerződésenként 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat, az általa kötött szerződésekről a képviselő-testületnek utólagosan köteles beszámolni.
i) közfoglalkoztatással összefüggő pályázatok benyújtását, és a létszámra vonatkozó munkaerőigény benyújtása, közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlásával
j) hatósági szerződések, bérleti szerződések aláírásával
k) az Önkormányzattal alkalmazásban álló, kormányzati funkción foglalkoztatott – a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó - munkavállalók vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladat- és hatásköröket
(2) A Képviselő-testület a Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulásra ruházza át a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.
4. A Képviselő-testület működése, az alakuló ülés
6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület az üléstervben meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülésterv szerint tervezett rendes üléseit a Polgármesteri Hivatal épületében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható.
(3) A Képviselő-testület üléseinek időtartama csak indokolt esetben haladhatja meg a 3 (három) órát. Ezen időkorlát meghosszabbításáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel (a jelenlévő képviselők több mint felének egyhangú igen szavazatával), vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
7. § (1) Az alakuló ülésre a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel. Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válást követő 15 napon belül kell megtartani.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság tájékoztatása a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása, amennyiben az alakuló ülés a választás eredményének jogerőssé válásától számított 5 munkanapon belül kerül megtartásra.
b) az önkormányzati képviselők, és polgármester eskütétele, amennyiben az alakuló ülés a választás eredményének jogerőssé válásától számított 5 munkanapon belül kerül megtartásra
c) a polgármester illetményének, költségtérítésének, szabadságmegváltásának megállapítása,
d) tájékoztatás az önkormányzati képviselők részére a megválasztásukat követő teendőkről,
(3) Az alakuló ülés vagy az azt követő ülés rendes napirendjeként tárgyalni szükséges
a) amennyiben szükséges az SZMSZ módosítása,
b) alpolgármester választása, eskütétele,
c) alpolgármester illetményének és tiszteletdíjának megállapítása
d) bizottságok megválasztása,
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület saját tagjai közül háromtagú ideiglenes bizottságot választ.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
e) a szavazás eredményét,
f) a lebonyolító bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
5. Az ülésterv
8. § (1) A Képviselő-testület munkaterve, illetve szükség szerint ülésezik.
(2) A rendes ülések tervezett időpontját és napirendjét a Képviselő-testület éves üléstervében határozza meg.
(3) Az üléstervben meg kell jelölni azokat a napirendi pontokat, amelyek előkészítésekor közmeghallgatást vagy egyéb fórumot kell tartani.
9. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves ülésterve szerint tartja.
(2) Az ülésterv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik. Az ülésterv elkészítéséhez a Polgármester javaslatot kér a Képviselő-testület bizottságaitól.
(3) Az ülésterv tartalmazza:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) az egyes ülésnapokra tervezett napirendet (ezen belül: az egyes napirendi pontok címét, előadóját),
c) az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős személy nevét, hivatali beosztását,
d) a közmeghallgatások tervezett időpontját és témáját.
(4) A következő évi ülésterv elfogadásáról a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület szótöbbséggel, alakszerű határozattal dönt az év utolsó vagy a következő év első képviselő-testületi ülésén.
6. A rendes és rendkívüli ülés, közmeghallgatás
10. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot, melynek alapján a Képviselő-testület egyszerű többséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
c) a rendelet alkotást igénylő napirendi pontok
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (beszámolók, tájékoztatók)
f) kérdések, interpellációk,
g) közérdekű bejelentések és javaslatok.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – az ülésvezető, vagy bármelyik Képviselő ügyrendi javaslatára, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – el lehet térni.
(4) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban
e) módosító javaslatok megtétele
f) döntés a módosító javaslatokról
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról
(5) A döntés meghozatala előtt/után az ülésvezető a Jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
11. § (1) A Képviselő-testület ülését az üléstervétől eltérő módon (eltérő időpontra és napirenddel) is össze kell hívni:
a) a Képviselők 1/4 egynegyedének, a tárgy megjelölésével, írásban tett, saját kezűleg aláírt, valamint a
b) a Képviselő-testület bizottságainak, indítványára.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az indítványozónak az időpont meghatározásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben előterjesztést is csatol az indítványához úgy azt, az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal be kell nyújtania a Jegyzőhöz is. Egyéb esetben 10 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően nyújtja be az indítványát a Polgármesterhez.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a Polgármesternél lehet előterjeszteni.
(4) A Polgármester köteles az indítványban meghatározott napra és időpontra – a javasolt napirendi pontokat tartalmazó napirenddel – a rendkívüli ülést összehívni.
12. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérésre csak indokolt és halasztást nem tűrő esetben van lehetőség. Ekkor az ülésvezető a Képviselő-testület rendkívüli ülésén, szóban kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirend kibővítését. A rendkívüli ülés napirendjéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
13. § (1) A Képviselő-testület üléstervében meghatározottak szerint évente egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) Közmeghallgatást a Képviselő-testület előre meghatározott napirend megtárgyalása esetén is tarthat.
(3) A közmeghallgatás összehívásáról a Polgármester gondoskodik a közmeghallgatást megelőző 5 (öt) nappal.
(4) A közmeghallgatást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti meg.
7. Az előterjesztések, tájékoztatók
14. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.
(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések formai szempontból lehetnek írásbeliek, vagy szóbeliek.
(3) A Képviselő-testület elé előterjesztéseket, tájékoztatókat nyújthatnak be
a) a témakör szerint hatáskörrel rendelkező bizottságok,
b) a Polgármester, Alpolgármester, képviselők,
c) a Képviselő-testület által napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői,
d) a Jegyző.
15. § Az előterjesztő által a Képviselő-testület ülésén ismertetett határozati javaslathoz a képviselők módosító indítványt a vita lezárásáig fogalmazhatnak meg.
8. A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje, nyilvánossága
16. § (1) A Polgármester, valamint az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásáról, valamint a képviselő-testületi ülésvezetői feladatainak ellátásáról a Pénzügyi Bizottság Elnöke gondoskodik, illetve látja el.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.
(3) A meghívót a Polgármester a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 (három) nappal küldi ki.
(4) Amennyiben az biztosítható, úgy a rendkívüli ülésre szóló meghívó az ülés napját megelőzően legalább 2 (kettő) nappal – ha ez el nem hárítható akadályba ütközik, úgy legkésőbb az ülést megelőző napon – kerül kikézbesítésre.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is összehívható.
(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és az ülés tervezett napirendjéről a helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé teszi.
17. § (1) A meghívottak közül azok, akiket kizárólag csak valamely napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, tanácskozási joggal a meghívásukhoz közvetlenül kapcsolódó napirendi pont vitájában vesznek részt.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben – amennyiben azzal kapcsolatban vita merül fel - a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
18. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) Az ülés rendjét a hallgatóság a napirendi pontok tárgyalásában nem zavarhatja.
(3) Ha a hallgatóság az ülést, illetve a napirendi pontok tárgyalását zavarja, az ülésvezető a rendzavarót – vagy ha annak személye nem állapítható meg, úgy a teljes hallgatóságot – rendre utasítja, illetve ha ez eredménytelen maradt, úgy az ülésről kiutasítja.
9. A Képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
19. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megnyitja (bezárja) az ülést, illetve megállapítja és az ülés során figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb intézkedésekről,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési helyzet egyértelműségét, szavazásra bocsátja a döntési (határozati, rendeleti) javaslatokat és kihirdeti az elfogadott döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
e) a hozzászóláskor megadja, illetve a 20. § (4) bekezdésében megjelölt korlátozással megtagadja, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során (ugyanabban az ügyben) nem szólalhat fel újra,
f) a vitában a hozzászólások időtartamát betartja,
g) szükség esetén rendre utasítja vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
h) tárgyalási szünetet rendel el,
i) javaslatot tesz napirendek együtt történő tárgyalására, illetve a hosszúra nyúlt vita lezárására,
j) a vita berekesztését követően – az elhangzottak, azok összegzése alapján – megfogalmazza a Képviselő-testület döntésének tervezetét, majd arról szavazást rendel el, és megállapítja annak eredményét,
k) kimondja a döntést,
l) a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra,
m) olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.
20. § (1) Ha egy napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát bezárja.
(2) Egy napirendi pont esetében két alkalommal, első alkalommal 3 perc, a második alkalommal 2 perc időtartamban lehet hozzászólni. A napirendi pont előadóját – legfeljebb 2 (kettő) perces külön időkeretben –megilleti a zárszó joga is.
(3) Az ülésvezető a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja.
21. § (1) Ha a Képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik Képviselőt sértő kifejezést használ, illetve az ülés rendjét és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti, az ülésvezető rendre utasítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben körülírt szabályok ellen az ülés elnöke vét, bármely Képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület az ülésvezetőt utasítsa rendre. A Képviselő-testület erről egyszerű többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
10. Interpellációk, kérdések
22. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől, Alpolgármestertől, Jegyzőtől vagy megbízottjától, bizottságok elnökeitől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a Képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció írásban a Polgármesternél terjeszthető be, a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 6 (hat) nappal.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,
b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.
23. § (1) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, további vizsgálat céljából az illetékes bizottság elé utalja. Vita esetén az interpelláló képviselő javaslata alapján a testület egyszerű többséggel dönti el, hogy az interpelláció tárgya szerint mely bizottság illetékes. A vizsgálatban az interpelláló képviselő részt vehet. A Képviselő-testület az interpelláció tárgyalását a bizottsági jelentés beérkezését követően napirendre tűzi. A bizottsági jelentés alapján az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület megerősíti korábbi elutasító döntését, a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(3) Amennyiben a feltett interpelláció a címzett részéről azonnal nem válaszolható meg, akkor az érintett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a képviselőnek. A Polgármester gondoskodik az írásban adott válasznak a képviselőkhöz való eljuttatásáról. A Képviselő-testület a válasz benyújtását követő ülésen tárgyalja az interpellációt.
(4) Abban az esetben, ha az interpelláló a következő ülésen nincs jelen, a testület dönt a válasz elfogadásáról.
24. § (1) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
(2) A Képviselők az ülésen önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz, interpellációt és kérdést, bármely Képviselőhöz pedig kérdést intézhetnek.
25. § (1) A kérdés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetet, működést, döntést, előkészítést, vagy végrehajtást érintő felvetés, vagy tudakozódás.
(2) A kérdés előterjesztésére 2 (kettő) perc, a megválaszolására 5 (öt) perc áll rendelkezésre.
11. Határozatképesség, döntéshozatal
26. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
27. § (1) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességet helyreállítani nem lehet, a képviselő- testületi ülés 8 napon belül a még meg nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására újra összehívásra kerül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a meghívó kerül megküldésre a korábban már kiadott előterjesztések, egyéb dokumentációk nem.
(3) Ilyen esetben a Polgármester a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően legalább 3 nappal küldi ki a meghívót.
28. § (1) A szavazás nyílt, vagy titkos lehet.
(2) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(3) A nyílt szavazás történhet:
a) kézfelemeléssel,
b) névszerinti módon, mely során a képviselők „igen”, „nem”, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik Képviselő kéri, úgy az ülésvezető köteles a szavazást megismételtetni.
29. § (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel elrendelhet.
(2) A megválasztott képviselők legalább egyharmadának (2 fő) a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazás elrendelése kerül sor. Ebben az esetben a név szerinti szavazást az ülésvezető rendeli el. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat ABC sorrendben, szóban kell leadni. A szavazás eredményét rögzítő névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. A szavazás eredményének nyilvánvalóan pontatlan összeszámolása esetén az ülésvezető a szavazás megismétlését rendeli el.
30. § (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülésvezető,
b) bármelyik Képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottságai,
d) a Jegyző.
(2) A titkos szavazás elrendelésére vonatkozó javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A szavazás borítékba helyezhető, lebélyegzett szavazólapon, erre a célra rendelkezésre bocsátott helyiségben, urna használatával történik.
(4) Titkos szavazásnál képviselőkből álló legalább 3 (három) tagú ad hoc bizottság – mint szavazatszámláló bizottság – jár el.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) biztosítja a titkos szavazáshoz szükséges technikai feltételeket,
b) a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazásra vonatkozó szabályokat,
c) a szavazás közben folyamatosan biztosítja a szavazás titkosságának feltételeit,
d) a szavazás megtörténte után összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
e) elnöke a szavazás eredményéről a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
(7) A szavazásról készült külön jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
12. Határozathozatal, jegyzőkönyv
31. § (1) A Képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, alakszerű határozattal dönt. A határozatok megjelölése évente emelkedő sorszámmal és ehhez törtvonallal kapcsolódó évszámmal (az ülés időpontjának), majd „önkormányzati határozata” megjelöléssel történik. A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza
a) a Képviselő-testület megnevezését,
b) a „ határozata” kifejezést
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a határozat címét.
(3) Példa a határozat megjelölésére:Aranyosapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év.(hónap.nap.) határozata a Képviselő-testület 2019. évi üléstervéről
(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(5) A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt
a) )az ügyrendi kérdésekről
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadása tárgyában,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat esetén – a módosításra, kiegészítésre javasolt – a tervezet szövegének megállapításáról,
e) az interpellációra adott válaszról.
32. § (1) A Jegyző a Képviselő-testület üléséről 2 (kettő) – a zárt ülésről 2 (kettő) – példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdő időpontját,
b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
c) a teljes ülésről távol maradt Képviselők nevét,
d) az ülésre késve érkezett (visszaérkezett), illetve az ülés vége előtt távozott Képviselők nevét – ott feltüntetve, ahol az ülés folyamán az pontosan történt,
e) az érdeklődő állampolgárok számát,
f) a javasolt és az elfogadott napirendet,
g) a Képviselő-testület által a napirend elfogadását követően jegyzőkönyv-hitelesítőként megválasztott képviselők nevét,
h) az egyes napirendi pontok tárgyát, az előadók, valamint az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívottak nevét,
i) a tárgyalás sorrendjében napirendi pontonként egészen rövid és tömör módon a napirendi ponthoz szervesen kapcsolódó és a döntést érdemben befolyásoló bizottsági véleményeket, javaslatokat, esetleges szakértői, vagy más külső véleményeket, valamint a vitában felszólalók nevét, s csak az előző módon meghatározott kérdésük, hozzászólásuk lényegét, vagy arra való utalást, hogy vitára – annak lehetősége ellenére – nem került sor,
j) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve a szóban előterjesztett döntési tervezetek teljes szövegét,
k) annak bejelentését a Képviselő részéről, hogy vele szemben a döntéshozatalból történő kizáró ok áll fenn, illetve a Képviselő-testületnek az erről szóló döntését,
l) az ülés közben előfordult – alakszerű döntéshozatallal nem járó – szavazások tárgyát és számszerű eredményét
m) a meghozott érdemi döntések teljes szövegét, évente folyamatos sorszámozással, előtte feltüntetve a szavazás számszerű eredményét,
n) az ülésvezetőnek a Képviselő-testület ülésen tett intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
o) ha ilyenre sor került, úgy a zárt ülésen hozott döntés nyilvános ülésen történt megismertetésének tényét,
p) a Jegyző törvényességi észrevételeit,
q) az ülés bezárásának tényét,
r) a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő Képviselő saját kezű aláírását,
s) a Jegyzőkönyvvezető nevét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések szószerinti szövege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a név szerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott szavazatokat rögzítve,
e) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
f) a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g) a Jegyző törvényességi észrevétele.
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében - másolat kérhető.
13. Rendeletalkotás
33. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhet
a) a települési képviselő,
b) az önkormányzat bizottságai, elnökei
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) helyi pártok, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
e) a nemzetiségi önkormányzatok testületei.
34. § (1) A megalkotott rendelet a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán való kifüggesztésével kerül kihirdetésre.
(2) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés tartalmazza a rendelet elnevezést és az önkormányzati rendelet címét.
14. A Képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A Képviselő-testület két állandó bizottságot: Pénzügyi Bizottságot és Szociális Bizottságot hoz létre.
(2) A Pénzügyi Bizottság 5 tagból áll, a bizottság elnöke és 4 tagja önkormányzati képviselő,
(3) A Szociális Bizottság 5 tagból áll, a bizottság elnöke és 4 tagja önkormányzati képviselő,
(4) A bizottság tagjaira a polgármester tehet javaslatot.
(5) A Képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok ellátására ideiglenes, úgynevezett ad hoc bizottságot hozhat létre, melynek működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell – értelemszerűen – alkalmazni.
36. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes képviseli, hívja össze és vezeti ülést.
(2) A Képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek az állandó, az ideiglenes bizottság ülésén.
(3) A bizottság működésének adminisztratív kiszolgálását (ügyviteli feladatait stb.) a Polgármesteri Hivatal látja el.
37. § (1) Az állandó bizottságok általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve az előterjesztések véleményezését is,
c) közreműködhet a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
d) véleményezheti az államháztartási törvényben meghatározott valamennyi – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó - kötelezően elkészítendő és feladatkörét érintő dokumentumot,
e) véleményezheti az önkormányzat gazdasági programját,
f) véleményezheti az önkormányzati intézmények, költségvetési szervek, gazdasági társaságok létrehozására, átalakítására, megszüntetésére irányuló előterjesztéseket,
g) javaslatot tehet a munkatervbe szereplő napirendi pontokra,
14/A. A Pénzügyi Bizottság
38/A. § (1) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. Ennek során – a jogszabályban meghatározott eljárási szabályok biztosításán túl – a következő eljárási szabályokat kell érvényesítenie, melyért a Pénzügyi Bizottság elnöke tartozik felelősséggel:
(2) Azon közalkalmazottak esetében, akik munkáltatója a Képviselő-testület a Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos őrzési feladatokat
(3) Ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.
(4) Figyelemmel kísérheti:
a) az Önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodását, szükség esetén a hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz,
b) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,
c) a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
(5) Véleményezi:az Önkormányzat költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetét, valamint a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit.
14/B. Szociális Bizottság
38/B. § (1) Véleményezheti:
a) szociális témájú rendezvényre irányuló előterjesztést,
b) az önkormányzat által nyújtandó szociális támogatásokra irányuló előterjesztéseket,
c) a szociális tárgyú rendelet-tervezetét.
(2) Javaslatot tesz: a község szociális alapellátásának fejlesztésére
15. A Polgármester, Alpolgármester
39. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A Képviselő-testület gyakorolja a Polgármester esetében a munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogkört a Képviselő testület az alpolgármesterre ruházza át.
(3) A Polgármester látja el mindazokat az önkormányzati feladatokat, illetve gyakorolja mindazokat az önkormányzati hatásköröket (ide értve a munkáltatói, és az egyéb munkáltatói jogkört is), amelyeknek címzettje jogszabály (ide értve a helyi rendeletet is) alapján az Önkormányzat.
(4) A Polgármester az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:
a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) biztosítja a település arányos fejlesztését, a közszolgáltatások szervezését,
c) segíti a Képviselők, a bizottságok munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(5) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a költségvetési rendeletben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni.
(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozó ügyek kivételével – a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válság- vagy katasztrófahelyzetben testületi ülés összehívása nélkül jogosult dönteni.
40. § (1) A főállású Polgármester munkaideje feladatellátásából adódóan kötetlen, heti 40 óra.
(2) A főállású Polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván
41. § A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
16. Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző jogállása és feladatai
42. § (1) A Képviselő-testület Aranyosapáti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre Gyüre település Önkormányzatával, és 2020. január 1 napjától Nagyvarsány település Önkormányzatával.
(2) A Közös Hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A Közös Hivatal működésének részletes szabályait a polgármesterek és a jegyző által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg
(4) A Jegyző az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
d) tevékenységéről az általuk igényelt gyakorisággal és tartalommal, míg a Képviselő-testületnek köteles beszámolni.
(5) A jegyző, az aljegyző egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a székhelytelepülésen igazgatási és anyakönyvi feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.
43. § (1) A Hivatal segíti a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját, gazdálkodási feladatainak ellátását, ügyvitelét.
(2) Az Önkormányzat a helyi roma nemzetiségi önkormányzatnak a jogszabályban meghatározott véleményezési jogkört biztosít. A roma nemzetiségi önkormányzat véleményét a polgármester kéri ki a döntés meghozatala előtt.
(3) A Roma nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.
(4) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:
a) a feladat ellátásához szükséges irodát,
b) az a) pontban említett iroda technikai felszereltségét (számítógép, íróasztal, nyomtató stb.),
c) az adminisztrációhoz szükséges személyi feltételeket.
17. A Képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
44. § A Képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző napig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
45. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján
a) eskü letételének hiánya miatt,
b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
c) a képviselő-testület üléséről szóló igazolatlan távollét miatt legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti.
(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 2 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.
18. A lakossági fórumok
46. § (1) A képviselő-testület évente közmeghallgatást tart.
(2) A lakosság, a társadalmi szervezetek és a lakosság önszerveződő közösségeinek közvetlen tájékoztatására, a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésére a Képviselő-testület lakossági fórumokat szervezhet az alábbi esetekben:
a) a település rendezési tervének elfogadását megelőzően,
b) minden olyan esetben, amikor a Képviselő-testület azt indokoltnak tartja.
(3) A lakossági fórumokra a Képviselők minden esetben névre szóló meghívót kapnak. A lakossági fórumok időpontja - a fórumokat megelőző 5 (öt) nappal korábban - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kihirdetésre.
(4) A lakossági fórumokról a Polgármesteri Hivatal közreműködésével írásbeli feljegyzés (jegyzőkönyvet) készül, amely az elhangzottak lényegét tartalmazza. A fórumon elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a Polgármester a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testület számára.
19. Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona
47. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetése, valamint az évközi költségvetési beszámolók, és a zárszámadás összeállításáról a Jegyző gondoskodik.
(2) Az éves költségvetésről, valamint a zárszámadásról a Képviselő-testület helyi rendeletet alkot.
(3) Az Önkormányzat törzsvagyona az éves költségvetési zárszámadás során leltár szerint kerül bemutatásra.
20. Záró rendelkezések
48. § (1) Ez a rendelet 2019. december 10 -én 19 óra 20 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testülete Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XI.28.) rendelet.
Kazsuk Csaba polgármester |
Czidorné Moldvay Katalin jegyző |
1. számú függelék a 13/2019.(XII.10.) önkormányzati rendelethez
2. sz. függelék a Képviselő-testület 13/2019. (XII.10.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület bizottságainak összetétele
1. Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság (5 tagú)
2.) Szociális Bizottság (5 tagú)
3. függelék a 13/2019.(XII.10.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat és költségvetési szervei tevékenysége
(kormányzati funkció kóddal és megnevezéssel)